Kína egyelőre nem vezet be átmeneti dömpingellenes intézkedéseket az Európai Unióból importált borpárlatokra a kínai kereskedelmi minisztérium csütörtöki bejelentése szerint, annak ellenére, hogy az ázsiai országban a gyártók ezeket a termékeket jellemzően piaci ár alatt értékesítik.
Tavaly novemberben tett panaszt az Európából érkező termékekre a kínai brandygyártó ágazat dömpinggyanúja miatt. Peking a januárban megkezdett vizsgálat alapján azt állapította meg, hogy a hazai iparágnak komoly károkat okoz az európai borpárlatok dömpingje. A tárca csütörtökön kiemelte, hogy ennek ellenére „ezen a ponton egyelőre nem vezetnek be ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket”.
A Kínába importált szeszes italok közül a borpárlatok voltak az első helyen 2022-ben, túlnyomó többségük Franciaországból érkezett – derült ki a Daxue Consulting nevű kutatóintézet adataiból.
Az Európai Bizottság tavaly októberben indított szubvencióellenes vizsgálatot a Kínából származó, kizárólag akkumulátorról üzemelő elektromos járművek (BEV) behozatalával kapcsolatban. Arra a következtetésre jutottak, hogy a kínai BEV-értéklánc tisztességtelen támogatásban részesül, ami gazdasági kárral fenyegeti az uniós BEV-gyártókat. Emiatt a bizottság július elején 37,6 százalékig terjedő ideiglenes kiegyenlítő vámot vetett ki a Kínából származó elektromos járművek behozatalára.
Az Európai Bizottság egyik szóvivője a kínai kereskedelmi minisztérium uniós borpárlatokkal kapcsolatos bejelentésére reagálva azt mondta: ez a fejlemény semmiben sem befolyásolja az EU döntését a kínai elektromos járművekkel kapcsolatban, mert két, egymástól független ügyről van szó.
Augusztusban Peking azt kezdte hivatalosan vizsgálni, hogy az unió milyen támogatásokban részesíti a Kínába exportált tejtermékeit.
Lengyelország megfontolja az orosz agrártermékek importtilalmának bevezetését – jelentette be Donald Tusk csütörtökön Varsóban, Evika Silina lett miniszterelnökkel tartott közös sajtókonferenciáján.
A lengyel kormányfő felidézte: a lett parlament múlt héten első európai uniós államként embargót vetett ki orosz mezőgazdasági termékekre.
„Sürgősen tanulmányozni fogjuk azt a döntést” – jelezte Donald Tusk, hozzátéve: nem zárja ki, hogy Lengyelország hasonló lépést tesz.
A lengyel kormányfő szerint az élelmiszer- és gabonatöbblet, valamint az egyenlőtlen piaci versenyhelyzet problémája nemcsak az Ukrajnából érkező behozatallal függ össze, hanem a piacot az Oroszországból és Fehéroroszországból beáramló termékek is destabilizálják.
Meg kell tenni minden lehetséges lépést, hogy az európai intézmények jobb és a tagállamok számára biztonságosabb”szabályozást fogadjanak el a keleti irányból érkező agrárimport esetében – húzta alá.
Evika Silina arról biztosította a lengyel kormányfőt, hogy amennyiben Lengyelország a keleti határon túlról származó mezőgazdasági termékek embargójával összefüggő lépéseket tesz, azt Lettország támogatni fogja.
A lengyel statisztikai hivatal (GUS) adatai szerint tavaly az előző évihez képest jelentősen, 72 milliárd zlotyról 11,3 milliárd zlotyra csökkent az Oroszországból származó lengyelországi behozatal teljes volumene. A csökkenés többek között az üzemanyagimport teljes leállításával függ össze. Valamelyest megnőtt viszont a növényi termékek behozatala, amely 459 millió zlotyról 486 millió zlotyra emelkedett.
Tusk nyilatkozatában Vlagyimir Putyin csütörtöki évértékelő beszédére is kitért. Úgy vélte: komolyan kell venni az orosz elnök szavait Oroszország fegyverkezéséről. Oroszország új fegyverkezési versenyt kényszerít rá a világra, ezért Európának „fel kell ébrednie”, és olyan döntést hoznia, amely ellensúlyozná az orosz katonai képességeket – szorgalmazta a lengyel kormányfő.
Czeslaw Siekierski lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter csütörtökön bejelentette, hogy az ukrán gabona lengyelországi behozatalának tilalma addig marad érvényben, amíg nem dolgozzák ki a megfelelő uniós szintű szabályokat – számolt be az rbc.ua hírportál a lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium sajtószolgálatának Twitter-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Siekierski jelezte: „Nem nyitják meg a határokat, az ukrán termékek embargója határozatlan idejű, a feloldásáig tart. Támogatom a Rolnicza 12 követeléseit, amelyeket azonban hozzá kell igazítani a hatályos lengyelországi jogszabályokhoz, beleértve az uniós jogszabályokat is.”
