Az ukrán repülőterek egyikén – Lembergben vagy Boriszpilben – 2025 január végéig újraindulhatnak a járatok.
Ezt a Marsh McLennan biztosítótársaság vezető partnere, Crispin Ellison nyilatkozta a Kijevi Nemzetközi Gazdasági Fórumon – írja az Interfax-Ukrajna.
„Úgy gondolom, ha szerencsénk van, januárban öt-hat légitársaságunk lesz, amely Ukrajnából akar repülni” – mondta Ellison.
Szerinte könnyebb lesz biztosítási mechanizmusokat biztosítani a légi közlekedés számára, ha a lembergi repülőtér nyit meg, de Volodimir Zelenszkij elnök ragaszkodik ahhoz, hogy előbb meg kell nyitni a Boriszpil nemzetközi repülőteret.
„Az elnök gyűlölni fog, amiért ezt mondom, mert ő Boriszpilre koncentrál, de kezdetben Lemberg a fő fókusz. Hét perc a repülőút Lengyelországból” – mondta a cég vezető partnere, Marsh McLennan.
Megjegyezte, hogy Airbus–320 és Boeing–737 utasszállítóhoz, valamint egy kis utasszállító repülőgéphez legalább háromnegyed milliárd dolláros biztosítást kell kötni.
Ellison szerint a járatokról a végső döntést az Elnöki Hivatalban hozzák meg. Ez a légvédelem munkájától, a biztonsági helyzettől függ majd.
„Folyton azt mondom, hogy Lemberg sokkal biztonságosabb, mint Tel Aviv. Az emberek nem szeretik, ha ezt mondom, de kimondom” – mondta.
Oroszország kikerülése a nyugati légitársaságoknak többletköltséggel jár. Bár a kínaiak és az indiaiak szabadon használhatják az orosz eget, ennek egyre nagyobb ára van.
A világ legnagyobb állama Oroszország szó szerint kapocs kelet és nyugat között: Kínával és Észak-Koreával épp úgy van közös határa, mint Finnországgal vagy Norvégiával.
Már csak emiatt is komoly csapás volt az ázsiai célpontokat érintő nemzetközi járatok jó részére, amikor kipattant az ukrán háború. Hisz emiatt a nyugat és Oroszország kölcsönösen lezárták egymás előtt a légterüket.
Az európai, kanadai és észak-amerikai légitársaságok sokszor hosszas kerülőutakat kell tegyenek, hogy ne érintsék az ország légterét. A hosszabb járatok több üzemanyagot égetnek el, ami persze magasabb költségekkel is jár.
Az Air France-KLM vezére Ben Smith amiatt panaszkodott korábban, hogy az orosz légtér kiesése miatt egy Párizsból Szöulba tartó gép repülési ideje a korábbiakhoz képest három órával nőtt meg.
Tavaly a Virgin Atlantic például épp az orosz légtér lezárását okolta, amiért be kellett zárja a hongkongi működését.
Bár az oroszok őket nem tiltották ki, néhány ázsiai légitársaság, például a Korean Air és a Japan Airlines is úgy döntött, hogy kerülni fogják az orosz területeket. A kitérők miatt azonban komoly problémákba ütköztek. Már csak azért is, mert ki van szabva, hogy a személyzet egy gépen maximum mennyit dolgozhat egyhuzamban.
Azért, hogy be tudják tartani az előírásokat volt, volt hogy egy New Yorkból Szöulba tartó járatnak Tokióban le kellett szállnia, csak hogy pihenőidőt tartsanak.
Ugyanis az Észak-Amerikába tartó ázsiai gépek jó része is az Északi-sarkvidék felé megy és onnan közelítik meg mondjuk az Egyesült Államokat. A hongkongi Cathay Pacific egy ideig próbálta kerülni ezt az útvonalat, de végül bedobták a törülközőt és újra elkezdték használni az orosz légteret.
Előnyt élveznek az indiai és a kínai légitársaságok, amelyek repülhetnek Oroszország felett. Bár ezzel a lehetőséggel közülük se él az összes.
