A Volkswagen német autóipari vállalat 87 éves története során először jelentette be németországi gyárak bezárását és létszámleépítési szándékát. A vezetés közölte, hogy mindennek oka a gazdasági helyzet romlása – számolt be a Bloomberg hírügynökség a cég közleményére hivatkozva.
A Volkswagen AG példátlan németországi gyárbezárásokat fontolgat, és ellenállást tervez a nagyhatalmú szakszervezetekkel szemben, mivel „az ország legfontosabb iparága a jövőjéért küzd” – áll a közleményben.
A társaság megjegyezte, hogy az esetleges bezárások magukban foglalják a cég 30 éves az állásmegőrzésről szóló megállapodásának megszüntetésére irányuló kísérletet is.
Az ügynökség újságírói hangsúlyozták, hogy a Volkswagen fő célpontja a személyautó-márka, amelynek nyeresége rohamosan csökken az elektromos járművekre való átállás és a fogyasztói költekezés lassulása miatt.
A társaság vezérigazgatója, Oliver Blume kijelentette, hogy Németország, mint az üzleti tevékenység helyszíne egyre inkább lemarad a versenyképesség terén. Hangsúlyozta, a gazdasági helyzet ismét rosszabb lett.
„A gazdasági környezet még keményebbé vált, és új szereplők lépnek be Európába. Németország, mint az üzleti élet helyszíne, még jobban le van maradva a versenyképesség tekintetében” – mondta.
Az újságírók hozzátették, hogy a cég jelenleg 673 ezer embert foglalkoztat, a vezetőség pedig a következő években közel 110 ezer alkalmazott elbocsátását tervezi.
A Paramount Global jelentős változtatásokat jelentett be, köztük 2000 amerikai alkalmazott elbocsátását és kábeltelevíziós hálózatainak közel 6 milliárd dolláros leértékelését.
A vállalat drasztikus lépéseket tesz a költségek csökkentésére, miközben a Skydance Media-val való összeolvadásra készül. A tervezett elbocsátások az amerikai munkaerő mintegy 15 százalékát érintik, amellyel a cég 500 millió dolláros megtakarítást céloz meg.
A bejelentést követően a Paramount részvényei 5 százalékkal emelkedtek a tőzsdén kívüli kereskedésben, miután a vállalat felülmúlta a Wall Street nyereségvárakozásait, és streaming üzletága három év után először negyedéves nyereséget könyvelhetett el. Ennek ellenére a részvények értéke idén csaknem harmadával csökkent, számolt be róla a Reuters.
A Paramount+ és PlutoTV szolgáltatások a második negyedévben 26 millió dolláros működési nyereséget értek el, szemben az egy évvel korábbi 424 millió dolláros veszteséggel, így ez a fordulat jelentős mérföldkő a vállalat streaming stratégiájában.
A kábeltelevíziós eszközök értékének kiigazítása nem egyedi eset az iparágban. Egy nappal korábban a Warner Bros Discovery 9 milliárd dolláros leírást jelentett be, hivatkozva a kábelszolgáltatók és műholdas terjesztők bevételeivel, valamint a sportjogokkal kapcsolatos szerződések bizonytalanságára.
Bob Bakish, a Paramount vezérigazgatója a befektetőkkel folytatott megbeszélésen úgy fogalmazott, ezek a lépések lehetővé teszik számukra, hogy hatékonyabban működjenek, miközben továbbra is kiváló tartalmakat hoznak létre és terjesztenek globális közönségük számára.
Úgy tudni, a vállalat további költségcsökkentési terveket is fontolgat, ám ezek részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
A világszerte 86 ezer alkalmazottat foglalkoztató Nokia 14 ezer munkavállalóját küldené el az eladások visszaesése miatt, írja a SkyNews.
A cég a leépítést azzal indokolta, hogy 20 százalékkal csökkent a forgalmuk a harmadik negyedévben. Így a nettó árbevételük 4,98 milliárd euróra esett vissza, ami jóval elmaradt az elemzői becslésektől.
A vállalat szerint az eladások azért estek vissza, mert csökkent az 5G berendezések iránti kereslet, különösen az Egyesült Államokban.
A Nokia a létszámleépítéssel 2026-ig 1,2 milliárd eurót szeretne megspórolni.
A cég kommunikációja szerint a leépítés szükséges lépés, amivel alkalmazkodni tudnak a piaci bizonytalansághoz, és hosszabb távon meg tudják őrizni a versenyképességüket.
