Array
(
[count_posts] => 2
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aTo0MDIxMzt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30=
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 23324
[content] =>
Ausztria továbbra is ellenzi az oroszországi gázszállításra vonatkozó embargót, „vörös vonalnak” nevezve a lépést – adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál pénteken a Bild című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Bécs véleményét Margaret Schrambeck osztrák gazdasági miniszter fogalmazta meg egy lapinterjúban. „A gázembargó egyértelmű vörös vonal Ausztria számára” – mondta. Hozzátette: „sem mi, sem Németország nem fog tudni kitartani. Egyértelmű a »nem« Ausztria és Németország részéről is, mert az embargó többet árt, mint amennyit használ.”
A miniszter azt is javasolta, hogy az Európai Unió kezdje el a palagáz-kitermelést. „Vannak módok a palagáz környezetbarát kitermelésére. Nem szabad elzárkóznunk, és nem szabad vitatkoznunk a 20 évvel ezelőtti technológiai állapottal” – mondta, hozzátéve, hogy a technológia fejlődött. „Emellett középtávon új partnerségeket kell kialakítani, például Szaúd-Arábiával a napenergia és a hidrogén területén” – hangoztatta Marget Schrambeck.
(vb/pravda.com.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ausztria továbbra is ellenzi az oroszországi gázszállításra vonatkozó embargót, „vörös vonalnak” nevezve a lépést.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1651833300
[modified] => 1651833095
)
[title] => Ausztria továbbra is „vörös vonalnak” tekinti az orosz gáz elleni embargót
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=23324&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 23324
[uk] => 23327
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 22867
[image] => Array
(
[id] => 22867
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/magyarorszag-es-szlovakia-mar-az-ukrajnai-gazszallitas-leallasara-keszul-311897.jpg
[original_lng] => 114763
[original_w] => 750
[original_h] => 422
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/magyarorszag-es-szlovakia-mar-az-ukrajnai-gazszallitas-leallasara-keszul-311897-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/magyarorszag-es-szlovakia-mar-az-ukrajnai-gazszallitas-leallasara-keszul-311897-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/magyarorszag-es-szlovakia-mar-az-ukrajnai-gazszallitas-leallasara-keszul-311897.jpg
[width] => 750
[height] => 422
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/magyarorszag-es-szlovakia-mar-az-ukrajnai-gazszallitas-leallasara-keszul-311897.jpg
[width] => 750
[height] => 422
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/magyarorszag-es-szlovakia-mar-az-ukrajnai-gazszallitas-leallasara-keszul-311897.jpg
[width] => 750
[height] => 422
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/magyarorszag-es-szlovakia-mar-az-ukrajnai-gazszallitas-leallasara-keszul-311897.jpg
[width] => 750
[height] => 422
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/magyarorszag-es-szlovakia-mar-az-ukrajnai-gazszallitas-leallasara-keszul-311897.jpg
[width] => 750
[height] => 422
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1651823868:8
[_thumbnail_id] => 22867
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3514
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_fc1e1bf907a9cc6b92e37064f18ddd4b] => President Putin hosted his Belarusian counterpart Alexander Lukashenko on his yacht on Saturday, after Belarus forced the landing of a Ryanair jetliner and arrested a journalist last week.
Putin is pushing ahead with a $500 million loan to Belarus. More: https://t.co/0QsTF7F3Mg pic.twitter.com/RUBeVuDKGi
— Bloomberg Quicktake (@Quicktake) May 30, 2021
[_oembed_time_fc1e1bf907a9cc6b92e37064f18ddd4b] => 1654599363
[_oembed_833bad9976fdd93d942d42d879291425] => G7 must act to help tackle global hunger crisis-German UN food agency https://t.co/KWxDJvPWWV pic.twitter.com/pWLV6DpiNZ
— Reuters (@Reuters) June 25, 2022
[_oembed_time_833bad9976fdd93d942d42d879291425] => 1656612119
[_oembed_6577c928987b1e85d1130850ef1a7ae2] =>
[_oembed_time_6577c928987b1e85d1130850ef1a7ae2] => 1663586834
[_oembed_523a9c842358f42efda80d87b5e834b4] =>
[_oembed_time_523a9c842358f42efda80d87b5e834b4] => 1674554292
[_oembed_7d995758f2ebfe505342cf6b74b64909] => Russia must pay for the destruction caused and blood spilt.
