A kőolajárak kissé csökkentek annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette, csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, miután Dél-Koreában találkozott Hszi Csin-ping elnökkel. A szakértők továbbra is szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy ez valóban a kereskedelmi háború végét jelenti-e, számolt be a Reuters.
A Brent határidős ára 20 centtel, azaz 0,31%-kal esett, hordónként 64,72 dollárra, míg az amerikai West Texas Intermediate (WTI) nyersolaj határidős ára 20 centtel, azaz 0,31%-kal esett, hordónként 60,28 dollárra.
Mint ismeretes, Trump Hszi Csin-pinggel folytatott találkozóján beleegyezett abba, hogy egy egyéves megállapodás részeként 57%-ról 47%-ra csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat az amerikai szójabab vásárlásának újraindításáért, a ritkaföldfémek exportjának biztosításáért és a fentanil illegális forgalmazása elleni küzdelemért cserébe. „A piac ezt csak a konfliktus szüneteltetésének és a feszültség kismértékű enyhülésének tekinti, amelyet „kereskedelmi megállapodásként” pozicionálnak”, közölte Vandana Hari elemző.
A gazdasági kilátásokat az amerikai Federal Reserve is támogatta, amely a piaci várakozásokkal összhangban előző nap csökkentette a kamatlábakat. A szabályozó azonban utalt arra, hogy ez lehet az utolsó csökkentés idén az ideiglenes kormányzati leállás veszélye miatt, ami megnehezíti az adatokhoz való hozzáférést.
A Brent és a WTI egy nappal korábbi emelkedését az amerikai nyersolaj- és üzemanyagkészletek vártnál nagyobb mértékű visszaesése magyarázza. Az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatala (Energy Information Administration) adatai szerint az olajkészletek 6,86 millió hordóval, 416 millió hordóra csökkentek az október 24-re, míg az elemzők mindössze 211 ezer hordós csökkenésre számítottak.
A befektetők a november 2-ra tervezett OPEC+ találkozóra várnak, amelyen valószínűleg napi 137 ezer hordós kínálatnövekedést jelentenek be decemberben.
Ukrajna és az USA már a héten aláírhat egy keretmegállapodást az ásványkincsekről, ami nemcsak a ritkaföldfémekre vonatkozik majd – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit újság úgy tudja, hogy a feleknek azután sikerült jelentős előrelépést elérniük, hogy Donald Trump amerikai elnök beleegyezett, hogy a megállapodásban nem veszik figyelembe azt a katonai támogatást, amelyet az amerikaiak korábban Ukrajnának nyújtottak. Egy meg nem nevezett magas rangú ukrán tisztviselő azt mondta a lapnak, hogy Washington ilyen lépése megnyithatja az utat a keretmegállapodás e heti aláírása előtt.
Azt is elmondták a kiadvány forrásai, hogy a keretmegállapodás minden ásványkincsre vonatkozik Ukrajna-szerte, beleértve a kőolajat és a földgázt, valamint a főbb energiavagyont. Ugyanakkor a Legfelső Tanács meg nem nevezett képviselői, mindenekelőtt a Nép Szolgája párt képviselői megjegyezték, hogy nem támogatják az ritkafémlelőhelyekről szóló rossz megállapodást, és ennek megfelelően nem írják alá.
Zsinórban már a harmadik egymást követő héten estek a kőolajárak a pénteki 4 százalékos visszapattanás ellenére, mivel a kereslet lanyhulásával kapcsolatos aggodalmakat az alacsony kereskedési volumenek csak tovább fokozták – írja a Bloomberg.
A West Texas Intermediate végül pénteken hordónként 71, míg a Brent 75 dollár fölött állapodott meg a kiújuló recessziós félelmek közepette.
A jegyzés ebben az évben eddig mintegy 11 százalékkal esett, ami azt mutatja, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) és szövetségeseinek (OPEC plusz) a terve, hogy a termelés májusi visszavágásával kontrollálják a piacot, egyelőre nem vált be. Az amerikai hírügynökség szerint az árak azért esnek, mert a globális növekedés lassul, ami potenciálisan fékezheti az energia iránti keresletet is.
