A kormány kedden tárgyalja az ukrán adótörvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot a COVID-19 miatt bevezetett adókedvezmények megszüntetéséről a karantén lejártával kapcsolatban – tájékoztatott Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács adó- és pénzügyi bizottságának tagja a Telegram-csatornáján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a képviselő jelezte, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) májusban törölte a COVID-19 világjárvány státuszát. „A karanténunk formálisan még 2023. június 30-ig van érvényben, és abból ítélve, hogy a kormány előterjeszt egy ilyen törvényt, ezzel véget is ér” – tette hozzá Jaroszlav Zseleznyak.
A honatya azt is közölte, hogy a normák többsége a járvány megszűnése után érvényét veszti, de van két technikai változás: az egyszeri kártalanításában részesülő gazdasági szereplők nyilvántartására vonatkozóan és a fertőtlenítőszerek előállítására szolgáló etil-alkohol szállítására vonatkozó ideiglenes eljárást illetően.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy 2023. május 5-én a WHO vezetője, Tedros Adhanom Ghebreyesus bejelentette a 2020 márciusában a koronavírus-járvány miatt kihirdetett közegészségügyi vészhelyzet megszüntetését.
Viktor Ljashko egészségügyi miniszter ugyanakkor bejelentette, hogy az Egészségügyi Minisztérium most fontolgatja a karanténkorlátozások megszüntetésének lehetőségét. Elmondása szerint a hatóságok már megkezdték a kormányhatározat felülvizsgálatát, amely szerint Ukrajnában karantén van érvényben. Hamarosan megkezdődik a határozat visszavonásának előkészítése, amely nemcsak járványellenes megszorításokkal járt, hanem a karantén ideje alatt a gazdasági szereplőkkel kapcsolatos intézkedésekkel is. Az ukrajnai karanténszabályok végrehajtása ugyanakkor a háború 2022. február 24-i kezdetével gyakorlatilag leállt.
Megerősítette csütörtökön Kína hosszú lejáratú devizaadósság-kötelezettségeinek elsőrendű, stabil kilátású A plusz osztályzatát a Fitch Ratings.
A nemzetközi hitelminősítő a döntéshez fűzött részletes elemzésében közölte ugyanakkor azt is, hogy a koronavírus-gócokban érvényesített újbóli korlátozások miatt a tavalyi növekedési ütemnek valamivel több, mint a felét valószínűsíti az idei évre a kínai gazdaságban, de még erre az előrejelzésére is lefelé ható kockázatokat érzékel.
Londonban ismertetett helyzetértékelésében a Fitch felidézte, hogy a koronavírus omikron variánsának megfékezésére érvénybe léptetett kínai korlátozások – köztük a kereskedelmi csomópontként működő Sanghajban elrendelt, kiterjedt zárlatok – március közepe óta komoly mobilitási fennakadásokat okoznak.
Úgy tűnik, hogy a járvány terjedését mára jórészt sikerült ellenőrzés alá vonni, de a havi aktivitási adatok 2020 eleje óta nem mért mélységekbe süllyedtek, és a kínai ingatlanszektorban zajló folyamatok is változatlanul az ágazat gyenge teljesítményére utalnak – áll a Fitch Ratings elemzésében.
A hitelminősítő közölte: ebben a környezetben – különösen a korlátozások enyhítésének óvatos üteme miatt – egyre nagyobb lefelé ható kockázatokat lát arra az előrejelzésére is, amely szerint a kínai hazai össztermék (GDP) az idei év egészében 4,3 százalékkal növekszik.
A Fitch hangsúlyozza, hogy a kínai gazdaság teljesítménye tavaly 8,1 százalékkal bővült.
A cég közölte ugyanakkor, hogy 2022 második felétől az aktivitás élénkülésére számít, és 2023-ra 5,2 százalékos GDP-bővülést valószínűsít a kínai gazdaságban.
A minap egy másik globális hitelminősítő, a Moody’s Investors Service is bejelentette, hogy rontotta a kínai gazdaság idei növekedésére adott prognózisát a koronavírus-járvány elleni korlátozások miatt. Londonban ismertetett helyzetértékelésében a Moody’s közölte: az eddigi előrejelzésében szereplő 5,2 százalék helyett 4,5 százalékos GDP-növekedést valószínűsít 2022-re a kínai gazdaságban. A Moody’s is azzal számol ugyanakkor, hogy a későbbiekben élénkül a kínai gazdaság aktivitása. A cég ennek alapján jövőre 5,3 százalékra gyorsuló kínai növekedéssel számol.
