Az Institute of International Finance (IIF) friss jelentése szerint a világ összesített adósságállománya rekordot döntött, és a második negyedév végére elérte a 337,7 billió dollárt. Az emelkedést a globális pénzügyi feltételek lazulása, a gyengülő amerikai dollár és a nagy jegybankok enyhébb politikája hajtotta.
Az év első felében az adósságállomány több mint 21 billió dollárral bővült, ami nagyságrendileg megegyezik a 2020 második felében, a járványügyi intézkedések nyomán tapasztalt adósságrobbanással.
A legnagyobb növekedést Kína, Franciaország, az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia és Japán mutatta. Az IIF ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a dollár 2025 eleje óta közel 10%-ot gyengült a főbb kereskedelmi partnerek valutáihoz képest, ami szintén torzítja a dollárban számolt adóssági adatokat.
Az adósság a gazdasági teljesítményhez viszonyítva vegyes képet mutat: Kanada, Kína, Szaúd-Arábia és Lengyelország esetében ugrott meg leginkább az adósság/GDP arány, míg Írországban, Japánban és Norvégiában csökkent.
Globálisan az adósság a GDP-hez viszonyítva enyhén mérséklődött, de még mindig 324% felett áll. A feltörekvő piacokon viszont új csúcs született: az arány 242,4%, miközben a teljes adósságállomány itt is rekordszintet, 109 billió dollárt ért el.
Az IIF szerint a feltörekvő országoknak az év hátralévő részében közel 3,2 billió dollárnyi kötvényt és hitelt kell visszafizetniük – ez minden korábbinál nagyobb teher.
A szervezet figyelmeztetett a „kötvény-vigilánsok” hatására is – vagyis azokra a befektetőkre, akik eladják azokat az államkötvényeket, amelyek kibocsátóit pénzügyileg fenntarthatatlannak tartják. Ez különösen olyan országokban jelenthet kockázatot, mint Japán, Németország vagy Franciaország.
Az Egyesült Államok esetében az IIF kiemelte: a rövid lejáratú kötvények aránya már eléri a teljes államadósság 20%-át, miközben az új kibocsátások 80%-a szintén rövid futamidejű.
Ez a szerkezet jelentős politikai nyomást gyakorolhat a jegybankokra, hogy alacsonyan tartsák a kamatlábakat, ami veszélyeztetheti a monetáris politika függetlenségét.
A teljes globális adósság tavaly új történelmi csúcsra, 235 ezermilliárd dollárra emelkedett, a GDP-hez viszonyított aránya azonban 2021-ben hetven éve nem látott ütemben csökkent, a 2020-as 257 százalékról 247 százalékra – közölte a Nemzetközi Valutaalap hétfőn.
Az IMF első alkalommal publikált Global Debt Monitor (Globális Adósságmonitor) című jelentésében 190 ország államadósságát, valamint az országok cégeinek és magánszemélyeinek adósságát összesítette. A GDP-arányos adósság a pandémia első évében minden korábbinál nagyobb ütemben, 29 százalékponttal emelkedett, a 2021-es visszaesést pedig a járvány utáni gazdasági fellendülés támogatta – közölték.
Az adatok arról tanúskodnak, hogy jelentősen emelkedik az eladósodottság a világon; a pénzügyi válság előtti évben, 2007-ben a teljes globális adósság a világgazdaság éves kibocsátásának 195 százalékán állt.
A washingtoni-székhelyű intézmény adatai szerint a nem pénzügyi vállalatok és magánháztartások tartozásai 2021-ben 6 százalékponttal, 153 százalékra mérséklődtek, a vizsgált 190 ország GDP-arányos államadóssága pedig átlagosan 4 százalékponttal, 96 százalékpontra esett, ami évtizedek óta a legnagyobb ilyen mértékű csökkenés.
Az adósság GDP-arányos változása régiónként eltérő képet mutatott.
A fejlett országokban mind az államnál, mind a háztartásoknál 5 százalékpontos zsugorodást mért az IMF, és hasonló mértékű volt a visszaesés a feltörekvő piacokon is, Kína kivételével.
Az alacsony jövedelmű országokban ezzel ellentétes folyamatok zajlottak, és elsősorban a magánadósság növekedése miatt a GDP 88 százalékára emelkedett az adósság. Az IMF szerint aggodalomra ad okot, hogy a feltörekvő piaci országok negyedének és az alacsony jövedelmű országok több mint 60 százalékának okoz gondot az adósság törlesztése.
