Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter az Egyesült Államok folyamatos támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, de egyúttal sürgette, hogy összpontosítson a korrupció elleni harcra és a kormányzás erősítésére.
Yellen erről a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) marrákesi éves közgyűlésén Ukrajna javára megrendezett kerekasztal-tanácskozáson beszélt.
Kijelentette, hogy az Egyesült Államok ugyan nem hagy fel Ukrajna nagyszabású gazdasági támogatásával, de az ukrán élelmiszerexport orosz blokádja miatt hátrányt elszenvedő államoknak is nagyobb segítségre van szükségük.
Üdvözölte, hogy az ukrán elnök egyértelműen fellép a korrupció ellen és a kormányzati elszámoltathatóság érdekében. „Ezen nehéz kérdések rendezése kulcsfontosságú lesz abban, hogy az ukránoknak biztosítsák azt a jövőt, amelyet megérdemelnek” – mondta.
Beszélt arról is, hogy Ukrajna gazdasági vezetése „ésszerű politikát és megbízható eredményeket produkált egy elképzelhetetlenül nehéz helyzetben”. Yellen ezzel Ukrajna „pozitív” teljesítményére hivatkozott az ország 15,6 milliárd dolláros IMF-kölcsönével kapcsolatban.
Yellen hangsúlyozta, hogy az IMF-program kulcsfontosságú volt a makrostabilitás és a reformok előmenetele szempontjából. Hozzátette, hogy ezen reformok lényegiek lesznek az ország helyreállításában.
Az amerikai pénzügyminiszter üdvözölte, hogy az Európai Unió a következő négy évben 50 milliárd euró gazdasági és helyreállítási támogatást ígért Ukrajnának.
„Nemzetközi közösségként el kell látnunk Ukrajnát jelentős, kiszámítható és időben nyújtott pénzügyi támogatással, amelyre a kormányzat működtetése érdekében van szüksége” – emelte ki Yellen.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a tanácskozáson arról beszélt, hogy a kijevi vezetésnek mintegy 42 milliárd dollár költségvetési támogatásra lesz szüksége az idén és jövőre a háborús pusztítások helyreállításához. Közölte azt is, hogy az ukrán költségvetés az idén 20 százalékos hiánnyal számol, jövőre pedig 21 százalékossal.
Ukrajna Nemzeti Korrupciómegelőzési Hivatala felszólított mindenkit, hogy aki rendelkezik információval bármilyen korrupciós ügyletről, az tegyen arról hivatalos bejelentést, s akár 14 millió hrivnya jutalmat is kaphat.
Elmondásuk szerint szeptembertől speciális online felületet hoznak létre, ahol anonim módon tehetnek bejelentést az állampolgárok, így a pénzmosással foglalkozó cégek dolgozói nyugodtan feljelenthetik munkaadóikat.
Hozzátették, hogy amennyiben eljárás indul az ügyben, a nyomozás során feltárt elsikkasztott összeg 10%-a a bejelentőé, azonban ez az összeg nem haladhatja meg a 14 millió hrivnyát.
A kormány ebben az évben a vámszolgálat reformját helyezi kilátásba – közölte Denisz Smihal a Forbes Ukraine-nak adott interjújában.
Az elképzelések szerint a reform megvalósításához hat lépést kell végrehajtani.
Az első az EU országaival közös adatbázis, valamint közös ellenőrzőpontok létrehozása, többek között Lengyelországgal. Jelenleg csak egy ilyen ellenőrző pont van Lemberg régióban. A kormány már dolgozik a jogszabály módosításán, amely lehetővé teszi a közös ellenőrzést minden ellenőrzési ponton. Smihal elmondása szerint az adatbázisok összevonásával a korrupció és a csempészet 98%-kal csökken.
A reform második lépése az elektronikus sor bevezetése az ellenőrző pontokon, és az összes folyamat digitális dimenzióba való áthelyezése.
