2025. január–március folyamán 5 millió 489 ezer 300 hrivnya idegenforgalmi adót fizettek be Kárpátalja helyi költségvetéseibe, ami 34,8%-kal több, mint 2024 azonos időszakában.
A magánszemélyek által fizetett idegenforgalmi adó 2,9 millió hrivnya, a jogi személyek által fizetett adó 2,5 millió hrivnya – közölte a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció Turisztikai Főosztálya.
A legnagyobb összegű idegenforgalmi adó az alábbi kistérségek költségvetésébe folyt be: Polyjana – 1.172,3 ezer hrivnya; Ungvár – 909,8 ezer hrivnya; Kasony – 455,6 ezer hrivnya; Baranya – 447,5 ezer hrivnya; Beregszász – 336,3 ezer hrivnya; Munkács – 324,0 ezer hrivnya; Fülöpfalva – 270,5 ezer hrivnya; Onokóc – 232,8 ezer hrivnya; Dolha – 215,3 ezer hrivnya; Nagyszőlős – 165,2 ezer hrivnya, számolt be a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció Turisztikai Főosztálya.
Vaszil Ivancso, a Kárpátaljai Megyei Állami Katonai Adminisztráció első alelnöke beszámolt, jó híreket közölhet a szolyvaiak számára, hiszen itt jön létre az új Szolyva-Tech ipari park.
A kormány március 7-én hozott döntést, és felvette azt Ukrajna ipari parkjainak nyilvántartásába. Ez már a tizenegyedik ipari park a megyénkben és az első, amelyet ebben az évben regisztráltak.
A park létrehozásának kezdeményezője a Szolyva-Eco vállalat. A park több mint 10 hektáros területet foglal el. Fejlesztésére mintegy 344,8 millió hrivnya befektetését tervezik különböző finanszírozási forrásokból. És ami a legfontosabb – a park területén akár 400 új munkahelyet is létrehoznak.
A park fő tevékenységi irányai a következőket fogják magukban foglalni:
Fafeldolgozás;
– Bútorgyártás;
– Alapvető szerves vegyi anyagok előállítása;
– Építőipari fémszerkezetek és szerkezeti elemek gyártása;
Nemrégiben az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az Európai Unió támogatásával és a szakminisztérium együttműködésével új ablakot nyitott a harmadik ciklusú pályázati programban, amely a mezőgazdaságban alkalmazott aggregációs modelleket támogatja.
A program egy modern üzleti megközelítést jelent, amelyben a kisgazdák és termelők összefognak, hogy közösen gyűjtsék, tárolják, dolgozzák fel és értékesítsék termékeiket. Így ahelyett, hogy sok kis gazdaság versenyezne egymással, egy komoly szövetség alakul, amely képes diktálni a piacon.
A program a következő megyékre vonatkozik: Kárpátaljára, Lembergre, Ivano-Frankivszkra és Csernyivci megyére. Előnyben részesítik azokat a vállalkozásokat, amelyek ökológiai szempontból fenntartható gyakorlatokat és innovatív üzleti megoldásokat alkalmaznak.
A termelők akár 150 ezer dollár támogatást is kaphatnak.
Ukrajna elnöke kezdeményezésére a kárpátaljai közoktatási intézmények pedagógusai számára további támogatásokat biztosítanak. 2025. január 1-jétől havi 1300 hrivnyát (adómentes összeg) kapnak azok a tanárok, akik hátrányos munkakörülmények között dolgoznak, szeptember 1-től pedig a háborús állapot végéig 2600 hrivnyás juttatást fognak kapni.
A kormány rendelete értelmében Kárpátalja mintegy 212 millió hrivnyás támogatást kap pedagógusok juttatásaira az 2025 első felére. Az első havi kifizetésekre januárban már 34 millió hrivnya érkezett a helyi költségvetésekhez.
Fontos, hogy az összegeket automatikusan számolják ki, tehát a pedagógusoknak nem kell semmilyen kérelmet benyújtaniuk, és a kiegészítő juttatás mértéke a munkaterheléstől függ majd.
Erről Miroszlav Bileckij, a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció vezetője tájékoztatott.
