Az idei első kilenc hónapban 309 milliárd rubeles, mintegy 3,2 milliárd dolláros vesztesége keletkezett az orosz Gazprom gázipari óriásnak a leányvállalatok nélküli orosz számviteli szabályok szerint, ami komoly negatív változás a tavalyi első kilenchavi 446 milliárd rubeles nyereséghez képest – derült ki további részletek ismertetése nélkül a cég ma közzétett számaiból.
Az első kilenchavi jelentős veszteség amellett alakult ki, hogy az energiaóriás bevételei 8 százalékkal, 4,3 milliárd rubelre emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Tavaly az egész éves vesztség közel 7 milliárd dollár volt, amely az első veszteség volt 1999 óta. Ez jól rámutatott arra, hogy a kulcsfontosságú európai gázpiacok elvesztése milyen súlyos következményekkel jár az óriáscégre amellett is, hogy közben nő a kínai, illetve az LNG-alapú gázértékesítése.
Az energiaóriás ezzel együtt optimista az idei év kilátásait illetően. Az értékesítési bevételekre vonatkozó becslését 6 százalékkal, 7900 milliárd rubelre emelte a korábbi előrejelzéshez képest.
A Gazprom mai jelentéséből az is látszik, hogy növelte beruházási programját. A vállalat közlése szerint a 2024-es beruházási keretet mintegy 4 százalékkal, 1,64 milliárd rubelre (16,85 milliárd dollár) emelte a tavaly decemberben jóváhagyott 1,57 milliárd rubelről.
A beruházások fő célpontjai a Jamal-félszigeten és Kelet-Oroszországban található gázkitermelő központok fejlesztése. Kiemelt projektként említették a Kínába tartó Power of Siberia gázvezetéket, amelynek éves kapacitása az év végére várhatóan eléri a 38 milliárd köbmétert.
A Gazprom jelentése amellett érkezett, hogy kiderült: érdemben emelkedett idén az orosz gázkitermelés, illetve az Európában irányadó holland TTF gázár csaknem egyéves csúcsra ugrott.
Az elmúlt hónapokban Ukrajna minimális katonai segítséget kapott partnereitől, és ez további terheket jelent az állami költségvetésre, magyarázta Szerhij Marcsenko.
Ukrajna állami költségvetésében 5 milliárd dollárnyi hiány alakult ki, amely fegyvervásárláshoz volt szükséges, jelentette be Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a Hromadszke rádiónak adott interjújában csütörtökön.
Elmondása szerint az elmúlt hat hónapban Ukrajna minimális katonai segítséget kapott partnereitől, és ez hozzájárult az állami költségvetés további megterheléséhez. A források átcsoportosítása van folyamatban, az év végi kiadások átkerülnek a szükséges fegyvervásárlásra, a lövedékek rendelésére és egyéb, most szükséges dolgokra.
„Jelenleg úgy gondolom, hogy körülbelül 5 milliárd dollárról beszélhetünk. Dollárban határoztuk meg az összeget, mert így könnyebb elmagyaráznom a partnereinknek. Azon gondolkodunk, hogy a közeljövőben hogyan tudjuk ezt (hiányt) fedezni” – fogalmazott a miniszter.
Rendkívüli hiány alakult ki Patriot rendszerekből és rakétákbólvilágszerte. A legtöbb lőszerre Ukrajnának és Izraelnek van szüksége légvédelmi rendszereihez, számolt beaz NZZ.
A deficitet az okozza, hogy Ukrajna és Izrael gyakoran alkalmazza. Emellett számos európai ország szeretné feltölteni arzenálját. Végül az amerikai hadsereg a Patriot haditengerészeti változatát fejleszti, amely integrálódna az Aegis parancsnoki és irányító rendszerrel, hogy megvédje az amerikai hajókat egy Tajvan körüli konfliktus esetén.
1984 óta, amióta a Patriot komplexum megjelent, folyamatosan fejlesztették a rakétákat. Jelenleg két fő lőszer-típus van gyártásban – a PAC-3 MSE a közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták elleni küzdelemre, valamint a régebbi PAC-2 GEM-T, amelyet elsősorban repülőgépek és cirkáló rakéták ellen használnak.
A korszerű PAC-3 rakétákat kizárólag a Lockheed Martin gyártja Camdenben, Arkansasban. Az elmúlt években éves gyártásuk 350-ről 500 darabra nőtt, 2027-re pedig 650 darabra kell növekednie. A Lockheed kifejezetten ezért nyitott új gyárat, és további beruházásokat tervez.
Emellett a régebbi PAC-2 rakétákat is az USA-ban gyártja a Raytheon védelmi cég. Az éves mennyiség 240 egység. 2027-re 420-ra kell növekednie. Ezen kívül gyártásuk most kezdődik Európában.