A harmadik lépés a vámtisztek háromhavonta való rotációjának bevezetése lesz, mivel ez csökkenti a korrupciós kockázatokat. A miniszterelnök elmondása szerint amikor az emberek sokáig dolgoznak egy helyen, lehetőség nyílik sémák kialakítására, megbeszélésekre stb.
A vámszolgálat reformjának negyedik lépése az ellenőrző pontok növelése, ami a határátkelések felgyorsulásával járó sorban állás és a korrupciós kockázatok csökkenését jelenti. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna 24 év alatt először nyitott két új ellenőrző pontot a román határon.
Ezenkívül minden ellenőrzőpontot funkcionális szkennerekkel látnak el. Ez az ötödik lépés, amely szükséges a kockázatorientált vámrendszer bevezetéséhez.
A hatodik lépés: két éven belül bevezetik azt a kockázatorientált megközelítést, amelyben a nemzetközileg elismert cégek egyetlen nyilatkozattal áthaladhatnak a vámellenőrzésen és egyben a szkenneren is.
A miniszterelnök véleménye szerint mindez a hat elem ellehetetleníti a korrupciós rendszerek kialakulását a vámellenőrzési pontokon.
Denisz Smihal hozzátette, hogy jelenleg is folynak a tárgyalások a gazdasági vízummentesség 2024 közepéig vagy az év végéig való meghosszabbításáról.
Az EU vámellenőrzési pontjain az ellenőrzést blokklánc és mesterséges intelligencia segítségével végzik
Olekszandr Lednyik vámszakértő és államférfi az ukrán vámrendszer reformját blokklánc és mesterséges intelligencia technológiák segítségével javasolja, amelyeket sikeresen alkalmaznak az EU-ban, és amelyek már bizonyították hatékonyságukat – írta a Censor.net
Például, az adatelemzés és a mesterséges intelligencia felhasználásával a kockázatkezelési rendszerek segítik azonosítani a kockázatos rakományokat, és elvégezni a célzott ellenőrzéseket az illegális kereskedelem megelőzése érdekében.
A blokklánc technológiát Észtországban és Dániában alkalmazzák. Ez segíti a nyilvántartás vezetésének átláthatóságát és optimalizálja az ellátási lánc kezelését. Belgiumban, Németországban és Hollandiában az egyablakos elvet alkalmazzák, így minden vámkezelési dokumentumot egy helyen nyújtanak be. Ez felgyorsítja a rakományok kezelését és csökkenti az adminisztratív terheket.
Korrupciós botrány és házkutatások a vámellenőrzési pontokon
A Miniszteri Kabinet február 1-jén menesztette az állami vámszolgálat vezetőit. Ezt a döntést olyan sémák leleplezése előzte meg, amelyek havonta körülbelül 10 milliárd hrivnya veszteséget okoztak az államnak. Ezeket az értékeléseket az Állami Nyomozó Iroda és az Ukrán Biztonsági Szolgálat végezte el, miután közösen feltárták a nagyszabású „árny-sémákat”.
Minden harmadik, vámilletékből származó hrivnya a korrupt hivatalnokok zsebébe kerül
Állami Nyomozó Iroda hangsúlyozta, hogy ez a harmada annak, amit a vámhatóságnak be kell szedniük Ukrajna költségvetésébe. Vagyis minden harmadik vámilletékből származó hrivnya a korrupt vámtisztviselők zsebébe került.
A speciális akció és a vámhatósági házkutatások során mintegy ötven gazdasági tevékenységet folytató alanyt azonosítottak, amelyek az árny-sémák végrehajtásában segítették a vámosokat. Munkájuk jelenleg blokkolva van.
Az Ukrinform közölte, az Ukrnafta és az Ukrtatnafta korábbi felsővezetése 40 milliárd hrivnyát sikkasztott el. A cég korábbi ügyvezetőjét és főkönyvelőjét különösen nagymértékű adócsalással gyanúsítják. Az Ukrtatnaftától 531 millió UAH jövedéki adót utaltak a költségvetésbe.
