Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) előrejelzése szerint Ukrajna gazdasága idén 2,5 százalékkal, jövőre pedig 4 százalékkal fog növekedni. A pénzintézet korábban 5 százalékos GDP-emelkedést jelzett 2026-ra.
Az EBRD szerint a gazdasági növekedés kétszázalékos volt tavaly Ukrajnában. Hozzátették, a mutató alakulásában szerepük volt a háború hatásainak, többek között a kritikus infrastruktúra elleni orosz támadásoknak.
Az Unian beszámolója alapján a gabonaexport az Európai Unió változó kereskedelmi stratégiája miatt csökkent, így nagyobb kereskedelmi hiány keletkezett. Ennek ellenére több ipari vállalat működése volt hatékony.
Az EBRD friss előrejelzései akkor válhatnak be, amennyiben a 2026-os esztendő elején születik meg a békemegállapodás.
Ukrajna gazdasága 2026-ban várhatóan csak 2 százalékkal fog növekedni, ami jócskán elmarad a korábbi 5,2 százalékos előrejelzéstől. A gyengülés főként a háború, az alacsony beruházások, az infrastruktúra romlása, a magas gázimport és az agrárkivitel csökkenése miatt következhet be.
A Világbank jelentősen lerontotta Ukrajnára vonatkozó előrejelzését. A pénzügyi intézmény szerint 2026-ban csak 2 százalék lesz a gazdasági növekedés, ami jóval kevesebb a korábbi 5,2 százalékos várakozásnál – írja az ePravda.
Ennek oka, hogy az országban folyamatos a háborús pusztítás, alacsony a beruházási és üzleti aktivitás, az infrastruktúra romokban, valamint az importált gáz mennyisége rekordmagas szintet ért el. Emellett az agrárkivitel is csökkent a rossz időjárás és az EU kereskedelmi korlátozásai miatt.
A Világbank jelentése kiemeli, hogy 2025 első felében az export értéke csaknem 5 százalékkal csökkent. Idén áprilisban a szervezet 7 százalékról 5,2 százalékra rontotta Ukrajna GDP-növekedési előrejelzését.
Az EU elhalasztja az Ukrajna újjáépítésére szánt hitelek folyósítását, mert nem képesek összehangolni a forrásokat. Az úgynevezett reparációs hitel összege 185 milliárd euró, valamint a G7-országok által kezdeményezett 45 milliárd eurós hitel, amelynek fedezete Oroszország befagyasztott eszközei.
Az EU vezetése még nem hozott végleges döntést a finanszírozási programok összehangolásáról, és ez okozza a késést. Az ERA (rendkívüli bevételgyorsítási) hitel és a kártérítési hitelprogramok együttes kezelése bonyolult, és egy megoldás lehetne, hogy a kártérítési hitel bevételeit az ERA-adósság visszafizetésére fordítják, így a potenciális kártérítési alap 140 milliárd euróra csökkenne.
Az EU-ban mintegy 210 milliárd euró értékű befagyasztott orosz vagyon van, amely évente mintegy 3 milliárd euró nyereséget termel, amit végül az ERA-hitel visszafizetésére használnak.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Ukrajna gazdasági növekedése a tavalyi 5,3 százalék után idén 2,9 százalékra lassul, majd jövőre 5,9 százalékra gyorsul – derül ki az Európai Bizottság honlapján szerdán közzétett, frissített tavaszi makrogazdasági előrejelzéséből, amelyet az Interfax szemlézett.
„A háború továbbra is rontja a hangulatot és gátolja a termelőkapacitást, különösen az energiaszektorban, ahol az előzetes becslések szerint 2024 elejére az energiakapacitás 30-40 százaléka megsemmisült. Az egyének folyamatos sorozása, valamint a háború elől menekülő emberek állandó mozgása belföldön és külföldön valószínűleg továbbra is munkaerőhiányt fog okozni, ami kihatással lesz a gazdasági teljesítményre” – áll az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) előrejelzésében.
Az európai bizottság honlapján közzétett őszi előrejelzés szerint ukrajna gazdasági növekedése a tavalyi 4,8 százalékról idén várhatóan 3,7 százalékra lassul, jövőre pedig 6,1 százalékra gyorsul.
A 2025-re vonatkozó jobb kilátásokat a dokumentum azzal a feltételezéssel magyarázza, hogy jövő év elején megteremtődnek a feltételek a gazdaságélénkítési erőfeszítések fokozásához.
Visszatérve a folyó év kilátásainak értékelésére, az Európai Bizottság szerint a magánfogyasztás a hangulat romlása miatt valószínűleg lassulni fog, de 2024-ben a fő hajtóerő lesz, amit az alacsonyabb infláció, az akut munkaerőhiányt tükröző erőteljes bérnövekedés és a munkanélküliségi ráta csökkenése támogat.