Our 10th package of sanctions will further weaken Russia’s war machine.
And we have the will to hold Russia accountable for its crimes, including the crime of aggression. pic.twitter.com/6rPcZFFPsO
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) February 9, 2023
[_oembed_time_7d995758f2ebfe505342cf6b74b64909] => 1677250331
[_oembed_3ee3e6e22b84e68d35a08609ba61fe0c] =>
[_oembed_time_3ee3e6e22b84e68d35a08609ba61fe0c] => 1677250331
[_oembed_88327963e8d1cba034572232dc82744c] =>
[_oembed_time_88327963e8d1cba034572232dc82744c] => 1678257826
[_oembed_ad54aba56e5f7d00fd8c7363e7fb97ca] => #SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
— NEXTA (@nexta_tv) April 24, 2023
[_oembed_time_ad54aba56e5f7d00fd8c7363e7fb97ca] => 1683628995
[_oembed_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] => These well-known western companies are still operating in russia despite the war".https://t.co/V5oqbHNFD5
— Pakrïta ??? (@PakritaPiou) May 19, 2023
[_oembed_time_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] => 1686678563
[_oembed_57125c8e3c94d6f4122cb7e91bb02269] => Als langjähriger @wko_aw #Wirtschaftsdelegierter kann ich die Aussagen von HBM Alexander Schallenberg #BMEIA zu #Niger und #EU im #FAZ Interview nachvollziehen https://t.co/wAj5pHa3kZ
— Dr Rudolf Thaler (@RudolfThaler) September 2, 2023
[_oembed_time_57125c8e3c94d6f4122cb7e91bb02269] => 1696850587
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 1593
[2] => 41
[3] => 17
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Sürgős
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 40213
[1] => 43115
[2] => 247
[3] => 43116
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gázembergó
[1] => Marget Schrambeck
[2] => szankciók
[3] => vörös vonal
)
)
[1] => Array
(
[id] => 22418
[content] =>
Az olaj és a földgáz mellett Németország más fontos nyersanyagokat is Oroszországból szerez be, a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok megszakítása így makroszintű pénzügyi sokkot okozhat.
Az ukrajnai orosz invázió kezdete és a nyugati szankciók bevezetése óta különösen nagy nyomás nehezedik Németországra moszkvai kapcsolatai miatt. Leginkább Európa legnagyobb gazdaságának olaj- és gázfüggőségéről beszélnek, ami érthető is, hiszen Németország többet vásárol Moszkvától ebből a két áruból, mint a kontinens bármely más országa. Sok német vállalat számára azonban hasonlóan kulcsfontosságú sok más orosz exportcikk, különösen a nyersanyagok, például a nikkel, a palládium, a réz és a króm folyamatos szállítása – emlékeztetett a Deutsche Welle. A nikkel a rozsdamentes acél gyártása mellett kulcsfontosságú az elektromos autók lítiumion-akkumulátoraihoz, a palládium pedig a katalizátorokhoz. Vagyis mindkettő nélkülözhetetlen az autóipar számára, amely a német GDP mintegy tíz százalékát adja és nyolcszázezer embert foglalkoztat.
Oroszország Indonézia és a Fülöp-szigetek után a világon a harmadik legnagyobb nikkelforrás, és Németország első számú beszállítója. 2020-ban Oroszországból érkezett a Németországban felhasznált nikkel 39 százaléka, palládium negyede, a króm és kadmium 15-20 százaléka, a vörösréz 11 százaléka, a platina 10,9 százaléka és a vasérc 8,5 százaléka.
