Finoman szólva se sikertörténet egyelőre Bulgária euróövezethez való csatlakozása. Azok után, hogy az infláció elszabadult, és a megszorításokba belebukott a korábbi kormány, most újabb nehézséggel néz szembe. A héten ugyanis megindított az EU a túlzottdeficit-eljárást az országgal szemben, miután nem sikerült teljesítenie az egyik maastrichti kritériumot, ami épp ez az egyik feltétele volt az euró bevezetésének. Magyarországon is időközben a politikai napirend egyik központi kérdése lett az euróövezethez való csatlakozás.
Az Európai Unió túlzottdeficit-eljárást indít Bulgáriával szemben, mindössze néhány hónappal az euróövezethez való csatlakozása után – jelentette be Rumen Radev miniszterelnök az Euractiv és a Mediafax beszámolója szerint, amiről az Economedia.ro írt. A bolgár euró története egyelőre minden, csak nem sikertörténet.
Bolgár euró: egyelőre óriási blama, épphogy bevezették, máris felrúgták az egyik legfontosabb szabályt – „Hazudtak, hogy Bulgáriát betuszkolják az eurózónába”.
Radev azzal vádolta a volt jobbközép vezetőt, hogy manipulálta a költségvetési adatokat, hogy Bulgária 2026. január 1-jén beléphessen az euróövezetbe, miután heves politikai vita alakult ki a konvergenciakritériumok teljesítésével kapcsolatban.
Hazudtak, hogy Bulgáriát betuszkolják az eurózónába – mondta Rumen Radev újságíróknak, miután visszatért Brüsszelből. A politikus májusban került hatalomra, azok után, hogy a baloldali populista pártja, a Progresszív Bulgária megnyerte az áprilisi választásokat, és 30 év után először elérte az egypárti többséget.
Az EU túlzottdeficit-eljárása előírja az európai költségvetési szabályokat túllépő országok számára, hogy egy meghatározott határidőn belül a GDP 3 százalékos küszöbértéke alá csökkentsék költségvetési hiányukat. Ez az Európai Bizottság általi szigorúbb ellenőrzést is magában foglalja.
A bizottság tavaszi előrejelzései szerint Bulgária 2026-ban a GDP 4,1 százalékát kitevő hiányt könyvelhet el. Ugyanakkor az ország az euróövezet legmagasabb inflációs rátájával is szembesül.
Ha ezek a becslések megerősítést nyernek, Bulgária lesz az első ország, amely miután csatlakozott az euróövezethez, gyorsan a blokk fiskális korrekciós ága alá kerül. Ez lenne Szófia első túlzotthiány-eljárása is azóta, hogy az előzőt 2012-ben lezárták.
Az Európai Bizottság a jövő héten megjelenő európaiszemeszter-csomagjának közzététele előtt nem kívánt nyilatkozni a helyzetről. A GERB párthoz tartozó Temenuzska Petkova volt pénzügyminiszter viszont elutasította Radev vádjait, és azt mondta, hogy Bulgária a védelmi kiadásokra vonatkozó európai rugalmassági záradéknak köszönhetően elérte a 3 százalékos hiánykorlátot 2025-ben.
Az infláció is elszállt
Nem csak a költségvetési hiánnyal, az inflációval is gond van, ami jelenleg Bulgáriában az egyik legmagasabb volt az uniós tagországok között.
Áprilisban 6,8 százalékkal emelkedtek átlagosan a fogyasztói árak.
Az csak a hab tortán, hogy az infláció szintén az euró bevezetésének egyik előfeltétele. A maastrichti kritérium szerint adott ország 12 havi átlagos HICP-inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú EU-tagállam átlagát. Bulgária esetében az inflációs kritérium teljesítése különösen fontos volt az euró bevezetése előtt. A 2025-ös konvergenciaértékelések szerint Bulgária végül teljesítette az inflációs feltételt, ami hozzájárult ahhoz, hogy megkapja a pozitív értékelést az euróövezeti csatlakozáshoz. Igaz, ahogy bevezette az eurót, egyből elszállt az infláció, ami hozzájárult ahhoz, hogy a bolgárok többsége ma már ellenzi a lépést.
