Az Egyesült Királyság hadseregében nagyszabású átalakításokat eszközöltek, melynek apropóján 10 ezer fővel kívánják csökkenteni a teljes kapacitást.
A létszámcsökkentés ellenére a katonák száma ugyanannyi marad, már ha sikerül véghezvinnie a brit hadseregnek a roboteszközökkel kapcsolatos fejlesztéseket – olvasható a BBCriportjában.
A védelmi minisztérium nemrég bejelentette, hogy hatalmas pénzösszegeket különítettek el katonai drónok, robotok és egyéb hi-tech készülékek előállítására és megvásárlására, ezáltal áttérhetnek a modern hadviselésben használatos eszközökre a szigetországban is.
2021 januárjáig a brit haderő 80 ezer katonával rendelkezett, ami jóval kevesebb, mint ahányan egy évtizede szolgálták a hazájukat. Az új tervezet értelmében 70 ezerre zsugorítanák a kapacitást, a 10 ezer főt pedig robotokkal helyettesítenék.
Mindeközben a hadsereg már megkezdte a drónok és robotok vizsgálatát, illetve azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy az Egyesült Államok legierejénél alkalmazott korszerű űrszerkezeteket is hadba állíthatják.
Úgy tűnik tehát, hogy a közeljövőben búcsút inthetünk a hagyományos hadviselésnek, és jó hír az is, hogy Nagy-Britannia az elkövetkező években kivonhatja a forgalomból a nukleáris tölteteket.
Az új fejlesztéseknek köszönhetően az Egyesült Királyság sokkal inkább stratégiai szempontból erősödhet meg, implementálva a legújabb technológiákat, ezáltal a világ egyik legmodernebb hadseregévé válhatnak.
Görögország vadászgépeket és hadihajókat vásárol, valamint 15 ezer katonával bővíti hadseregét – jelentette be Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnök szombaton.
Az ország északi részén található Szalonikiben tartózkodó kormányfő elmondta: Görögország 18 vadászgépet vásárol a francia Rafale-tól, valamint hadihajókkal és helikopterekkel bővíti hadseregét. Emellett 15 ezer új hivatásos katonát toboroznak a következő öt évben, és megerősítik a nemzeti védelmi ipart.
Micotakisz hozzátette: a fejlesztésekkel új munkahelyek ezrei jönnek létre. A miniszterelnök egyúttal hangsúlyozta: Athén kész békésen rendezni a földközi-tengeri földgázmezők miatt kialakult konfliktusát Ankarával. Hozzátette: ha a feleknek nem sikerül megegyezniük, a Nemzetközi Bíróság elé kerülhet a vita.
A NATO keretében szövetségeseknek számító Törökország és Görögország között a Földközi-tenger keleti medencéjében rejlő földgázmezők felfedezését követően kiéleződött a feszültség. Az elmúlt hetekben több pengeváltásra került sor a szomszédos országok között, miután Törökország egy kutatóhajóval és hadihajókkal megjelent a görög szigetek közelében található, vitatott hovatartozású felségvizeken.
Micotakisz szombaton azzal vádolta Törökországot, hogy Európa keleti határait fenyegeti, és veszélybe sodorja a regionális biztonságot.