A kölni székhelyű IW gazdaságkutató intézet friss tanulmánya szerint jó néhány Oroszországból importált nyersanyagot nehéz lenne máshonnan beszerezni, de muszáj alternatív forrásokat keresni. A nikkel ebből a szempontból kiemelt fontosságú. Oroszország adja a világ legtisztább, 1. osztályú nikkeljének a 20 százalékát, amelyre az elektromosautó-gyártás miatt egyre nagyobb a kereslet globálisan, Elon Musk is gyakran panaszkodik a Twitteren a hiánya miatt. A legtisztább nikkel ára duplájára nőtt az elmúlt két évben, csak az idén pedig 400 százalékkal drágult. Egyes elemzők szerint csak a nikkelválság legalább ezer dollárral emeli meg a fogyasztók számára egy új elektromos autó árát.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom tavaly jelentősen, 34,1 százalékkal megugrott 2020-hoz képest, és a német szövetségi statisztikai intézet adatai szerint elérte az 59,8 milliárd eurót. A német import még ennél is nagyobb mértékben, 54,2 százalékkal nőtt, míg az export csupán 15,4 százalékkal. Ennek ellenére Oroszország csak a teljes német külkereskedelem 2,3 százalékát adta 2021-ben.
Bár az orosz energiaimport betiltásáról egyelőre még nem jutott dűlőre az Európai Unió, annak súlyos következményei lennének Németország számára. Öt vezető német gazdaságkutató intézet legfrissebb előrejelzése szerint a teljes energiaembargó mély recessziót okozna, 2,2 százalékkal zsugorodna a gazdaság és több mint négyszázezer munkahely szűnne meg. Elsősorban a földgázbehozatal azonnali megszüntetése jelentene valóságos sokkot, az előrejelzés szerint ebben az esetben a német gazdaság 220 milliárd eurót veszítene a következő két évben. Egyetért ezzel Paul Gruenwald, az S&P Global vezető közgazdásza is, aki szerint a német-orosz gazdasági kapcsolatok megszakítása megrogyasztaná a német feldolgozóipart, amely az amerikai és a kínai mellett a világ legjelentősebb központja. „Ez pedig alacsonyabb GDP-t, alacsonyabb foglalkoztatottságot, alacsonyabb bizalmat eredményezne, és ez egyfajta makroszintű pénzügyi sokkot okozna. Szóval ez az a fajta forgatókönyv, amely miatt aggódunk, és amely alapjaiban változtatna a jelenlegi helyzeten” – nyilatkozta a CNBC-nek.
A gázembargó okozta várható termelés-kiesésre olyan német óriásvállalatok is figyelmeztettek, mint a világ legnagyobb vegyipari vállalata, a BASF és az egyik legnagyobb acélipari cége, a Thyssenkrupp. A szakértők közül azonban nem mindenki osztja ezt a pesszimizmust. „Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy egy orosz gázembargó világvége forgatókönyvet okozna” – mondja a Bloombergnek Ruediger Bachmann, az amerikai Notre Dame Egyetem közgazdász professzora, aki szerint „a hatás jelentős, de kezelhető lenne, ha a politikusok időben meghoznák a megfelelő döntéseket.
[type] => post
[excerpt] => Az olaj és a földgáz mellett Németország más fontos nyersanyagokat is Oroszországból szerez be, a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok megszakítása így makroszintű pénzügyi sokkot okozhat.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1650304800
[modified] => 1650247491
)
[title] => Nemcsak a gázembargó fájna a németeknek
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=22418&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 22418
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 22419
[image] => Array
(
[id] => 22419
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/szenbagya.jpg
[original_lng] => 124170
[original_w] => 1200
[original_h] => 816
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/szenbagya-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/szenbagya-300x204.jpg
[width] => 300
[height] => 204
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/szenbagya-768x522.jpg
[width] => 768
[height] => 522
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/szenbagya-1024x696.jpg
[width] => 1024
[height] => 696
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/szenbagya.jpg
[width] => 1200
[height] => 816
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/szenbagya.jpg
[width] => 1200
[height] => 816
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/szenbagya.jpg
[width] => 1200
[height] => 816
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1650236692:12
[_thumbnail_id] => 22419
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1631
[_oembed_475c447c619ed470fce2c83a3fdf1871] =>
[_oembed_time_475c447c619ed470fce2c83a3fdf1871] => 1708516406
[_oembed_fd4bec434ffa8a9668ff1c92c5d1e9cd] =>
[_oembed_time_fd4bec434ffa8a9668ff1c92c5d1e9cd] => 1720249144
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 40213
[1] => 9043
[2] => 40212
[3] => 36217
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gázembergó
[1] => német gazdaság
[2] => nyersanyaghiány
[3] => orosz szankciók
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 40213
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 40213
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[_domains] => Array
(
[economic] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
gázembergó (1 Oldal)
