Svédország egy új, 17,5 milliárd svéd korona értékű (körülbelül 1,8 milliárd dollár) válságellenes csomagot készít elő a globális energiaválságra válaszul, amely a közel-keleti háború hátterében fokozódik, jelentette be Elisabeth Svantesson pénzügyminiszter, írta az SVT, tájékoztatott Jevropejszka Pravda.
Amint megjegyezték, a kiegészítő költségvetésnek nincs külön finanszírozási forrása, így a kormány hitelfelvétellel tervezi fedezni a költségeket.
„Ott nyújtunk támogatást, ahol szükség van rá – a közel-keleti háború által sújtott háztartásoknak és iparágaknak” – hangsúlyozta Svantesson.
Az új költségvetést várhatóan hamarosan benyújtják a parlamentnek, és valószínűleg tartalmazni fogja a mezőgazdasági és a légi közlekedési ágazat támogatását, amelyeket a leginkább sújtott az emelkedő energiaárak.
Ulf Kristersson miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az intézkedések célja a globális válság hatásainak enyhítése, amely már most hatással van az ország gazdasági növekedésére.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a közel-keleti partnerek képesek teljes mértékben megoldani Ukrajna dízelolaj-hiányát – jelentette ki az Unian beszámolója szerint.
„Norvégiával a gázról tárgyalunk. Romániával már befejezzük a szükséges infrastruktúra kiépítését – szintén gáz és villamos energia. Közel-keleti partnereink teljes mértékben fedezni tudják az olaj- és dízelolaj-hiányt” – mondta Zelenszkij.
Az elnök elmondta, hogy Ukrajnának évente 8 millió tonna dízelolajra van szüksége, és erre a mennyiségre már megállapodások születtek a közel-keleti partnerekkel.
Világszerte nő az érdeklődés az ukrán fegyverek iránt, különösen a Közel-Keleten, de az exportot számos politikai és jogi akadály lassítja – állítja az RBK–Ukrajina. A háborús tapasztalatok miatt az ukrán hadiipar egyre keresettebbé vált, különösen a drónok és az elektronikai hadviselési rendszerek terén.
A konfliktusok hatására több közel-keleti ország – köztük Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek – aktívan érdeklődik az ukrán technológiák iránt. A legnagyobb kereslet a pilóta nélküli rendszerek, a drónelhárító megoldások, a rádióelektronikai hadviselés eszközei és a robotizált földi rendszerek iránt mutatkozik. Ezek előnye, hogy valós harctéri körülmények között bizonyítottak, és gyorsan adaptálhatók új fenyegetésekhez.
Az érdeklődés ugyanakkor nem korlátozódik a modern rendszerekre. A hagyományos fegyverek, például az ukrán „Oplot” páncélosok is újra reflektorfénybe kerültek, miután egyes konfliktusokban versenyképesnek bizonyultak. Ez részben rehabilitálta Ukrajna korábbi exportőrként megtépázott hírnevét.
Az export azonban továbbra sem egyszerű. Bár 2026 februárjától hivatalosan is megnyílt a lehetőség exportengedélyek kérelmezésére, a folyamat szigorúan szabályozott és politikailag érzékeny. Az állam elsődleges célja továbbra is a saját hadsereg ellátása, ezért minden üzletet egyedileg mérlegelnek nemzetbiztonsági és diplomáciai szempontból.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy egyes régiókba – különösen a Közel-Keletre – irányuló export lelassult vagy bizonytalanná vált. Ez kiszámíthatatlanságot teremt a gyártók számára, és hátráltatja a hosszú távú megállapodásokat.
Ezzel párhuzamosan azonban komoly befektetői érdeklődés is megjelent. Az Öböl-menti országok nemcsak vásárlóként, hanem partnerként is belépnének az ukrán hadiiparba, közös gyártásban és technológiai együttműködésben gondolkodva. Az ilyen projektek előnye, hogy stabil finanszírozást és piacot biztosíthatnak, miközben csökkentik az exportkorlátozások hatását.
Ukrajna tovább erősíti együttműködését a Közel-Kelet országaival, és új megállapodások születtek arról, hogy az ország nagyobb szerepet kap az új biztonsági formátumokban – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök esti videóüzenetében.
Az államfő elmondta, hogy Ukrajna továbbra is együtt dolgozik azokkal az országokkal, amelyek az iráni rezsim támadásai alatt állnak, és új megállapodások születtek az ukrán részvétel bővítéséről a regionális biztonsági együttműködésekben.