Ráadásul a Közel-Keleten még nem is állították helyre teljesen a kapacitásokat.
Irak a napokban közölte, hogy nem sikerült megállapodásra jutnia Törökországgal, a tervek szerinti napi közel félmillió hordó kőolaj exportjának újraindításáról.
A Bagdad és a kurdisztáni regionális kormány közötti patthelyzet miatt március vége óta állnak ugyanis a régió szállításai, amelyek korábban a törökországi Ceyhan kikötőjén keresztül kerültek a világpiacra.
Az ukrán Ukrpaletsistem (UPG) cég első ízben kötött szerződést dízel üzemanyag szállítására, amely már megérkezett egy német kikötőbe – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az enkorr.ua iparági kiadványra hivatkozva.
Amint a kiadvány az UPG-re hivatkozva megjegyezte, az olajtermékeket szállító tartályhajót Hamburg kikötőjében vették át, ahonnan az UPG kisebb, 30 000 tonnás tartályhajókba szivattyúzza át az árut, és szállítja a lengyelországi terminálba. A megállapodás az ukrán oldal szerint már az első szállítás alapján igazolja annak perspektíváját.
Az amerikai kőolajtermékeket gyártó Marathon Petroleum Company a dízel üzemanyag exportőre. Bennfentes információk szerint már meg is érkezett az amerikai gázolaj az UPG benzinkútjaira. „Jelenleg Európában nagyon jó a helyzet, nagyok a készletek, és tendencia az árak csökkenésére. De igyekszünk növelni az amerikai termék kínálatát az ezekkel a tételekkel való munka logisztikai kényelme és a kedvező árak miatt” – emlékeztetett közleményében az UPG.
A kiadvány emlékeztet arra, hogy az UPG benzinkútjainak hálózata 81 tankolóállomásból áll, és 2022 végén az Ukrpaletsistem bejelentette a lengyel Baltchem SA Zakłady Chemicze cég eszközeinek felvásárlását, amely két lengyelországi tengeri terminál tulajdonosa átrakodási, valamint kőolajtermék-tárolási kapacitásokkal. „Emlékeim szerint ez az első eset a történelemben, amikor amerikai kőolajtermékek érkeztek Ukrajnába. Ez egy nagyon szimbolikus esemény, mert jól mutatja, hogyan alakul át Ukrajna és Európa piaca az oroszellenes szankciók hatására. Ez a legjobban illusztrálja az orosz kőolajtermékek nélküli élet lehetetlenségéről szóló mítoszok lerombolását” – kommentálta az eseményt Szerhij Kujon, az A-95 tanácsadó csoport igazgatója.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Oroszország Pénzügyminisztériumának magyarázata szerint az összeomlás az Urals kőolaj árának csökkenésével és a gázexport volumenének csökkenésével függ össze.
Az agresszor ország költségvetésének kőolaj- és gázbevételei januárban 426 milliárd rubelt tettek ki, és 2022 januárjára 46%-kal csökkentek – jelentette be február 6-án az Oroszországi Föderáció Pénzügyminisztériuma.
„A kőolaj- és gázbevételek 426 milliárd rubelt (mintegy 6 milliárd dollárt – a szerk.) tettek ki, és 2022 januárjára 46%-kal csökkentek, ami elsősorban az Urals márkájú kőolaj árjegyzéseinek csökkenése és a gázexport csökkenése miatt következett be” – áll a 2023. januári költségvetés végrehajtásának előzetes értékelésében.
A minisztériumban hozzátették, hogy figyelembe véve az Urals kőolaj árjegyzéseinek csökkenését, „mint az orosz kőolaj exportárának objektív árindikátorát, jelenleg az alternatív ármutatókra való átállási módszerek kidolgozása van napirenden”.
Az Oroszországi Föderáció kőolaj- és gázbevételei ugyanakkor 2023 januárjában 931 milliárd rubelt (több mint 130 milliárd dollárt – a szerk.) tettek ki, 2022 januárjára pedig 28 százalékkal csökkentek, főként a hazai áfa-, illetve jövedelemadóból befolyó bevételek csökkenése miatt.
Az orosz állami költségvetés kiadásainak volumene 2023 januárjában 3117 milliárd rubelt tett ki, ami 59%-kal haladja meg az előző év azonos időszakának mutatóit.
