A német Rheinmetall fegyvergyártó vállalat Skyranger mobil drónelhárító rendszereket fog gyártani Ukrajnának, a szállítások várhatóan még idén megkezdődnek, számolt be a Jevropejszka pravda Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója a ZDF-nek adott interjújára hivatkozva.
Papperger elmondta, hogy Ukrajna az év végére megkezdi a Skyranger mobil drónelhárító rendszerek fogadását. A több százmillió eurós szerződés aláírását szerdán, szeptember 10-én jelentette be a londoni Védelmi Ipari Vásáron.
A Skyranger rendszerek különféle alvázakra, például Leopard tankokra is telepíthetőek.
„Mindegyik rendszer 4×4 kilométeres területet képes lefedni, lehetővé téve a drónok fenyegetése nélküli működést. Ezzel azt akarom mondani, hogy minden drónt meg lesz semmisítve” – mondta Papperger, hozzátéve, hogy az ilyen képességek rendkívül szükségesek Ukrajna számára a jelenlegi helyzetben.
A Westinghouse korábban minősített beszállítóként ismerte el az ukrán céget. Várhatóan aláírásra kerül a berendezések szállításáról szóló végleges megállapodás.
A római URC-2025 konferencián az Enerhoatom és az amerikai Westinghouse vállalat véglegesítette a megállapodásokat az amerikai technológia alkalmazásával való nukleáris üzemanyag-gyártásról Ukrajnában, számolt be az Energiaügyi Minisztérium sajtóosztálya július 10-én, csütörtökön.
Petro Kotyin, az Enerhoatom RT igazgatóságának megbízott elnöke, és Aziz Dag, a Westinghouse Electric Sweden AB ügyvezető igazgatója és alelnöke fontos nyilatkozatot írt alá Herman Haluscsenko miniszter jelenlétében, megerősítve a VVER-1000 fűtőelemek gyártására szolgáló gyártósor létrehozásáról szóló megállapodást az Enerhoatom leányvállalatának telephelyén.
A főbb gyártóberendezések szállításáról szóló végleges megállapodás aláírására várhatóan a közeljövőben sor kerül.
Korábban a Westinghouse jóváhagyta az Enerhoatom egyik vállalatát minősített beszállítóként a Westinghouse VVER-1000 fűtőelemeinek gyártására, megnyitva az utat ezen korszerű gyártóüzemek ukrajnai létrehozása előtt.
„Büszkék vagyunk arra, hogy kiterjeszthetjük erős partnerségünket és közös elkötelezettségünket Ukrajna energiabiztonsága iránt” – mondta Aziz Dag. – „A Westinghouse kiváló eredményekkel rendelkezik a VVER reaktorok nukleáris üzemanyagának fejlesztésében, amelyeket az ukrajnai VVER-1000 és VVER-440 energiatermelő blokkokban használnak, több mint két évtizedes kivételes üzemeltetési tapasztalattal. Világszínvonalú üzemanyag-kazettáink segítenek Ukrajnának és más országoknak csökkenteni az orosz nukleáris üzemanyag-ellátási láncoktól való függőségüket, és a szén-dioxid-mentes jövő felé való haladást”.
Az üzemanyag gyártására vonatkozó megállapodások volumene körülbelül 20 millió dollár. Ugyanakkor Kotyin az Interfax-Ukrajina ügynökségnek adott kommentárjában elmondta, a Westinghouse-szal való átfogó együttműködés nagyszabású, dollármilliárdokat érő projektek megvalósítását is kilátásba helyezi, többek között új energiablokkok építését.
Donald Trump gyorsított engedélyezési eljárásról biztosított minden, az Egyesült Államokban beruházást tervező vállalatot – az amerikai elnök ezt arra reagálva közölte kedden, hogy az NVIDIA chipgyártó 500 milliárd dollár új beruházás tervét jelentette be.
Donald Trump Truth Social közösségi oldalon tett bejegyzése szerint a kaliforniai központú chipgyártó a tervezett új amerikai gyártóközpontok felépítéséhez szükséges minden engedélyt gyorsított eljárásban, rövid idő alatt megkap.
Hozzátette, hogy hasonló elbírálás alá esik minden olyan gyártócég, amely amerikai beruházást indít.
A kaliforniai székhelyű NVIDIA hétfői bejelentése szerint bérgyártó partnereivel közösen két szuperszámítógép-gyárat épít Texasban; Houstonban a Foxcon, Dallasban pedig a Wistron vállalatokkal együttműködésben. A gyártás 12-15 hónapon belül megkezdődhet az NVIDIA bejelentése szerint.
A tajvani TSMC félvezetőgyártó óriáscég szintén hétfőn jelentette be, hogy új arizonai üzemében megkezdődött a termelés, a többi között a mesterséges intelligenciával működő szoftverek képzéséhez és működtetéséhez szükséges chipek gyártása, amelyek teljesítménye sokszorosa a hagyományos chipekének.
Az NVIDIA chipjei a mesterséges intelligencia virágzó üzletágának kulcsfontosságú technológiájává váltak. Többségüket Tajvanon, a TMSC közreműködésével gyártják, de mostantól az Egyesült Államokban is, mivel a Kínával szemben éleződő geopolitikai feszültség akadályozhatja a félvezetők ellátását.
Csi Huej-kuo, Tajvan gazdasági minisztere kedden közölte, hogy minden lehető módon párbeszédre törekszik az Egyesült Államok kormányával az együttműködést tekintve, részben az Egyesült Államok részéről bevezetett vámokról.
Az amerikai adminisztráció a chipekre, további számítástechnikai és elektronikai termékekre pénteken felfüggesztette a viszonossági vámok alkalmazását.
Donald Trump elnök ugyanakkor vasárnap világossá tette, hogy a chipek mint nemzetbiztonsági szempontból kiemelt termékek külön elbírálás alá esnek majd az amerikai vámpolitikában, és ezek gyártását belföldön képzelik el.
Howard Lutnick kereskedelmi miniszter vasárnap 1-2 hónapon belül ígért döntést a chipeket is magába foglaló félvezetők árucsoportjának vámjait illetően.
A Donald Trump vezette amerikai adminisztráció kiemelt törekvése, hogy olyan kulcsfontosságú iparágakban, mint az autóipar, a félvezetők iparága és a gyógyszeripar bővítsék a belföldi gyártóbázist.
Az elmúlt hónapokban az amerikai Apple számítástechnikai vállalat 500 milliárd dollár értékű befektetést jelentett be az Egyesült Államokban, a tajvani TMSC pedig 100 milliárd dollár további beruházásra tett ígéretet.
A bolgáriai Burgaszban megnyílt az International Armored Group (IAG) társaság első üzeme, amely páncélozott autókat fog gyártani, számolt be a Jevropejszka Pravda a BTA-ra hivatkozva.
Az üzem megnyitóján Rumen Radev, Bulgária elnöke és a helyi hatóságok képviselői vettek részt.
A bolgár elmondása elnök szerint az üzem megnyitása azt bizonyítja, hogy a globális biztonsági környezet romlásával összefüggésben hasonló nemzeti kapacitásokra van szükség.
„A modern konfliktusok kategorikus formában azt mutatják, mennyire fontos a saját kapacitás a hazai védelmi termékek előállításához, hogy biztosítva legyen a megbízhatóság a karbantartási, ellátási és a biztonsági igényekhez való folyamatos alkalmazkodás során” – mondta Radev.
Az IAG társaság alapítója és tulajdonosa, Anton Sztefov viszont elmondta, hogy a burgasi gyár különféle típusú harcjárműveket gyárt majd a gyalogság, a hadsereg, a rendőrség, a különleges erők és a tűzoltóság számára.
A rendezvényen bemutatták az üzemben gyártott páncélozott járművek egy részét – a RILA 8×8, RILA 4×4, Gurdian Extreme, Ford F350 gyalogsági harcjárművet.
Bemutatták a drónokat is, amelyek teljes egészében bolgár gyártásúak, és a mentési, a felderítő és a vészhelyzeti egységek számára készültek.
A Caesar önjáró löveget gyártó KNDS francia–német fegyveres csoport bejelentette, hogy leányvállalatot alapít Ukrajnában – írta a BFM TV.