A beruházásoknak várhatóan továbbra is kedveznek majd a védelmi és az építőipari szektor kiadásai, bár a fokozott bizonytalanság továbbra is visszafogja a magánberuházások általános növekedését – olvasható a dokumentumban.
A fekete-tengeri közlekedési folyosó újjáéledése várhatóan támogatja az exportot, ami a nettó export GDP-növekedéshez való negatív hozzájárulásának fokozatos csökkenéséhez vezet: az őszi jelentésben szereplő 3,3 százalékról 6 százalékra javították az idei exportnövekedésre vonatkozó előrejelzést. A külkereskedelmi hiány azonban továbbra is fennmarad, tekintettel a gazdaságélénkítés, az újjáépítés és a védelem nagy importigényére.
„Ez az előrejelzés természetesen igen nagy fokú bizonytalansággal terhelt, és a kockázatok többnyire a helyzet romlása felé mutatnak. A konfliktus eszkalálódása nemcsak további emberéleteket követelhet, hanem növelheti az amúgy is magas termelési költségeket, és további termelési kapacitásvesztéshez vezethet. A háború elől menekülő emberek számának növekedése szintén növelheti a munkaerőpiacra nehezedő nyomást, és negatívan befolyásolhatja a hazai keresletet” – áll a jelentésben.
Megjegyzik, hogy a munkaerőpiac 2023 óta a nettó migrációs kiáramlás csökkenése és a belső menekültek részleges visszatérése közepette a stabilizálódás bizonyos jeleit mutatja. A még mindig nagyszámú, külföldön és Ukrajnán belül is lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek azonban valószínűleg továbbra is destabilizálják a munkaerőpiacot, és hozzájárulnak a régiók és ágazatok közötti egyensúlytalanságokhoz.
Az aktualizált jelentésben a munkanélküliség csökkenésére vonatkozó előrejelzés az őszi jelentésben szereplő 16,2 százalékról 15,5 százalékra javult idén, és 14,1 százalékra fog jövőre.
A növekvő munkaerőköltségek, a kínálati zavarok és a belföldi kereslet élénkülése, valamint a háborúval kapcsolatos nagy kiadások várhatóan magasan tartják az inflációt 2024-ben és 2025-ben. A tavaszi előrejelzés szerint a tavalyi 12,8 százalék után idén 5,5 százalékra csökken, jövőre pedig 7,8 százalékra emelkedik az éves átlagos infláció, míg ősszel az Európai Bizottság 7,7 százalékos idei és 7,6 százalékos jövő évi inflációval számolt.
A jelentés szerint az államháztartási hiány magas marad, de fokozatosan csökken: a tavalyi 19,7 százalékról idén a GDP 17,7 százalékára, jövőre pedig a GDP 8,7 százalékára. Ezt várhatóan a bankszektorban a többletnyereségre kivetett adó (a GDP 1 százaléka), az üzemanyag- és dohányadó-csökkentés lejárta (a GDP 1,6 százaléka) és a folyamatban lévő gazdasági fellendülés fogja elősegíteni.
A költségvetési hiány csökkentett becslése miatt az államadósság dinamikájára vonatkozó előrejelzés is javult: idén várhatóan a GDP 94,4 százalékára, jövőre pedig 97,8 százalékára nő, míg ősszel az Európai Bizottság a GDP 96,2 százalékára, illetve 98,3 százalékára számított.
Tekintettel a nagyobb finanszírozási szükségletekre és a belföldi finanszírozás szélesebb körű, magasabb kamatlábakon történő felhasználására, az államadósság várhatóan tovább növekszik, bár lassabb ütemben, és a GDP 100 százalékának küszöbértéke alatt marad – áll a jelentésben.
A tisztviselők becslése szerint legalább 2026-ig kell tartani, hogy az ország költségvetési hiánya az EU 3 százalékos határa alá csökkenjen.
Olaszország tárgyalni készül az Európai Unióval a költségvetési kiigazítási pályájának feltételeiről, amelynek keretében igyekezett levezetni nagy költségvetési hiányát.
Az olasz statisztikai hivatal szerint az ország az elmúlt négy évben az egyik legerősebben teljesítő ország a nagy európai országok között. Olaszország növekedése 2024-ben várhatóan 1 százalék körül lesz – ez sokkal erősebb szám, mint az Európai Unió egészére előrejelzett.
A cégtulajdonosok az európai uniós választások előtt találkoznak a választási jelöltekkel, hogy megvitassák Olaszország vezető ipari szövetsége által közzétett dokumentumot, amely arról szól, hogyan javítható Európában a versenyképesség.
Az európai választások közeledtével Róma és Brüsszel kapcsolata még soha nem volt ilyen döntő.
A statisztikai adatok szerint az ország az egyik az elmúlt négy évben az EU egyik legerősebb gazdasági teljesítményt nyújtó országává vált.