Ukrajna, mint a világ egyik legnagyobb gabonatermelő és exportáló országa az orosz agresszió miatt lényeges exportbevételektől esett el. Az Ukrán Gabonatanács értékelése szerint az ország gabonaszektorának vesztesége ebben az évben meghaladhatja a 3,2 milliárd dollárt.
Ennek oka az exporttilalmak mellett elsősorban maga az orosz invázió, amely feldúlja a gabonatermő területek egy részét, akadályozza azok művelését, tovább jelentős területeken műtrágya- és növényvédőszer-hiányt idéz elő, elvonja a képzett munkaerőt a termelésből, valamint elpusztítja a gépek és üzemanyagok egy részét.
Emellett a fekete-tengeri kikötők forgalmának megbénításával csaknem ellehetetleníti a gabona kiszállítását, ami nagyon fog hiányozni az importfüggő országok ellátásából, az ára pedig az ukránok árbevételeiből.
A fekete-tengeri gabonafolyosó korlátozott működése és a nemzetközi szállítások egyéb akadályai miatt, ebben az évben a tavalyinál sokkal kevesebb ukrán gabona exportjára nyílik lehetőség.
Az ukránok számára kedvezőtlenül alakult a termelési költségek és az árak aránya is, mivel az elmúlt évben egy tonna termék átlagos előállítási költsége az országban valamivel alacsonyabb volt, és azt az ideinél 102 dolláros áron lehetett értékesíteni, az idén a költségek enyhén emelkedtek, az elérhető értékesítési átlagár pedig lejjebb süllyedt.
A mezőgazdasági termékek gabonafolyosón történő exportjának teljes leállítása élelmiszer-veszélyt jelent az egész világpiacon.
A gabonafolyosó oroszok általi felmondása miatt a világ nem jutott hozzá további 25 millió tonna mezőgazdasági termékhez. Dmitro Barinov, az Ukrajnai Kikötői Igazgatóság Állami Vállalatának alelnöke ezt az afrikai újságírókkal folytatott megbeszélésen nyilatkozta – írja az AMPU sajtószolgálata.
A gabonakezdeményezés 11 hónapos működése alatt Ukrajna 32,5 millió tonna mezőgazdasági terméket szállított a világ 45 országába, ebből több mint 4 millió tonna élelmiszert afrikai országokba.
A háború miatt az egekbe szöknek a kiadások, a bevételek pedig – elsősorban a szankciók miatt – a mélybe zuhantak: röviden így lehet összefoglalni a tényezőket, amelyek nyomán a deficit már április végére elérte az egész évre tervezett szintet. Csak az olaj- és gázexportból származó bevételek 52 százalékkal csökkentek, ám a pénzügyminisztérium a 45 milliárd dollárt is elérő deficit ellenére bizakodó: szerintük a stabilizálódás jelei látszódtak a múlt hónapban.
A hivatalos adatok szerint a kiadások 26 százalékkal ugrottak meg az orosz vezetés által „különleges katonai műveletnek” titulált ukrajnai háború miatt, míg a bevételek összességében, azaz nemcsak az energiaexportot tekintve 22 százalékkal estek.
Beszédes adat, hogy csak az olajexportból származó bevétel áprilisban 67 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel ezelőtt.
Az előlegek kifizetése okozta az időarányosan túlszaladó hiányt – áll a pénzügyminisztérium közleményében. Hangsúlyozzák azt is, hogy hasonló tételekre már nem kell idén számítani, tehát a költségvetés stabilizálódása várható. A tárca változatlanul optimista, arról azonban semmit sem közölt, hogy konkrétan milyen előlegeket és kiknek utaltak át, közgazdászok viszont a háborúval hozzák összefüggésbe a kifizetéseket.
A tárca jelezte azt is, hogy ugyan árplafonnal sújtották az olajexportot, de az adók átrendezése révén az év további szakaszában az energiabevételek növekedésére lehet számítani.
Máshogy látják a szakértők
Nemhogy optimista, egyenesen többletes költségvetést vár idén a Kreml gazdasági tanácsadója, Makszim Oreskin. Ám ilyen bátor jóslatot még a pénzügyminisztérium sem mert felvállalni.
A kiadások határozzák meg az évet, a költségvetés ezen oldaláról viszont semmit sem tudunk – hangsúlyozta a Rennaissance Capital közgazdásza. Sofya Donets annyival azért árnyalta a képet, hogy nem lehetett meglepetés, ami az energetikai bevételekkel történt.
A Bloomberg közgazdászai szerint a kiadások visszafogására irányuló törekvések kudarcot vallottak, a megugró kiadások még az inflációt is megnövelhetik, így a jegybank kamatemelésekre kényszerülhet.