A megállapodások aláírása a Franciaországban tartózkodó Volodimir Zelenszkij jelenlétében volt. A két szándéknyilatkozatot (az egyik a Caesar szervizközpont létrehozásáról, a másik az alkatrészek 3D nyomtatásáról) a KNDS France és az ukrán ENMEK cég képviselői írták alá. Valamint szerződést írtak alá a 155 mm-es lövedékek gyártásának engedélyeztetésére Ukrajna területén.
Arról, hogy a vállalat Ukrajna területén fog katonai felszerelést és lőszert gyártani, Franciaország és Németország védelmi miniszterei számoltak be még márciusban.
Az orosz–ukrán háború elején rongálódott meg a Mondelez ukrajnai üzeme. Mostanra sikerült helyreállítani a károkat, és újraindítani az Oreo termékek gyártását.
Pénteken jó hírt kaptak az ukránok. Ugyan még nem biztos, hogy használhatják a nyugati fegyvereket oroszországi célpontok ellen, ám az egyik amerikai cég ukrajnai gyárában újraindulhat a termelés. A Mondelez élelmiszergyártó nagyvállalat ugyanis ismét elkezdte a világszerte népszerű Oreo kekszek gyártását az ország keleti részén található üzemében – adta hírül a Reuters.
A Trosztyanec városában található gyárban két évvel ezelőtt állt le a termelés, miután az orosz–ukrán háború elején súlyosan megrongálódott az épület. A Mondelez üzeme mostanra teljesen újjáépült. Tavaly már részlegesen meg tudta nyitni a csokoládék gyártásával foglalkozó üzemrészt.
A vállalat a közleményében azonban kijelentette, hogy az ukrajnai gyárban készült Oreo termékeket, és egyéb édességeket sem fog exportálni a szomszédos Oroszországba. A trosztyaneci üzemben előállított termékeket az ukrán piacon történő értékesítés mellett többek között Georgiában és Kazahsztánban adják el.
Ettől függetlenül az oroszoknak sem kell túlságosan szomorkodniuk, hogy Oreo nélkül maradnak, hiszen a Mondeleznek három gyára is van Oroszországban, és az ott gyártott termékek egy részét értékesíti is az orosz piacon. A társaság korábban bejelentette, hogy 2023 végére önállóvá teszi oroszországi üzletágát, önellátó ellátási lánccal és beszállítókkal. Azonban a multinacionális vállalat sok dolgozója és több befektetője is Moszkva bojkottjára szólította fel a céget.
Arról nemrég a Bloomberg is beszámolt, hogy Mondelez részvényeseinek csaknem 30 százaléka szerette volna elérni, hogy a vállalat tegye egyértelművé oroszországi és ukrajnai helyzettel kapcsolatos álláspontját, hogy nyilvánosság a háborúban álló országokban folytatott üzleti gyakorlatát. Bár a javaslat nem került megszavazásra, a támogatottság mértéke már elérte azt a küszöböt, aminél a vezetőknek érdemes lehet átgondolniuk a következő lépéseket.
Az amerikai vállalat, bár helyenként furcsa módon érvel, minden bizonnyal nem a Kreml iránti szimpátia miatt maradt Oroszországban, hanem mert nem szeretne piacot veszíteni. Mivel az élelmiszerek egyelőre még nem tartoznak a nemzetközi szankciók hatálya alá, így a Mondelez több versenytársa, köztük a legnagyobb rivális, a svájci tulajdonú Nestlé is maradt az országban, szintén önállóvá ellátási lánc kiépítésével.
A vaníliakrémmel töltött csokoládéostya, az Oreo a Mondelez egyik legismertebb márkája, amely 2023-ban csaknem 4 milliárd dolláros árbevételt hozott a cégnek. A vállalat további ismert márkái közé tartozik Milka és a Cadbury csokoládé.
A kanadai Roshel Smart Armoured Vehicles vállalat páncélozott járművek gyártásának beindítását tervezi Ukrajnában – erről Roman Szimonov, a vállalat vezérigazgatója beszélt a Defence Archives-nak adott interjúban.
