December elején a Legfelső Tanács elfogadta Ukrajna 2026-os állami költségvetéséről szóló törvényt. A második olvasatban és egészében 257 parlamenti képviselő támogatta a dokumentumot, közölte Marija Kucserjavec újságíró az RBC-Ukrajina publikációjában a parlamenti ülés közvetítésére hivatkozva.
A kiadvány adatai szerint a szavazatok legnagyobb részét – 193-at – a Nép Szolgája párt képviselői adták le. Az Élet és Béke Platformja képviselői tizenhat szavazattal, a Bizalom csoport szintén tizenhat szavazattal, a Jövőért és az Ukrajna Újjáépítése egyesülés képviselői pedig tizenegy szavazattal támogatták a dokumentumot. A Holosz frakció egy „igen” szavazatot adott le, további kilenc szavazat pedig a frakción kívüli képviselőktől érkezett. Az ellenzéki „Európai Szolidaritás” és a Haza (Batykivscsina) frakciók nem támogatták a költségvetést.
Főbb adatok: bevételek, kiadások és hiány
A Pénzügyminisztérium, valamint az RBC-UkrajIna és más médiaorgánumok által idézett kormányzati bejelentés szerint a 2026-os állami költségvetési bevételeket 2 billió 918 milliárd hrivnyában tervezik. Ebből az összegből több mint 2,6 billió az általános alapba, a többi a speciális alapban lesz. A jóváhagyott kiadások összege 4 billió 781 milliárd hrivnya, amelyből 4 billió 393 milliárd az általános alap kiadásai, 388 milliárd pedig a speciális alap kiadásai. A marginális költségvetési hiány körülbelül 1,9 billió hrivnya. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter által a parlamentben ismertetett és az ukrán médiában megjelent adatok szerint ez a GDP körülbelül 18,5 százalékának felel meg. A kormány a többletbevételek egy részét a második olvasatra különítette el a banki nyereség megadóztatásának növelésével, ami lehetővé tette a kiadási rész növelését az alapvető prioritások megváltoztatása nélkül – írja az Ukrinform.
A védelem és a szociális szféra a legfontosabb prioritások
Szerhij Marcsenko elmondása szerint a költségvetés megtartja ugyanazt a logikát, amelyet a kormány a teljes körű invázió kezdete óta hirdetett: minden belső forrás – adók, vámok, jövedéki adók és belső hitelfelvétel – elsősorban a biztonsági és védelmi szektorba irányul, olvasható a Pénzügyminisztérium honlapján. 2026-ban körülbelül 2,8 billió hrivnyát különítenek el a védelemre és a biztonságra. Ebből az összegből, az Ukrinform adatai szerint körülbelül 1,3 billió hrivnyát a katonai állomány pénzügyi támogatására fordítanak.
A második nagy blokk – a szociális és humanitárius szféra. Körülbelül 467 milliárd hrivnyát különítettek el a szociális védelemre, mintegy 258 milliárdot az orvostudományra, és közel 279 milliárdot az oktatásra. A parlamenti költségvetési bizottság vezetője, Rokszolana Pidlasza, az Ukrinform szerint, külön hangsúlyozta, hogy a dokumentum az oktatók, a tudományos és pedagógiai dolgozók bérének fokozatos emelését tartalmazza: 2026. január 1-jétől 30 százalékkal, szeptember 1-jétől pedig további 20 százalékkal, a javadalmazási megközelítések megváltoztatása nélkül. További forrásokat különítettek el a tanári munka presztízsének növelését célzó programra is.
Tartalékalap és háborús kockázatok kompenzációja
Az RBC-Ukrajina cikkében megjegyezte, hogy a kormány második olvasatra további 19 milliárd hrivnyával növelte a tartalékalap kiadásait. Többek között a háborúval és vészhelyzetekkel kapcsolatos esetleges előre nem látható szükségletekre különítenek el forrásokat. A költségvetés külön 1 milliárd hrivnyát különít el a katonai kockázatok miatt elszenvedett üzleti vállalkozások vagyoni veszteségeinek kompenzálására.
A kormány indoklásaiban említette a személygépkocsik vásárlásának finanszírozását, az állam lakáspolitikájának támogatását, valamint más beruházási programot, amelyeknek párhuzamosan kellene működniük a fő katonai és szociális kiadási blokkokkal.
Minimálbér és szociális normák
A Pénzügyminisztérium és parlamenti források információja szerint a 2026-os költségvetés a kulcsfontosságú szociális normák emelését irányozza elő. A minimálbér a jelenlegi 8 ezer hrivnyáról 8647 hrivnyára emelkedik. Az általános létminimum 2920 hrivnyáról 3209 hrivnyára, a munkaképes személyek létminimuma 3028 hrivnyáról 3328 hrivnyára, a munkaképtelen személyeké pedig 2361 hrivnyáról 2595 hrivnyára emelkedik.
A pénzügyminiszter az ülésteremben tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a költségvetés háborús körülmények között is kiegyensúlyozott, de a magas hiányt szükségszerűségből tartják fenn – az orosz agresszióval szembeni folyamatos ellenállás és az állam társadalmi kötelezettségeinek támogatása miatt.