A kormány az év közepén tervezi a gazdasági és társadalmi fejlődés makromutatóinak a felülvizsgálását, különösen az energiaszektor elleni téli orosz támadások negatív hatása miatt – jelentette ki hétfőn Olekszij Szobolev gazdasági, környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszter az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Szobolev megjegyezte: „Év közben mindig felülvizsgáljuk az előrejelzést. Jelenleg a költségvetésünket 2,4 %-os GDP-növekedéssel tervezzük, az előrejelzést csökkenteni fogjuk, mert januárban és februárban negatív GDP-nk volt.”
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) már rontotta a 2026-os gazdasági növekedési előrejelzését, és az infláció további gyorsulására számít.
Márciusban az infláció Ukrajnában magasabbnak bizonyult a Nemzeti Bank előrejelzésénél, és ennek fő oka az üzemanyag- és energiaárak hirtelen emelkedése volt a világpiacokon. Ez a vállalkozások költségeinek növekedéséhez vezetett, ami a szállítás, a szolgáltatások és egyes termékek árában is tükröződött. A Nemzeti Bank erről a 2026. márciusi inflációs rátáról szóló kommentárjában számolt be.
Ukrajnában márciusban viszonylag mérsékelt maradt az infláció, de még mindig meghaladta a Nemzeti Bank várakozásait, és az üzemanyagárak újabb emelése kulcsfontosságú tényező volt. A jegybank magyarázata szerint az energiaárak emelkedése jelentős hatással volt a vállalkozásokra, amelyek kénytelenek voltak a költségnövekedést az áruk és szolgáltatások végső árába kalkulálni.
Amint azt a szabályozó hatóság közleményében megjegyezte, „az általános és a maginfláció tényleges mutatói meghaladták a Nemzeti Bank 2026. januári inflációs jelentésében közzétett előrejelzését”, és a fő tényező az üzemanyagárak emelkedése volt a közel-keleti feszült helyzet hátterében, valamint az olajárak világpiaci emelkedése.
Ez leginkább a közlekedési szektorban volt érezhető, ahol a szállítás, a taxik és a berendezések karbantartása drágult, valamint a szolgáltatási szektorban, ahol az áram- és logisztikai költségek emelkedtek. A jegybank külön megjegyezte, hogy az üzemanyag-infláció márciusban éves szinten 23,4%-ra gyorsult, ami az elmúlt időszak egyik legmagasabb mutatója lett.
Ugyanakkor a különböző szegmensekben az árak dinamikája heterogén volt: egyes élelmiszertermékek a megnövekedett kínálat miatt még a költségnövekedést is lassították, míg az egyes árucikkek ezzel szemben a nyersanyaghiány vagy az importköltségek miatt drágultak. A maginfláció is kissé emelkedett, ami általános költségnyomásra utal a gazdaságban, bár egyes kategóriákban a nem élelmiszeripari termékek még olcsóbbak is lettek.
Nehéz helyzetben hozta meg döntését az orosz jegybank. Bár az infláció csökkent, mégis zuhan a rubel árfolyama, közben a magas kamatok súlya alatt roskadozik az orosz gazdaság.
Zsinórban hetedszer is vágott pénteken az Orosz Nemzeti Bank, a döntéshozók ezúttal a várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal, 15 százalékra csökkentették az alapkamatot – írja a Bloomberg, kiemelve, hogy az általa megkérdezett kilenc elemzőből csupán egy prognosztizált kisebb, 25 bázispontos csökkentést.
