Az izraeli gazdaság a vártnál erőteljesebben növekedett 2024 harmadik negyedévében, ami részben ellensúlyozza a Hamász palesztin szervezettel tavaly októberben kirobbant gázai konfliktus óta tapasztalt gyengélkedést. A gazdasági teljesítmény javulása ugyanakkor arra utal, hogy a kamatlábak csökkentésére egyelőre nem lehet számítani.
Az izraeli statisztikai hivatal vasárnap közzétett első becslése szerint Izrael GDP-je éves szinten 3,8 százalékkal bővült a július–szeptemberi időszakban.
Ez jelentősen meghaladja a Reuters által készített elemzői felmérésben szereplő 2,9 százalékos várakozást. Az egy főre jutó GDP ugyanebben az időszakban 2,6 százalékkal emelkedett.
A gazdasági növekedés motorja elsősorban a fogyasztói kiadások 8,6 százalékos bővülése, valamint az állóeszköz-beruházások – különösen a lakásépítés – 21,8 százalékos megugrása volt. Az export 1,7 százalékos emelkedése szintén hozzájárult a pozitív eredményhez, ami ellensúlyozta a kormányzati kiadások 10,8 százalékos visszaesését.
Figyelemre méltó, hogy kizárólag az üzleti szektor GDP-je 5,4 százalékkal nőtt az elmúlt negyedévben. Ez jelentős javulás a második negyedév 0,3 százalékos éves növekedéshez képest.
A gazdasági teljesítmény javulása ellenére az izraeli gazdaságot továbbra is terheli a Gázában zajló konfliktus, amely a Hamász 2023. október 7-i, Dél-Izrael elleni támadása óta tart, és azóta a libanoni Hezbollah elleni összecsapásokra is kiterjedt.
Az infláció továbbra is kihívást jelent az izraeli gazdaságpolitika számára. A pénteken közzétett adatok szerint a fogyasztói árak emelkedésének üteme szeptemberben 3,5 százalékon stagnált, ami meghaladja a kormány által kitűzött 1-3 százalékos éves céltartományt. A kormányzati tisztviselők elsősorban a háborúval összefüggő ellátási problémákat okolják az infláció magas szintjéért, miközben globálisan az áremelkedés üteme többnyire mérséklődik.
Az izraeli jegybank következő kamatdöntő ülésére november 25-én kerül sor. A központi bank januári kamatcsökkentése óta változatlanul hagyta az irányadó rátát, hivatkozva a geopolitikai feszültségekre, a növekvő árnyomásra és a háború miatt lazább költségvetési politikára.
Bár előre sejteni lehetett, hogy a közelgő választások miatt minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a bukaresti kormány, ez pedig 8 százalék körülire növeli az amúgy is igen magas költségvetési hiányt – ezt nyilatkozta a Krónika Online-nakBálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
A lap emlékeztet rá, hogy román kormány is kénytelen volt nemrég beismerni, hogy lehetetlenség tartani a 2024-es állami költségvetés sarokszámainál megjelölt 5 százalékos deficitcélt, amit időközben 6,9 százalékra emelt. Ugyanakkor az Európai Bizottság becslései szerint a deficit még ennél is magasabb lesz, és 7 százalék körül alakul, de még az uniós testületnél is van a legpesszimistább.
A román Költségvetési Tanács előrejelzése szerint Románia valószínűleg 8 százalékos költségvetési hiánnyal fogja zárni ezt az évet.
Mindez nem független attól, hogy Romániában idén választási szuperév van, összesen négy választást tartanak:
először, június elején az Európai Parlamenti képviselőit és az önkormányzatokat választotta meg egyidejűleg Románia,
ezt követően december 1-jén rendezik meg parlamenti választást,
majd jön az államelnök-választás első fordulója november 24-én, második fordulója pedig december 8-án.