Lejárt határidők és az új IMF-program fontossága
Az RBC-Ukrajina emlékeztetett arra, hogy a parlament nem fogadta el időben a 2026-os költségvetést. A költségvetési törvénykönyv szerint a második olvasatra november 20-ig kellett volna sort keríteni, a törvény egészének elfogadásának pedig legkésőbb december 1-jéig kellett volna megtörténnie, hogy a dokumentum január 1-jén hatályba lépjen. Valójában a szavazásra 2025. december 3-án került sor.
Korábban Julija Szviridenko miniszterelnök, idézte az RBC-Ukrajina hangsúlyozta, hogy a költségvetés gyors elfogadása kulcsfontosságú feltétele a Nemzetközi Valutaalap 2026–2029-es új kibővített pénzügyi keretének jóváhagyásának. Az IMF képviselői arra számítottak, hogy a parlament legkésőbb december 2-ig szavaz a költségvetésről, mivel ez a dokumentum képezi a támogatás mértékére és a makropénzügyi mutatókra vonatkozó számítások alapját.
Szviridenko azt is megjegyezte, hogy az Alap körülbelül 8 milliárd dolláros programot ajánlott Ukrajnának, ami kevesebb, mint a kormány elvárása. Felhívta a figyelmet az Európai Unióban tapasztalható politikai nehézségekre is: Belgium blokkolja a befagyasztott orosz eszközök felhasználásának mechanizmusáról szóló döntést, attól tartva, hogy problémák esetén magára marad a Moszkvával szembeni esetleges kötelezettségekkel.
A kormány 2025 szeptemberében nyújtotta be a 2026-os költségvetés tervezetét a parlamentnek. Október végén a Legfelső Tanács első olvasatban támogatta a dokumentumot, majd a Minisztertanács véglegesítette azt, figyelembe véve a költségvetési bizottság következtetéseit.
A zárószavazás során a pénzügyminiszter nyilvánosan kérte a képviselőket a dokumentum támogatására, hangsúlyozva, hogy az elfogadott költségvetésnek jelzésként kell szolgálnia a nemzetközi partnerek számára a kormány és a parlament hatékony együttműködéséről.
Ukrajna a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen alakítja ki egy új hitelprogram kereteit és irányait, amely felválthatja a jelenlegit, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) jelenleg a tárgyalási folyamat közepén van – jelentette ki csütörtökön Andrij Pisnij, az NBU elnöke az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
A jelentés szerint Pisnij emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi IMF-program 2027-ben lejár. És ennek jelentős része a háború utáni újjáépítésre összpontosított. Ukrajna forrásigényét két forgatókönyv szerint számolták ki. Az alapforgatókönyv azt feltételezi, hogy a háború bizonyos ideig eltart, és a program négy éve alatt Ukrajnának 153 milliárd dollárra lesz szüksége. A negatív forgatókönyv szerint 165 milliárd dollárra lesz szükség.
„Sajnos az oroszok cselekedetei nem jelzik a háború befejezésének szándékát. Ukrajnát, annak civil infrastruktúráját és lakosságát egyre gyakrabban és intenzívebben bombázzák. Ennek eredményeként a jelenlegi program formátuma már nem felel meg teljes mértékben a mai igényeknek” – magyarázta az NBU elnöke.
Ugyanakkor a jegybanki elnök megjegyezte, hogy a jelenlegi program sikeres mind Ukrajna, mind maga a Nemzetközi Valutaalap számára – eddig nyolc sikeres programfelülvizsgálatot végeztek el. De nem utalt arra, hogy a NABU és a SZAP körüli közelmúltbeli botrányok, valamint a kormány által a Gazdasági Biztonsági Hivatal igazgatójának kinevezésére kitűzött határidők elhalasztása hogyan befolyásolhatja az IMF-fel való további együttműködést.
„Jelenleg nincs okunk arra, hogy felülvizsgáljuk az IMF-forgatókönyvekben szereplő alapvető feltételezéseinket. De igen, azon kell dolgoznunk, hogy kivétel nélkül teljesítsük az Ukrajna által az Európai Unióval és az IMF-fel kötött megállapodások keretében vállalt összes kötelezettséget” – hangsúlyozta Andrij Pisnij.
A külső finanszírozás 2023 végéig elegendő lesz Ukrajna állami költségvetési hiányának a fedezésére, ezt az IMF-program és a partnerországok döntései teszik lehetővé – jelentette be csütörtökön Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter egy lapinterjúban, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Marcsenko az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: „2023 végéig nem látok problémát a költségvetés finanszírozásával kapcsolatban.” Szerinte az IMF-program elindításának feltétele az volt, hogy Ukrajna partnerei, köztük a G7-országok, finanszírozási garanciákat nyújtsanak. „Garantálják, hogy képesek lesznek finanszírozni a hiányt, amelyet nem fedeznek hazai források és IMF-hitelek. Ez általában a program kiemelt feltétele. Amíg a 2023-as költségvetési rés finanszírozása nem volt biztosított, nehéz tárgyalások zajlottak. Belépett Kanada, ráadásul Japán is elkülönített forrásokat, és ez lehetővé tette a program megnyitását” – fejtette ki.
Ugyanakkor a pénzügyminiszter megjegyezte, hogy megérti a lehetséges kockázatokat, beleértve a politikai kockázatokat is a különböző országokban. „És máris azt az üzenetet közvetítjük, hogy fontos, hogy bízzunk a jövőben. Ezt az üzenetet közöltük az Egyesült Államok pénzügyminisztériumával és európai kollégáinkkal” – hangsúlyozta Szerhij Marcsenko.