A megjelent hír a Nokia Networksról, a Nokia telefonokat gyártó HMD Globaltól teljesen elkülönülő, telekommunikációs megoldásokat szolgáltató vállalatról szól.
Romániában tömeges elbocsátás vette kezdetét az állami szektorban, ahol az elhibázott menedzsment, illetve a piaci konkurencia miatt megannyi vállalat jutott csődközeli vagy menthetetlen állapotba. A létszámleépítés egyaránt sújtja az energetikai, a közlekedési és a teherfuvarozási ágazatot.
Mintegy 1400 alkalmazottjától válik meg júliusban a román állami vasúti társaság teherszállító ágazata (CFR Marfa), amely többszöri próbálkozás ellenére is képtelen letérni a pénzügyi vakvágányról. Catalin Drula román közlekedési miniszter szerint a létszámleépítés elkerülhetetlen lépés az állami tulajdonban levő vállalat hatékonyságának elérése érdekében, tekintettel arra, hogy a cég piaci részesedése alig 20 százalékos, a magánfuvarozó társaságok pedig kevesebb emberállománnyal végzik ugyanazt a tevékenységet. Az 1998-ban még 32 ezer dolgozót foglalkoztató CFR Marfának jelenleg már csak 4700 alkalmazottja van, az elbocsátottak pedig hat minimálbérnek megfelelő végkielégítésre jogosultak a kollektív munkaszerződés alapján. (Romániában 163 ezer forintnak megfelelő összegre rúg a bruttó minimálbér). A teherfuvarozási részleg térvesztésével folyamatosan csökkent az árbevétele, ezzel egy időben pedig a vesztesége: tartozásai már 2012-ben megközelítették a 300 millió eurót, amihez hozzáadódott az állammal szemben az adók és járulékok befizetésének elmulasztása miatt összegyűlt mintegy 190 millió euró.
Kisebbfajta kegyelemdöfésként hatott az Európai Bizottság tavalyi döntése, amellyel tiltott állami támogatásnak nyilvánította a bukaresti kormány által a társaság számára nyújtott szubvenciót, és 400 millió euró (133 milliárd forint) visszafizetésére kötelezte a CFR Marfát.
Tovább húzódik a román állami légi közlekedés válsága is, az Európai Bizottság ugyanis vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a bukaresti kormány az uniós jogszabályokkal összhangban kívánja-e 190 millió eurós szubvencióban részesíteni a TAROM-ot. Az állami légi társaság régóta pénzügyi mélyrepülésben van, évről évre veszteséget termel, ami 2020-ban 431,3 millió lejre rúgott (1 lej 71 forint), erre az évre pedig 230 millió lejes deficitet vetít előre a társaság. Az uniós kormány tavaly beleegyezett, hogy a román állam 37 millió eurós (13 milliárd forint) támogatást nyújtson a TAROM-nak megmentési kölcsön címén, ezt követően a bukaresti kormány a tevékenység észszerűsítését, a járműflotta felújítását és a kiadások lefaragását célzó átszervezési tervet dolgozott ki.
Ezt a mentőövnek tekintett csomagot támogatná az állam a tőkeinjekciót, szubvenciót és az adósságok egy részének eltörlését magában foglaló 190 millió eurós finanszírozással.
A brüsszeli vizsgálódással egy időben elbocsátások is zajlanak a TAROM-nál, ahol év végére 1 141-re csökkenne a dolgozók száma az eddigi 1700-ról, bár sajtóhírek szerint a létszámleépítés ennél is nagyobb lehet.
Ezzel egy időben elkezdődött a tömeges elbocsátás a romániai energetikai ágazatban, a dél-erdélyi vajdahunyadi hőerőmű mintegy 1500 dolgozója nemrég kézhez kapta a kollektív elbocsátásról szóló értesítést. Ők – köztük a Zsil-völgyi szénbányák vájárai – fejenként 3,5 millió forintnak megfelelő végkielégítésben részesülnek. A bukaresti kormány júniusban elfogadott határozata alapján 9 ezer dolgozót bocsátanak el 2030-ig a szénnel működő energiavállatoktól és a hozzájuk tartozó bányáktól, főleg a Zsil-völgyi fekete- és barnaszenet előállító fejtésektől. Romániának – az EU-val szemben vállalt kötelezettségek értelmében-, 2050-re karbonsemlegessé kell válnia.