A FlightAware adataiból kiderül, hogy a legújabb járatok, amelyeket Kína indított az USA-ba már a nyugati társaikhoz hasonlóan kerülőúton közlekednek, sejthetően amerikai nyomásra.
Most, hogy egyre nehezebben tudja finanszírozni Moszkva az ukrán inváziót, már a légtér használatnak is jobban megkéri az árát. Nemrég derült ki, hogy az átrepülés díja 20 százalékkal növekszik. Ezt a költséget az Oroszország szemszögéből a szövetséges vagy semleges országok légitársaságaira vetik ki.
Ez a lépés olyan cégeket is érint, mint az Emirates, a Qatar Airways, az Air India, a Turkish Airlines, vagy az Ethiopian Cargo.
A háború előtt egyébként évente nagyjából 1,7 milliárd dollár folyt be a Kremlhez, abból, hogy a társaságok használták az orosz légteret.
Viszont az orosz helyzet ellenére is a légiközlekedés roppant élénk a világban. Az iparág globális szinten idén újra nyereséges.
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség számai alapján a társaságok idén már 4,35 milliárd utast fognak szállítani. Ez az adat már megközelíti a koronavírus-járvány előtti 2019-es 4,54 milliárdos szintet.
A korábbi becsléseket az ágazat az előrejelzések szerint túl fogja szárnyalni. Decemberben még arra számítottak, hogy 4,7 milliárd dolláros nettó nyereségre fognak szert tenni a légitársaságok, a nyáron a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség viszont ennek már a dupláját jósolta az idei évre.
Az Air France francia légitársaság hétfőn bejelentette, felfüggeszti a mali és a Burkina Fasó-i fővárosba, Bamakóba, illetve Ouagadougouba tartó és onnan induló járatait. A döntést nem sokkal azt követően hozták, hogy a nigeri junta elrendelte a nigeri légtér lezárását.
A légitársaság döntése várhatóan további nehézségeket okoz az Afrika északi és nyugati térsége fölötti légiközlekedésben, miután a polgárháborúba süllyedt Líbia és a szintén harcok sújtotta Szudán légterét szintén elkerülik a repülőgépek.
A belga Brussels Airlines egyik szóvivője azt mondta, a repülési idő így másfél órától akár három és fél órával is nőhet, valamint elképzelhető, hogy a gépeknek meg kell állni útközben tankolni.
A Flightradar24 online járatkövető alkalmazást működtető cég figyelmeztetett, hogy a nigeri légtérzár miatt jelentősen megnőtt a kontinens légterének azon része, melyet nem vehetnek igénybe utasszállító repülőgépek.
Bár az Air France részéről elismerték, hogy a cég döntése nyomán hosszabb repülőútra lehet számítani, hozzátették, hogy a Párizs és a ghánai Accra között közlekedő járatokat állandóan üzemeltetni fogják.
[type] => post [excerpt] => Az Air France francia légitársaság hétfőn bejelentette, felfüggeszti a mali és a Burkina Fasó-i fővárosba, Bamakóba, illetve Ouagadougouba tartó és onnan induló járatait. A döntést nem sokkal azt követően hozták, hogy a nigeri junta elrendelte a n... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1691438520 [modified] => 1691425197 ) [title] => Több járatát felfüggeszti az Air France a nigeri légtérzár miatt [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=40731&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 40731 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 40732 [image] => Array ( [id] => 40732 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/air-france.jpg [original_lng] => 114996 [original_w] => 1440 [original_h] => 720 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/air-france-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/air-france-300x150.jpg [width] => 300 [height] => 150 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/air-france-768x384.jpg [width] => 768 [height] => 384 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/air-france-1024x512.jpg [width] => 1024 [height] => 512 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/air-france.jpg [width] => 1440 [height] => 720 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/air-france.jpg [width] => 1440 [height] => 720 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/air-france.jpg [width] => 1440 [height] => 720 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1691414397:5 [_thumbnail_id] => 40732 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 1389 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 176208 [1] => 188 [2] => 3482 [3] => 176209 ) [tags_name] => Array ( [0] => Air France [1] => Franciaország [2] => légiközlekedés [3] => Niger ) ) [3] => Array ( [id] => 40254 [content] =>
Az idei év végéig a Ryanair újraindíthatja a járatait Ukrajnában, az első irány Kijev és Lemberg lesz – jelentette be szombaton Michael O’Leary, a Ryanair ügyvezető igazgatója az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a Ryanair ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a fapados légitársaság fontolgatja annak lehetőségét, hogy 2023 végére újraindítja a járatait Kijevbe és Lvivbe. Szerinte két lehetőség van a fejlemények alakulására: a háború befejezése után a légitársaság rövid időn belül újraindíthatja a járatait; néhány járatot a Ryanair már 2023 végéig tervezhet. O’Leary Izrael tapasztalataira hivatkozott, ahol a légi közlekedés továbbra is működik a rakétatámadások ellenére. Kijelentette: nem lát okot arra, hogy Ukrajnától ezt megtagadja.