A kidolgozás alatt lévő digitalizációs törvénytervezetek hatálybalépésének korrupcióellenes hatása eléri a közel az 50 milliárd hrivnyát – közölte Mihajlo Fedorov miniszterelnök-helyettes és a digitális átalakításért felelős miniszter az építőipari korrupció és illegális sémák megelőzéséről szóló tájékoztatón, számolt be az Ukrinform.
„A digitalizálás ma a korrupció elleni küzdelem egyik alapvető eszköze, 2021-ben korrupcióellenes hatása elérte a 16 milliárd hrivnyát. Ezért a digitális átalakulásért felelős minisztérium folytatja az olyan automatikus szolgáltatásokat bevezetését, amelyek ellehetetlenítenek minden korrupciós kockázatot. A jelenleg elfogadott vagy a kidolgozás alatt álló törvények potenciális hatása elérheti az 50 milliárd hrivnyát” – mondta Fedorov.
Elmondása szerint ilyen hatás várható az alkohol- és dohánytermékek elektronikus jövedéki adójának bevezetésétől.
„Ennek a korrupcióellenes szolgálatok közé kell tartoznia” – szögezte le Fedorov.
A korrupció megelőzésének egy másik módja az Egységes Állami Elektronikus Rendszer bevezetése az építőipari szektorban.
A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy jelenleg teljesen automatizált a vállalkozók regisztrációjának folyamata, az eMaljatko szolgáltatás, az altalaj-, vízkészlet-használati engedélyek kiadása stb.
„Az elektronikus szolgáltatások kizárják a korrupció kockázatát – a háztartási szinttől a rendszerszintig. Csak az automatikus szolgáltatások tudnak végre véget vetni ennek a szörnyű jelenségnek” – hangsúlyozta Fedorov.
Amint arról korábban beszámoltunk, a Parlament jóváhagyta törvényt, amely a folyamatok és regisztrációs eljárások nagyméretű digitalizálását vezeti be az építőiparban. A dokumentum célja, hogy minimalizálja a korrupciós sémákat az építkezésekért felelős állami szerveknél.
Korrupció uralja az erdészeti ágazatot, ezért a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) következő ülésén javaslatokat tesz az erdőgazdaság fejlesztésére vonatkozóan – jelentette ki Olekszij Danilov RNBO titkár egy televíziós műsorban, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az RNBO-titkár az Ukrajina 24 televízió szombat esti talkshowjában azt mondta, Ukrajnában problémás az erdészeti ágazat, mert sógorság-komaság uralja. „A vizsgálataink szerint az erdészeti ágazatot jelenleg átszövi a korrupció” – tette hozzá, megjegyezve, hogy éppen ezért az RNBO következő ülésén az erdészeti ágazat problémáit tekinti át. „Készítjük elő az RNBO ülését, és javaslatokat teszünk az erdészeti ágazat fejlesztésére vonatkozóan” – vetítette előre Olekszij Danilov.
Ukrajnában hatalmas a korrupció, ami az ország GDP-jének mintegy egyharmadát elviszi – jelentette ki Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere szerdán Vilniusban az Ukrajna Konferencián, adta hírül az unn.com.ua hírportál.
A jelentés szerint a litván fővárosban szervezett fórumon tartott előadásában Blinken egyebek mellett felrótta Ukrajnának, hogy 40 milliárd dollárt, az ország GDP-jének körülbelül 30 %-át vagy még többet veszít a hatalmas korrupción. Szerinte ide sorolható az energiaárak túlsrófolása, az ukrán kórházak és iskolák alulfinanszírozása, valamint a kenőpénzek. „Ukrajnát az oligarchák uralják” – mutatott rá az USA külügyminisztere.
Mint hírportálunk beszámolt róla, Antony Blinken ugyanezen a konferencián elégedetlenségének adott hangot, amiért szerinte 2014 óta egyetlen magas beosztású tisztségviselőt sem ültettek le korrupció miatt Ukrajnában.
Szinte minden nap látunk gyommal benőtt hektárnyi földet, viszont tartalékban földterület nincs. Valaki ingyen kap földet, az építkezésre kiutalt telkek több tízezer dollárért eladhatók. Minden állampolgárnak joga van egy ingyen földterületre, de nem mindenki kap. A moratórium hatályban van, de akinek nagyon kell, valahogy mégis megveszi vagy eladja.