A Moody’s A1 osztályzatot tart érvényben a kínai államadósságra; ez azonos a Fitch A plusz kínai államadós-besorolásával. A kínai szuverén osztályzatot a Fitch Ratings-hez hasonlóan a Moody’s is stabil kilátással tartja nyilván.
A davosi Világgazdasági Fórumot május 22–26. között tartják meg a meghívottak személyes jelenléte mellett – jelentették be pénteken a szervezők.
A fórumot eredetileg január 17-21. közötti időpontra tervezték, de a koronavírus új változata, az omikron gyors terjedése miatt elhalasztották azt. A fórum résztvevői a világjárvány utáni gazdasági helyreállításról, a klímaváltozásról, a munkakörülmények javításáról és a negyedik ipari forradalom technológiáinak alkalmazásáról vitatkoznak majd májusban.
A Világgazdasági Fórum éves találkozóit rendre januárban Davosban szokták megtartani, ez alól csak a 2002-ben New Yorkban megrendezett tanácskozás volt kivétel. A szervezők akkor a találkozó helyszínének megváltoztatásával fejezték ki az amerikai város iránti szolidaritásukat a 2001. szeptember 11-i terrortámadás miatt.
A koronavírus-járvány miatt a tavalyi, sorrendben 51. tanácskozást már másodszor online tartották meg januárban. Akkor még arról volt szó, hogy májusban Szingapúrban már személyes csúcstalálkozó lehet, de ezt később lefújták a járvány miatt.
A davosi tanácskozást egy azonos nevű svájci nonprofit alapítvány, a Világgazdasági Fórum (WEF) szervezi. Az elmúlt két évben tartott virtuális találkozók után végre újra személyesen kell hogy találkozzanak a politika, az üzleti élet és a civil társadalom vezetői – közölte Klaus Schwab. A WEF alapítója és vezetője szerint „meg kell teremtenünk a bizalom légkörét, aminek révén felgyorsíthatjuk az együttes fellépést, és kezelni tudjuk az előttünk álló számos kihívást.”
Az Európai Bizottság 600 millió eurós makroszintű pénzügyi támogatást (MFA) folyósított Ukrajnának a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezelésére – jelentette be hétfőn a brüsszeli testület.
A bizottsági sajtóközlemény szerint ezzel a hozzájárulással 4,4 milliárd euróra emelkedett az EU által Ukrajnának nyújtott teljes összeg.
Paolo Gentiloni, a gazdaságért felelős uniós biztos azt mondta, hogy a kifizetés „nemcsak az ukrán nép iránti szolidaritás kézzelfogható bizonyítéka, hanem azt is tükrözi, hogy Ukrajna továbbra is teljesíti a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal közösen vállalt alapvető reformkötelezettségeit”.
A bizottság korábban pozitívan értékelte, hogy az ukrán hatóságok előrehaladást értek el az MFA keretben elfogadott szakpolitikák végrehajtási terén, ezért is kerülhetett sor a 600 millió eurós támogatás kifizetésére. Ukrajna mindazt a nyolc szakpolitikai kötelezettségvállalást végrehajtotta, amelyek az államháztartás irányítására, a kormányzásra és a jogállamiságra, az üzleti környezet javítására, valamint az ágazati reformokra és az állami tulajdonú vállalatokra vonatkoznak.
Ukrajna ugyancsak előrehaladást ért el a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) társított programja keretében elfogadott szakpolitikák végrehajtásában. Ez különösen az igazságszolgáltatás területén elért jelentős jogalkotási előrelépéseket érinti. Az IMF idén októberben sikeresen lezárta programfelülvizsgálati misszióját – közölték.
Az MFA, az EU szomszédos és bővítési országokkal való szélesebb körű kötelezettségvállalásának része, és rendkívüli válságkezelési eszközként is szolgál. Az eszköz a súlyos fizetésimérleg-problémákkal küzdő országok számára áll rendelkezésre.
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
The EU is providing a first tranche of €500 million to help refugees, and we made sure this week that they get residency rights in the EU for at least a year.
Refugees from Ukraine deserve our solidarity and support, and so do the countries that welcome them. pic.twitter.com/gHuuBQNsJw
Grateful to @vonderleyen ?? for an important decision to give immediately residency rights in the EU to Ukrainians flowing to Europe because of Russian aggression. The first tranche of EUR 500 million provided by EU would help Ukrainians to ensure decent living conditions.
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Miután a koronavírus-járvány miatti leállást követően beindult a francia gazdaság, a kormány abbahagyja valamennyi gazdasági ágazat automatikus támogatását – jelentette be szerdán Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter.