„A kiadások finanszírozásának felgyorsulása a 2023-as év elején elsősorban az operatív szerződéskötésnek és a szerződések előlegei finanszírozásának köszönhető. Ez többek között biztosítja a szövetségi költségvetési kiadások egységesebb pénzforgalmát 2023-ban” – biztosított az Oroszországi Föderáció Pénzügyminisztériuma.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Véglegesen jóváhagyta az Európai Unió Tanácsa szombaton az Oroszországból származó vagy onnan exportált finomított kőolajtermékek árplafonjáról szóló megállapodást, amely február 5-én, vasárnap lép érvénybe.
Az uniós tanács szombati közleménye szerint a tagállamok, valamint a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport tagjainak megállapodása értelmében a dízelolaj legmagasabb ára hordónként 100 dollár, míg az olcsóbb termékeké hordónként 45 dollár lehet.
A vasárnaptól érvényes megállapodás 55 napos átmeneti időszakot határoz meg azokra az orosz kőolajtermékekre, amelyeket február 5. előtt vásároltak meg és rakodtak hajóra, illetve április 1. előtt végleges rendeltetési helyükön kirakodnak.
A megállapodás lehetővé teszi, hogy a kereskedők tengeren orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára szigorúan a felső határ alatt marad. A rendelkezés keretében egyúttal megtiltják, hogy bárki az orosz olajtermékek exportját könnyítő szolgáltatásokat – szállítás, biztosítás, finanszírozás – biztosítson abban az esetben, ha a termékeket az árplafon felett értékesítették.
Az uniós tanács március közepétől havi rendszerességgel felülvizsgálja a mechanizmust, amely alapján az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre. Az ársapkát a részt vevő országok mindegyike azonos időben vezeti be a megfelelő hazai jogi eljárásain keresztül.
A rendelet kiegészíti az Oroszországból származó nyersolaj 2022. december 5. óta hatályos, hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról szóló megállapodást, és a tengeren szállított nyersolaj és kőolajtermékek Európai Unióba történő behozatalára vonatkozó teljes uniós tilalmat – tették hozzá.
Az ársapkát Oroszország ukrajnai háborújára válaszul vezették be.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Marc Touati, az ACDEFI független tanácsadó cég elnöke azt nyilatkozta a francia BFMTV-nek, hogy India az orosz olajszállításoknak köszönhetően profitált az Ukrajnában zajló háborúból.
„A jelenlegi körülmények között India azon kevés országok egyike, amelynek jól teljesít a gazdasága. Jól jöttek ki az ukrajnai konfliktusból, mert Oroszország olajat ad el nekik, ami korábban nem történt meg” – mondta a szakértő.
Touati hozzátette: az indiaiak a kedvező áron megvásárolt orosz nyersolajat a finomítóikban átalakítják, és az így előállított orosz kőolajtermékeket eladják az európai országoknak.
A közgazdász szerint „India azok közé az országok közé tartozik, amelyek hasznot húztak a jelenlegi válságból”. Touati azt jósolja, hogy India gazdasága a 2023-as évben növekedést mutat.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a szervezeten kívüli országok novemberben napi kétmillió hordóval csökkentik kőolaj-termelésüket. Bár az olajországok eddig sem tudták kitölteni kvótáikat, a döntés a WTI és a Brent drágulásához vezethet.
Napi kétmillió hordó (bpd) termeléscsökkentésről döntött szerdán novemberre az OPEC+ a Bloomberg tudósítása szerint. Ez a legnagyobb csökkentés a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a szervezeten kívüli, Oroszország vezette országok részéről 2020 óta, amikor a koronavírus-járvány miatt szűkítették drasztikusan a kínálatot.
Délelőtt egyébként már erről a mennyiségről cikkezett a nemzetközi sajtó, miután korábban a napi egymillió hordós csökkentésről szóló hírek tartották magukat.
Talán éppen ezért a híradásokat követően sem a WTI, sem a Brent jegyzése nem ugrott meg jelentős mértékben, sőt mindkettő csökkenni kezdett. Az amerikai WTI valamivel 16 óra után 86,2 dolláron, míg az északi-tengeri Brent 91,7 dolláron állt.
