Az ideiglenesen elfoglalt Zaporizzsjai Atomerőmű hat hónap után először kapcsolódott vissza a tartalék áramellátáshoz. A 330 kV-os Ferrosplavna-1 elektromos vezeték helyreállt, számolt be a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) sajtószolgálata.
Megjegyezték, hogy a Ferrosplavna 1. számú energiablokkja sérült szakaszának javítása november 8-án reggel kezdődött el – körülbelül három kilométerre a Zaporizzsjai Atomerőmű telephelyének kerületétől.
A NAÜ jelentése szerint a távvezeték csatlakoztatása egy lépés a nukleáris katasztrófa megelőzésében.
„Mivel a vezetékek sérült szakaszai az aktív harcok övezetében voltak, mindkét féllel bonyolult tárgyalásokat kellett folytatni a gondosan összehangolt ideiglenes tűzszüneti megállapodások megkötése érdekében, hogy a technikusok életük kockáztatása nélkül dolgozhassanak. Ez több hétig tartott, és az állomás most ismét két elektromos vezetékhez fér hozzá”, jelentette ki Rafael Grossi vezérigazgató.
A szakemberek megjavították a sérült kábelt két oszlop között, miközben egy NAÜ-csapat felügyelte a munkájukat. A május 7.-e óta lekapcsolt vezetéket végül november 8-án visszakapcsolták az erőműhöz.
2025 májusa óta először az állomás ismét rendelkezik külső tartalék áramellátással.
„A Zaporizzsjai Atomerőmű hat reaktora több mint három éve nem termel áramot, és mind a hat reaktor leállt. De továbbra is szükség van áramra a reaktormagok és a kiégett fűtőelemek hűtésére használt szivattyúk működtetéséhez, valamint a radioaktív kibocsátásokkal járó olvadások megelőzéséhez” – tette hozzá a NAÜ.
A holland kormány további 25 millió eurót utal át Ukrajnának az infrastruktúra helyreállítására és a stabil energiaellátás biztosítására a téli időszakban – jelentette be David van Weel, az ország külügyminisztere kijevi látogatása során.
Az összeget többek között berendezések beszerzésére, sürgősségi javításokra és gáz exportjára fogják felhasználni.
„Tájékoztattam Andrij Szibiha kollégámat, hogy további segítséget fogunk nyújtani az energiaszektorban. Oroszország szándékosan támadja az ukrán energiaellátást… Nem hagyjuk bajban a barátainkat” – írta van Weel.
Denisz Smihal miniszterelnök három fő irányt jelölt meg az ukrán energetika helyreállításában. Először is, a kormány a lerombolt létesítmények maximális helyreállítására összpontosít: tavaly körülbelül 4 GW hő- és vízenergia kapacitást állítottak vissza.
A második irány a decentralizált és diverzifikált energiatermelés fejlesztése. Smihal elmondta, hogy 2025-ben mintegy 900 MW új kapacitást terveznek üzembe helyezni, jelenleg pedig már 130 MW kogenerációs és 250 MW hőerőmű működik.
A harmadik irány a nemzetközi támogatás bevonása. A háború alatt 38 országtól több mint 1800 humanitárius szállítmány érkezett az energiaszektor számára, az energetikai támogatási alap pedig több mint 1,1 milliárd euró adományt gyűjtött. A miniszterelnök a nemzetközi közösség további rendszeres és következetes segítségére számít.
Az olasz kormány több mint 63 millió eurót különít el odesszai műemlékek és infrastrukturális létesítmények helyreállítására – erről Olena Skrum, a Közösségi és Területfejlesztési Minisztérium első helyettese számolt be a Facebookon.
A támogatás keretében a következő forrásokat biztosítják:
27,5 millió euró vissza nem térítendő támogatás Odessza építészeti műemlékeinek restaurálására, köztük a filharmónia és a Potocki-palota felújítására;
30 millió eurós kedvezményes hitel a megyei gyermekklinika új épületének megépítésére;
6,1 millió eurós támogatás az öntözőrendszerek rekonstrukciójára Odessza megyében.