„Minden nap leszállnak a repülőgépek Tel-Avivban, amely mindössze 10 percre van Ciszjordániától, ahonnan a rakétákat kilövik. Megállapították, hogy biztonságos a repülés, és meg tudják védeni a gépeket. Így nem látom okát, hogy miért ne állíthatnánk vissza a járatokat” – mondta el a Ryanair ügyvezető igazgatója. Azt is közölte, hogy az Újjáépítési Minisztérium jelenleg korlátozott számú kijevi és lembergi járat visszaállításán dolgozik. Ehhez Ukrajnának meg kell győznie az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget és a biztosítótársaságokat, hogy képes lesz a biztonságot garantálni – tette hozzá. Ha ez megléphető, akkor a Ryanair beindítja ezeket a járatokat – helyezte kilátásba Michael O’Leary.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Ukrajna teljesen lezárta a légterét a polgári repülőgépek előtt, miután 2022. február 24-én megkezdődött Oroszország teljes körű inváziója.
Clément Beaune francia közlekedési miniszter kijelentette, hogy Ukrajna „keményen dolgozik” azon, hogy megnyissa légterét a polgári repülőgépek számára.
A hírt a Jevropejszka pravda közölte. Elmondása szerint közös gyakorlatot tartanak az ukrán pilóták számára.
„Ez valójában egy nagyon szükséges dolog. Remélem, a lehető leghamarabb eljön a pillanat, amikor újraindulnak a polgári repülőjáratok Ukrajna felett. És ha a pilótáknak nincs gyakorlatuk, akkor a biztonsági szabályok szerint nem lesz joguk azonnal folytatni a munkát” – mondta el.
„Ezért segítünk Ukrajnának felkészülni arra a pillanatra, amikor a légteret részben vagy egészben megnyitják” – tette hozzá.
Napi százezerben korlátozta keddtől ősz elejéig az induló utasok napi számát a legnagyobb forgalmú brit repülőtér, a londoni Heathrow a munkaerőhiány és az ebből eredő, időnként súlyos fennakadások miatt. Az üzemeltető kérte a légitársaságokat, hogy a nyári szezonra ne értékesítsenek több férőhelyet Heathrow-ról induló járataikra.
John Holland-Kaye, a legnagyobb brit légikikötő vezérigazgatója az utasokhoz intézett, kedden ismertetett nyílt levelében azt írta: a globális polgári repülési ágazat már kezd magához térni a koronavírus-járványból, de a járvány utóhatásai még mindig nehézségeket okoznak az egész szektornak.
Holland-Kaye szerint az elmúlt négy hónapban olyan ütemben emelkedett az utasforgalom Heathrow-n, mint a korábbi negyven évben összesen.
A London nyugati határában működő repülőtér a vezérigazgató közleménye szerint már tavaly novemberben elkezdte a munkaerő-toborzást, számítva a forgalom nyári felfutására, és a biztonsági ellenőrzés területén július végén már ugyanannyian dolgoznak majd, mint a járvány előtt.
