Ukrajna egy 15-20 milliárd dolláros megállapodást akar kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) az év vége előtt, a háború sújtotta gazdaságának megerősítése érdekében – mondta Kirillo Sevcsenko, az ország jegybankelnöke a Reutersnek.
Az ország 2022-ben 35–45 százalékos gazdasági visszaeséssel néz szembe, és havi szinten mintegy 5 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal kell megküzdenie, miközben erősen függ a nyugati partnereitől.
Sevcsenko londoni látogatásán beszélt arról, hogy reméli, heteken belül sikerül megállapodni a Bank of England vezetőivel az együttműködésről, de konkrét összeget nem említett.
Kijev már korábban benyújtotta kérelmét az IMF-hez, azt remélve, hogy a 20 milliárd dolláros összeget két vagy három év alatt készenléti, vagy kiterjesztett alapkeret formájában lehívhatja. A valutaalap legutóbbi hitele 1,4 milliárd dollár volt, amelyet sürgősségi finanszírozási támogatásként számoltak el még márciusban.
Az IMF mindig Ukrajna partnereként lépett fel a háború során – mondta Sevcsenko a hírügynökségnek.
A jegybank vezetője szerint egy új programnak kell biztosítania intézkedéseket, amelyek elősegítik az ukrán gazdaság stabilizálását. Ez biztosíthatná a háború előtti állapotokhoz (rugalmas csereárfolyam, nincs limit a devizapiacon, csökken a nemteljesítő hitelek száma a bankszektorban, kiegyensúlyozott fiskális irányelv) való visszatérést.
Korábban a VG megírta, hogy az ukrán állam két év halasztást kaphat kötvénykötelezettségei teljesítésére, a vállalatokkal szemben azonban korántsem ilyen türelmesek a befektetők. A február 24-én indult megszállás óta Ukrajna minden nemzetközi törlesztési kötelezettségét teljesítette, a szeptember 1-jén esedékes egymilliárd dolláros lejárat miatt azonban július 20-án kénytelen volt kétéves visszafizetési moratóriumot kezdeményezni. Az előzetes hírek szerint az államot finanszírozó befektetők nyitottak a tőke- és kamatfizetések átütemezésére, a határidő augusztus 9.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
A cél a kétszámjegyű infláció megfékezése és a hrivnyának a megvédése.
10-ről 25 százalékra nőtt az alapkamat, melyet először emeltek azóta, hogy Putyin február 24-én megindította az orosz csapatokat Ukrajna ellen. 2015 szeptembere óta nem volt ilyen magas az alapkamat Ukrajnában – emlékeztet a londoni Guardian. A Krím félszigetet Oroszország 2014-ben foglalta el, és ezt követően válság alakult ki Ukrajnában, ahol 2015-ben az alapkamat a legmagasabb volt egész Európában.
Az orosz agresszió óriási csapást mért az egész ukrán gazdaságra. A Világbank jóslata szerint Ukrajna GDP-je az év végére egyharmadával csökkenhet.
Az egyik legnagyobb probléma az, hogy az orosz hadiflotta elzárja az ukrán kikötőket a Fekete tengertől, és ezért Ukrajna gabonatermését nem tudják külföldre szállítani. Kirillo Sevcsenko, a jegybank elnöke a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult támogatásért.
Az Elnöki-hivatal bírálta az alapkamat emelését
Az elnök egyik tanácsadója kijelentette, hogy túlságosan is magasra emelkedett így az alapkamat, amely akadályozza az ukrán gazdaság működését. A háborús időkben ez elmélyítheti a gazdasági válságot – fűzte hozzá Zelenszkij egyik tanácsadója.
Maga az elnök még nem szólalt meg ebben az ügyben, ezért nem lehet tudni, hogy a bírálat mennyire tükrözi az államfő nézeteit. Zelenszkij többször kért gazdasági segítséget is a nyugati országoktól. Legutóbb a davosi világgazdasági fórum előtt vázolta Ukrajna drámai gazdasági helyzetét. A G7 államok pénzügyminiszterei legutóbbi tanácskozásukon jelezték, hogy Ukrajna számíthat pénzügyi támogatásukra a gazdasági válság megoldásában.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK