Jelenleg Kína uralja a ritkaföldfémek világpiacát, ugyanis a távol-keleti országban található a legtöbb ilyen nyersanyag. A kocka azonban fordulóban van.
A Rare Earths Norway nevű bányacég állítja: megtalálta Európa legnagyobb igazolt ritkaföldfém-lelőhelyét, mely vízválasztó lehet Norvégia és a tágabb régió számára egyaránt – írja a CNBC.
A tiszta energiára történő átállással a ritkaföldfémek iránti kereslet várhatóan nőni fog a következő években, ám a világ csaknem 100 százalékban Kínától függ ezek beszerzésében. A legalább részbeni elszakadást segítheti a Rare Earths Norway napokban tett bejelentése, mely 8,8 millió tonna ritkaföldfém-oxid felfedezéséről szól Norvégia délkeleti régiójában – és jók a kilátások a gazdasági kitermelésre.
A felfedezésen belül 1,5 millió tonna a mágnesekkel összefüggő ritkaföldfém, melyeket az elektromos autókban és szélturbinákban is hasznosíthatnak. A CNBC megjegyzi: ez a szomszédos Svédország tavalyi felfedezésére is árnyékot vet, annyival nagyobb lelőhelyről van szó.
Alf Reistad, a Rare Earths Norway vezérigazgatója elmondta: nagy mérföldkő ez a vállalat számára, és azt is fontos kiemelni, hogy Európában jelenleg egyáltalán nem folyik ritkaföldfém-kitermelés. Pedig az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2030-ig a kereslete legalább 10 százalékát saját területén termelje ki.
Ukrajnában több mint kétszáz inaktív olyan olaj- és gázmező van, amely működhetne, de nem működik – idézi az Unian hírügynökség Olekszandr Kacuba energiaszakértőt. Kacuba szerint ezek a területek olyan tulajdonosok kezében vannak, akik semmit sem tesznek az erőforrások feltárásáért és kitermeléséért a háború kezdete óta.
Mint rovatában írja, korábban az iparágban tapasztalattal nem rendelkező vállalkozók félig zárt vagy teljesen zárt aukciókon vásároltak olyan földterületeket, amelyeket ígéretesnek tartottak, és a terület árának emelkedése vagy meggyőző befektető bevonása esetén megtartottak. Bár nem minden lelőhely van kalandorok vagy befektetési trollok kezében, az Ukrajna energiafüggetlenségét biztosító, sőt akár olaj- és gázexportőrré válás lehetőségét is megteremtő mezők nagy részén nem történik semmi.
A helyzet rendezésére Olekszandr Kacuba szerint – aki maga is vállalkozó és az Alfa Haz társaság tulajdonosa – az államnak határidőt kell kitűznie, hogy a befektetők legalább az orosz–ukrán háború befejezése után megkezdhessék a lelőhelyek feltárását és fejlesztését. Úgy véli, hogy a háború 2022. február 24-i kitöréséig nem lehetett következetes és átfogó állami politikát megfigyelni, az ország energiavállalatai pedig – a Naftohaztól és az Enerhoatomtól a kis regionális szereplőkig – nem dolgoztak túl keményen saját stratégiai kapacitásuk növelésén a termelés, a termelés bővítésére és az új technológiák bevezetésére.
Ez igaz az ukrajnai fosszilis erőforrások kitermelésének kulcsfontosságú iparágára, elsősorban az olajra és a gázra is.
Szerinte az olaj- és gázipar hosszú évek óta kettős csapás alatt van: az országban a nem piaci jellegű szabályozás, valamint az orosz politikai és korrupt befolyás arra irányult, hogy Ukrajna ne növelje saját energiatermelését. Így Ukrajna még 2021-re is harmadrészben az importált gáztól és négyötöd részben az importált olajtól és olajtermékektől függött.