Októberben amúgy az OPEC-országok termelési célkitűzése 26,7 millió bpd, míg az OPEC+ együttműködésben részt vevő, de nem OPEC-tag országok közös célkitűzése 17,2 millió bpd volt.
A kvóták összesen napi kétmillió hordós visszavágása a tényleges kitermelés szintjén jóval kisebb lehet, tekintve, hogy a szövetség a becslések szerint mintegy napi 3,6 millió hordóval eddig elmaradt összesített engedélyezett szintjétől, mivel több ország nem tudta kimeríteni előzetesen kialkudott keretét – írja az Oilprice hírportál.
A legjelentősebb OPEC-tag, azaz Szaúd-Arábia – amely eddig teljesítette termelési céljait – kitermelése a döntés következtében várhatóan több mint 500 ezer bpd-vel eshet vissza.
A Fehér Ház a hírek szerint felhördült a hatalmas kínálatszűkítésre, amelyet állítólag minden eszközzel megpróbált megakadályozni, hiszen egy hónappal a félidős választások előtt a kormányzatnak a benzinár előre látható emelkedése úgy jön, mint egy váratlan lórúgás.
Az OPEC+-országok tisztségviselői már előzetesen hangsúlyozták, hogy az esetleges csökkentés technikai és nem politikai döntés.
Álláspontjukat árnyalják valamelyest az ülésről távozó nigériai olajminiszter mondatai.
Az OPEC 90 dollár körüli árakat akar – mondta Timipre Sylva a találkozó után. Számos tagország erre az árra alapozta 2023-as költségvetését, és az olcsóbb fekete arany destabilizálna egyes gazdaságokat – tette hozzá.
Ennek ellenére a kartell döntése az amerikai hírügynökség szerint meglehetősen kockázatos, mivel újabb sokkot okozhat a világgazdaságban, amely már így is a magas energiaköltségekkel küszködik. Ráadásul esetleg válaszlépéseket válthat ki Washingtonban is.
A teljes körű háború kezdete óta Oroszország immár harmadszor blokkolta a kazah kőolajat Európába szállító vezeték működését. Kazahsztán központi vezetése ismételten kijelentette, ösztönözni fogja az Oroszországot elkerülő szállítási útvonalat, és ez ügyben együttműködésre szólítja fel az Európai Uniót.
Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev, Kazahsztán elnöke a hét elején Charles Michellel, az Európai Tanács vezetőjével folytatott megbeszélésen elmondta, készen áll arra, hogy segítse Európát az energiaválság leküzdésében. Másnap pedig a novoroszijszki járási bíróság egy hónapra blokkolta a Kaszpi-tengeri csővezeték konzorcium működését: ez a vezeték szállítja Európába a kazah kőolajat.
A döntés oka az volt, hogy a novoroszijszki konzorcium létesítményeiben a májusi ellenőrzés „az ökológiai jogszabályok megsértését fedte fel”. Végül is nem szennyezésről van szó, mert az orosz ellenőrök „a dokumentumok hiányosságát fedték fel a kőolajszennyezés felszámolási terve kapcsán”. Vagyis a bíróság leállította a terminál munkáját.
A szakértők pedig okkal gyaníthatják, hogy ez a „baráti gesztus” Oroszország részéről politikai döntés. Ez egyfajta erődemonstráció és vulgáris bosszú Tokajev elnök Vlagyimir Putyin jelenlétében, a pétervári gazdasági fórumon kifejtett álláspontért. A fórumon Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev kijelentette, hogy Kazahsztán nem ismeri el az úgynevezett DNR-t és az LNR-t független államként, valamint bírálta az orosz köztisztviselőket a Kazahsztán ellen irányuló információs támadásokért.