Az, hogy a tisztviselők milyen elvek alapján utalnak ki földet és teljesen figyelmen kívül hagyják a többi állampolgár kérését, köztudott. Ukrajnában nem első éve virágzik a földterületekkel kapcsolatos korrupció. És úgy tűnik, hogy egyetlen jogszabály sem fogja megváltoztatni az árnyéksémákat, mert az egyik helyébe lép egy másik. Azok a testületek pedig, amelyeknek állítólag a törvényességet kellene felügyelniük, gyakran válnak bűntárssá vagy támogatják az ilyen csalásokat. Minderről a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség részletes jelentésében van szó.
Az ingyenes privatizáció a tisztviselők „árnyék-bizniszévé” vált
Ukrajnában moratórium van érvényben a mezőgazdasági földterületek értékesítésére, de törvény szerint ez a moratórium nem vonatkozik azokra a telkekre, amelyeket az ingyenes privatizációs eljárásnak megfelelően adnak át az állampolgároknak.
Ez az eszköz, ahelyett hogy az állampolgárok javát szolgálná, a korrupció legnagyobb forrásává vált. Segítségével az állami és a közösségi tulajdonban lévő földterületek „árnyékbeli újraosztása” valósul meg. A mai napig nem lett létrehozva nyilvántartás azokról az állampolgárokról, akik ezen eljárás alapján kaptak földet. A Földtörvénykönyvnek megfelelően pedig mindenkinek joga van ingyen kapni az államtól vagy a helyi közösségtől 6 telket: háztáji gazdálkodáshoz, kisbirtok létesítéséhez (ház, melléképületek építésére és karbantartásra), kertészkedéshez, víkendház építésére, garázs építésére, farmergazdaság vezetésére.
Roman Lescsenkov, az Állami Geokataszter egykori vezetője, agrárpolitikai miniszter elmondta, vannak olyan esetek, amikor egy személy több tucatszor kapott telket.
Szerhij Bilenko, földügyi szakértő úgy véli, hogy nincsenek garanciák arra, hogy egy átlagpolgár gyakorolni tudja ingyenes földprivatizációs jogát, mert ebben az esetben minden a tisztviselőn múlik, aki viszont nem mindig áll az igénylő oldalán.
A legtöbb ember azonban privatizálni akarja a földet, hogy később eladhassa. Ezért gyakran fizetnek azoknak, akik meghozzák a neki szükséges döntést. Így vált az ingyenes privatizáció „árnyékbiznisszé” – hangsúlyozta Szerhij Bilenko.
Az Ekonomicsna pravda kiadvány újságírói szerint 1 hektárnyi földterület „ingyenes” kiutalása háztáji gazdálkodásra Ukrajnában mintegy 1000 dollár kenőpénzbe kerül (1 ha – 1000 dollár).
A 2013-2020-as évek adatai ellenőrzése során kiderült, hogy az ingyenes privatizáció mechanizmusa révén több mint 700 000 hektár föld került állami tulajdonból magántulajdonban. Roman Lescsenkov elmondása szerint a függetlenség évei alatt összesen több mint 5 millió hektár föld került magántulajdonba.
Bizonyos pozíciók, beosztások különösen vonzóvá váltak, mivel büntetlenül és ellenőrizetlenül osztogathatják a földterületeket: falvak, községek és városok polgármesterei, a helyi adminisztrációk vezetői és az Állami Geokataszter területi osztályainak vezetői.
49 évre szóló bérleti szerződés
2016-ig volt hatályban a Földtörvénykönyv azon rendelkezése, miszerint állami földterületet árverés nélkül 49 évre szóló bérleti szerződés alapján át lehet adni magánszemélyeknek.
Az állami Geokataszter nem vezetett nyilvántartást ezekről a földterületekről, viszont a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség szerint csak a 2013-2016 években 2 millió hektár mezőgazdasági földterület került kiosztásra e rendszer keretében, amelynek felét mezőgazdasági vállalatok használják.
