Az orosz GDP növekedése 0,6 százalékra lassult a harmadik negyedévben éves szinten a második negyedévi 1,4 százalékról – közölte nem végleges adatként a statisztikai hivatal.
A hivatal nem közölte, hogy miként alakult a gazdaság teljesítménye az első kilenc hónapban, de a negyedéves adatok alapján a szakértők számítása szerint a GDP 1 százalékkal emelkedett a tavalyi azonos időszakhoz mérten.
Szeptemberben a gazdaságfejlesztési minisztérium 1 százalékra rontotta a gazdaság idei növekedésével kapcsolatos előrejelzését az áprilisi 2,5 százalékról, a jövő évit pedig 2,4 százalékról 1,3 százalékra vitte le.
Októberben a jegybank 0,5-1 százalékra csökkentette az idei GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését a júliusi 1,0-2,0 százalékról, a jövő évit 0,5-1,5 százalékon tartotta. Az orosz statisztikai hivatal december 12-én ismerteti részletesebben a harmadik negyedévre vonatkozó GDP-adatokat.
Európában sem jobb a helyzet
Az Eurostat gyorsbecslése szerint a GDP 0,2 százalékkal, a foglalkoztatottság 0,1 százalékkal nőtt az euróövezetben. Az EU egészében a GDP 0,3 százalékkal, a foglalkoztatottság pedig 0,2 százalékkal nőtt. 2025 második negyedévében a GDP az euróövezetben 0,1 százalékkal, az EU egészében pedig 0,2 százalékkal nőtt.
A teljes körű háború miatt Ukrajna államadóssága rekordmagasságokba szökött, és 2026-ban meghaladja majd a GDP 100%-át – számolt be az rbc.ua hírportál a 2026-os költségvetés-tervezetre (14000. sz.) hivatkozva.
A jelentés szerint a kormány megjegyezte, hogy az orosz totális invázió okozta költségvetési hiány finanszírozási igénye miatt Ukrajna 2022 vége óta kénytelen főként külső hitelfelvételekkel fedezni a kiadásait. Ennek eredményeként az állami és garantált adósság GDP-hez viszonyított aránya meghaladta a költségvetési törvénykönyv által meghatározott 60%-os határértéket. Míg 2021-ben az adósság a GDP 49%-a volt, addig 2022-ben 77,8%-ra, 2024-ben pedig 91,2%-ra nőtt. A kormányzati előrejelzés szerint 2026 végére ez a mutató eléri a GDP 106%-át.
Jelenleg a költségvetési törvénykönyv rendelkezései szerint a 60%-os szabály nem érvényes hadiállapot vagy más vészhelyzet idején. A 2026-os költségvetési tervezet a szabály további felfüggesztését írja elő a következő költségvetési időszak végéig.
Ukrajnának ugyanakkor kötelezettségei vannak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben. Az EFF program szerint az államnak helyre kell állítania az adósság fenntarthatóságát, és fokozatosan csökkentenie kell a mutatót: 2028-ra a GDP 82%-ára, 2033-ra pedig 65%-ára.
A kormány benyújtotta a Legfelső Tanácsnak a 2026-os költségvetés tervezetét. A dokumentum 2 trillió hrivnya külső hitelfelvételt irányoz elő. A tervezet az államadósság maximális összegét a 2026. december 31-i állapot szerint 10,472 trilió hrivnyában, az államilag garantált adósság maximális összegét pedig 456 milliárd hrivnyában határozza meg. A reál GDP várhatóan 2,4%-kal fog növekedni, a nominális GDP pedig 10,309 trillió hrivnyát fog elérni.
Lassult az orosz gazdaság növekedése a második negyedévben a statisztikai hivatal közlése szerint.
A hazai össztermék (GDP) 1,1 százalékkal nőtt a június végével zárult három hónapban éves összevetésben, miután az első negyedévben az éves szintű bővülés 1,4 százalék volt.
A második negyedévben a feldolgozóipar 3,8 százalékkal, az építőipar 2,7 százalékkal, a szállodaipar és vendéglátás 9,2 százalékkal bővült, miközben a nagy- és kiskereskedelemben 2 százalék, a bányaiparban 1,2 százalék csökkenést mértek.