„Oroszország már elkezdte energetikai nyomását Kazahsztánra, akadályozva ezzel az ország olajexportját. Korábban ezt tette Ukrajnával a gázszférában, függővé téve az országot az orosz gázpolitikától” – jegyezte meg ennek kapcsán Doszim Szaptajev, kazah politológus. A szakértők úgy vélik továbbá, hogy a kazah kőolajexport blokkolása az elégedetlenség megnyilvánulása lehet annak kapcsán, hogy Kazahsztán nyilvánosan és hivatalosan megtagadta Oroszország Ukrajna elleni háborújának támogatását, egyben egy kísérlet annak demonstrálására, hogy Oroszország el tudja szigetelni Európát nemcsak saját, hanem kazahsztáni szállítmányaitól is. Mint ismeretes, jelenleg is van kereslete a kazah kőolajnak Közép- és Dél-Európa országaiban, és ott jelentős szerepet tölt be.
Vajon képes lesz Kazahsztán gyorsan alternatív útvonalat találni?
A kazah kőolaj tranzitjának jelenlegi felfüggesztése már a harmadik eset a teljes körű orosz–ukrán háború kezdete óta. Júniusban Oroszország blokkolta a vezeték munkáját, állítólag azért, mert a „kikötő közelében második világháborús aknákat fedeztek fel”.
A felfüggesztést követően Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev utasította Kazahsztán kormányát, hogy dolgozza ki az alternatívszállítási útvonalat. Prioritásként az alábbi útvonal fejlesztését nevezte meg: a kőolaj a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsánon, Grúzián és Törökországon keresztül, azaz Oroszország megkerülésével jut el Európába.
A kazahsztáni elnök egyúttal megbízást adott arra, hogy a kazah kikötőket egy kaszpi-tengeri gyűjtőponttá alakítsák át. „Kazahsztán soha nem volt tengeri ország, ezért nem használta ki a tengeri szállításban rejlő lehetőségeket. Most más időket élünk” – tette hozzá az egy korábbi értekezleten.
Kazahsztán régóta tartályhajókon szállítja a Kaszpi-tengeren a kőolajat, mondja Mihajlo Krutyihin szakértő. A kazah kőolaj az azerbajdzsáni Bakun keresztül Grúzia fekete-tengeri kikötőin át kerül exportálásra.
A szakértők megjegyezték, Kazahsztánnak jelenleg nincs olyan logisztikai kapacitása, hogy rövid időn belül alternatív útvonalat sikerüljön találnia. A Kaszpi-tenger medrében nem épült meg a kőolajvezeték, és nincs elegendő tartályhajója sem.
„Mindemellett az energiapiac nagyon lassan reagál az ilyen helyzetekre, ott évekre előre terveznek, és egy éjszaka alatt nem lehet mindent megváltoztatni. A Novoroszijszkon keresztül vezető útvonal fontos volt Kazahsztán számára. Ez egy optimális útvonal, amelyre nincs alternatíva, és a közeljövőben nem is lesz. Vannak persze más útvonalak is:a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsánon keresztül, esetleg egy Kínába vezető kőolajvezeték is megoldás lehet. De ezek sokkal drágábbak, és nem olyan jövedelmezőek, mint a Novoroszijszkon keresztüli útvonal” – jegyezte meg a szakértő.
A politológusok is úgy vélik, hogy Kazahsztánra „még sok kellemetlen megrázkódtatás vár”, ezért az országnak el kellene kezdenie egy válságkezelő modell kialakítását. Hangsúlyozzák azt is, hogy a 30 éves függetlenség alatt Kazahsztán olajexportjának 80 százaléka Oroszország akaratától és kívánságától függ. Az Oroszországi Föderáció energetikai nyomásának fel kell gyorsítania és csökkentenie kell Kazahsztán a nyersanyag exporttól való függőségét.
Ebben a helyzetben felmerül egy egyszerű kérdés, hogy van-e Kazahsztánnak befolyása Oroszországgal szemben? Ha folytatódik a Kazahsztán elleni orosz nyomás, akkor az megnehezítheti az orosz vállalatok életét. Szakértők elmondása szerint, ha Kazahsztánt sarokba szorítják, megtilthatja a Rosznaftának, hogy használja az Omszk–Pavlodar–kínai kőolajvezetéket, amelyen keresztül társaság 10 millió tonna kőolajat exportál Kínába Kazahsztánon keresztül. Tehát Kazahsztán ezen az útvonalon saját kőolaját exportálhatná Kínába. Ezenkívül Kazahsztán elzárhatja a gázszállítást az orenburgi kőolajfeldolgozó üzembe.