Ukrajnának két olyan régiója van, ahol nem nőtt a szegénységi szint 2021-hez képest, ezek Kárpátalja és Csernyivci megye – jelentette ki csütörtökön Ljudmila Cserenko, a Demográfiai és Társadalomkutatási Intézet életszínvonal-kutatási osztályának vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Cserenko elmondása szerint „ez két olyan régió, amelyeket feltételesen nem érintett a háború, pontosan a szegénység mértékével összefüggésben.” Mint jelezte, a többi megyében nőtt a szegénység, csak eltérő módon. A szegénység észrevehetően nőtt az északi Csernyihiv és Szumi megyékben.
A szakember elmondása szerint az olyan régiókban, mint Kijev, Harkiv és Dnyipropetrovszk, nem nőtt ilyen jelentősen a szegénységi szint. „Ukrajnában átlagosan 1,7-szeres a növekedés, ezekben a régiókban pedig hozzávetőlegesen 1,3-1,5-szeres, vagyis 30-50%-os. Azaz kisebb mértékben szenvedtek. Ez annak köszönhető, hogy ezek a gazdasági húzórégiók voltak, és a háború közelsége ellenére azok is maradtak” – mutatott rá.
Cserenko arról is beszámolt, hogy Herszonban nagyon nehéz a helyzet, „mert egyszerűen nincs munkahely”. Amellett, hogy a harcok állandó nagyon közeli veszélye áll fenn, továbbra is nagy gondjaik vannak a gazdaságot illetően – emlékeztetett.
A szakember utalt arra, hogy az Állami Statisztikai Szolgálat a háborús időszakban minden vizsgálatot leállított. „Ezért nincs hivatalos statisztika arról, hogy mi történik a háztartások szintjén. 2023 végén azonban az ENSZ Gyermekalapjának, az UNICEF-nek a támogatásával az Állami Statisztikai Szolgálathoz hasonló módszertannal tanulmányt készítettek az ukrán háztartások életkörülményeiről” – mondta el Ljudmila Cserenko.
Magyarország és Ukrajna egymilliárd euró értékű közös határ- és közútfejlesztési tervcsomagot nyújt be Brüsszelnek – jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn, az asztélyi határállomáson tartott sajtótájékoztatón ukrán kormányzati tisztségviselőkkel közösen.
Készítő: KKM | Forrás: MTI/MTVA
Magyar Levente elmondta, a közös magyar-ukrán terv tartalmazni fogja két autópályakapcsolat kiépítését és egy új teherforgalmi átkelőhely létesítését a két ország között, valamint az ehhez kapcsolódó útfejlesztéseket a határ mindkét oldalán.
Az államtitkár bejelentette azt is, hétfőtől megindult az üres kamionok forgalma a beregsurány-asztélyi határátkelőhelyen Ukrajna felől Magyarország felé,
ezzel tehermentesítve a forgalmas záhonyi határátmenetet, illetve elkezdődik az asztélyi ukrán oldali határállomás teljes felújítása és kapacitásbővítése, amely várhatóan két évig fog tartani. Ezen kívül hamarosan megnyitjuk a Nagyhódos és az ukrajnai Nagypalád közötti határátkelőhelyet is, amely a magyar-ukrán határszakasz hatodik átkelőhelye lesz – fogalmazott Magyar Levente.
A politikus emlékeztetett, Magyarország és Ukrajna 2013-ban írta alá az első, a határszakasz fejlesztéséről szóló memorandumot, a válságok miatt azonban a későbbi ukrán kormányok nem tudtak foglalkozni a határátkelők ügyével, a 2022-ben kitört háború miatt pedig végkép lekerültek a napirendről ezek a kérdések.
Az utóbbi egy évben azonban sikerült felgyorsítani a munkát, mert Ukrajna felismerte, hogy határátkelőhely-fejlesztések nélkül az ország európai uniós és európai gazdasági integrációja lehetetlenné válik – hangoztatta Magyar Levente. Kifejtette, a magyar és az ukrán kormány között most is vannak nézeteltérések különböző kérdésekben, de abban nincs, hogy szükséges a határkapacitások bővítése, mert enélkül nem emelkedhet a kereskedelmi forgalom, és Ukrajna nem tud közelebb lépni Európához.