Vannak azonban a repülőtéren olyan kritikus fontosságú működési területek, amelyek továbbra is jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek, és ez komoly mértékben korlátozza a repülőtér egészének kapacitásait.
Különösen jellemző a munkaerőhiány a földi kiszolgálásra, amelynek munkavállalói a légitársaságokkal állnak szerződésben – áll a Heathrow vezérigazgatójának keddi nyilatkozatában.
John Holland-Kaye nyílt levele szerint az elmúlt hetekben, amikor a Heathrow-ról induló utasok száma rendszeresen meghaladta a napi százezret, voltak olyan időszakok, amikor a szolgáltatás színvonala elfogadhatatlan szintre süllyedt: hosszú sorok alakultak ki, a segítséget igénylő utasokat csak késedelmesen szolgálták ki, csomagok maradtak le járatokról vagy csak későbbi járatokkal érkeztek meg, alacsony szintű volt a menetrendi pontosság, valamint sok az utolsó pillanatban bejelentett járattörlés.
John Holland-Kaye szerint mindezt több ok idézi elő, köztük az, hogy az utasszám kezdi meghaladni a légitársaságok, a földi kiszolgálók és a repülőtér együttes kapacitásait.
A vezérigazgató szerint a Heathrow-t üzemeltető cég mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a légitársaságok, a földi kiszolgáló cégek és a repülőtér naponta legfeljebb százezer utas indulását tudja biztosítani az idei nyáron, ezért keddtől szeptember 11-ig ezen a szinten korlátozza kapacitásait.
A levél szerint az előrejelzések azt mutatják, hogy a Heathrow-ról induló járatok napi férőhely-kapacitása 104 ezer lesz az idei nyáron, vagyis naponta négyezerrel több a megállapított felső kapacitáshatárnál.
Ezért a cég azt kéri a légitársaságoktól, hogy erre a nyárra több férőhelyet már ne értékesítsenek Heathrow-ról induló járataikra, ezzel is elősegítve a kapacitáshiányból az utasokra háruló következmények enyhítését.
Nagy-Britanniában a jövő hét végén kezdődik a főszezon a kiutazó turistaforgalomban, mivel akkor ér véget az általános és a középiskolákban a tanév.
Európa reptereinek dolgozói bér és létszámemelést, illetve munkakörülményeik javítását követelik. A sztrájkok miatti káosz szombaton is folytatódott a reptereken.
A repterek megfogyatkozott személyzete nem bír a nyáron szokásos utasdömpinggel, a biztonsági ellenőrzés extrém lassú, a járatok késnek, sőt gyakran törlik őket.
A párizsi Charles de Gaulle reptéren szombaton ennek ellenére nem volt annyira rossz a helyzet.
„Elvileg minden rendben, becsekkoltunk, gond nélkül be tudtunk csekkolni, irány London!” – mondta egy utas.
„E-mailt küldtek, hogy 2-3 órával korábban érjünk ki, itt vagyunk” – tette hozzá egy másik.
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Háromnapos sztrájkot kezdett ma a belga nemzeti légitársaság, a Brussels Airlines teljes személyzete, a munkabeszüntetés legkevesebb 315 járatot, valamint 40 ezer utast érint – tájékoztatott a La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap szerdán.
A beszámoló szerint a személyzet általános sztrájkja miatt a járatok több mint a felét törlik. Az érintett három nap alatt a légitársaság 533 járatot indítana csaknem 70 ezer utassal.
Maaike Andries, a légitársaság egyik szóvivője közölte: a Brussels Airlines arra kéri az utasokat, tájékozódjanak járatuk indulása felől. Azt ajánlotta, amennyiben a járatukat törölték, ne menjenek ki a repülőtérre, jegyeiket foglalják át más időpontokra. Azok, akik végül nem kívánnak utazni, a társaság jegyük árának visszatérítését ajánlja fel – mondta. Közölte továbbá, a légitársaság azon dolgozik, hogy a járatok utasait más üzemeltető vegye át és juttassa el a kívánt célállomásra.
A napilap úgy tudja, a pilóták, a légiutaskísérők és a földi kiszolgálást végző hostessek a létszámhiány, valamint az emiatt egyre növekvő munkateher miatt tiltakoznak.
