A több mint három évtizede a legnagyobb növekedést Oroszország ukrajnai inváziója ösztönözte a katonai kiadásokat tekintve – derült ki egy hétfőn közzétett összehasonlító jelentésből.
A katonai kiadások az összes kontinensen új csúcsot értek el 2022-ben, összesen 2240 milliárd dollárt, ami a globális GDP 2,2 százaléka – írta a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).
Nan Tian kutató, a tanulmány egyik társszerzője az AFP francia hírügynökségnek azt mondta: az ukrajnai háború az európai katonai költségvetést felfelé húzza, akárcsak a megoldatlan és növekvő kelet-ázsiai feszültségek.
A jelentés szerint Európa 13 százalékkal többet költött hadseregére 2022-ben. Ez egyrészt a legerősebb növekedés több mint 30 éve, másrészt pedig visszatérés a kiadások 1989-es szintjére, a berlini fal leomlásának évére.
Ezek a kiadások a legmagasabb szintet érték el a hidegháború vége óta – vélekedett Tian.
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
Az amerikai kormány bejelentette, újabb szankciókat vet ki kínai biotechnológiai és biztonságtechnikai cégekre, valamint kormányhivatalokra a Hszincsiang tartománybeli ujgur kisebbség emberi jogainak vélt megsértése miatt.
A kereskedelmi minisztérium egyebek között a kínai katonaorvosi akadémiát és annak 11 kutatóintézetét sújtja azzal, hogy amerikai cégek külön hatósági engedély nélkül nem adhatnak el nekik műszaki alkatrészeket. Ezek az intézmények egyebek között biotechnológiai kutatásokkal segítik a kínai hadsereget.
„A biotechnológiai kutatások és az orvosi újítások célja általában emberéletek mentése.
Sajnos a Kínai Népköztársaság ezeket a tudományos kutatásokat saját népe feletti ellenőrzésre és az etnikai, illetve vallási kisebbségek elnyomására használja.
Nem engedhetjük meg, hogy az orvostudományt és a biotechnológiai újításokat szolgáló amerikai áruk, technológia vagy szoftver olyan kezekbe kerüljenek, amelyek ártani akarnak az amerikai nemzetbiztonságnak” – szögezte le közleményében Gina Raimondo kereskedelmi miniszter.
Begyűjtött DNS-minták
Az amerikai pénzügyminisztérium szintén szankcionálni fog több kínai jogi személyt – közölte az AP amerikai hírügynökség szerint egy meg nem nevezett, magas rangú kormánytisztviselő. Az illetékes a kereskedelmi minisztérium intézkedéseit magyarázva elmondta: az amerikai hírszerzés tudomására jutott, hogy Peking az ujgurok elnyomása céljából begyűjtötte az összes, 12 és 65 év közötti hszincsiangi lakos DNS-mintáját, és olyan fejlett biztonságtechnikai rendszert telepített szerte a tartományban, amely biometrikus és arcfelismerő azonosításon alapul.
Az amerikai kormány már a múlt héten bejelentette, hogy beruházási tilalmat vezet be az amerikai cégek számára az arcfelismerő eszközöket gyártó SenseTime kínai cégre vonatkozóan.
Washington a múlt héten azt is bejelentette, hogy egyetlen diplomáciai képviselőt sem küld a 2022. évi téli pekingi olimpiai és paralimpiai játékokra a hszincsiangi „népirtás és emberiesség elleni bűncselekmények” miatt. Vagyis az amerikai kormány egyetlen képviselője sem vesz részt az olimpiai és paralimpiai játékokon, az amerikai sportolók viszont indulnak a versenyeken. Az Egyesült Államokhoz csatlakozva Új-Zéland, Ausztrália, Kanada és Nagy-Britannia is bejelentette, hogy nem küld diplomáciai képviselőket a jövő évi eseményre. Azonban a diplomáciai bojkotthoz csatlakozó országok mindegyike támogatásáról biztosította a játékokra készülő sportolóit. Olaszország a hét elején, Franciaország pedig csütörtökön jelezte, hogy nem vesz részt a diplomáciai bojkottban.
Peking mindeközben figyelmeztette az Egyesült Államokat és a politikai bojkottjához csatlakozó országokat, hogy lépésüknek következményeik lesznek. „Megfizetik elhibázott lépésük árát azok az országok, amelyek politikai ügyet csinálnak a sportból” – jelentette ki a kínai külügyi szóvivő. A washingtoni Fehér Ház a héten közölte még: támogatja azt a kétpárti kongresszusi kezdeményezést, miszerint tilos lenne az Egyesült Államokba importálni olyan árukat, amelyek Hszincsiangból származnak, hacsak az importcég bizonyítani nem tudja, hogy a szóban forgó árut nem kényszermunkával állították elő.
Több emberi jogi szervezet ugyanis azzal vádolja a kínai hatóságokat, hogy Hszincsiangban legalább egymillió muszlim vallású ujgurt zártak „átnevelőtáborba”, ahol kényszermunkát végeztetnek velük.
Kína cáfolja, hogy bármilyen jogtiprást követne el az ujgurok ellen, és azt állítja, hogy intézkedései a terrorizmus és a szeparatizmus elleni küzdelmet szolgálják.
