Kuvait rendelkezik a világ ismert kőolaj-készletének majdnem a tizedével, most azonban több lakónegyedben gördülő áramszünetet rendelt el „üzemanyag-ellátási zavarok” miatt. Az állami KUNA hírügynökség jelentése szerint a fennakadás következtében leállították a sótalanító üzemeket és néhány erőművet.
Az AP amerikai hírügynökség a hírrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy Kuvaitban 43 Celsius-fok maximális hőmérsékletet jelzett vasárnapra a meteorológia, amelyet azonban 53 Celsius-fokosnak érezhetnek az emberek, és kimondottan rossz a levegő minősége.
Rendszeres az áramkimaradás
A The National internetes oldala pedig arról számolt be, hogy az energetikai tárca felszólította a lakosságot: spóroljon az energiával 11 és 17 óra között. A zavarok pontos okát nem közölték, csak azt, hogy azok váratlanok.
Az áramkimaradások éppen azokat a lakónegyedeket érintik, ahol a legmagasabb a fogyasztás.
A probléma nem először jelentkezik, júniusban már figyelmeztettek a hatóságok szisztematikus áramkimaradásokra.
Akkor az iskolákban korábban kezdődött a nyári szünet, a mecsetekben pedig kikapcsolták a légkondicionálókat, hogy csökkentsék az elektromos hálózatra nehezedő nyomást.
A helyiek arra panaszkodtak, hogy az áramkimaradások különösen az időseket és a betegeket sújtják, akiknek amúgy is nehézséget okoz a nyári hőséghez való alkalmazkodás.
Nemcsak Kuvaitban gond
Több országban, köztük Egyiptomban és Libanonban is szisztematikus áramszünethez folyamodtak a nyár folyamán, hogy takarékoskodjanak az árammal – de Kuvaittal ellentétben azok az államok nem olajtermelők.
Az áramkimaradások azonban problémát jelentenek az olajban szintén gazdag Irakban is, ahol nyáron szintén rendszeresen emelkedik a hőmérő higanyszála 50 Celsius-fok fölé.
Nem is emlékszem, hogy mikor volt utoljára egész nap áram – mondta júniusban a lapnak egy háromgyerekes bagdadi családapa.
Az arab olajmonarchia jelentősen növelni tervezi az idén az Európába irányuló dízel- és kerozinexportot, hogy pótolja az orosz szállítások kiesése miatt keletkező hiányt.
Kuvait az idén várhatóan a tavalyi mennyiség ötszörösét, 2,5 millió tonna dízelt szállít Európába; ez napi ötvenezer hordónak felel meg a Bloomberg megbízható forrásból származó értesülése szerint. Emellett tervezik, hogy megduplázzák a repülőgép-üzemanyag exportját is, amely megközelítené az ötmillió tonnát.
A hírügynökség emlékeztet, hogy az Európai Unió február 5-től megtiltja a feldolgozott orosz olajtermékek behozatalát az ukrajnai invázió miatt Moszkvára kivetett szankciók részeként. A dízel ára a Bank of Amerikai előrejelzése szerint hordónként 200 dollárra ugorhat az év első felében, mert az uniós tilalom globális hiányt okozhat. (Egy dollár 373 forint.) Az EU ugyanis napi közel 1,3 millió hordónyi olajterméket vásárolt tavaly Oroszországtól, és ennek megközelítőleg a fele volt dízel.
A kieső mennyiséget máshonnan próbálják beszerezni.
Az egyik forrás India lehet, amely nagy mennyiségben vásárolja a diszkontáron kínált orosz olajat, és nem csupán önellátó gázolajból, de felesleget is termel, mivel ez az ottani finomítók legfőbb terméke. Ráadásul Dél-Korea mellett Kuvait az egyetlen ázsiai ország, amely képes télen, hideg éghajlatú országokban is használható dízelt gyártani.
Az arab ország az elmúlt években több tízmilliárd dollárt költött új finomítók építésére és a régiek modernizálására.
Az egyik legnagyobb befektetése az Al-Zour komplexum, a világ egyik legnagyobb finomítója volt, amely teljes kapacitásnál napi 615 ezer hordó nyersolaj feldolgozására lesz képes. Ezt a tervek szerint áprilisra éri el, jelenleg napi 205 ezer hordónyi mennyiséget dolgoz fel, de ez első, 66 ezer tonnás exportszállítmányt tavaly év végén már útnak is indította.
Kuvait napi másfél millió hordó nyersolaj finomítására lesz képes, amint az Al-Zour teljes kapacitással működik majd.
Az állami tulajdonban lévő Kuwait National Petroleum Company (KNPC) nem tervez repülőgép-üzemanyagot értékesíteni az azonnali piacon, így a Bloomberg forrása szerint az Európába küldött tényleges mennyiség végül több lehet, mint ötmillió tonna. Kuvait mellett más közel-keleti olajtermelők, így Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is növelni fogják Európába irányuló üzemanyagexportjukat.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Még soha nem volt ekkora Kuvait költségvetési hiánya a pénzügyminisztérium szombaton közzétett adatai szerint – írja a Bloomberg.
36 milliárd amerikai dollárt ért el Kuvait államháztartási deficitje a 2020 áprilisától 2021 márciusáig tartó költségvetési évben, ami 175%-kal magasabb az egy évvel korábbinál és rekordnak számít – számolt be a hírügynökség.
A közel-keleti állam költségvetési hiánya részben a koronavírus-járvány gazdasági visszaesést okozó hatása miatt, részben pedig az ezzel szorosan összefüggő tavalyi olajáresés miatt duzzadt soha nem látott méretűre.