Jelentősen lassult az infláció Oroszországban
Februárban az áremelkedések üteme jelentősen lelassult, mivel az év elején tapasztalt egyszeri tényezők hatása elmúlt, ugyanakkor a külső környezettel kapcsolatos bizonytalanság jelentősen megnőtt – indokolta a jegybank a döntést a közleményében.
Hozzátették: az éves maginflációt 4-5 százalékra becsülik, míg az éves infláció a legfrissebb heti adatok alapján 5,8 százalékra csökkent.
A jegybankot ugyanakkor a hírügynökség szerint a magas hitelfelvételi költségek súlya alatt roskadozó gazdaságban megjelent feszültségek is a kamat mérséklésére késztethették.
Oroszország bruttó hazai terméke (GDP) januárban csökkent.
Bár a gazdasági minisztérium szerint ez technikai tényezőknek tudható be, az üzleti hangulat szinte minden szektorban tovább romlott, ami érdemi zsugorodására utal.
Az iráni háború a Kremlnek sem csak habos torta
Az orosz gazdaságot folyamatosan nyomás alatt tartják a magas hitelfelvételi költségek, a széles körű nyugati szankciók és az immár ötödik éve tartó ukrajnai háború.
Ehhez járul a rubel árfolyamának közelmúltbeli visszaesése egy viszonylag erős időszak után.
A politikai döntéshozók mindennél fogva a szokásosnál is összetettebb környezettel néztek szembe a pénteki ülésen, amit tetézett, hogy az iráni háború miatt bekövetkező olajársokk ugyan növelheti az orosz exportárakat és azáltal javíthat a költségvetési egyenlegen, ám egyben új kockázatokat is jelenthet az infláció szempontjából.
Arról nem is beszélve, hogy – amint elemzők figyelmeztettek rá – hosszabb távon az Oroszországba irányuló import is megdrágulhat.
Zuhan a rubel
Globális kínálati sokk léphet fel, nőhetnek a szállítási költségek és akadozni kezdhetnek az ellátási láncok, illetve az importált infláció felverheti az élelmiszerek, ipari termékek és szolgáltatások árait – mondta a Bloombergnek Olga Belenkaja, a moszkvai Finam elemzője.
Közben reagál az orosz fiskális politika is, várhatóan csökkentik a kormányzati költekezést. Ha a pénzügyminisztériumnak sikerül megfékeznie a kiadásokat, az segítene mérsékelni az inflációt. Ellenkező esetben – figyelmeztetett az Orosz Központi Bank – a kamatcsökkentések üteme lelassulhat, és a monetáris politika szigorúbb marad.
Elvira Nabiullina jegybankelnök csapata ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a rubel gyengülése miatt. Az orosz jegybank adatai szerint a korábban rendkívül ellenálló deviza jegyzése márciusban eddig 10 százalékkal, 84,84 dollárra csökkent, ami hat hónapos mélypontot jelent.
A jegybank április 24-én tartja következő kamatdöntő ülését.
Csütörtök reggelre tovább gyengült Ukrajna hivatalos fizetőeszköze, a hrivnya az uniós valutával szemben. Február 19-én egy euróért 51,257 hrivnyát kellett fizetni az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) hivatalos árfolyama szerint. Ez történelmi csúcs, korábban még soha nem volt ilyen drága az euró.
Az euró előző rekordárfolyamát 2026. február 11-én állapították meg, akkor 51,251 hrivnya volt az euróárfolyam. Ez ráadásul egy hosszabb trend része, ugyanis január 8-án, 9-én, 13-án, 21-én és 27-én is megdőlt a rekord – írta a Pravda ukrán hírportál.
Ezzel párhuzamosan az amerikai dollárral szemben is veszített értékéből az ukrán fizetőeszköz, egy dollárért 43,29 hrivnyát kellett fizetni csütörtökön reggel.