A vállalat jelenleg négy ontariói üzemben működik, és a közeljövőben az Egyesült Államokban és Európában is bővíteni kívánja jelenlétét. Az alapító szerint a gyárak három műszakban aktívan dolgoznak, hogy minden megrendelést teljesítsenek, és erőfeszítéseket tesznek Ukrajna támogatására.
Tavaly például a kanadai kormány 200 Senator páncélozott harci járművet rendelt Ukrajna számára, 92 millió dollár, azaz járművenként 460 ezer dollár értékben.
Szimonov megjegyezte, hogy a 200 járműre szóló kanadai megrendelés egyike volt az Ukrajna támogatását célzó számos megrendelésnek, és mint az összes többit, ezt a szerződést is a tervezett határidő előtt teljesítették – számolt be az Ukrajniszka Pravda.
Thomas Gottschild, a Taurus rakétagyártó német leányvállalatának, a Matra BAE Dynamics Aerospatiale (MBDA) európai konszern vezetőjeaz Augsburger Allgemeine-nek adott interjújában közölte, hogy Németországban felfüggesztették a Taurus cirkálórakéták gyártását.
Elmondása szerint a Németországi Szövetségi Köztársaság jelenlegi jogszabályai tiltjáka fegyverkészletek számára való gyártást, amihez a szövetségi kormány jóváhagyása szükséges megrendelések alapján.
„A Taurus gyártósora, a berendezések és a megfelelő csarnokok még mindig a helyükön vannak. A Taurus gyártását bármikor megkezdhetjük. De ehhez új megrendelésre lesz szükségünk” – mondta Thomas Gottschild.
Elmondása szerint „a védelmi ipar nem tud csodát tenni”, vagyis a megrendelés kézhezvétele után nagyon rövid időn belül szállítani.
„Ezért a politikusokkal folytatott megbeszélések során mindig rámutatunk arra, hogy mennyire függünk a számunkra tervezett megrendelésektől” – mondta Gottschild.
Hangsúlyozta, hogy „a védelmi iparnak hosszú távú megrendelésekre van szüksége”.
Bármikor újrakezdődhet a nagy hatótávolságú Taurus rakéták gyártása – közölte a német MBDA fegyvergyártó konszern vezérigazgatója, Thomas Gottschild az UNIAN hírügynökség szerint.
A Taurusokat Ukrajna már régóta kérné a németektől, de ők egyelőre vonakodnak átadni ezeket a rakétákat. E kérdésben állítólag a német kormányzaton belül sincs teljes egyetértés.
Gottschild azt mondta: a gyártósor, a teszthez használt eszközök és a gyártáshoz kapcsolódó műhelyek megmaradtak, de ahhoz, hogy a termelést újraindítsák, új megrendelésekre van szükségük. Közlése szerint a német kormányzattól már kaptak „számos jelzést” a rakétákkal kapcsolatban, de megrendeléseket még nem.
Thomas Gottschild azt is megjegyezte, hogy a termelés újraindítása előtt néhány lépést meg kell tenniük, de viszonylag hamar fel tudják pörgetni a gyártást, ha megkapják a megrendeléseket a rakétákra.
Arra a kérdésre, hogy Németország tényleg átadja-e a Taurusokat Ukrajnának, az MBDA vezérigazgatója nem kívánt válaszolni, mivel erről a politikusoknak kell dönteniük. Azt viszont elismerte, hogy Ukrajnának valóban szüksége lenne ezekre a fegyverekre.
A Lockheed Martin amerikai üzemében felkészültek a HIMARS rakétarendszer gyártási kapacitásának bővítésére, miután az ukrajnai harctéren elért sikerek miatt más nemzetek részéről is megnőtt a kereslet iránta – közölték a vállalat vezetői.
A HIMARS ma már széles körben elismert fegyver, miután az ukrajnai háborúról készült felvételek bizonyították a rendszer hatékonyságát.
A Lockheed vezetői szerint az elmúlt évben végrehajtott beruházásoknak köszönhetően a cégnek csak néhány fejlesztésre van szüksége ahhoz, hogy megfeleljen a megnövekedett gyártási igényeknek – írja a Reuters.