„Az egészségügyi válság idején nem számoltuk a közpénzt, mert ez volt a felelősségteljes magatartás. De most, hogy a francia gazdaság beindult, és 6 százalékos gazdasági növekedést várunk, bármennyibe is kerül, vége” – fogalmazott a tárcavezető Párizsban, a legjelentősebb francia munkáltatói szövetség, a Medef egyik rendezvényén.
„Áttérünk a személyre szabott intézkedésekre, azokat továbbra is támogatni fogjuk, akik rászorulnak” – hangsúlyozta Le Maire a legjelentősebb francia vállalatvezetők előtt tartott beszédében. „Várom jövő hétfőn, augusztus 30-án a kultúra, a vendéglátás, a szállodák, a bárok, az idegenforgalom, az utazási irodák képviselőit” – tette hozzá.
Bruno Le Maire a hivatalában szervez egyeztetést az ágazati képviselőkkel annak eldöntésére, hogy a járvány miatt beindított vállalkozási támogatásokból melyek megtartására van szükség augusztus 31. után. „Meg fogjuk vizsgálni, hogy kinek csökkent a forgalma az egészségügyi válság alatt, azóta, hogy a Covid-igazolás felmutatása minden nyilvános helyen kötelező, és segíteni fogjuk azokat, akik veszteséget szenvedtek el a járványügyi korlátozások miatt” – ígérte meg a miniszter. „De mindezen túl a gazdaság szabad, munkahelyeket és gazdagságot teremt állami támogatás nélkül is” – jelentette ki Bruno Le Maire.
Geoffroy Roux de Bézieux, a Medef elnöke üdvözölte a miniszter bejelentését, és maga is kérte, hogy a kormány állítsa le az automatikus támogatások kifizetését, mert „nem állami támogatásból élő vállalkozók vagyunk”. „Itt az idő, hogy az állam visszatérjen a saját helyére” – tette hozzá a Medef elnöke.
A Monopóliumellenes Bizottság (AMKU) megvizsgálja Ukrajna nemzetközi határátkelőhelyein, hogy nem árazzák-e túl a Covid-gyorsteszteket – adta hírül a strana.ua hírportál szombaton az AMKU sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint az AMKU-hoz bejelentések érkeztek, amelyek szerint túl drága a Covid-tesztelés a határon. Az átkelőhelyeken a többi között az Oroszországból, Nagy-Britanniából, Indiából vagy Portugáliából érkező külföldi állampolgárok számára kötelező a koronavírus-tesztelés. A bejelentők annak tisztázását is kérik az AMKU-tól, hogy van-e engedélyük tesztelés végzésére azoknak a laboratóriumoknak, amelyek a határátkelőhelyeken tevékenykednek.
Az AMKU szerint van ok annak feltételezésére, hogy monopolizálták ezt a piacot. A hivatal szerint az előzetes adatok alapján a határátkelőhelyeken végzett tesztelés ára valóban magasabb, mint más helyeken.
Az egy évvel ezelőtt még veszteséges BioNTech vállalat idén az év első 3 hónapjában 1,128 milliárd euró nyereséget ért el.
Több mint egymilliárd euró adózás utáni nyereséget ért el az idei első negyedévben a BioNTech német biotechnológiai kutatóvállalat, amely a Pfizer amerikai gyógyszeripari céggel kifejlesztette az EU-ban elsőként engedélyezett védőoltást az új típusú koronavírus okozta betegség ellen.
A 2008-ban indított vállalkozás a beszámolója szerint 1,128 milliárd euró (406 milliárd forint) adózás utáni nyereséget ért el a január-márciusi időszakban, az egy évvel korábbi 53,4 millió eurós veszteség után.
Az árbevétel 2,048 milliárd eurót tett ki, az előző évi 27,7 millió euró bő hetvenszeresét. A növekedés a Covid-19 elleni – Comirnaty márkanévvel forgalmazott – oltóanyag iránti keresletnek tulajdonítható.
A Pfizerrel kifejlesztett készítmény a BioNTech első terméke. Az idén május elejéig mintegy 450 millió adagot szállítottak ki a megrendelőknek. Az év végéig 1,8 milliárd adagra van biztos megrendelés, így a BioNTech 12,4 milliárd euró bevételhez juthat.
Az eredetileg daganatos betegségek gyógyítására szolgáló szerek fejlesztésére szakosodott BioNTech a története első 12 évében jelentős részben kockázati tőkéből működött és rendre veszteséget termelt, ami megszokott a biotech startup ágazatban.
