A Minisztertanács megváltoztatta a gyógyszerek gyártóira és importőreire vonatkozó szabályokat – egy forgalmazó egyfajta gyógyszer esetében nem szállíthatja az összmennyiség több mint 20%-át. Kivételt képez, ha mások nem nyújtottak be jelentkezést, számolt be az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztálya.
„Követelményt határoztak meg a forgalmazók összes szintje számára, hogy azonos feltételeket biztosítsanak a hasonló szerződések keretében – azonos árakkal, fizetési és szállítási feltételekkel. Ezenkívül egy gyártó vagy importőr által egy forgalmazónak értékesített gyógyszer mennyisége nem haladhatja meg az adott gyógyszer előző évi értékesítéséből származó teljes nettó árbevétel 20%-át” – kommentálta a sajtóosztály.
Ismertté vált, hogy ezt a határértéket csak akkor szabad túllépni, ha más forgalmazók nem nyújtottak be erre vonatkozó vásárlási kérelmeket.
A sajtószolgálat elmondása szerint az ilyen szabályozás célja a gyógyszerpiac monopolizálódásának megakadályozása, a közepes és kis forgalmazók számára egyenlő feltételek megteremtése, valamint a versenykörnyezet kialakulásának elősegítése.
„Végső soron ennek pozitív hatással kellene lennie az ukrán betegek számára elérhető gyógyszerekre és azok méltányos árára” – áll a jelentésben.
A sajtószolgálat közölte, hogy a gyógyszerforgalmazás területén folytatott üzleti tevékenységek engedélyezési feltételeire vonatkozó változások két hónap múlva lépnek hatályba.
Régóta napirenden volt, de most eldőlt: az Európai Unió döntött Ukrajnáról és ideiglenesen visszaállítja az ukrán mezőgazdasági termékek kvótáit.
A döntés egészen pontosan azt jelenti, hogy az Európai Unió átmeneti jelleggel visszaállítja az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó kvótákat. A fejleményről a Bloomberg számolt be az Európai Bizottság szóvivőjére hivatkozva.
A döntéstől joggal tartott Ukrajna és vezetője, Volodimir Zelenszkij. Ez ugyanis tovább súlyosbítja a háború sújtotta ukrán gazdaság helyzetét. Ez az uniós korlátozás eredetileg életben volt, de az orosz megszállás korai szakaszában, még 2022-ben eltörölték az ukrán gazdák támogatása érdekében.
A szigorítást azonban most tehát az Európai Bizottság újra bevezette és június 6-án életbe is lépnek.
Brüsszel azonban rögtön engedékeny hangot ütött meg és jelezte, hogy valóban csak átmeneti lépésről van szó, hiszen az EU dolgozik az EU-Ukrajna mélyreható és átfogó kereskedelmi övezet felülvizsgálatán. Éppen ezért a most visszaállított kvóták csak 2025 végéig hatályosak. Ez pedig azt is jelenti, hogy Ukrajna az unióba exportált, szokásos éves mennyiségének csak a 7/12-ed része érintett.
Érdekessé, hogy a szigorítást egyetlen uniós tagállam sem ellenezte, azonban
Svédország,
Csehország,
Dánia,
Észtország,
Finnország,
Németország,
Írország
és Litvánia
nem szavazta meg, hanem tartózkodott. A változás súlyát talán jól mutatja, hogy a mezőgazdasági export kulcsfontosságú Ukrajna gazdasága számára, az EU-val folytatott egyszerűbb kereskedelem pedig segített az ukrán gazdáknak átvészelni a piacaik elvesztését, beleértve a Fekete-tengeren átvezető fő exportútvonal időszakos elvesztését, valamint a taposóaknák és a sorkatonai szolgálat okozta termelési nehézségeket.
Csakhogy az EU piacára irányuló olcsó, ellenőrizeten ukrán áruk exportjának megugrása ellenállást váltott ki az európai gazdákból Lengyelországban, Magyarországban és Szlovákiában is. Miután Brüsszel nem reagált érdemben, a tagállom maguk kezdték el kiszorítani a piacaikról az ukrán termékeket protekcionista intézkedésekkel.
Az Európai Bizottság különösen a lengyel – ahol a sorsdöntő elnökválasztás egyik kampánytémája az ukrán dömping – nyomás alatt hajlott meg és hajtott végre korrekciót, de csak szűk időtartamra.
Idén Ukrajna összesen már 20 millió tonna búzát exportált. Az ország vezetése ezért arra kéri az Európai Uniót, hogy vizsgálja felül az ukrán termékekre vonatkozó kvóták elosztását.