Ukrajna minden partneri együttműködési formátumban részt vesz a nagyobb biztonság és közös erő érdekében. Folytatjuk a munkát azokkal az országokkal, amelyek az iráni rezsim támadásai alatt állnak. Új megállapodások születtek, Ukrajna még nagyobb mértékben lesz jelen az új biztonsági formátumokban. Ez biztosan erősíti exportlehetőségeinket és Ukrajna védelmi potenciálját
– mondta az elnök.
Zelenszkij megjegyezte, hogy a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára, Rusztem Umjerov részletes jelentést tesz a hét során végzett munkáról.
Hozzátette, hogy Andrij Szibiha külügyminiszter közös formátumban vett részt európai és más partnerekkel a Hormuzi-szoros helyzetéről és a tengeri hajózás szabadságával kapcsolatos problémákról folytatott egyeztetéseken, ami fontos a globális biztonság szempontjából.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy a közel-keleti látogatása során beleegyezett, hogy legalább egy éven át dízelolajat szállítanak Ukrajnának – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajna két feladatot tűzött ki maga elé, és mindkettőt teljesítette. „Meg kellett egyeznem, akkor ez a Naftohaz számára a kérdés, hogy hiány és a világban felmerülő erős kihívás esetén hogyan fogja ellátni az országot például dízellel. Tegnap legalább egy évre megállapodtam a dízelről. Ennyi. És akkor ez a kérdés a mi cégünkre és a helyi vállalatokra vonatkozik” – mondta.
Az elnök azt is közölte, hogy Ukrajna üzemanyagtartalékai kiürültek. Az okok, amiért az ország nem töltötte fel azokat, az orosz légicsapások a háború kezdete óta, valamint az ukrán vállalatok, a magánszektor vagy az Ukrnafta által kötött hosszú távú szerződések voltak. „Vagyis a tartalékaink szerződésekben vannak. De amikor kihívások vannak, hiány van, akkor működhet, vagy lelassulhat. Ezért hosszú távú megállapodásokra van szükség az energiaországokkal, azt mondanám. Erről tárgyalunk” – magyarázta.
Az államfő azt is hangsúlyozta, hogy az ukrán védelmi erők ma 100%-ban el vannak látva üzemanyaggal. „A prioritásunk a hadsereg, tisztában vagyunk a készleteink egyértelmű mennyiségével. Az egész államnak, beleértve a hadsereget is, szállítunk dízelt és benzint, körülbelül havi 700 ezer tonnát. Nagyjából a mennyiségeket értjük – valahol nyolc körül, ez évi 7,2-7,4 millió tonna. Elvileg tudjuk, hogyan lehet ezt biztosítani” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
Időbe telik, mire az olajmezők, finomítók és gázművek újraindulnak, így a globális ellátási láncok zavarai a konfliktus befejezése után is folytatódni fognak.
Kilenc közel-keleti országban több mint 40 energiaipari infrastruktúra-létesítmény szenvedett „súlyos vagy nagyon súlyos” károkat a katonai akciók következtében – jelentette Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója hétfőn, március 23-án, közölte a Bloomberg.
Időbe fog telni, mire a lelőhelyek, finomítók, gázerőművek és csővezetékek újraindulnak, így a globális ellátási láncok zavarai a konfliktus befejezése után is fennmaradnak.
A probléma nem korlátozódik az energiaforrásokra.
„Nemcsak az olaj és a gáz, hanem a viággazdaság számos létfontosságú artériája (petrolkémiai termékek, műtrágyák, kén és hélium kereskedelme) is teljesen megszakadt, aminek súlyos következményei lesznek a világgazdaságra nézve” – mondta Birol.
Az Öböl-menti országok a világ olaj- és LNG-készleteinek mintegy 20%-át adják, és egyben a legnagyobb műtrágya-szállítók közé tartoznak. A közel-keleti műtrágyaexport leállása élelmiszerválsággal fenyegeti a világot.
Az energiafronton az IEA 400 millió hordó olaj felszabadítására vonatkozó hajlandósága csak átmeneti megoldás, mondta Birol: még ha az IEA tagországai úgy is döntenek, hogy növelik a nyersolaj felszabadítását a stratégiai tartalékokból, „az ellátási zavarokra az egyetlen valódi megoldás” a Hormuzi-szoros újranyitása.
Hozzátette, hogy Ázsia, amely nagymértékben függ a közel-keleti olajtól és gáztól, a leginkább sújtott lesz.
Ázsia fejlődő országai a Katar által szállított LNG négyötödét vásárolja, amelynek exportja teljesen leállt; a világ legnagyobb gázcseppfolyósító üzeme is az iráni csapások által elszenvedett létesítmények között volt, és a károk helyreállítása három-öt évig is eltarthat.