Magyar Levente elmondta, az első lépés a fejlesztéssorozatban a rakományt nem szállító teherautók átengedése az asztélyi határállomáson, amit az átkelő ukrán oldali felfejlesztése és kapacitásbővítése követ. Magyar oldalon Beregsuránynál egy korábbi projektben már kiépítették a teherforgalmi átkelőrészt, de az ukránoknál még csak most kezdődik ez a munka, ami várhatóan 2026-ban fejeződik be – tette hozzá.
Ezt követi hamarosan az új nagyhódosi átkelőhely átadása, majd később a tervcsomag benyújtása, amely a két új autópályakapcsolat kiépítése mellett egy új Tisza-híd megépítését tartalmazza Záhony és Csap között, illetve szeretnék teherforgalomra alkalmassá tenni a Lónya és az ukrán Harangláb között lévő, jelenleg csak személyforgalomra használható határállomást – ismertette.
Ha ezt meg tudjuk valósítani ennek az évtizednek a végéig, akkor megtettünk minden tőlünk telhetőt azért, hogy Ukrajna és Magyarország, valamint az Európai Unió között zavartalan és teljes kapacitású legyen a személy- és a teherforgalom
– fogalmazott az államtitkár.
Magyar Levente a vasútat érintően megjegyezte, hamarosan elindul a közvetlen Budapest–Kijev vasúti járat, ami megkönnyíti a magyar és az ukrán főváros közötti utazást.
Készítő: KKM | Forrás: MTI/MTVA
A tájékoztatón Viktor Mikita, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének helyettese közölte, mindkét ország tranzitútvonalón fekszik, az áthaladó hatalmas áruforgalom miatt mindenképpen fejleszteni kell a határátkelőket.
Ma egy kicsi, de annál fontosabb lépést tettünk, az asztélyi átmenet megnyitásával ugyanis az üres kamionok forgalmát biztosítjuk Magyarország felé, az első két teherautó ma át is lépett Ukrajnából Magyarországra – mondta.
Szerhij Derkács ukrán miniszterhelyettes arról beszélt, az üres kamionok számára kiépítették a határig tartó útvonalat, átlépés előtt pedig egy elektronikus sorban kell regisztrálni a járműveket. Szólt arról is, európai uniós finanszírozásból és állami forrásból elkezdődik az asztélyi átkelőhely teljes felújítása, amely során két ütemben, 2026 végére egy teljes értékű, a mostaninál háromszor nagyobb áteresztőképességű határátlépési pont jön létre.
Újságírói kérdésre a miniszterhelyettes elmondta, a beruházás az állami költségvetés forrásaiból, más partnerektől és az EU 9,6 millió euró értékű programjának támogatásával valósul meg. A pénz első része már megérkezett az állami felújítási ügynökséghez – tette hozzá Szerhij Derkács.
Miroszláv Bileckij, a Kárpátalja megyei adminisztráció vezetője a tájékoztatón kifejtette, a háború miatt átalakultak Ukrajna logisztikai útvonalai, ez pedig új feladatokat, azaz új határátkelők megnyitását jelenti.
Az asztélyi fejlesztés és a tervezett haranglábi átkelőfejlesztés képes lesz kiváltani a Záhonynál tapasztalható hatalmas személy- és kamionforgalmat, lehetőséget adva a teherforgalomnak egy új átkelő használatára – fogalmazott a megyei adminisztráció vezetője.
A kárpátaljai gáztársaságok az idei év eleje óta összesen 120 fogyasztói jogosulatlan földgázhasználatot fedeztek fel, összesen több mint 36,8 millió hrivnya értékben. Ebből 2 nem háztartási fogyasztó (üzleti képviselő) 33,5 millió hrivnyás kárt okozott.