A választási osztozkodás jegyében emelkedtek például jelentősen, 40 százalékkal a nyugdíjak Romániában idén nyáron, de a minimálbér is kétszer fél év leforgása alatt. A jegybankár szerint ennek azonban meg lesz böjtje, és figyelmeztetett, hogy egyelőre nem körvonalazódik, hogy a következő kormány a választások után hogyan fogja mérsékelni, a költségvetési hiányt, pedig ennek a módja nagyon jelentősen befolyásolhatja az inflációnak az alakulását is.
Közgazdász szemmel nem nagyon látja azt sem, hogyan lehetne adóemelések nélkül gyors ütemben érezhetően mérsékelni a költségvetési hiányt.
Szerinte mindez azért probléma, mert ha nem oldódik meg, és nem történnek határozott lépések, akkor előbb vagy utóbb a piacok fognak megbüntetni, tehát egyszerűen elfogy majd a finanszírozás, nem lesz olyan befektető, aki hajlandó lenne a román költségvetést finanszírozni.
Jelezte, hogy egy hete is 346,7 millió lej kölcsönt vett fel a román állam különböző bankoktól.
Ukrajna jövőre nehéz pénzügyi és gazdasági helyzetbe kerülhet. Ha a nemzetközi segély nem lesz elegendő, az országnak további belsőforrásokat kell keresnie – jegyezte meg az IMF, írta Jurij Doscsatov az RBC-Ukrajina cikkében.
Változás az IMF alapforgatókönyvében: a háború 2025-ben véget ér
Korábban az Ukrajnára vonatkozó negatív forgatókönyvet valószínűtlennek tartotta az IMF, most azonban ez lett az alapja a Valuta alappal való együttműködésről szóló memorandumnak. A legújabb becslések szerint 2025-re vége lesz a háborúnak, ami csökkenti a jövő évi 1%-os GDP-növekedéssel kapcsolatos várakozásokat, míg 2025-ben még 2,5%-os visszaesést is jeleznek. Az infláció 2024-ben elérheti a 12%-ot, 2025-ben 10%-ra, 2026-ban pedig 8%-ra, emellett a kormány optimistább mutatók alapján dolgozta ki a 2025-ös költségvetést.
Negatív forgatókönyv, mely szerint a háború 2026-ban ér véget
Az IMF egy másik, még negatívabb forgatókönyve a háború végét 2026 közepére jósolja. Ebben az esetben a gazdasági növekedés minimális lesz, a költségvetési hiány 2025-ben és 2026-ban tovább nő. Ilyen feltételek mellett Ukrajnának további 35,7 milliárd dollárra lesz szüksége a már tervezett 151,4 milliárdhoz, ami még nagyobb külföldi és belföldi bevételt igényel a költségvetési stabilitás fenntartásához.
Nemzetközi támogatás a partnerektől 2025-ben
Ukrajna jövőre 38,6 milliárd dollárt vár partnereitől, többek között az Európai Uniótól, az EBRD-től és számos szövetségestől. Az IMF már felülvizsgálta a 2025-ös forráselosztási programot, és azt csaknem 810 millió dollárral növelte. Ukrajna a tervezett két részlet helyett négyet kap, így elkerülhető a segélyek megérkezésének késése, ahogyan 2024-ben is történt.
„Az IMF úgy alakította át a részletek ütemezését, hogy biztosítsa a pénzeszközök ütemesebb áramlását az év során, és elkerülje a hosszú megszakításokat, amelyek a stabilitást veszélyeztetik” – magyarázta Danyilo Hetymancev, a parlament pénzügyi bizottságának elnöke.
Hozzátette: a részletek számának növekedése lehetővé teszi az Alap számára, hogy megerősítse Ukrajnával szemben támasztott követeléseit, és erősítse a kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését. Ez a döntés összefügg a más nemzetközi partnerek finanszírozási ütemtervének korrekciójával, amelyek az IMF előrejelzései alapján történnek.