A miniszter megjegyezte, hogy jelenleg fontos tárgyalások folynak a tiltakozó gazdákkal a legjobb megoldások kidolgozása érdekében. „Azonban minden követelés jogi szankcionálása időbe telik. Nincs ok azt hinni, hogy amit ígértem, az ne teljesüljön” – hangsúlyozta Czeslaw Siekierski.
A világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7 csoport tagjai szerdai csúcstalálkozójukon közvetlen importtilalomban állapodtak meg 2024. január 1-től az orosz gyémántokra, amit a drágakövek közvetett importtilalma követ majd feltehetően márciustól – derült ki a megbeszélés után kiadott állásfoglalásból.
Az elsőként bevezetendő importtilalom az Oroszországban bányászott és csiszolt gyémántokra, a márciusban életbe lépő pedig a más országokban csiszolt orosz gyémántokra vonatkozik.
A tájékoztatás szerint a G7-országokban szeptember 1-ig eredetigazoló hitelesítési mechanizmust hoznak létre a drágakövek nyomon követésére. A tilalom hatálya nem terjed ki az ipari gyémántokra.
A szerdai online csúcstalálkozón, amelyen a szolidaritás jegyében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vehetett, a G7 tagjai (Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Japán és saját képviselővel az Európai Unió) további támogatásukról biztosították Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban.
A vezetők humanitárius tűzszünetre szólítottak fel az Izrael és a radikális iszlamista Hamász palesztin szervezet között zajló gázai övezeti fegyveres konfliktusban.
„További sürgős intézkedésekre van szükség a súlyosbodó humanitárius válság kezelésére és a polgári veszteségek minimalizálására a Gázai övezetben. Ennek elősegítése végett további humanitárius szüneteket támogatunk, erre bátorítunk” – tették hozzá. Egyben felszólították Iránt, hogy tartózkodjon a Hamász, a libanoni Hezbollah és a jemeni húszi szélsőségesek támogatásától a régióban.
Szlovákia kormánya Robert Fico miniszterelnök vezetésével szerdán döntött az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó tilalom meghosszabbításáról és a tranzitszabályok szigorításáról – közölte az rbc.ua hírportál a Novinky.cz című szlovák kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a szlovák kormányülésen elhangzott, hogy a búza, kukorica, repce és napraforgó mellett a tilalmat kiterjesztik a méz, a cukor, a maláta és a szójabab importjára is. Richard Takáč szlovák földművelésügyi miniszter javaslata szerint minden egyéb Ukrajnából származó mezőgazdasági és élelmiszeripari termék tranzitja vámzár alá tartozik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szállítmányokat leplombázzák.
Az agrártárca az előterjesztésben megjegyezte, hogy az intézkedésekre a többi között az ukrán árukkal kapcsolatos összeurópai döntés hiánya miatt van szükség.
A gabonaárak meredek csökkenése miatti tiltakozásra bevezetett korlátozások létfontosságú exportvonalat fenyegetnek, jelentette ki Ihor Zsovkva, az Elnöki Hivatal vezető helyettese.
Ukrajna fellebbezni fog a gabonaimport tilalmával szemben öt európai uniós országban, ha azt szeptember 15-e után meghosszabbítják, közölte Zsovkva a Bloombergnek adott interjújában.
Ha az Európai Bizottság meghosszabbítja döntését az Ukrajnából származó gabonaimporttal kapcsolatban, akkor a (társulásról szóló – szerk.) megállapodásunk értelmében panaszt fogunk tenni az arbitrázs bizottságnál (arbitrázs – gyakorlat, amikor kihasználják az árkülönbséget két vagy több piacon). Elmondása szerint az arbitrázs szabályai az Ukrajna és az EU között 2014-ben megkötött társulási megállapodással is összefüggésben vannak.
Zsovkva kijelentette, a gabonaárak hirtelen csökkenése elleni tiltakozásra bevezetett korlátozások létfontosságú exportvonalat fenyegetnek.
„Ha Varsó ebben a hónapban önállóan kezd el lépéseket tenni, az Európai Bizottságnak jogi lépéseket kell tennie az EU egységes piacának megsértése ellen” – mondta az elnöki hivatal tisztviselője.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Ukrajna tiltakozni fog az EU vezetőinél az exportlehetőségeinek megnyirbálása ellen.