Róma és Brüsszel kapcsolata meghatározó az olasz gazdaság jövőjét illetően. Olaszország arra készül, hogy tárgyalásokat folytasson az EU-val a költségvetési kiigazítási pálya feltételeiről, ezért a közelgő európai választások kulcsfontosságúak.
Az olasz statisztikai hivatal szerint az ország az elmúlt négy évben a nagy európai országok közül az egyik legeredményesebbnek bizonyult, bár a pozitív fordulat nem vetett véget az ország hosszú gazdasági stagnálásának.
Ha a közép- és hosszú távú perspektívát nézzük, visszatekintve az 1990-es évekre, és figyelembe véve mind a vállalatok forgalmát, az ország GDP-növekedését és termelékenységi szintjét, azt látjuk, hogy Olaszország növekedési mutatója az európai átlag alatt van – mondta Valentina Meliciani, a LEAP – Luiss Intézet az Európai Elemzésekért és Politikáért igazgatója. Ugyanakkor, azt figyeltük meg, hogy a vállalatok képesek reagálni a sokkra, a világjárvány utáni időszak pozitív változást hozott.
Az olasz kormány előrejelzése szerint az ország várható gazdasági növekedése 2024-ben 1% körül lesz. Az Európai Unió prognózisához képest ez egy optimistább várakozás. Hozzátéve, hogy mind a világjárvány, mind a legutóbbi geopolitikai események hatással voltak az ipari termelésre.
A különböző ágazatokban, köztük az energiaszektorban működő vállalatok számos kihívással szembesültek.
“ Először is lesújtott a világjárvány. Ettől csökkent a forgalmunk 20%-al, ebből egészen jól kilábaltunk – tette hozzá Giulio Natalizia, Natalizia Petroli SpA igazgatója. Aztán.., 2022-ben hatással volt ránk az orosz-ukrán háború, amely jelentősen megváltoztatta az ágazat szabályozását és az olajtermékek értékesítését. Ezek az események felgyorsították a szektorban végbemenő változásokat és felkészített minket a globális piaci kihívásokra.”
Az európai parlamenti választás képviselő-jelöltjei még a választások előtt találkoznak olasz vállalkozókkal, hogy megvitassák a Confindustria című dokumentumot. Az elemzés arról szól, hogy hogyan lehetne javítani az európai versenyképességet. Meloni kormánya a növekedés fellendítése érdekében a fogyasztói kiadásokra és az EU gazdaságélénkítő alapjából származó ösztönzőkre számít. Óvatosabban közelít az állami kiadásokhoz, hogy megfeleljen a blokk költségvetési szabályainak. Valószínűleg azonban 2026-ig is eltarthat amíg az olasz kormánynak sikerül a költségvetési hiányt az EU 3%-os határértéke alá szorítania.
A Világbank Global Economic Prospects jelentésében közölte, hogy a GDP növekedése az elmúlt öt évben lassabb volt, mint az előző 30 évben.
„A világ a fejlődés évtizedének közepéhez közeledik, de a globális gazdaság nyomorúságos rekordot állít fel 2024 végére” – áll a jelentésben.
Egy mutató alapján a világgazdaság jobb állapotban van, mint egy évvel ezelőtt, mert az amerikai gazdaságnak köszönhetően csökkent a globális recesszió kockázata. A növekvő geopolitikai feszültség azonban új veszélyeket jelenthet a világgazdaságra nézve.
A Világbank arra számít, hogy 2024-ben a globális kereskedelem növekedése csak a fele lesz a világjárvány előtti évtized átlagának. Ezért az előrejelzések szerint a világgazdasági növekedés immár harmadik egymást követő évben lassul – a tavalyi 2,6%-ról 2024-ben 2,4%-ra.
2024 végére körülbelül minden negyedik fejlődő országban (beleértve Ukrajnát is) és az alacsony jövedelmű országok körülbelül 40%-ában az emberek szegényebbek lesznek, mint a 2019-es koronavírusjárvány előtt. Eközben a fejlett gazdaságok növekedése idén 1,2 százalékra lassul a 2023-as 1,5 százalékról.
„Az irányvonal jelentős korrekciója nélkül a 2020-as évek az elvesztett lehetőségek évtizede lesz. A növekedés rövid távon továbbra is gyenge marad, sok fejlődő ország, különösen a legszegényebbek csapdába estek: bénító adósságszinttel és csaknem minden harmadik ember nehezen jut élelmiszerhez” – mondta Indermit Gill, a Világbank csoportvezető közgazdásza és alelnöke.
Eközben a Világbank jelentése megállapította, hogy a fejlődő gazdaságok gyakran váratlan gazdasági profithoz jutnak, amikor az egy főre jutó beruházások növekedését legalább 4%-ra növelik, és azt hat évig vagy tovább fenntartják. Ezzel párhuzamosan csökken az infláció, javulnak a fiskális és külső pozíciók, bővül az emberek internet-hozzáférése stb.
