Ez a szélerőművek, naperőművek, energiatároló létesítmények, gázdugattyús és gázturbinás energiatermelők számára szükséges berendezésekre vonatkozik. December 3-án a Legfelső Tanács megszavazta az energetikai berendezések importjára vonatkozó áfamentesség a 2026–2028-as időszakra történő meghosszabbítását – jelentette be Andrij Herusz, a parlament energia- és lakásügyi bizottságának elnöke.
Ez a szélerőművek, naperőművek, energiatároló létesítmények, gázdugattyús és gázturbinás energiatermelők számára szükséges berendezésekre vonatkozik.
A várakozásoknak megfelelően ez a norma hozzájárul az energiaszektorba történő nagyobb beruházásokhoz, valamint az energiarendszer gyorsabb helyreállításához és fejlesztéséhez.
„Az erre vonatkozó módosítást a 14097. számú törvényjavaslathoz nyújtották be, amelyről ma a második olvasatban szavaztak” – jegyezte meg Herusz.
2025-ben Ukrajnában új szabályok léptek hatályba az ingatlanértékesítési tranzakciók adózására vonatkozóan, amelyeket az ukrán Adótörvénykönyv módosításáról szóló törvény írt elő.
Olena Bondaruk ingatlanszakértő az RBC-Ukrajinának adott kommentárjában kifejtette, jelenleg az adók összegét vagy a kedvezmény lehetőségét az eladó tulajdonában lévő lakóingatlanok száma befolyásolja.
Mint korábban, az első lakóingatlan egy éven belüli eladása mentes az adó alól, feltéve, hogy annak tulajdonjoga több mint három éve fennáll. Ugyanakkor 2025-ben szigorodtak a második és az azt követő eladásokra vonatkozó szabályok: ha valaki év közben elad egy második lakást vagy házat, akkor a teljes adókulcs szerint köteles adót fizetni.
Ami az ingatlanadó mértékét illeti:
első ingatlan eladása, feltéve, hogy az több mint három éve van tulajdonban – 0% személyi jövedelemadó (SZJA) és 0% katonai illeték.
első ingatlan eladása 3 éves tulajdonjoggal – 5% személyi jövedelemadó és 5% hadiadó.
második és minden további objektum eladása egy év alatt – 18% személyi jövedelemadó és 5% hadiadó.
A szakértő külön kiemelte, hogy kereskedelmi ingatlanok eladásakor az adókulcsok változatlanok maradnak: 5% személyi jövedelemadó, 5% hadiadó és 1% állami illeték, függetlenül a tulajdonjog időtartamától.
Ingatlan eladásakor, ha az eladó dokumentálni tudja az eredeti vételárat, az adót csak a vételár és az eladási ár közötti különbözet után kell fizetni. Például, ha egy ingatlant 1 millió hrivnyáért vettek és 1,5 millió hrivnyáért adtak el, akkor csak a különbség, 500 ezer hrivnya után kell adót fizetni.
Ha nincsenek dokumentumok az elsődleges vételárról, az adót a teljes eladási összeg alapján számítják ki. Minden egyes ingatlaneladáshoz új értékbecslés szükséges.
Így lakóingatlanok 2025-ös viszonteladásakor a teljes adóteher elérheti a 23%-ot.
Az Adótörvénykönyv rendelkezik a kivételekről is, amelyek alapján az ingatlanértékesítés nem adóköteles. Ha az ingatlant elsőfokú rokonoktól, például szülőktől vagy gyermekektől öröklik, és a hároméves tulajdonjogi időszak lejárta előtt eladják, előfordulhat, hogy nem kell jövedelemadót fizetni.
Olena Bondaruk az RBC-Ukrajinának adott kommentárjában kifejtette, a több mint három éves tulajdonjogos vagy örökölt ingatlanok nem adókötelesek. Ugyanakkor az adományozás nem egyenlő az örökléssel, és abban az esetben általános alapon adóköteles.
Bizonyos kategóriájú állampolgárok mentesülhetnek az adófizetés alól, beleértve az I. csoportú fogyatékkal élőket, a háborús veteránokat és a belföldi menekülteket, akik kártérítést kaptak a lakásuk elvesztése miatt.
Mennyi adót fizet az ingatlan vevője és az eladója?
Ingatlan eladásakor a többletköltségeket mindkét fél viseli. Az adásvételi szerződés közjegyzői hitelesítéséért az állami illeték kötelező, függetlenül a megállapodás feltételeitől. Összege a tárgy becsült értékének vagy a szerződésben meghatározott összegnek 1%-a, hangsúlyozta Olena Bondaruk ingatlanszakértő az RBC-Ukrajinának adott interjújában.