A nehéz gazdasági helyzet esetében az ország nemcsak külföldi bevételekre számíthat, hanem belföldi forrásokra is. Ez magában foglalhatja az adórendszer felülvizsgálatát, a magánbefektetések vonzását, valamint az aktívabb intézkedéseket a dereguláció és a vállalkozások támogatása érdekében. A hazai finanszírozás jelentős növeléséhez azonban a szakértők szerint strukturális reformokra és a költségvetési kiadások további ellenőrzésére lesz szükség, hogy megakadályozzák az adósságteher növekedését.
Ki fogja finanszírozni Ukrajna szükségleteit?
A nagyszabású pénzügyi kihívások hátterében Ukrajna intenzívebbé teszi a tárgyalásokat a külföldi finanszírozás bevonásával kapcsolatban. A főszereplők között szerepel a G7-országok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amelyek készek milliárdos segélyek nyújtására. Az Európai Unió közel áll a 35 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatás végleges jóváhagyásához. Ennek az összegnek a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételek garanciájaként kell megjelennie, és a döntés már átment az Európai Parlament és az EU Tanácsa jóváhagyásának szakaszán. Az Egyesült Államok is kapott egy közleményt az akár 20 milliárd dolláros összeg lehetséges kiutalásáról. Ezzel egy időben Nagy-Britannia mintegy 3 milliárd dollár kölcsön kiutalását jelentette be. A soron következő – Japán és Kanada álláspontja, amelyek konszolidálják a G7 pénzügyi kötelezettségeit.
A finanszírozás teljes összegét azonban korlátozza az orosz eszközökből származó jövőbeni bevétel, így Ukrajna a hitelezők részéről akár 50 milliárd dolláros támogatásra számíthat. Mindazonáltal minden partnerország esetében külön megállapodásokat terveznek egyedi feltételekkel.
Ezen túlmenően az Ukrajna Facility program keretében az EU 50 milliárd eurós támogatást tervez 2027-ig, az USA pedig tavasszal döntött úgy, hogy összesen 61 milliárd dollár értékben nyújt pénzügyi segítséget Ukrajnának.
A pénzügyi támogatás biztosítékai és ígéretei azonban még nem garancia minden terv megvalósítására. „Még mindig fennáll annak a kockázata, hogy Ukrajna a kelleténél kevesebb külföldi forráshoz jut, bár a tavalyi évhez képest csökkent, jegyezte meg Danyilo Hetymancev, a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke. Elmondása szerint jelenleg a végső szakaszban van egy 50 milliárdos hitel kidolgozása a befagyasztott orosz vagyon terhére.
Az adóemelés a hitelezők egyik követelése
A nemzetközi hitelezők ugyanakkor azt szeretnék, ha Ukrajna belföldi forrásokat is keresne a költségvetési hiány fedezésére. A legutóbbi IMF-memorandum ezt a követelményt tükrözi. A bevételek hiányának növekedése vagy az új kiadások szükségessége esetén Ukrajna fontolóra veszi az adók, többek között az áfa-kulcsok emelését. „Az áfa alapkulcsának emelése hatékony eszköz ebben a szakaszban”, áll a dokumentumban.
Az emelés 2%-től – akár 22%-ig is lehet. A végső döntés azonban elhúzódott, de ha jövőre megsértik a finanszírozás alapforgatókönyvét, akkor az áfaemelés reális verzióvá válik. „Ha reálisan nézzük, az IMF ragaszkodhat az áfaemeléshez, hogy elkerülje az adókulcsok sürgős felülvizsgálatát, ahogy az a hadiadó esetében történt”, kommentálta Vitalij Vavriscsuk, az ICU csoport makrogazdasági kutatási igazgatóságának vezetője.
A memorandum lehetőséget biztosít arra, hogy újra bevezessék a részleges devizafelügyeletet negatív pénzügyi forgatókönyv esetén. A hrivnya árfolyamának rögzítése ugyan nem kerül szóba, de a devizavásárlásra és a külföldi tőkekivonásra vonatkozó korlátozások bevezetésére sor kerülhet. Az ilyen intézkedések segíthetik a devizapiac stabilizálását, feltéve, hogy csökken a külföldi támogatás.