A földpiac ez év júliusában fog megnyílni. Egyes képviselők azonban azt követelik, hogy nyilvánítsák alkotmányellenesnek a földpiacról szóló törvényt. Mint kiderült, egy részük valamint rokonaik a haszonélvezői azoknak a mezőgazdasági vállalatoknak, amelyek több tízezer hektár földet használnak, míg mások állami földekkel kapcsolatos korrupciós sémák résztvevői.
Közös tevékenységekről szóló megállapodások
Ezt a típusú szerződést a Polgári és Gazdasági Törvénykönyv írja elő, és lehetővé teszi a felek számára, hogy üzleti tevékenységet folytassanak, de közös vállalat létrehozása nélkül. Ezt a jogot nagy mennyiségű földterülettel rendelkező állami és önkormányzati vállalatok sikeresen használják, és közös tevékenységekről szóló megállapodásokat kötnek a magánvállalkozókkal.
Ennek eredményeként ez utóbbiak gyakorlatilag ingyen kaptak nagy földterületeket megművelésre. Ugyanakkor az állami és önkormányzati vállalatok tisztviselői, akiktől függ az ilyen földek átadásáról szóló döntés, nagylelkű „köszöneteket” kaptak. Roman Lescsenkov az Ekonomicsna pravda-nak adott interjújában megjegyezte: „Rablók és bűnözők ülnek ezeken a földeken, lőnek, ölnek, a földeket pedig a parlamenti képviselők emberei és társaságai művelik”. Az Állami Geokataszter adatai szerint, ezen algoritmus alapján eddig 750 000 hektár földet adtak át.
Földterületek engedély nélküli elfoglalása összeesküvésben a helyi hatóságokkal
Ez az állami földek eltulajdonításának egyik leggyakoribb formája, mivel a 2020-as évben, azon földterületekkel kapcsolatban, amelyek az Állami Geokataszterhez tartoznak, 13 576 törvénysértést tártak fel.
Az ilyen jogsértéseket általában nem egyedül, hanem összeesküvésben a helyi hatóságokkal követik el. A törvény szerint az ilyen jogsértésért az adminisztratív felelősség nem haladja meg az állampolgárok esetében a 850 UAH-t, a tisztviselők esetében pedig a 1700 UAH-t, a büntetőjogi felelősség pedig 5100 UAH-ig terjedő bírságot vagy hat hónapos börtönbüntetést ír elő. A Legfelső Bíróság adatai szerint 2018-2019 folyamán Ukrajnában 109 embert ítéltek el jogellenes földelfoglalásért.
Azonban, mint láthatjuk, a legtöbb szabálysértő elkerüli a büntetést. És ez nem meglepő, mert a felügyelő szervek is részei a korrupciós sémáknak. Az Ekonomicsna pravda szerint a Vinnyica megyei ügyészség helyettes vezetője 6000 dollárt követelt a föld jogosulatlan elfoglalása címén indított büntetőeljárás lezárásáért. A Biztonsági Szolgálat és a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség tisztjei őrizetbe vették.
Amint az a fent említett tényekből és számokból kitűnik, az ügyészség és az önkormányzatok tisztviselői közvetlen feladataik ellátása helyett korrupciós sémák révén meggazdagodnak.
Ennek eredményeként a közösségek százmilliós rendű bérleti díjtól vannak megfosztva, a hétköznapi emberek pedig álmodni sem mernek törvény adta jogukról, hogy kis darabka földjüket ingyen megkapják az államtól.
Most, a közigazgatási reform után, a helyi költségvetések feltöltésének kérdése különösen életbevágó. Reméljük, hogy az újonnan létrehozott kistérségek a földterületeket a hosszú távú jövedelemszerzés forrásaként, nem pedig a személyes meggazdagodás eszközeként fogják kezelni. Végül is, amint azt a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség is hangsúlyozza, egyik algoritmus sem valósítható meg a tisztviselők részvétele nélkül, és előbb-utóbb ezért felelősséget kell vállalni.