A vevőnek az ingatlan költségének megfizetésén felül kötelező állami nyugdíjbiztosítási díjat is kell fizetnie, amely az ingatlan becsült értékének 1%-át teszi ki. Ez a befizetés a tranzakció közjegyzői hitelesítését megelőzően történik.
A költségek megosztása az eladó és a vevő között a felek megállapodásától függ, azonban a törvény szerint mindegyikük felelős a kötelezettségeiért. A tranzakció megkötésekor felmerülő további költségek magukban foglalhatják a közjegyzői szolgáltatásokat, a Tulajdonjogok Állami Nyilvántartásában történő módosítások díjait, valamint az esetleges banki vagy biztosítási illetékeket.
Ha egy szerződést alacsony áron kötnek meg, az eladó adóellenőrzéssel néz szembe: az adóhatóság a szerződésben foglalt összeget a piaci árnál alacsonyabbnak ismerheti el, és a különbözetre további adókat számíthat fel.
Ezenkívül 2025-től tervezik bevezetni az ingatlanok piaci árainak elektronikus monitorozását, ami megnehezíti a mesterségesen alacsony áron történő tranzakciók végrehajtását.
Ukrajna kormánya kész elfogadni bizonyos korlátozásokat az EU-val az ukrán mezőgazdasági termékek kereskedelmében, de a hatóságok arra számítanak, hogy az Európai Unió leállítja a mezőgazdasági termékek Oroszországból történő exportját.
Ukrajna kész elfogadni a kereskedelmi korlátozásokat az Európai Unióval, hogy eloszlassa a közte és Lengyelország között kialakult politikai vitát, de egyúttal arra sürgeti az uniót, hogy tiltsa be az orosz gabona behozatalát – jelentette ki Tarasz Kacska ukrán gazdasági miniszterhelyettes, Ukrajna kereskedelmi képviselője a Financial Times című brit lapnak adott, szerdán megjelent nyilatkozatában.
Kacska szavai szerint Kijev az ukrán mezőgazdasági importra vonatkozó új korlátozásokat elfogadja, de az EU-nak meg kellene tiltania azon orosz mezőgazdasági termékek behozatalát is, amelyek Fehéroroszországon és a balti államokon keresztül még mindig bejutnak az unióba. Az átmeneti időszakban az Ukrajna és az EU közötti kereskedelmi forgalom ilyen fajta irányított megközelítése az, amire mindannyiunknak szüksége van – fogalmazott.
„Ami viszont a búzát illeti, nem Ukrajna okoz gondokat a lengyel gazdáknak, hanem Oroszország” – hívta fel a figyelmet a miniszterhelyettes. Az EU-ba irányuló orosz gabonaexport több mint 50 százalékkal, 1,5 millió tonnára nőtt 2022 és 2023 között.
Kacska azzal vádolta meg Moszkvát, hogy gerjeszti a lengyelországi tiltakozásokat is, amelyet Valdis Dombrovskis kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos is már felvetett.
A kormány módosította a pénzügyi segélyekre, kedvezményekre és rezsitámogatásokra vonatkozó határozatait – számolt be Tarasz Meljnicsuk, a kormány parlamenti képviselője a Telegramon.
Meljnicsuk tájékoztatása szerint módosult a rezsitámogatások odaítélésének rendjéről szóló rendelet, a gyermekes családok állami támogatásának odaítélésének és folyósításának rendje, az alacsony jövedelmű családok állami szociális segélyezésének és folyósításának rendje, a rezsitámogatások, a szilárd tüzelőanyag és cseppfolyósított gáz beszerzésének eljárása.
A jóváhagyott határozat az alábbi kategóriák számára javasolja a dokumentumok benyújtásának mechanizmusának módosítását:
gyermek születésekor járó segély az ideiglenesen külföldön tartózkodó állampolgárok számára;
az alacsony jövedelmű családok és az egyedülálló anyák támogatása, akik munkáltatóinak hátraléka van a kötelező állami társadalombiztosítási járulék befizetése terén;
rezsitámogatások azon háztartások számára, amelyek tagjai fogságban voltak vagy vannak;
rezsitámogatás odaítélése nemcsak a bejelentett, hanem a tényleges lakóhely szerint.
Ezenkívül a dokumentum normalizálja a 2021–2022-es fűtési szezon során a kedvezményezettek által felhalmozott, készpénzmentes formában nyújtott támogatások megtakarított pénzeszközei 2023-ban történő kifizetésének eljárását.
Hangsúlyozzák, hogy az elfogadott határozat rendelkezései arra irányulnak, hogy erősítsék az állami támogatást a lakosság veszélyeztetett csoportjaira, és biztosítsák a források méltányos újraelosztását a címzettek között.