Jelenleg a 2024-es külföldi finanszírozás beérkezésével kapcsolatos várakozások optimisták. Ukrajna év végéig több mint kétmilliárd dollárral számol, többek között az IMF következő, 1,1 milliárd dolláros részletével, amelynek decemberben kell megérkeznie.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentése szerint a globális államadósság helyzete súlyosabb lehet, mint azt korábban feltételezték. Az elemzés különösen az Egyesült Államok és Kína növekvő költségvetési hiányára hívja fel a figyelmet, miközben előrevetíti, hogy a világszintű államadósság 2024 végére meghaladhatja a 100 000 milliárd dollárt – írta meg a Cnbc.
Az IMF éves Fiscal Monitor jelentésében arra figyelmeztet, hogy az évtized végére a globális államadósság elérheti a világ GDP-jének 100%-át.
A növekvő adósságszint jelentős része az Egyesült Államokra és Kínára koncentrálódik. A szervezet becslése szerint, ha ezt a két országot kizárnák a számításokból, a globális GDP-arányos államadósság mindössze 20% körüli értékre csökkenne.
Vitor Gaspar, az IMF fiskális ügyekért felelős igazgatója hangsúlyozta: „Az államadósság rosszabb lehet, mint amilyennek látszik.” Hozzátette, hogy a kormányok adósságszámításai gyakran optimista előfeltevéseken alapulnak, és hajlamosak az alulbecslésre.
A jelentés rámutat arra, hogy a kormányok „fiskális politikai trilemmával” néznek szembe. Egyrészt a biztonság és a növekedés érdekében többet kellene költeniük, másrészt szembe kell nézniük a magasabb adókkal szembeni ellenállással, miközben az államadósság szintje egyre kevésbé fenntartható.
Különösen nehéz helyzetben vannak a Szaharától délre fekvő afrikai országok. Ezekben az államokban a szegénység enyhítését célzó kiadások szükségessége, az alacsonyabb adózási képességek és a kedvezőtlenebb finanszírozási feltételek együttesen jelentenek kihívást.
Az IMF figyelmeztet, hogy a fenntarthatatlan adósságszintek miatt fennáll a hirtelen eladások veszélye a piacokon, ha a befektetők túlságosan rossznak ítélik meg egy ország költségvetési helyzetét. Ez a bizonytalanság még a magasabb adósságtűrő képességgel rendelkező fejlett gazdaságokban, például az Egyesült Államokban és Kínában is problémát jelenthet, és magasabb hitelfelvételi költségekhez vezethet más országokban is.
[type] => post
[excerpt] => A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentése szerint a globális államadósság helyzete súlyosabb lehet, mint azt korábban feltételezték. Az elemzés különösen az Egyesült Államok és Kína növekvő költségvetési hiányára hívja fel a figyelmet, m...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1729782180
[modified] => 1729724481
)
[title] => Az IMF szerint két ország miatt robbanhat az adósságbomba
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=54014&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 54014
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 54015
[image] => Array
(
[id] => 54015
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kina-ado-koltsegvetes-allamadossag-imf-fiskalis-politika-gazdasag-befektetes-egyesult-a-710785.jpg
[original_lng] => 192320
[original_w] => 1125
[original_h] => 643
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kina-ado-koltsegvetes-allamadossag-imf-fiskalis-politika-gazdasag-befektetes-egyesult-a-710785-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kina-ado-koltsegvetes-allamadossag-imf-fiskalis-politika-gazdasag-befektetes-egyesult-a-710785-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kina-ado-koltsegvetes-allamadossag-imf-fiskalis-politika-gazdasag-befektetes-egyesult-a-710785-768x439.jpg
[width] => 768
[height] => 439