Ez áll az ukrán hrivnya vesszőfutása mögött
A korábbiakhoz képest Ukrajnában az amerikai dollár árfolyama immár több mint két éve nem rögzített, 2023 októbere óta ugyanis a jegybank engedi az árfolyam ingadozását, visszahozva a piaci jelleg érzetét – ahogyan az orosz–ukrán háború előtt is történt. Ennek következtében az ukrán devizapiacra visszatért a korábban megszokott szezonalitás is.
Fontos szempont, hogy mivel Ukrajna továbbra is jelentős agrárexportőr, a devizapiac számos mozgása a mezőgazdasági ciklushoz kötődik. Tavasszal, a vetési időszak kezdetén az agrárvállalkozók gyakran eladják devizatartalékaikat, hogy a hrivnyából finanszírozzák a munkákat. Emiatt nő a devizakínálat, és csökken az árfolyam is. Ősszel és télen viszont kevesebb deviza érkezik az agráriumtól, ami mérsékelt hrivnyagyengülést okoz.
Egy másik szezonális tényező az állami költségvetéshez kapcsolódik. Hagyományosan decemberben a legnagyobbak a költségvetési kiadások. A pénzügyi év zárásakor a költségvetési források kezelői igyekeznek a programjaikra betervezett finanszírozást teljes mértékben felhasználni.
„Tavaly decemberben a költségvetés nem 10 milliárd dollárt költött, mint 2025 korábbi szakaszaiban, hanem nagyjából 20 milliárd dollár körül. Ez a körülbelül 10 milliárd dolláros többletkiadás hrivnyában számolva az év elején nyomást kezdett gyakorolni az árfolyamra” – magyarázza a Dragon Capital értékpapír-kereskedési igazgatóhelyettese, Szerhij Fursa a Pravdának.
A szezonális és költségvetési tényezőkön túl az árfolyamot a jegybank politikája is befolyásolja. A 2026 eleji hrivnyaleértékelődés a jegybank miatt is történt, ugyanis a deviza iránti megnövekedett kereslet ellenére az NBU nem növelte a piaci jelenlétét.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) valószínűsíti, hogy a fűtési szezon után emelik az áramtarifákat – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az NBU 2026. januári inflációs jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint az NBU nem zárja ki a lakás- és kommunális szolgáltatások tarifáinak esetleges kiigazítását az energetikai infrastruktúra helyreállításának szükségessége miatt. A közzétett adatok szerint az áramtermelő, -elosztó és -termelő létesítményekben keletkezett nagymértékű károk növelik a lakossági áramárak felülvizsgálatának szükségességét.
Az NBU megjegyezte, hogy a jelenlegi fűtési szezon végére az adminisztratív infláció csökkenni fog bizonyos lakás- és kommunális szolgáltatásokra vonatkozó moratórium miatt. Az előrejelzés azonban technikai feltételezést tartalmaz a lakossági fogyasztók villamosenergia-árainak emelkedésére vonatkozóan.
Az NBU fokozatos kiigazításokat is lehetségesnek tart a jelenleg moratórium alatt álló egyéb tarifák esetében, hogy azokat piaci alapú szintre hozzák. A valószínűsíthető változások fő mozgatórugója továbbra is a javítási munkálatok finanszírozásának és az energiarendszer stabilitása fenntartásának nagyfokú igénye.
Ukrajnában 2025 októberében a fogyasztói árak 0,9%-kal emelkedtek szeptemberhez képest, éves szinten a 2024. októberi adatokhoz képest az infláció 10,9% volt – számolt be az rbc.ua hírportál az Állami Statisztikai Szolgálat sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a maginfláció, amely a szezonális ingadozások és az államilag szabályozott tarifák nélküli árváltozásokat méri, októberben 0,6%-ra esett vissza a szeptemberi 1,3%-ról. A tavaly októberi 1,3%-hoz képest az éves maginfláció a szeptemberi 11%-ról 10,2%-ra lassult.
Az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára 15,6%-kal emelkedett az év során, és 1,6%-kal 2025 szeptemberéhez képest. A legnagyobb növekedést a tojás esetében regisztrálták, amelynek ára 41,9%-kal emelkedett az év során, és mindössze egy hónap alatt 11%-kal. Másrészt a zöldségek ára 21,5%-kal csökkent az év során, bár októberben 10,4%-kal emelkedett az áruk szeptemberhez képest.
Az alkoholos italok és dohánytermékek ára 18,6%-kal emelkedett az év azonos időszakához képest, és 1,5%-kal a hónap folyamán. A ruházati cikkek és lábbelik ára 6%-kal csökkent az év azonos időszakához képest, de októberben 0,5%-kal emelkedett.
A lakhatás és kommunális szolgáltatások területén – különösen a lakhatás, a víz, a villany, a gáz és az üzemanyag esetében – az árak éves szinten 2,4%-kal, havi szinten pedig 0,2%-kal emelkedtek. A háztartási cikkek, háztartási gépek és a lakásfenntartás költségei 1,7%-kal nőttek az előző évhez képest, és 0,7%-kal szeptemberhez viszonyítva.
Az egészségügyi szektorban az árak 9,9%-kal emelkedtek éves szinten, de októberben kismértékben, 0,1%-kal csökkentek. Az üzemanyagok és kenőanyagok ára 3,9%-kal emelkedett éves szinten, de az elmúlt hónapban stabil maradt.
Októberben az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára 1,6%-kal emelkedett, a legnagyobb drágulást a tojás és a zöldségek mutatták.
Ukrajna Állami Statisztikai Szolgálata november 10-én közölte, hogy az októberi fogyasztói árak 0,9%-kal nőttek az előző hónaphoz képest, ugyanakkor éves szinten az infláció üteme 10,9%-ra lassult. Ez az éves mutató a legalacsonyabb az elmúlt egy év során.
A közlemény szerint:
Maginfláció októberben: havi szinten +0,6%, éves szinten +10,2%.
A részletes ármozgások az előző hónaphoz képest:
Drágultak: tojás (+11,0%), zöldségek (+10,4%), szalonna, gabonatermékek, tej, hal és haltermékek, napraforgóolaj, alkoholmentes italok, kenyér, vaj, hús és húsáruk, sajtok (+1,0–7,1%).
Olcsóbbak lettek: gyümölcsök, cukor, rizs és tészta (-0,2–2,6%).
Az alkoholos italok és dohánytermékek ára 1,5%-kal nőtt, elsősorban a dohánytermékek 2,2%-os drágulása miatt.
A közlekedés költségei 0,1%-kal emelkedtek, főként a közúti személyszállítás 0,6%-os drágulása miatt, míg a vasúti személyszállítás ára 5%-kal csökkent.
A polgárok pesszimizmusa az orosz gazdasággal kapcsolatban rekordmagasságot ért el a szociológusok által végzett kutatások 20 éve alatt. Az oroszok közel egyharmada – 31%-a – panaszkodik, hogy nincs elég pénze élelmiszerre. Ezt bizonyítják az amerikai Gallup közvélemény-kutató intézet közvélemény-kutatásának eredményei.
Bár ezek az adatok valamivel alacsonyabbak, mint a koronavírus-járvány idején (akkoriban több mint 40%), mégis jelentősen meghaladják a Krím annektálása és a Nyugattal való konfrontáció kezdete előtt megfigyelt értékeket – 17% 2013-ban. A szociológusok megjegyezték: az oroszok egyre nagyobb százaléka mondja azt, hogy régiójukban romlik a gazdasági helyzet. 2025-ben a megkérdezettek 39%-a mondta ezt, szemben az egy évvel korábbi 33%-kal, a 2023-as 34%-kal és a 2022-es 29%-kal.
Az élelmiszer-infláció meghaladja az általános áremelkedést, és a burgonya – a szegények élelmiszerkosarának kulcsfontosságú eleme – kiskereskedelmi ára 167%-kal ugrott meg 2024 eleje óta.