A szabálysértések tényének rögzítését követően a legtöbb szabálysértő elismeri bűnösségét, és megfizeti a törvényben előírt bírságot. Ha az ügyfél nem ismeri el bűnösségét, és megtagadja az elszenvedett veszteségek megtérítését, a behajtás kérdését bírósági úton oldják meg. Ugyanakkor a bíróságnak a gázelosztó társaságnak kedvező döntése értelmében a jogsértő fogyasztónak perköltséget is kell fizetnie.
2024 január-augusztusa során a árpátaljai adófizetők csaknem 14 milliárd 310 millió hrivnyát fizettek be az összevont költségvetésbe. 2023 azonos időszakához képest a növekedés több mint 3 milliárd 936 millió hrivnyát tett ki.
2024 8 hónapjában csaknem 8 milliárd 600 millió hrivnya érkezett az államkincstárba állampolgároktól és gazdasági társaságoktól, ami 5 milliárd hrivnyával több, mint 2023 azonos időszakában. A helyi költségvetések bevételei 2024. január-augusztusban 5 milliárd 710 millió hrivnyát tettek ki.
Olekszij Petricsenko, a megyei adóhivatal vezetője megköszönte az állampolgárok felelősségteljes hozzáállását az adófizetéshez.
2024-ben 64 külföldi kapott lehetőséget hivatalos elhelyezkedésre Kárpátalján. A Kárpátaljai Megyei Munkaügyi Központ 2024. szeptember 4-ig az év folyamán 64 engedélyt adott ki külföldiek foglalkoztatására.
A legtöbb engedélyt az alábbi gazdasági tevékenységi területeken adták ki:
Nagy- és kiskereskedelem – 9;
feldolgozóipar ‒ 7;
Egyéb iparágak (átmeneti szállás, vendéglátás, kitermelő ipar, egészségügy, oktatás stb.) – 48.
A következő országok állampolgárai kapták a legtöbb engedélyt:
Kárpátalja exportőreit meghívták az ingyenes intenzív Export Academy 2024-re, amelyet a Vállalkozási és Exportfejlesztési Hivatal a Visionest Intézettel (Észtország) együttműködve szervezett.
Az Export Academy 2024 – egy intenzív oktatási program olyan ukrán kis- és középvállalkozások számára, amelyek külgazdasági tevékenységet folytatnak, vagy kezdő exportőrök és új piacokat keresnek. A tréning eredményei alapján a résztvevők exporttervet készítenek a kiválasztott piacra való belépéshez.
Az Export Academy 2024 lehetőséget kínál az exportfejlesztésre:
gyakorlati képzés és exportterv készítése a nemzetközi piacokra lépéshez
az export terén elérhető gyakorlati tapasztalatok rendszerezése
gyakorlati eszközök az új piacokra való belépés megtervezéséhez
Mit kapnak a résztvevők:
7 oktatási modul
videófoglalkozások
elméleti anyagok és gyakorlati eszközök
kiegészítő irodalom az önálló tanulmányozáshoz
gyakorlati házi feladat elvégzése
írásbeli visszajelzés a házi feladat eredményeiről
foglalkozások a program trénereivel
hozzáférés a virtuális képzési központhoz
hálózatépítés hosszú távú hatékony kapcsolatok kialakítására, üzletfejlesztésre, új ügyfelek felkutatására és exportpartnerségek kialakítására
bizonyítvány a képzés sikeres elvégzése után
A képzési programban az alábbiak vehetnek részt:
exportmenedzserek, cégvezetők és egyéb külgazdasági tevékenységért felelős személyek
azon vállalkozások képviselői, akik exporttevékenység beindítását és bővítését tervezik, vagy kezdeti exporttapasztalattal rendelkeznek, illetve aktív exportőrök.
A képzés 2024 októberétől decemberéig tart.
A képzésre 2024. szeptember 23-ig (11:00) lehet jelentkezni ezen a linken.
A programban való részvétel ingyenes.
Az „Export Academy 2024” programot a Visionest Institute (Észtország) dolgozta ki a Vállalkozási és Exportfejlesztési Hivatallal együttműködve a Gyija.Business nemzeti projekt keretében. A programot az Észt Nemzetközi Fejlesztési Központ (ESTDEV) finanszírozza, számolt be a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció.