A Reintegrációs Minisztérium az ukrán kormány 1195. számú határozatának módosítását kezdeményezi, amelyek célja a felszabadított területekről evakuált személyek kifizetési mechanizmusának tökéletesítése.
Véglegesen is megszavazta a lengyel alsóház (szejm) a kedvezményes lakossági energiaárakról szóló törvényt, amelynek értelmében jövőre 2000 kilowattóra éves fogyasztásig kedvezményes, az idei szintnek megfelelő lakossági energiaárakat vezetnek be. A jogszabály még az államfő aláírására vár. A törvényt a szejm múlt héten már jóváhagyta, de az ellenzéki többségű szenátus több módosító javaslattal visszaküldte. A 70 szenátusi módosításból a szejm 30-at hagyott jóvá, ezek nem változtatnak az eredeti tervezet lényegén.
Az általános, 2000 kilowattórás korlát mellett a fogyatékkal élők családjai számára magasabb, 2600 kilowattóra fogyasztási küszöböt szabtak meg, a nagycsaládok és a gazdák családjainak pedig 3000 kilowattóra lesz a küszöb.
A küszöb túllépése esetén a háztartások a piaci tarifa szerint fizetnek majd a többletfogysztásért.
Emellett egyszeri támogatást kapnak azok a háztartások, amelyek alapvetően villamos energiával fűtenek. A támogatás évi 5 megawattóra alatti fogyasztás esetében ezer zloty (87 200 forint), magasabb fogyasztás esetében pedig 1500 zloty (131 ezer forint).
Külön 10 százalékos árkedvezményt kapnak 2024-ben azok a háztartások, amelyek idén októbertől a jövő év végéig 10 százalékkal csökkentik áramfogyasztásukat.
A közigazgatási intézményeknek kötelező lesz a spórolás A közigazgatási intézményeket viszont kötelezték arra, hogy december 1-jétől a jövő év végéig csökkentsék 10 százalékkal az áramfogyasztást. Ellenkező esetben ezen intézmények vezetőit akár 20 ezer zlotys (1,7 millió forintos) bírsággal sújthatják.
Az energiavállalatokat egy külön alapból kompenzálják a villamosenergia-árak hatósági korlátozása miatt keletkező veszteségeikért, ennek keretösszege maximum 26,8 milliárd zloty (2300 milliárd forint) lesz. A kormány a jövő héten egy külön, a kisebb vállalatok kedvezményes áramtarifáiról szóló tervezetet mutat be.
Az Ungvári Városi Tanács visszaállította a kedvezményes utasszállítás korábbi rendjét. Az ungváriak még november 25.-én estek el ettől a lehetőségtől, mivel az utasszállító vállalatok nem kapták meg a kedvezményezettek ingyenes szállításáért járó kárpótlást a várostól.
A 2020-2021-es fűtési időszakban lakhatási kedvezményben részesült ukrán állampolgárok 85 százaléka esetében automatikusan határozzák meg a nyári rezsikedvezményt. Ehhez a szociális védelmi osztályok munkatársai a rendelkezésre álló információt összevetik a különféle adatbázisokkal.
A kedvezményes tarifa eltörlése miatt az elektromos kazánt üzemeltetők költségei havonta közel 2000 UAH-val növekedhetnek.
Január 27-én a kormány jóváhagyta a határozatot, miszerint automatikus alapon vezet be támogatást azoknak a családoknak, akik villamos energiával fűtik otthonukat, és a kedvezményes tarifa megszüntetése miatt többet kell fizetniük a kommunális szolgáltatásokért. Átlagosan a kártérítés összege közel 1000 UAH lehet.
A Szociálpolitikai Minisztérium sajtószolgálata közölte, a határozatot visszamenőleg hagyták jóvá, és 2021. január 1-től lép hatályba.
Támogatásban az alábbi személyek részesülnek:
lakóhelyiségeik elektromos fűtőberendezésekkel vannak felszerelve;
le van kapcsolva a központi fűtés, a ház nincs vezetékes gázzal ellátva;
család típusú gyermekotthonok, nagycsaládosok és nevelőszülők.
Ukrajnában a villamos fűtés kedvezményes tarifájának eltörlése miatt az elektromos kazánt üzemeltetők költségei havi 2000 UAH-val növekedhetnek. Ez a Nemzeti Energiaügyi és Közüzemi Szabályozó Bizottság 15. számú határozatából következik. Ez a dokumentum eltörölte azoknak az ukránoknak a kedvezményes tarifáját is, akik a csernobili atomerőműtől 30 kilométeres körzetben élnek. Korábban a villamos energiát 70%-os kedvezménnyel kapták, most az általános szabályok szerint kell fizetniük.