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Miközben az európai légi közlekedés a koronavírus által okozott válságból való kilábalásért küzd, a Deutsche Lufthansa több száz nyári járatot törölt a személyzeti hiány miatt. Az európai légi közlekedés előtt álló kihívásokat ezzel meglehetősen nehezíti.
Június 5-én Európa-szerte több tízezer utas rekedt a reptereken. Múlt szombaton több mint száz járatot töröltek csak az Egyesült Királyság felé. A német légitársaság zászlóshajója, a Lufthansa is mintegy kilencszáz belföldi és európai rövid távú júliusi járatot törölt, köztük a névadó és az Eurowings olcsó járatait, ezért az egyre sokasodó járattörlések miatt joggal állíthatjuk, hogy veszélybe kerültek a családi nyaralások. A törölt járatok, amelyek péntekenként, szombatonként és vasárnaponként közlekedtek volna, a légitársaság hétvégi kapacitásának mintegy öt százalékát teszik ki.
„Az egész légi közlekedési ágazat – különösen Európában – jelenleg szűk keresztmetszettel és munkaerőhiánnyal küzd. Ez vonatkozik a repülőterekre, a földi szolgáltatásokra, a légi forgalmi irányításra és a légitársaságokra is” – közölte a Lufthansa.
Az európai légitársaságok sietnek az ülőhelyek és járatok számának növelésével, mivel a kereslet megugrott, miután a koronavírus alatti kétéves felfordulás után feloldották az utazási korlátozásokat a lelkes turisták és nyaralók előtt.
A Lufthansa 2022-re a 2019-es szint 75 százalékának megfelelő kapacitást tervezett bevezetni a korábbi hetven százalékról. A Lufthansa vezérigazgatója, Carsten Spohr a múlt hónapban azt mondta, hogy „mentálisan kipipálja a válságot” – utalva arra, hogy túl vannak a járvány okozta nehézségeken. Hiába oldották fel a korlátozásokat, hiszen a koronavírus alatt rengeteg munkaerőt elbocsátottak, és a munkaerőpiaci utórengések megingatják a légitársaság nyári terveit. A repülőterek, légitársaságok és földi kiszolgáló csoportok a válság idején leépítették a munkahelyeket, és most küzdenek az újbóli felvételért – írja a Bloomberg.
A frankfurti repülőteret üzemeltető Fraport AG is figyelmeztetett, hogy a munkaerőhiány jelentős késésekhez vezethet a Lufthansa németországi csomópontján.
Heteken belül több gyógyszeripari cég is elkészülhet a gyors és olcsó koronavírus-teszttel, ami elengedhetetlen fontos a légiközlekedés újraindításához – mondta Alexandre de Juniac, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) elnök-vezérigazgatója kedden egy videokonferencián.
A kétszáz légitársaságot tömörítő, montreali székhelyű kereskedelmi szervezet vezetője szerint már októberben elérhetővé válhatnak ezek a tesztek, amelyek antitesteket mutatnak ki, áruk pedig 10 amerikai dollár alatt van. Az IATA szerint ezen teszteket az induló repülőtéren kellene használni, így minden utast gyorsan tudnának szűrni, az érkező országban pedig el kellene fogadni ennek eredményét.
Erről már tárgyalnak a kormányokkal, mert a szervezet álláspontja szerint ezzel a metódussal kiváltható a kötelező karantén, és a határlezárásokat is meg lehet szüntetni – mondta Alexandre de Juniac. Hozzátette: felméréseik szerint az utasok 84 százaléka ért egyet azzal, hogy minden utast tesztelni kell, és 88 százalék mondta, hogy hajlandó lenne alávetni magát ennek.
Ezzel kapcsolatban az IATA elnök-vezérigazgatója ismét arra kérte az unió tagországait, hogy támogassák Ursula von der Leyen bizottsági elnök javaslatát a közös európai tesztelési eljárás bevezetésére és az utazások miatti kötelező karantén intézményének megszüntetésére.