Az idei első fél évben az orosz GDP 1,2 százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakkal összevetve.
Korábban a Világgazdaság megírta, hogy Makszim Resetnyikov orosz gazdaságfejlesztési miniszter szerint a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a gazdaság a vártnál gyorsabban hűl. German Gref, a Sberbank vezérigazgatója pedig úgy fogalmazott, hogy a második negyedévben az orosz gazdaság a „technikai stagnálás” szakaszába lépett. „Július és augusztus elég egyértelműen jelzi, hogy közeledünk a nullaszázalékos szinthez” – tette hozzá.
Ezt a helyzetjelentést támasztja alá minden eddiginél plasztikusabban az orosz autópiac válsága, amely immáron az autókereskedések szintjére is begyűrűzött. Méghozzá nem is akármilyen tempóban.
Az év elejétől szeptember 1-jéig Oroszország teljes területén 9 százalékkal csökkent a szalonok száma.
Vlagyimir Putyin orosz elnök éppen ezeket a tüneteket akarta elkerülni, hogy a háború ne éreztesse hatását az orosz mindennapokban.
Ukrajna gazdasági fellendülése lassabb lesz, mint tavaly, és a jövőbeli növekedési ütemek a háború alakulásától függenek – állapította meg az Ukrán Nemzeti Bank (NBU). A szabályozó testület harmadszor rontotta idei inflációs és GDP-növekedési előrejelzését – közölte az NBU július 24-én közzétett hivatalos jelentésében.
Az új előrejelzés szerint:
GDP-növekedés: 2025-re 2,1%, szemben az áprilisi 3,6%-os prognózissal;
Infláció: 2025-re 9,7%, míg az előző becslés 8,7% volt.
„A gazdaság helyreállítása lassabb lesz, mint tavaly – a reál-GDP 2025-ben 2,1%-kal nőhet. A jövőbeni növekedési ütemek nagymértékben függenek a háború menetétől” – írja az NBU.
A célzott 5%-os inflációt csak 2027-ben érik el a várakozások szerint.
A jegybank kiemeli, hogy a magasabb háborús veszteségek, az üzleti költségek árakra gyakorolt hatása, a terméshozamok romló kilátásai és a hrivnya gyengülése az euróval szemben mind hozzájárultak a lassabb inflációcsökkenéshez.
A következő hónapokban az inflációs folyamatokat főként az időjárásnak a mezőgazdasági termelésre és árakra gyakorolt hatása befolyásolhatja.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői frissítették az Ukrajna számára várható negatív forgatókönyvet egy intenzívebb háború esetére – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az IMF-fel kötött memorandumra hivatkozva.
A jelentés szerint az IMF negatív forgatókönyve továbbra is azt feltételezi, hogy a háború 2026 második negyedévében véget ér. A frissített változat azt feltételezi, hogy a fő sokkhatás 2025 harmadik negyedévében következik be. „A programforgatókönyvek alapjául szolgáló háború lefolyására vonatkozó feltételezések továbbra is relevánsak, mivel a béketárgyalások még nem hoztak kézzelfogható eredményeket” – közölte az IMF.
Az előrejelzés a reál GDP 1%-os csökkenését jósolja 2025-ben, és nulla növekedést 2026-ban. Ugyanakkor a középtávú növekedési ütemek változatlanok maradnak. A 2026–2027-es költségvetési hiányokat felfelé módosították a várható kiadásnövekedés és a bevételek csökkenése miatt. A tartalékokat várhatóan a devizapiac stabilizálására és a destabilizáció megelőzésére fogják felhasználni.
A hiányt a korábban az ERA keretében begyűjtött forrásokból és a megnövekedett belföldi hitelfelvételből finanszírozzák. A teljes finanszírozási hiány 165,3 milliárd dollár lesz, ami 2,4 milliárd dollárral több, mint a 2025 márciusára vonatkozó korábbi előrejelzésben.
A külső finanszírozás teljes összege (az IMF nélkül) az IMF program teljes, 2023–2027 közötti időszakára 139 milliárd dollár. Ebből 49,2 milliárd dollárt az ERA kezdeményezés keretében különítenek el, egyes részleteket 2026-ra visznek át.