Látszik, hogy a háború miatt egekbe szökő kiadások mellett az energiabevételtől függ az orosz költségvetés egyensúlya. Nagy kérdés, hogy most valójában ebből mennyi folyik be. Annyi bizonyos, hogy az uniós szankciók jócskán lecsökkentik a befolyó pénz mennyiségét.
Ugyanakkor India és Kína rekordmennyiségben veszi az orosz nyersolajat és a gázt. India finomítja, és átcímkézve továbbadja az olajat, míg a kínai felhasználás a koronavírus-zárlatok feloldásának köszönhetően dinamikusan emelkedik. Tény, hogy a Kreml egyetlen rubel bevételt sem akar elengedni. Nemrég szóba került az energiacégek extraprofit-adóztatása és az Oroszországból távozó cégek kemény megsarcolása is.
[type] => post [excerpt] => A háború miatt az egekbe szöknek a kiadások, a bevételek pedig – elsősorban a szankciók miatt – a mélybe zuhantak: röviden így lehet összefoglalni a tényezőket, amelyek nyomán a deficit már április végére elérte az egész évre tervezett szintet. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1684077300 [modified] => 1684062493 ) [title] => Már áprilisban elérte az egész éves hiánycélt az orosz költségvetés [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=38116&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 38116 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 38117 [image] => Array ( [id] => 38117 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/moszkva-oroszorszag.jpg [original_lng] => 131634 [original_w] => 1200 [original_h] => 740 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/moszkva-oroszorszag-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/moszkva-oroszorszag-300x185.jpg [width] => 300 [height] => 185 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/moszkva-oroszorszag-768x474.jpg [width] => 768 [height] => 474 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/moszkva-oroszorszag-1024x631.jpg [width] => 1024 [height] => 631 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/moszkva-oroszorszag.jpg [width] => 1200 [height] => 740 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/moszkva-oroszorszag.jpg [width] => 1200 [height] => 740 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/moszkva-oroszorszag.jpg [width] => 1200 [height] => 740 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1684051693:5 [_thumbnail_id] => 38117 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 1137 [_oembed_ad54aba56e5f7d00fd8c7363e7fb97ca] =>
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Az eddig jósolt kétszerese lesz költségvetési hiány Oroszországban. Anton Sziluanov pénzügyminiszter közölte, hogy tárcája az idei évre kétszázalékos GDP-arányos hiányt vár. Eddig a GDP 0,9 százalékára becsülték a költségvetési hiányt. Sziluanov elmondta, hogy az adat 2023-ban is két százalékon fog állni.
Az orosz pénzügyminiszter azzal számol, hogy az idén a költségvetés hiánya a hazai össztermék (GDP) 2 százaléka lesz az eddig becsült 0,9 százalék helyett, és jövőre is 2 százalékos GDP-arányos hiány várható.
Anton Sziluanov újságíróknak csütörtökön elmondta, hogy 2024-ben a hiány várhatóan a GDP 1,4 százaléka, 2025-ben a 0,7 százaléka lesz.
A pénzügyminiszter szeptember végén nem zárta ki, hogy az idei költségvetés a várt 0,9 százaléknál nagyobb GDP-arányos hiánnyal zár.
Anton Sziluanov csütörtökön elmondta, a költségvetési hiány finanszírozásának fő forrása idén és jövőre is a piaci hitelfelvétel és a nemzeti jóléti alap forrásainak felhasználása. Hangsúlyozta: Tekintettel arra, hogy a nemzeti jóléti alap komoly forrást biztosít az infrastrukturális fejlesztésekhez, ezért az a cél, hogy minél kevesebbet kelljen az alap pénzéből felhasználni a költségvetési hiány finanszírozására.
A pénzügyminiszter szerint túl korai még arról beszélni, hogy az orosz olajra vonatkozó nyugati árplafon milyen hatással lesz az orosz költségvetésre, de mint mondta Moszkva válaszra készül.
Az olaj- és gázbevételek a legnagyobb arányt képviselik az orosz költségvetésben.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
A jövő évi cseh költségvetés mintegy 295 milliárd koronás, a GDP 4,3 százalékának megfelelő hiánnyal számol, amelyet szerda este fogadott el a cseh parlament alsóháza, a képviselőház.
A parlamenti felsőház, a szenátus a költségvetés ügyében nem illetékes. A költségvetési törvény hatályba lépéséhez ezért már csak Milos Zeman államfő aláírására van szükség.
A jövő évi költségvetés hiánya 80 milliárd koronával (egy cseh korona= 1,69 hrivnya) alacsonyabb, mint az idei deficit, ami 375 milliárd korona, a GDP 4,6 százaléka lesz. Az egész napos vitában a kormánykoalíció az ellenzéki pártok egyetlen módosító javaslatát sem fogadta el.