A gazdasággal kapcsolatos pesszimizmus a kutatások 20 éve alatt az egyik legmagasabb szintet érte el: az oroszok csak a 2009-es globális pénzügyi válság (40%) és a Covid–19 évek (45-50%) idején értékelték rosszabbnak a helyzetet.
A 2010-es évek elején, amikor az olaj hordónkénti ára meghaladta a 100 dollárt, és a Nyugattal való háború gondolata a marginalizáltak kiváltsága volt, az oroszok mindössze 19-24%-a panaszkodott az orosz gazdaság nehéz helyzetére – jegyezték meg az elemzők.
Az állami védelmi szerződésekre fordított több billió dolláros kiadásoknak köszönhetően az orosz gazdaság 2023-ban 4,1%-kal, 2024-ben pedig 4,3%-kal nőtt, a fizetések növekedési üteme pedig a Roszsztat adatai szerint 16 éves rekordot döntött.
Az oroszországi katonai fellendülés azonban 2025-ben véget ért, amikor a Központi Bank kénytelen volt hirtelen emelni a kamatlábakat az infláció megfékezése és a pénzkínálat növekedésének lassítása érdekében.
Augusztusban az ukránok spórolhattak a zöldségeken és gyümölcsökön, amelyek jelentősen olcsóbbak lettek, a szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a szezonális árcsökkentés a végéhez közeledik – számolt be az rbc.ua hírportál az Agrárgazdasági Intézet Nemzeti Kutatóközpontjának közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a zöldségek fogyasztói árai 12,7%-kal, a gyümölcsöké pedig 10,2%-kal csökkentek. Emellett a cukor ára 1%-kal csökkent. Ugyanakkor más élelmiszerek drágultak: a tészta – 0,3%-kal, a hús és húskészítmények – 2%-kal, a tojás – 2,3%-kal.
Tavaly augusztusban csak a gyümölcsök ára csökkent (–7,4%), míg a zöldségek árának csökkenését 2024 júliusában regisztrálták (–19,6%). 2024 augusztusában a költségük 5,2%-kal nőtt.
A jelenlegi trend lehetővé teszi az ukránok számára, hogy az alapvető termékeken spóroljanak, de a szakértők figyelmeztetnek: a szezonális árcsökkentések hatása hamarosan kifut. A várható zöldségtermés 5,3%-kal meghaladja a tavalyit. Ezért szeptemberben nem várható jelentős árváltozás.
A Pénzügyminisztérium szerint a sárgarépa, a cékla és az uborka ára szinte változatlan maradt, míg a paradicsom, a paprika és a hagyma ára kismértékben emelkedett. A káposzta és a burgonya ára továbbra is csökken.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a zöldségek továbbra is fékezni fogják az inflációt, de befolyásuk fokozatosan gyengül. Eközben más árucsoportokban várhatóan fokozódik az inflációs nyomás. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerárak emelkedése – az idényzöldségek kivételével – felgyorsulhat a következő hónapokban.
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint 2025 májusában Ukrajnában az infláció 15,9%-ra gyorsult, majd három hónap leforgása alatt az áremelkedés augusztusban 13,2%-ra lassult. Két egymást követő hónapban – júliusban és augusztusban – szezonális defláció volt megfigyelhető Ukrajnában. Az árak csökkenését az új termés zöldség- és gyümölcsárainak csökkenése okozta.
Andrij Pisnij, az NBU elnöke szerint a lassuló infláció tendenciája folytatódni fog. Ezt az új terméshozamok és a szabályozó hatóság politikája fogja befolyásolni. Júliusban az NBU 9,7%-ra módosította a 2025-ös teljes inflációra vonatkozó előrejelzését (korábban egy alacsonyabb, 8,7%-os értéket jósoltak). A csökkenés 2026-ban is folytatódik, 6,6%-ra, és az infláció csak 2027-ben tér vissza az 5%-os célértékre.