A reuters.com cikkében azt írják, ez az állásfoglalás homlokegyenest ellentétes az érintett országok és Ukrajna szakminiszterei között létrejött megállapodással, miszerint az ukránok elsősorban a szállítási kapacitások bővítése céljából kívánják igénybe venni a szomszédos országok vasúti és közúti szállítási útvonalait, és azokba kizárólag a fogadó országgal kötött megállapodás alapján exportálnak agrártermékeket.
Oleh Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy „az ukrán termékek exportját senki sem akadályozhatja”.
A május 13-án kiadott agrárminisztériumi sajtóközleményben viszont az áll, hogy április végén uniós szintű megállapodás született az ukrán gabonaimport ügyében. 2023. május 2-án az Európai Bizottság kihirdette azon végrehajtási rendeletét, amely szerint Ukrajnából származó búza, kukorica, napraforgómag és repcemag nem bocsátható forgalomba Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában, Bulgáriában és Romániában.
Az Európai Bizottság beleegyezett, hogy megtiltja az Ukrajnából származó napraforgóolaj importját, ugyanakkor engedélyezi a termék tranzit szállítását – számolt be az RMF FM.
„Nem mondunk le a meghozott intézkedéseinkről, hacsak nem kapjuk meg azokat az eszközöket, amelyek garantálják, hogy a lengyel gazda biztonságban legyen, amikor a kereskedelemről, a termékek Ukrajnából Lengyelországba való importjáról van szó” – mondta Robert Telus mezőgazdasági miniszter.
Korábban az Európai Bizottság betiltotta a búza, a kukorica, a repce és a napraforgó importját.
Lengyelország be akarja tiltani a liszt, méz, cukor, fagyasztott gyümölcs, tojás, hús, főleg a baromfi, a tej és tejtermékek, valamint almalé és almakoncentrátum importját Ukrajnából.
Az Európai Bizottság 100 millió eurós támogatást ajánlott fel a gazdálkodóknak, ebből csaknem 40 millió eurót a lengyel gazdák kapnak. A lengyel állami költségvetésből további 80 millió eurót is kaphatnak a gazdák.
Az Európai Bizottság 100 millió euró támogatást ajánlott fel a gazdáknak, ebből csaknem 40 millió eurót a lengyel gazdák kapnak. A lengyel állami költségvetésből további 80 millió eurót is kaphatnak a gazdák.
Waldemar Buda lengyel fejlesztési és technológiai miniszter szerdán kijelentette, hogy legalább az év végéig fenn kell tartani az Ukrajnából származó gabonára vonatkozó embargót – adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál a Radio Zet rádióállomásra hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel miniszter elmondta: „Nem töröljük intézkedéseinket, amíg nem vezetnek be hasonló intézkedéseket európai szinten. Az idő nekünk dolgozik. A helyzet stabilizálódásáig fenntartjuk a lengyel döntéseket.”
Arra a felvetésre, hogy az Európai Unió azt szeretné, ha az Ukrajnából származó árukra vonatkozó embargó június végéig tartana, a tárcavezető azt válaszolta, hogy „az embargót júniusban lehetetlen teljesen feloldani”. „Különben megtörténhet, hogy egy idő után ismét ukrán gabona tölti meg azokat a silókat, amelyeket most olyan elszántan ürítünk” – magyarázta. A kérdésre, hogy Lengyelország az Európai Unóval dacolva legalább az év végéig fenntartja-e az embargót, Waldemar Buda azt válaszolta: „Lengyelországban biztosan”.
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
Csehország egyelőre nem vezet be tilalmat az ukrán gabonaimportra, ahogy azt Lengyelország, Szlovákia és Magyarország tette – közölte hétfőn a Cseh Köztársaság mezőgazdasági minisztériuma, adta hírül az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a cseh agrárminisztérium hangsúlyozta, hogy az ukrán gabonaimport hatása az egész Európai Unió szintjén igényel megoldást, nem pedig az egyes országok egyedi tilalmai tekintetében. „Csehország egyelőre nem tervezi az ukrán gabona és egyéb mezőgazdasági áruk Ukrajnából történő behozatalának betiltását” – áll a közleményben.
Mint hírportálunk ma beszámolt róla, a szlovák kormány a gabona után kibővítette az Ukrajnából származó élelmiszertermékek behozatali tilalmát tiltott termékek listáját. Szlovákia a gabonán kívül betiltotta a kukorica, bor, cukor, gyümölcs és zöldség importját. A tilalom további intézkedés bejelentésig érvényben marad. „Lengyelország beleegyezett a szigorú tilalmakba, nekünk pedig reagálnunk kellett a szlovák piac védelmében” – mondta Samuel Vlčan mezőgazdasági miniszter. Hozzátette: Lengyelországgal ellentétben Szlovákia csak a szolidaritás jeleként lesz tranzitország.