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kina-ado-koltsegvetes-allamadossag-imf-fiskalis-politika-gazdasag-befektetes-egyesult-a-710785-1024x585.jpg
[width] => 1024
[height] => 585
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kina-ado-koltsegvetes-allamadossag-imf-fiskalis-politika-gazdasag-befektetes-egyesult-a-710785.jpg
[width] => 1125
[height] => 643
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kina-ado-koltsegvetes-allamadossag-imf-fiskalis-politika-gazdasag-befektetes-egyesult-a-710785.jpg
[width] => 1125
[height] => 643
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kina-ado-koltsegvetes-allamadossag-imf-fiskalis-politika-gazdasag-befektetes-egyesult-a-710785.jpg
[width] => 1125
[height] => 643
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1729713737:12
[_thumbnail_id] => 54015
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 579
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 429
[1] => 428
[2] => 259
[3] => 5002
[4] => 33650
[5] => 246
)
[tags_name] => Array
(
[0] => államadósság
[1] => GDP
[2] => Kína
[3] => költségvetési hiány
[4] => Nemzetközi Valutaalap (IMF)
[5] => USA
)
)
[4] => Array
(
[id] => 53988
[content] =>
Ukrajna államadóssága 2025-ben először haladja meg a bruttó hazai termék 100 %-át, idén ennek a mutatónak csak a 3-5 %-a lesz az adósság összege, de a következő években az előrejelzések szerint az adósság nem csökken a GDP 100 %-a alá –számolt be kedden az rbc.ua hírportál az IMF-fel kötött memorandum szövegére hivatkozva.
Az alapforgatókönyv szerint Ukrajna államadóssága idén a GDP 95,6 %-a, jövőre pedig 106,6 %-a lesz. Ugyanakkor 2026-ban még egy százalékponttal nő az adósság 2025-höz képest. Bár 2027-ben 5 százalékponttal kellene csökkennie 102,6 %-ra. Negatív forgatókönyv esetén azonban az államadósság idén a GDP 97 %-a lesz. A következő években növekedni fog. Az adósságteher 2025-ben a GDP 117,5 %-át, 2026-ban 132,1 %-át, 2027-ben pedig már az állam bruttó hazai termékének 134,3 %-át teszi ki.
Az adósságterheket növelő főbb kockázatok között az IMF a háború időtartamát és intenzitását emeli ki, beleértve az energiainfrastruktúra elleni támadásokat, amelyek Ukrajna gazdasági potenciáljának csökkenésével járnak. Emellett az adósságot negatívan befolyásoló tényezők közé tartozik a nemzetközi partnerek pénzügyi támogatására való hosszú várakozás.
„Mindkét forgatókönyv (alapállapot és negatív – a szerk.) azon alapul, hogy az adományozók teljesítik pénzügyi kötelezettségeiket (a G7-kezdeményezés keretében is). A késedelmek vagy a forráshiány például a szociális kiadások csökkenéséhez vezethet. Vagy a belföldi adósság, amely jelentős gazdasági és társadalmi megrázkódtatásokkal jár” – áll a dokumentumban.
Az IMF megjegyezte, hogy Ukrajna ez év augusztusában sikeresen befejezte az államadósság nagyarányú átstrukturálását, mintegy 20,5 milliárd dollár értékben (vagyis körülbelül 24 milliárd dollár tőkésített kamattal együtt). Ez lehetővé tette Ukrajna állam- és garantált adósságának 9 milliárd dolláros csökkentését. A pozitív hírek között megemlítette a G7 biztosítékait is az 50 milliárd dolláros többéves támogatásról Ukrajnának.
Az IMF hangsúlyozta, hogy a politikai kiigazításokat és a mélyrehatóbb strukturális reformokat még évekig folytatni kell. Bár hozzátette, hogy egyes reformok hosszú távon hatással lehetnek a társadalmi feszültségekre.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői megújították az Oroszország Ukrajna elleni háborújának időtartamára vonatkozó előrejelzést, az intenzív harcok befejezésének határidejét egy évvel elhalasztották – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az IMF-fel kötött memorandumra hivatkozva.