És az orosz vezetés álláspontját figyelembe véve a legvalószínűbb forgatókönyv – a feszültség növekedése.
Mindezeket figyelembe véve igen erős Kína, és egyre növekszik Törökország, Európa és az USA befolyása Kazahsztánban. Ennek megfelelően, ilyen támogatással a háta mögött Kazahsztán megengedheti magának, hogy megtagadja az Oroszországtól való függőségét.
A szakértők úgy vélik, hogy ebben a szakaszban lehetetlen teljesen „elszakadni” Oroszországtól,„legalábbis minimum azért, mert Kazahsztán integrálódott az eurázsiai térségbe, és meglehetősen magasak az orosz üzletemberek érdekeltségei Kazahsztánban és fordítva”.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
A G7-ek csúcstalálkozóján az országok vezetői széleskörű megállapodást kötöttek, miszerint „keresik az orosz kőolaj árkorlátozása bevezetésének lehetséges útjait” Franciaország ellenvetése ellenére, egyben egy átfogó világszintű rendszer létrehozását is szorgalmazták.
A G7-tagok feladata ezek után a megállapodás technikai megvalósítása módjainak kidolgozása. „Ez egy nagyon ambiciózus és összetett projekt, és még rengeteg munka vár ránk” – emelte ki Olaf Scholz német kancellár, a csúcs „házigazdája” a zárókonferencián.
A megállapodás annak az eredménye, hogy egyre nőtt a nyugati országok csalódása amiatt, hogy az orosz kőolajellátás embargója az ellenkező hatást váltotta ki – a kőolaj világpiaci árának emelkedését eredményezte.
Ennek köszönhetően Moszkva még több bevételre tett szert háborús költségvetésébe, a kőolajpiac ingadozásai szintén hozzájárulnak az infláció további emelkedéséhez.
Emmanuel Macron, Franciaország elnöke a csúcstalálkozót követően kijelentette: „Nagyon jó ötlet a korlátozás bevezetése”, de véleménye szerint „technikai nehézségei vannak” a megvalósításában.
Joe Biden amerikai elnök kezdetben ragaszkodott az ár korlátozásához, amit a megállapodásban foglalt alacsonyabb árért cserébe a kőolajat szállító orosz teherhajókra kivetett vámok eltörlésével lehetne biztosítani.
Az USA terve értelmében, ezek a szankciók megszűnnének azon országok esetében, amelyek beleegyeznének abba, hogy az orosz kőolajat csak a megállapított maximális áron vásárolják meg, ami ösztönzőleg hatna az árplafon betartására. A G7 vezetőinek nyilatkozatában ezt a megközelítést nevezték a legjobbnak.
„Számos lehetőséget megvizsgálunk, beleértve az orosz kőolaj és kőolajtermékek tengeri úton történő szállításának engedélyezését világszerte abban az esetben, ha csak az kőolajat nem olyan vagy alacsonyabb áron vásárolják meg, mint amiről a nemzetközi partnerekkel való konzultációk során megállapodnak” – áll a csúcstalálkozó eredményeit ismertető közleményben.
Emmanuel Macron, Franciaország elnöke ugyanakkor szorgalmazta „a fix olajár bevezetését az egész világon”, és nem csak az orosz kőolaj esetében, de ez a kezdeményezés kritikát váltott ki az USA és Németország részéről. Végül a francia elnök lemondott ajánlatáról.
Mario Draghi, Olaszország miniszterelnöke viszont ahhoz ragaszkodott, hogy a G7-ek bővítsék ki a tervet az orosz vezetékes gáz árának korlátozására is – arra az energiaforrásra, amelytől Európa jobban függ, mint az orosz kőolajtól.
A zárónyilatkozatban azonban közvetlenül nem esik szó a földgázról, bár továbbra is valószínű, hogy a vele kapcsolatos korlátozásokról a későbbiekben tárgyalnak a G7 vezetői.
„Ugyanezt szeretnénk megtenni az orosz gázzal kapcsolatban is” – hangsúlyozta Emmanuel Macron, elismerve, hogy ezt a nagyon aktuális kérdést a következő hetekben tárgyalják meg a G7 vezetői.