A 200 tagú alsóházban a költségvetési törvényjavaslatra a szavazáskor a kormánykoalíció jelenlevő 96 képviselője mondott igent, míg az ellenzéki képviselők ellene szavaztak.
A költségvetés bevételi oldala 1930 milliárd koronával, míg a kiadási oldal 2220 milliárd koronával számol. A cseh állam kiadásai a harmincéves fennállása alatt most másodszor lépik át a 2000 milliárd koronás határt.
A vitában a kormány a jövő év kiemelt feladatának a lakosság támogatását minősítette a magas infláció, valamint az energiaválság miatt, illetve az ukrajnai háború következtében szükséges kiadások fedezését.
„Ez a költségvetés nem olyan, amilyet a kormány ideális időkben elképzelne. Realista költségvetésről van szó, amely lehetővé teszi az országnak, hogy szembenézzen a válságokkal, ezért a felelősség költségvetésének nevezném” – jelentette ki a parlamentben Petr Fiala cseh kormányfő. Szerinte Csehország modern történelmének legsúlyosabb válságával néz most szembe.
Az ellenzék bírálta a költségvetést. Alena Schillerová, a volt kormány pénzügyminisztere úgy vélte: a törvénytervezet nem tükrözi a valóságot, és a jövő év folyamán módosítani kell majd. Tomio Okamura, az ellenzéki Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) elnöke azt vetette a kormánykoalíció szemére, hogy Ukrajna miatt eladósítja Csehországot, ami szerinte megengedhetetlen.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Ukrajna február 24. óta közel 18 milliárd dollár kedvezményes hitelt kapott, de a havi 5 milliárd dolláros hiányt egyszer sem finanszírozták teljesen a nyugati partnerek – jelentette ki hétfőn Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál a Pénzügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A közlemény szerint Marcsenko a 2022. évi Nemzetközi Monetáris Konferencián tartott online előadásában Ukrajna újjáépítési szükségleteit vázolta. A müncheni fórumon jelentős nemzetközi pénzügyi szervezetek és nemzetközi bankok képviselői vettek részt.
Mint a pénzügyminiszter megjegyezte, az ukrán finanszírozási igények nem csak a közvetlen költségvetési támogatást jelentik, hanem több ezer felszabadult város és falu újjáépítésének, a lerombolt utaknak, hidaknak, iskoláknak, közműveknek és hasonlóknak a helyreállítását fedező finanszírozását is. Elmondása szerint a kormány és a Világbank a múlt héten elkészítette és bemutatta az Oroszország által okozott veszteségek első mennyiségi becslését, a károk és helyreállítási szükségletek gyors felmérését. Így a következő 18-36 hónapban a legsürgősebb szükségletek kielégítésére Ukrajnának mintegy 105 milliárd dollárra van szüksége, ami magában foglalja a felkészülést a közelgő télre, a kritikus szállítás javítását, a következő vetési kampány támogatását, a szociális szükségletek kielégítését és az aknamentesítést.
„Minden kiemelt kiadást túlnyomórészt kedvezményes finanszírozás és támogatások bevonásával igyekszünk biztosítani. Ez utóbbiak rendkívül fontosak számunkra, nehogy az adósságterhek növekedjenek” – mutatott rá Szerhij Marcsenko.
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
Ukrajna költségvetését a 2022. év hét hónapja alatt 412 milliárd hrivnyás hiánnyal teljesítették – számolt be a Pénzügyminisztérium augusztus 1-jén.
A minisztérium adatai szerint júliusban az állami költségvetési alap hiánya 4,8 milliárd hrivnyára csökkent a júniusi 134,9 milliárd, a májusi 113,4 milliárd, az áprilisi 89,7 milliárd és a márciusi 80,6 milliárd hrivnyához képest. Ugyanakkor februárban és januárban a bevételeket meghaladó (a kiadásokat meghaladó) többlet 1,1 milliárd hrivnya, illetve 12 milliárd hrivnya volt.
A júliusi deficitet 100,8 milliárd hrivnyára tervezték, jegyezte meg a Pénzügyminisztérium. A helyzet a külföldi pályázati támogatások hirtelen növekedésével függ össze. Ezek az az összegek, a hitelektől eltérően az államháztartás bevételeit gyarapítják, és nem a deficitet finanszírozzák.
Júniusban az EU-tól, az USA-tól, más országoktól és nemzetközi szervezetektől kapott pályázati támogatások összege elérte a 38,12 milliárd hrivnyát, szemben a májusi 15,9 milliárd hrivnyával. A minisztérium hozzátette, hogy júliusban ez az összeg 80,4 milliárd hrivnyát tett ki.
Ezt figyelembe véve az államháztartás alapjának júliusi bevétele 169,6 milliárd hrivnya, a kiadások 174,5 milliárd hrivnya volt – foglalta össze a Pénzügyminisztérium.