A jelentés szerint a dokumentumot megállapította: „A frissített alapforgatókönyv szerint a háború 2025 utolsó negyedévében ér véget, aminek erős gátló hatása lesz, de Ukrajna képes lesz fenntartani a mérsékelt (gazdasági) növekedést.” Júniusban az IMF az alapforgatókönyv szerint a háború végét 2024 végére prognosztizálta, a háború 2025 végi befejeződése pedig negatív előrejelzést tartalmazott az alaptól.
Az alapforgatókönyv általában azt feltételezi, hogy a háború hatása a biztonsági helyzet miatt már csökkent gazdasági aktivitású területekre összpontosul. Míg a fellendülés hatására a növekedés továbbra is pozitív marad, egy hosszabb háború negatív hatást vetít előre a gazdasági teljesítményre a tartósabb bizonytalanság, a munkaerőhiány, a védelemhez és javításhoz kapcsolódó importnyomás, valamint a népességdinamika miatt – áll a memorandumban.
A reál-GDP növekedését 2024-ben 3%-os szinten prognosztizálják. A növekedés valószínűleg mérséklődik a harmadik negyedévben, a korai betakarítás és az erőteljes export ellensúlyozza az energiahiány negatív hatását. A negyedik negyedévben tovább lassul a gazdaság a fűtési szezonban megnövekedett kereslet miatt növekvő energiahiány miatt – jósolja az IMF.
Az IMF 3-4 GW-ra becsüli a téli energiahiányt, ami „egyezik a többi érdekelt fél becslésével”, miközben a rakétatámadások és a szezonális tényezők miatti negatív kockázatok érvényesülnek – áll a memorandumban. Az infláció decemberre továbbra is 9%-ra emelkedik, ami a termelői árak (főleg energiavezérelt) és a munkaerőköltségek meredek emelkedését tükrözi.
A reál GDP fellendülése lassabb lesz (a 2,5-3,5%, 2-3 százalékponttal alacsonyabb a korábbi előrejelzésnél) a hosszabb háború miatt. Az infláció az év végére 7,5%-ra csökken, ahogy a kiadási nyomás enyhül. A folyó fizetési mérleg hiánya várhatóan 27,1 milliárd dollárra (a GDP 14,3%-ára) nőhet a tartós importigények, a munkaerőhiány exporttermelésre gyakorolt hatása és a visszafogott támogatások miatt, amelyet a stabil hajózás, a magántranszferek, valamint adósság átstrukturálása.
Az IMF előrejelzése szerint a háború utáni kilábalást egy hosszabb háború sebei lassítják, de a középtávú kilátások erős reformterven és az EU-csatlakozás felé vezető úton, valamint a részleges újjáépítésen alapulnak. A háború utáni kibocsátás visszafogottabb fellendülése a frissített alapállapotban a menekültek lassabb visszatérését tükrözi, ami nagyobb hosszú távú népességfogyáshoz vezet.
Idén is összeállította a leggazdagabb európai országok listáját a WorldAtlas nevű gazdasági oldal annak alapján, hogy mekkora az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP).
Az első helyen Luxemburg végzett 143 742 dollárral, a második Írország 133 595 dollárral. Svájc a harmadik helyre szorult, az egy főre eső GDP ott messze elmarad az első kettőtől: mindössze 91 931 dollár.
A további sorrend:
4. San Marino
5. Norvégia
6. Dánia
7. Hollandia
8. Izland
Luxemburg régóta jó hely
A portál emlékeztet, hogy az apró Luxemburg a magas életszínvonalnak köszönhetően régóta a kontinens leggazdagabb országai közé tartozik, és a Roadster szerint nemrégiben első helyre választották azok is, akik távmunkában dolgoznának.
Földrajzi helyzetének köszönhetően a nemzetközi üzleti élet egyik központja, és a nyitott politikájának, valamint hatékony adórendszerének köszönhetően vonzza a külföldi tőkét is.
