A családjuk mellett konkrét projektekre is utalnak pénzt. A vendégmunkások által küldött pénz adja a közép-ázsiai országok GDP-jének jelentős részét.
A közép-ázsiai gazdaságok gyakorlatilag létezni sem tudnának a vendégmunkások és a kivándorlók hazautalt pénze nélkül, van olyan ország, ahol ez adja a GDP felét. A Világbank adatai szerint tavaly rekordot döntött a külföldről, elsősorban Oroszországból a régióba hazaküldött összeg.
A Világbank jelentése szerint Kirgizisztánba hárommilliárd dollárt utaltak a külföldön dolgozók – ez a GDP mintegy 25 százaléka. A szomszédos Tádzsikisztán gazdaságának még fontosabb a vendégmunkások hozzájárulása: a tavalyi hatmilliárd dollár tette ki a GDP majdnem felét, ez a legmagasabb arány a világon.
Üzbegisztán esetében az összeg még nagyobb, 14,8 milliárd dollár volt; ez a GDP 14 százaléka.
A vendégmunkások nem csupán a családjuknak utalnak haza pénzt, hanem konkrét fejlesztési projektekre is, mint amilyen például a Kirgizisztán déli részén fekvő, eldugott Batkenben épülő
könyvtár,
konferenciaterem
és női sportközpont.
Az új iskolát és hidat már tavaly befejezték, amint az egyik utcával végeznek, kezdik a munkát a következőn.
„Amikor Moszkvában dolgoztam, havi 300 szomot (120 hrivnya) adományoztam erre a célra” – mondta az AFP francia hírügynökség helyszínen járt tudósítójának Nur Ahmatov, aki ugyan eredetileg tanárt, de most az építkezést felügyeli.
Elmondása szerint 1500 vendégmunkás járult hozzá a nemes célhoz anyagilag egy olyan faluban, ahol húszezer szom (8500 hrivnya) az átlagkereset.
A kormányok is ösztönzik a vendégmunkások hazautalásait
Mivel a kormányok nem képesek egyedül finanszírozni az ilyen projekteket, kimondottan ösztönzik a hozzájárulásokat. A kirgiz kormány becslése szerint a hazautalások nélkül az ország szegénységi rátája 29 százalék helyett 41 százalékra ugrana.
Jó hír a térség számára, hogy a helyi devizák az elmúlt hónapokban leértékelődtek az orosz rubelhez képest, ami megnövelte a vendégmunkások hazaküldött összegének vásárlóerejét.
Rossz hír viszont, hogy az ukrajnai invázió kezdete óta Oroszország kevésbé vonzó a külföldön munkát vállalók számára. Bár az orosz hadiipar virágzik, és a gyárak rengeteg álláslehetőséget kínálnak, sok helyi fél, hogy esetleg az ukrán fronton kötne ki.
A félelem nem teljesen alaptalan, Moszkva a múlt hónapban jelentette be, hogy mintegy húszezer, orosz állampolgársággal rendelkező közép-ázsiai bevándorló szolgál a hadseregben.
Migránsellenes gyűlöletet szított a terrortámadás
Ez ritka kritikát váltott ki Oroszország hagyományos régióbeli szövetségesei körében. Emomali Rahmon tádzsik elnök például aggodalmát fejezte ki az Oroszországból hazaszállított „több száz koporsó” miatt azoknak a földi maradványaival, akik „azért távoztak, hogy kenyeret keressenek a családjuknak”.
Oroszországban is fellángolt a migránsellenes gyűlölet, miután négy tádzsikot letartóztattak a moszkvai Crocus City Hall elleni, 137 halálos áldozatot követelő tavalyi terrortámadással összefüggésben. Ez volt az elmúlt két évtized legsúlyosabb merénylete Oroszországban, és sok tádzsik és más közép-ázsiai el is menekült utána az országból, a duma pedig törvényt fogadott el, amely megkönnyíti a migránsok kitoloncolását.
Biskeki statisztikák szerint 300 ezer kirgiz hagyta el Oroszországot önként vagy nyomás hatására 2023 és 2024 között – ez az ott dolgozó kirgiz migránsoknak több mint a fele.
Szadir Zsaparov kirgiz elnök ösztönzi is a vendégmunkások visszatérését, a helyiek pedig azt remélik, hogy a pénzükkel hozzájárulhatnak az otthoni életszínvonal emeléséhez, és megtörhetik a kivándorlás körforgását.
Az AFP által megszólaltatott három volt migráns mind azt mondta, hogy a fizetések nőttek otthon, és nem tervezik, hogy visszatérnek Oroszországba.