A Covid-19 elleni vakcina révén világhírűvé vált magyar kutató, Karikó Katalin 2013-ban csatlakozott a céghez. Ugur Sahin társalapító, a BioNTech vezérigazgatója nemrég közölte: tavaly értek el először nyereséget, de ezt a 15,2 millió eurót nem veszik ki, hanem kutatás-fejlesztésre fordítják.
Nehéz évet zártak tavaly a koronavírus korlátozások miatt a kárpátaljai vállalkozások. A megszorítások főként az éttermeket és a szórakoztatóipari létesítmények munkáját korlátozták. Bár a kormány számos alkalommal támogatta őket, ezek nem minden esetben fedezték a kiadásaikat.
A kormány határozatot fogadott el, miszerint pénzösszeget von el az egészségügyi program finanszírozásából és átcsoportosítja a koronavírus elleni oltóanyag beszerzésére.
Az erre vonatkozó, 2021. április 14-i 338. számú rendeletet az Urjadovij portálon tették közzé.
A határozat „Az orvosi ellátás állami garanciái program” kiadásai csökkentését írja elő 6,5 milliárd hrivnya összegben. Egyben „A lakosság vakcinázása a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19 akut légúti megbetegedésektől” program kiadásait 6,5 milliárd hrivnya összegben növeli.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) javaslata szerint a magas keresetű magánszemélyek és a koronavírus okozta gazdasági válság alatt is jól teljesítő vállalatok extra adók befizetésével fejezhetnék ki szolidaritásukat a pandémia idején leginkább sújtott rétegekkel szemben – számolt be szerdán a Financial Times című üzleti napilap.
Az IMF szerint az ideiglenes adó csökkentené a társadalmi egyenlőtlenségeket, amelyeket az elmúlt év gazdasági és egészségügyi válsága csak tovább súlyosbított. A szervezet részéről úgy vélték, megnyugtatná a válság által leginkább sújtottakat, ha azt tapasztalnák, hogy a járvány elleni küzdelemből a társadalom minden rétege kiveszi a részét.
Vitor Gaspar, az IMF adóügyekért felelős vezetője a Financial Timesnak elmondta: a válság alatt is boldoguló rétegek adójának szimbolikus növelése erősítené a társadalmi kohéziót, még akkor is, ha az államháztartás szempontjából nem feltétlenül lenne rá szükség. „Az országoknak fontolóra kell venniük ezt a lehetőséget, amely segítene megértetni a polgáraikkal, hogy mindenki hozzájárul a járvány utáni kilábaláshoz” – mondta Gaspar.
Az IMF szerint nőttek az egyenlőtlenségek a világjárvány idején és leginkább a fiatalabb, valamint szegényebb rétegek a válság kárvallottjai. A Nemzetközi Valutaalap javaslatát ahhoz hasonlította, mint amikor Németország újraegyesítése után szolidaritási adót vezettek be.
Március közepén Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy azok, akik többet keresnek évi 400 ezer dollárnál, „kisebb vagy jelentősebb” adóemelésre számíthatnak. Elnöki kampánya során Biden számos javaslatot tett a vállalkozások és a magas jövedelemmel rendelkező amerikaiak adójának emelésére. Ilyen volt például a legmagasabb keresetűek egyéni adókulcsának 37-ről 39,6 százalékra emelése.
Biden egy héttel ezelőtt jelentette be újabb, ezúttal 2000 milliárd dolláros fejlesztési csomagját. A finanszírozással kapcsolatban elmondta, hogy a társasági adó mértékét 21-ről 28 százalékra fogják emelni, hozzátéve, hogy az adókulcs még így is alacsonyabb lesz, mint a második világháború és 2017 között volt. Az elnök szerdai, a Fehér Házban elmondott beszédében már együttműködést ajánlott a társasági adó emelésének mértékével kapcsolatban. „A vita örvendetes. A kompromisszum elkerülhetetlen. A változás biztos”- fogalmazott Biden. Hozzátette: hajlandó beleegyezni egy alacsonyabb társasági adókulcsba, mint a 28 százalékos javaslata és hamarosan meghívja a republikánus törvényhozókat a Fehér Házba egyeztetésre.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerdán ismertette a társasági adóemelési terv részleteit, amelynek célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új bevételt teremtsenek elő. Yellen terve szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára. Ezen kívül a legnagyobb amerikai vállalatoknak 15 százalékos adót kellene fizetniük az elkönyvelt jövedelmeik után.