Spanyolországban a tegnapi nagymértékű áramszünet után 99,16%-ra helyreállt az áramszolgáltatás.
A Red Electrica, Spanyolország áramszolgáltatója kedden reggel azt közölte, hogy helyi idő szerint reggel 6 óráig az áramszolgáltatás 99,16 százaléka helyreállt az országban. Portugáliában a 6,5 millió háztartásból mintegy 6,2 millióban ismét van áram.
„Az átviteli hálózat összes alállomása üzemel. Folytatjuk a helyreállítási munkálatokat” – mondta a spanyol hálózat üzemeltetője.
A madridi közösség elnöke szerint a metró teljes hálózatán – a 7A vonal kivételével – reggel 8-kor indult el a közlekedés.
Isabel Díaz Ayuso azt is nyilatkozta, hogy a vonatok 80 százaléka a normál reggeli csúcsforgalom szerint fog közlekedni.
Minden városi buszjárat és helyközi vonatjárat a megszokott módon közlekedik, és egész nap ingyenes lesz – tette hozzá.
A reptéri járattörlések száma jelenleg 500 alatt van Spanyolországban és Portugáliában, a hírek szerint tehát a helyzet nem olyan súlyos, mint a Heathrow repülőtéren a közelmúltban történt áramszünet miatt, amikor 1400 járatot töröltek.
Ettől függetlenül Spanyolország-szerte továbbra is szükségállapot van érvényben, és egyes régiók, mint Madrid, Andalúzia és Extremadura, kérték a központi kormányt, hogy vegye át a közrend felügyeletét.
Évekbe fog telni Ukrajna ökoszisztémáinak helyreállítása a háború után, mindenekelőtt az erdők regenerálódása legalább 70 évig tart majd – jelentette ki Jakiv Gyiduh ökológus és geobotanikus az rbc.ua hírportálnak írt cikkében.
A jelentés szerint a szakember elmondta, hogy a környezet háború utáni helyreállítása rendkívül összetett folyamat, amely nemcsak időt, hanem jelentős erőfeszítéseket is igényel a pusztulást szenvedett ökoszisztémák helyreállításához. Szerinte az ökoszisztéma különböző összetevőinek más-más időre van szükségük a helyreállításhoz, és sok közülük soha nem térhet vissza korábbi állapotába. Az erdőterületek esetében az optimista előrejelzések szerint legalább 70 év szükséges a teljes helyreállításhoz, míg a füves ökoszisztémák 10-50 éven belül képesek helyreállni – tette hozzá.
Ha azonban a talaj megsemmisül, vagy a természetes képződmények, például a sziklák elpusztulnak, lehetetlen lesz helyreállítani őket. Előfordulhat, hogy élettelenek maradnak, nem tudják fenntartani a korábbi biológiai sokféleséget. Már a csernobili zóna példája is egyértelműen bizonyítja ezt. Ahol a sugárzási szint megengedi, ott fokozatosan helyreáll a természet, de vannak olyan területek is, ahol olyan magas a sugárzási szint, hogy még most is lakhatatlanok.
Az ukrajnai háború sokféle pusztítást hagy maga után, és a különböző ökoszisztémák eltérő érzékenységgel és ellenállással rendelkeznek ezekkel a hatásokkal szemben. A háború negatív hatásai különböző szakaszokban és formákban jelentkeznek, és egyes ökoszisztémák visszafordíthatatlan változások miatt elveszíthetik értéküket.
A közvetett befolyás ugyanilyen fontos. Jelenleg Ukrajnában jelentős területeken bányásznak, és az aknamentesítés folyamata több tíz évig is eltarthat. Ez idő alatt hatalmas mezőgazdasági területek maradnak használhatatlanok.
Ukrajna és Franciaország 19 helyreállítási projektet hagyott jóvá az ukrán kritikus infrastruktúra újjáépítése érdekében, összesen 200 millió euró értékben.
Ukrajna gazdasági minisztere, Julia Szviridenko párizsi látogatása során a francia kormánytisztviselőkkel és vállalkozókkal megvitatta azokat a projekteket, amelyek a 2024 októberében aláírt, 200 millió eurós megállapodás keretében valósulnak meg.
A megállapodás értelmében Franciaország összesen 19 projektet valósít meg az egészségügy, az energia, az infrastruktúra, a humanitárius aknamentesítés és más területeken. Mindezeket 5-16 hónap alatt kell végrehajtani.
A 200 millió euróból 60 milliót az energia támogatására fordítanak.
Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn összehívta a haditanácsot, amelynek központi napirendi témája Ukrajna infrastruktúrájának helyreállítása volt a november 17-i orosz légitámadás után – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij közölte, hogy a haditanácson meghallgatta az Energiaügyi Minisztérium, a Naftohaz és az iparág összes kulcsfontosságú szereplője képviselőinek jelentését. „A november 17-i orosz támadás utáni helyreállítás előrehaladásáról és az összes kritikus objektum további védelméről beszéltek” – állította. Jelezte azt is, hogy szóba került a gázinfrastruktúra és -kitermelés, a nukleáris, vízi és termikus energia – kérdése. Szóba került az ukrán villamosenergia-import lehetőségének a növelése is.
„A légierő jelentést készített a kritikus infrastrukturális létesítmények légvédelmi biztosításáról. A leghatékonyabb tapasztalatokat vesszük át a légvédelmi eszközök fokozatos növelését és más régiókra való kiterjesztését illetően” – írta Volodimir Zelenszkij. Mint megjegyezte, hogy a haditanácsban a Védelmi Minisztérium jelentése is elhangzott az ukrán fegyver-, lőszer-, rakéta- és dróngyártók szerződéskötéseiről és hitelezéséről.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy az Ukrajna helyreállításáról szóló konferencia 2025. július 10-11-én lesz megtartva Rómában – számolt be az rbc.ua hírportál a Rai News olasz tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint az olasz kormányfő a Volodimir Zelenszkij elnökkel folytatott megbeszélés után elmondta: „A béke és a jólét jövőjére való törekvés egyben a gyógyulásra való törekvést is jelenti, és örömmel jelenthetem be, hogy a konferenciát Rómában rendezik meg: ez egy olyan esemény, amely nagyon fontos számunkra, és amelyen már egy ideje dolgozunk.”
Georgia Meloni hangsúlyozta: „Ukrajna nem lesz egyedül a helyreállítási erőfeszítéseivel. Amíg kell, mellette leszünk.”
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Ukrajna azt tervezi, hogy a teljes körű háború veszteségeit Oroszország Nyugaton befagyasztott eszközeiből kompenzálja, de a teljes összeg elkobzásáról szóló döntés még messze van – jelentette ki pénteken Irina Mudra az Elnöki Hivatal helyettes vezetője a Szuszpilne tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Mudra elmondta, az orosz agresszió által okozott károk kompenzációs mechanizmusa három összetevőből áll: veszteség-nyilvántartás, jutalék, amely meghatározza a fizetendő konkrét összeget, az alapot, amelyet orosz eszközökkel kellene feltölteni.
Az elnöki hivatalvezető-helyettes emlékeztetett a G7 vezetőinek júniusban hozott döntésére, amellyel 50 milliárd dolláros hitelt juttatott Ukrajnának, amit az orosz vagyonból származó nyereségből kellene biztosítani. Szerinte annak ellenére, hogy az orosz vagyon ügyében van előrelépés, a mintegy 300 milliárd dollár összegű vagyon teljes elkobzása még messze van.
„Ennek van jogi alapja a nemzetközi jogban. Olyan eszközről beszélünk, mint az ellenintézkedés. Tulajdonképpen ennek felhasználása volt az alapja annak, hogy az USA külön jogszabályt fogadott el, a REPO-törvény, amely lehetővé tette Oroszország vagyonának Ukrajna javára történő elkobzását” – mutatott rá Irina Mudra.