További 12,4 milliárd dollárt tartanak fenn negatív forgatókönyv esetén. A program befejezése után a donorok nem tesznek új kötelezettségvállalásokat, az éves támogatás szintje pedig becslések szerint 5-12 milliárd dollár. A nagyfokú bizonytalanság miatt Ukrajna várhatóan nem tér vissza a piaci hitelfelvételhez 2029 előtt. Ez az adósságátstrukturálás befejezésének szükségességével is magyarázható.
Ahogy Gita Gopinath, az IMF első vezérigazgató-helyettese kijelentette, Oroszország továbbra is súlyos társadalmi és gazdasági károkat okoz Ukrajnának. Az ügyes gazdaságpolitikának és a külső támogatásnak köszönhetően azonban sikerült fenntartani a makrogazdasági stabilitást.
Mint mondta, Ukrajna gazdasága ellenállónak bizonyul az infrastrukturális károk és a munkaerőpiaci feszültségek ellenére, de a háború továbbra is rányomja bélyegét a növekedési kilátásokra. „A kockázatok továbbra is rendkívül magasak, és előre meg kell tervezni a lépéseket arra az esetre, ha végrehajtják őket. Ez lehetővé teszi a szükséges politikai döntések időben történő elfogadását” – tette hozzá Gita Gopinath.
Az IMF által támogatott program továbbra is teljes mértékben finanszírozott. Az alapforgatókönyv 153 milliárd dollár külső finanszírozást, a pesszimista forgatókönyv pedig 165 milliárd dollárt irányoz elő 4 évre. Ezek az összegek magukban foglalják a G7 ERA (Rendkívüli bevételnövelési kölcsönök Ukrajnának) kezdeményezés keretében felhasznált mintegy 50 milliárd dollár teljes felhasználását – áll a közleményben.
Az orosz hazai össztermék (GDP) növekedése 2 százalékra lassult az idei első negyedévében éves szinten, miután a tavalyi első negyedévben még 5,4 százalékos bővülést mértek – áll az orosz központi bank hétfőn ismertetett jelentésében.
A jegybank részben a szigorú monetáris politikájával indokolta az éves szintű gazdasági növekedés lassulását, ami a folyó második negyedévben is folytatódik.
Az orosz központi bank azzal számol, hogy a tavalyi 4,3 százalékról idén 1-2 százalékra mérséklődik a GDP-növekedés, jövőre pedig még kisebb, 0,5-1,5 százalék lehet a gazdaság bővülése.
A beruházások GDP-hez viszonyított aránya továbbra is a 2023–2024-ben elért magas szinten marad. A fogyasztói kereslet hozzájárulása a GDP-hez nő 2026–2027-ben, ahogy csökkennek majd a kamatlábak. A jegybank alapforgatókönyve szerint az orosz gazdaság várhatóan 1,5-2,5 százalékkal bővül 2027-ben.
A tavalyi év végén nagyobb volt a lassulás, mint azt korábban gondolták. Ez a teljes tavalyi román növekedést is lejjebb húzta.
Tavaly még annál is rosszabbul teljesített a román gazdaság, mint amit korábban jelzett az Országos Statisztikai Intézet (INS), ugyanis csak 0,8 százalékos növekedést tudott elérni – derül ki az INS csütörtökön közzétett adataiból.
A márciusban közzétett előzetes adatok még 0,9 százalékos növekedést mutattak. A GDP-adat romlását az okozta, hogy az INS 0,7 százalékról 0,5 százalékra módosította a GDP bővülésének negyedik negyedévi értékét.
Románia bruttó hazai terméke így 2024 első negyedévében 0,3 százalékkal, a második negyedévben 0,9 százalékkal, a harmadikban pedig 1,5 százalékkal volt nagyobb, mint 2023 azonos időszakában. A folyó árakon számolt 2024-es GDP 1760,118 milliárd lej volt.
A román kormány 2023 végén még 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, amit szeptemberben 2,8 százalékra csökkentett.
