A kormány egy bizottságot hozott létre, amely az ukrán régiók és kistérségek a „téli kihívásokra” való felkészültségével foglalkozik és ellenőrzi, jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök a megyei katonai adminisztrációk vezetőivel folytatott megbeszélésen Olekszij Kuleba miniszterelnök-helyettes és Viktor Mikita, az elnöki hivatal vezetőhelyettese részvételével.
„Minden lehetséges forgatókönyvet számításba kell venni, és azonnal reagálni kell a vészhelyzetekre. Az Energiaügyi Minisztérium és a régiók vezetői egyértelmű feladatok előtt állnak az energetikai létesítmények védelmével, a szükséges tartalékképzéssel és a decentralizált termelés fejlesztésével kapcsolatban. Ezekben a kérdésekben összehangoltan és gyorsan kell haladnunk” — jelentette ki a kormányfő.
Emellett az ülésen szó esett a kritikus infrastrukturális létesítmények védelméről és helyreállításáról, valamint az iskolai óvóhelyek építéséről.
„A kormány erre forrásokat különített el. Fontos megismerni a jelenlegi állapotot és szükségleteket. A régióknak aktívabban kell kommunikálniuk a nemzetközi partnerekkel, hogy támogatást vonjanak be a kiemelt projektek végrehajtásához. A kormány ehhez minden feltételt megteremtett” — mondta a miniszterelnök.
A városi, és újabban a falusi lakosok életminősége teljes mértékben a helyi hatóságoktól függ. De, mint általában, az emberek panaszkodnak az államra, és nem veszik észre, hogy a legtöbb irányítási eszköz a helyi hatóságok kezében van.
A közigazgatási reformot követően a kistérségekhez kerültek azok a hatáskörök, amelyek lehetővé teszik a lakosság problémáinak megoldását. És a hatáskörökkel együtt a pénz is. A milliós lakosú városokban, például Odesszában, Lembergben, Harkivban vagy a Dnyiproban évente több tízmilliárd hrivnyáról van szó. Mindenkit érdekel, mire költik ezeket a pénzeket és honnan származnak.
A helyi költségvetések bevételei
Ezeket a pénzeket teljes mértékben a helyi önkormányzat kezeli, felhasználásáért pedig a város polgármestere/a kistérség elnöke, a helyi tanács és végrehajtó bizottsága a felelős.
A decentralizációt követően a helyi költségvetéseket az adók töltik ki, ezek egyike a személyi jövedelemadó. Az adókulcs 18%, amelyet minden állampolgár fizet, aki fizetést kap, az egyéni vállalkozók jövedelme, a földbérletből származó befizetések. Az adók teljes összege az állami és a helyi költségvetés között 1:4 arányban osztódik. Vagyis ezer befizetett adóból 250 hrivnya megy az állami, és 750 – a helyi költségvetésbe.
A második helyen a helyi költségvetés feltöltése tekintetében – az egységes adó. Ezt az adót a vállalkozók fizetik az egyszerűsített adórendszer alapján. Tavaly Ukrajnában a vállalkozók közel 38 milliárd UAH-t fizettek be.
Harmadik helyen – ingatlanadó. Ennek az adónak a mértékét a helyi önkormányzat saját belátása szerint határozza meg, és az effajta befizetések aránya a helyi költségvetés egészében körülbelül 10%, és városonként változó.
A helyi költségvetésekbe folyik be az alkohol, a dohány és az üzemanyag jövedéki adója. Jelentős a társasági jövedelemadó aránya is. A decentralizáció előtt ez az adó csak az állami költségvetésbe került. A helyi költségvetések támogatást kapnak az állami vagy a megyei költségvetésből. Például a tanárok bérét biztosító szubvenció.
Minél kevesebb támogatást kap a helyi közösség a magasabb szintű költségvetésekből, annál függetlenebb döntéseiben. A helyi hatóságok segítséget nyújthatnak a helyi vállalkozóknak, megteremthetik a feltételeket a vállalkozásaik beindításához és fejlesztéséhez, mert így a helyi költségvetés több adót fog kapni minden fizetést kapó munkavállalótól és minden adót fizető önálló vállalkozótól.
Az aranyszabály – a helyi költségvetésben szereplő bevételek és kiadások egyensúlya. Vagyis a költségek nem haladhatják meg a jövedelmet, mert a helyi közösség eladósodik. Ha pedig a helyi költségvetésbe befolyt összegeket nem költik el, azt jelenti, hogy a helyi vezetés nem képes kényelmes életet biztosítani polgárai számára, mivel nem tudja, hogyan kell megfelelően kezelni az adófizetőktől kapott pénzeszközöket.
Hogyan ellenőrizhető, mire költi el a kistérség a pénzét?
Az Open Budget és a Spending nyilvános adatszolgáltatónál ellenőrizheti, hogy mennyi pénz folyt be a kistérség vagy a város költségvetésébe és egyben elemezheti a költségtételeket is, hogy megértse, mire költötték el a kistérség pénzét.
Ennek eredményeként a helyi tisztviselők már nem vonogathatják a vállukat, és aggodalmaskodhatnak, hogy az állam nem utalt ki pénzt. Önmaguknak kell megoldaniuk a kistérség problémáit, ha az iskola, a járda vagy utca felújításáról, világításáról, szemétszállításáról van szó, mert erre kaptak hatalmazást és eszközeik is vannak. Ugyanakkor fontos, hogy a lakosság se legyen közömbös, folyamatosan figyeljék a helyi tisztviselők munkáját, adjanak hangot az őket érintő kérdéseknek és problémáknak.