Valamint a külföldieket: 2023-ban már a lakóinak a fele volt külföldi, a nem uniós állampolgárok közül a britek és a kínaiak voltak a legtöbben. Már 2022-ben 167 különböző nemzetiség élt az országban.
A Smaragd sziget is vonzó
Írországot a Smaragd szigetnek is nevezik, és az egykor szegény ország mára Európa egyik legélénkebb gazdaságává vált, különösen az utóbbi években vonzzák a külföldi befektetőket a kedvező adózási feltételek.
Svájc viszont régóta tartozik a kontinens leggazdagabb országai közé, a világ egyik legjelentősebb pénzügyi központja, ahol az ember biztonságba helyezheti a vagyonát. Az ország elsősorban a progresszív gazdaságpolitikájának, fejlett pénzügyi infrastruktúrájának és a magasan képzett munkaerőnek köszönheti a sikerét.
Izrael gazdasága a vártnál jóval kisebb mértékben nőtt 2024 második negyedévében, de a ez valószínűleg nem elég ahhoz, hogy a jövő héten a jegybank csökkentse az alapkamatot, mivel az infláció emelkedik.
A Központi Statisztikai Hivatal vasárnap kiadott első becslése szerint a GDP éves szinten mindössze 1,2 százalékkal bővült az április–júniusi időszakban, ami messze elmarad a Reuters 4,4 százalékos konszenzusától.
Az egy főre jutó GDP pedig 0,4 százalékkal csökkent.
A növekedést a fogyasztói kiadások (12 százalék), az állóeszköz-beruházások (1,1 százalék) és a kormányzati kiadások (8,2 százalék) emelkedése hajtotta, ellensúlyozva az export 8,3 százalékos visszaesését – jelentette a brit hírügynökség.
Az első negyedév jobb lett a vártnál
Az első negyedévi GDP növekedését viszont az előzetes 14,4 százalékról felfelé, éves szinten 17,3 százalékra módosították, ez azonban még mindig nem hozta vissza a 2023. negyedik negyedévi 20,6 százalékos zsugorodást.
A statisztikai hivatal szerint 2024 első fél évében Izrael gazdasága éves szinten 2,5 százalékkal nőtt, szemben a 2023-as év azonos időszakában mért 4,5 százalékos bővüléssel.
„A gazdaság nehezen lábal ki a háborúból, főként a kínálati és nem a keresleti problémák miatt” – mondta az adatokkal kapcsolatban Jonathan Katz, a Leader Capital Markets vezető közgazdásza.
Hiányoznak a palesztin munkások
Megjegyezte, hogy a gázai konfliktus kitörése óta a palesztin munkavállalók hiánya akadályozza a lakásépítési beruházások teljes fellendülését.
A csütörtökön kiadott adatok szerint az inflációs ráta a júniusi 2,9 százalékról 3,2 százalékra emelkedett júliusban, vagyis meghaladja a kormány 1–3 százalékos éves inflációs célját.
Az Izraeli Nemzeti Bank legközelebb augusztus 28-án dönt a kamatokról. Januárban csökkentette, februári, áprilisi, májusi és júliusi üléseken viszont változatlanul hagyta a kamatlábat, a geopolitikai feszültségekre, a növekvő árnyomásra és a háború miatti lazább költségvetési politikára hivatkozva.
„Mivel a gyenge növekedési adatok kínálati és nem keresleti problémákból erednek, várhatóan nem támogatják a kamatcsökkentést, különösen a júliusi fogyasztói árindexben szereplő infláció gyorsulására utaló jelek és a geopolitikai kockázatok magas szintje mellett” – vélekedett Katz.
[type] => post
[excerpt] => Izrael gazdasága a vártnál jóval kisebb mértékben nőtt 2024 második negyedévében, de a ez valószínűleg nem elég ahhoz, hogy a jövő héten a jegybank csökkentse az alapkamatot, mivel az infláció emelkedik.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1724088000
[modified] => 1724023337
)
[title] => Az izraeli gazdaság egyre inkább megérzi a háborút
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=52296&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 52296
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 52297
[image] => Array
(
[id] => 52297
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90.jpg
[original_lng] => 133282
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1724012537:12
[_thumbnail_id] => 52297
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1368
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 382
[1] => 428
[2] => 33922
[3] => 11820
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gazdaság
[1] => GDP
[2] => háború
[3] => Izrael
)
)
[8] => Array
(
[id] => 50920
[content] =>
Mivel 2024 májusában megnőtt az olyan negatív tényezők hatása, mint a harcok intenzitása, az infrastrukturális létesítmények elleni támadások, amelyek elsősorban a villamosenergia-termelés és -fogyasztás csökkenését érintették – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Gazdasági Minisztérium jelentésére hivatkozva.
A minisztériumi közlés szerint „a szakképzett munkaerő jelentős hiánya, valamint a harci cselekmények további lefolyásával és a munkavállalók mozgósításának feltételeivel kapcsolatos bizonytalanság tovább bonyolította a vállalatok gazdasági tevékenységét.” A gazdasági tárca becslése szerint a negatív tényezők, mindenekelőtt a villamosenergia-termelés csökkenése és annak hiánya meghaladták a GDP-re gyakorolt hatás egyenlegét.
Ennek eredményeként 2024 január-májusban a GDP növekedését 4,7 %-os (±1%) szinten becsülik. Ezt az értékelést figyelembe véve az Állami Statisztikai Szolgálat operatív értékelése szerint 2024 első negyedévében 6,5 %-os a reál-GDP-növekedés 2023 első negyedévéhez képest, ami magasabb a Gazdasági Minisztérium által korábban becsültnél (4,5 %-os növekedés).
Ukrajna kormánya jelentősen, 2,7 %-kal rontotta az ukrán gazdaság 2025-ös növekedésére vonatkozó előrejelzését. A biztonsági és védelmi költségvetési terv azt mutatja, hogy a kormány arra számít, hogy a háború 2025-ben folytatódik, és 2026-ban ér véget.
Az előzetes becslések szerint Ukrajna bruttó hazai terméke (GDP) 2024 első negyedévében 6,5 százalékkal nőtt 2023 első negyedévéhez képest – közölte Ukrajna Állami Statisztikai Szolgálata kedden. Oroszország támadásakor súlyos csapást mért Ukrajna gazdaságára, amely 2022-ben 29,1 százalékos GDP-csökkenést szenvedett el.
A gazdaság gyorsabban stabilizálódott a vártnál 2023-ban a sikeres kormányzati programok és nemzetközi támogatások révén. „2024 első negyedévében a reál GDP 1,2 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest (szezonálisan kiigazítva)” – közölte az Állami Statisztikai Szolgálat a The Kyiv Independent szerint. Az Állami Statisztikai Szolgálat szerint Ukrajna GDP-je 2023 első negyedévében 10,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, amikor Oroszország teljes körű inváziót indított. Az IMF áprilisi jelentése szerint Ukrajna GDP-je 2024-ben 3,2 százalékkal, 2025-ben pedig akár 6,5 százalékkal is nőhet, annak ellenére, hogy az ország továbbra is küzd az invázióval.
A Nyugat jelentősen hozzájárult a növekedéshez
Valamennyi nyugati elemző egyetért abban, hogy Ukrajna gazdasága az idén tovább növekszik. Ennek ellenére az ukrán gazdaság teljesítménye így is mélyen a háború előtti szint alatt marad. Ami azért is figyelemre méltó, mert
Oroszország célzottan a gazdaság, az energiaszektor kulcselemeit támadja.
Csoda, hogy ilyen körülmények között Ukrajna képes gazdasági tevékenységét egyáltalán fenntartani, bár mértékadó ukrán politikusok, közgazdászok hangsúlyozzák, hogy mindez nem lenne lehetséges a Nyugat rendszeres, nagy összegű és átfogó (pénzügyi, katonai, gazdasági, technikai-technológiai és informatikai) segítsége nélkül.