A gazdasági szakértők 2%-os GDP-csökkenést jósoltak, ha a háború Ukrajnában 2026-ig elhúzódik és intenzívebbé válik. Ez a legrosszabb forgatókönyv. Erről a Nemzetközi Valutalap (IMF) Memorandumában van szó.
A forgatókönyv azt modellezi, hogy mi történik, ha a háború 2026 közepéig eltart.
A legrosszabb forgatókönyv szerint 2025-ben 2%-kal, 2026-ban pedig 0,5%-kal csökken a GDP. A háború elhúzódása miatt kevesebb menekült tér vissza Ukrajnába, mint a bázis forgatókönyv szerint.
A pénzügyi hiány a legrosszabb forgatókönyv szerint 162,9 milliárd dollárra rúg, ami 14,1 milliárd dollárral több, mint a bázis prognózis (148,8 milliárd dollár).
A legrosszabb forgatókönyv alapján az IMF úgy véli, hogy a katonai támogatás csökkenhet, ami tovább súlyosbítja a biztonsági helyzetet, rontja a gazdasági mutatókat, és a pénzügyi hiány több területen is érezhetőbbé válik.
Az IMF kiemeli, hogy Ukrajna a háború alatt aktívan reagált a gazdasági kihívásokra, egyensúlyozva az operatív intézkedéseket és a társadalmi szükségleteket. A további stabilitás érdekében növelni kell az adóbevételeket, külső finanszírozást kell bevonni, erősíteni kell a monetáris politikát, és optimalizálni kell az állami kiadásokat.
Lengyelország elnöke, Andrzej Duda arra szólította fel a NATO-tagállamokat, hogy emeljék meg a védelmi kiadások célkitűzését legalább a GDP 3%-ára, és emlékeztetett arra, hogy ezt a témát a nyári hágai csúcstalálkozón javasolja megvitatni.
Duda Lengyelország NATO-tagságának 26. évfordulója alkalmából levelet küldött a NATO tagállamai vezetőinek, amelyben arra kérte őket, hogy emeljék meg a kötelező védelmi kiadások küszöbét 2%-ról legalább 3%-ra a GDP-hez viszonyítva.
„Legutóbbi látogatásom során a NATO főhadiszállásán hivatalosan kértem Jens Stoltenberg NATO-főtitkártól, hogy a következő hágai csúcstalálkozón emeljük fel a kérdést a tagállamok védelmi kiadásainak emeléséről legalább a GDP 3%-ára. Már nincs időnk beszélgetni. Döntésekre van szükség. Most kell cselekednünk” – hangsúlyozta.
A lett kormány arról döntött, hogy jelentősen növeli az ország védelmi kiadásait, 2027-től a hazai össztermék (GDP) 5 százalékát fordítja erre a célra.
Andris Spruds lett védelmi miniszter azt mondta, hogy idén a GDP 3,45 százalékát költik védelmi kiadásokra. Ezt a mértéket jövőre 4 százalékra, 2027-től pedig 5 százalékra növelik.
A védelmi miniszter elmondta, hogy a cél elérése érdekében minden minisztériumnak felül kell vizsgálnia kiadásait, a fő beruházási terület a légvédelem, a lőszergyártás és a pilóta nélküli technológiák fejlesztése lesz.
Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése óta többször hangoztatta, hogy az európai NATO-tagországok emeljék a GDP 5 százalékára védelmi kiadásaikat. Az amerikai védelmi miniszter ennél is továbbment. Nem prioritás Európa biztonsága – jelentette ki.
Pete Hegseth szerint az orosz–ukrán háborút csak tárgyalással lehet lezárni, Ukrajna számára pedig a biztonsági garanciákat európai és nem európai csapatoknak kell támogatniuk. Az amerikai védelmi miniszter elmondta, hogy az európai biztonság elsődlegesen a NATO európai tagállamainak felelőssége, ezért Európának kell vállalnia a vezető szerepet Ukrajna jövőbeli támogatásában, Európának kell biztosítania a katonai és humanitárius segélyek többségét.
Emellett a béke kora véget ért a NATO főtitkára szerint. Mark Rutte azt mondta, át kell állni háborús gondolkodásmódra, fel kell készülni arra, ha már nem lesz többé béke.
