A londoni polgármester azért döntött a kibocsátási zóna kiterjesztése mellett, mert egyre többen halnak meg idő előtt tüdőelégtelenségben.
A teljes londoni régió területére tervezi kiterjeszteni a brit kormány az ultraalacsony kibocsátási zónát, hogy így csökkentsék a légszennyezés mértékét. Ennek értelmében napidíjat kell fizetniük azoknak az autósoknak, akiknek 2006 előtt gyártott gázüzemű vagy 2015 előtti dízel autójuk van.
– Túl régóta sújtja a legszegényebb londoniakat, hogy az autókat mindig előnyben részesítették a döntéshozók. Így elkezdhetünk visszavágni az autósoknak. Tudjuk, hogy 2030-ra az autóhasználatot legalább 25%-kal csökkentenünk kell, a zónák létrehozása ehhez csak az első lépés – mondta egy brit klímavédelmi civil szervezet, a Possible társigazgatója, Hirra Khan Adeogun.
„Nem fogok tudni pénzt keresni, hogy ki tudjam fizetni az egyetemi költségeket. Nem fogok tudni dolgozni a kibocsátási zónák díjai miatt. Nem fogok tudni elmenni az orvosomhoz a kórházba, mert amint kilépek a házból 12,5 fontot kell fizetnem a légszennyezés miatt és további 15-öt a dugódíjra” – méltatlankodott egy fiatal.
Sadiq Khan londoni polgármester azért döntött a kibocsátási zónák kiterjesztéséről, mert egyre több londoni hal meg idő előtt tüdőelégtelenségben és egyre többeknél áll fenn a demencia kialakulásának kockázata.
A polgármester döntése nem aratott osztatlant sikert a londoniak körében, a londoni Legfelsőbb Bíróságon öt Konzervatív-vezetésű önkormányzat fellebbezett a terv ellen, sikertelenül.
Grant Shapps, az Egyesült Királyság energiaügyi minisztere Kijevben járt, ahol bejelentette: London hiteltámogatást nyújt az Ukrajnának a nukleáris üzemanyag-ellátásához – írja a Sky News.
A britek segítenének Kijevnek leválni a létfontosságú nukleáris erőművek ellátásában Oroszországról. A szigetország exporthitel-ügynöksége összesen 192 millió fontos hitelkeretet ad az ukrán energiaipari vállalatnak, az Enerhoatomnak. Az ügylet keretein belül a brit Urenco urándúsítási szolgálatokat nyújt az ukrán vállalatnak.
Az atomenergia létfontosságú az országban, a villamosenergia-termelés több mint felét nukleáris erőművekben állítják elő.
Shapps reméli, hogy a lépés segítségére lesz az ukránoknak és sikerül leválni az orosz fűtőanyag-függőségről. A zéró kamatú hitellel Nagy-Britannia nem katonai célú támogatásai összesen megközelítik az 5 milliárd fontot Ukrajnába. A miniszter ukrán kollégáival találkozott és megtekintett egy ukrán erőművet is, amelyet megrongáltak az oroszok. A téli időszakban rendszeresen támadták az orosz csapatok az ukrán energiainfrastruktúrát, most is tartanak a helyreállítási munkálatok.
Putyin barbár inváziójával szemben megingathatatlan a támogatásunk Ukrajna számára – az Egyesült Királyság továbbra is Ukrajna mellett áll, miközben az visszaveri az orosz támadásokat és újjáépíti országát – mondta Shapps. Hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverként használja a fűtőanyag-szállítmányokat, de a mostani lépéssel erősödik Ukrajna energiabiztonsága.
Több milliárd euró nem katonai jellegű pénzügyi segítségre vállaltak kötelezettséget Ukrajna számára a világ legnagyobb ipari országai a szerdán kezdődött kétnapos londoni újjáépítési konferencián.
Sunak brit miniszterelnök a nagyszabású rendezvényen – amelyen jelen mások mellett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Antony Blinken amerikai és Annalena Baerbock német külügyminiszter – bejelentette, hogy Nagy-Britannia állami garanciát vállal 3 milliárd dollárnyi világbanki hitelre. A három évre szóló program célja a létfontosságú ukrajnai közszolgáltatási intézmények, köztük az iskolák és a kórházak működésének finanszírozása.
Sunak elmondta: Ukrajnában már most markánsan látszanak annak a „hihetetlen leleményességnek” az eredményei, amelyet a helyiek a háborús körülményekkel is dacolva tanúsítanak.
A brit kormányfő példaként említette, hogy Oroszország a télen megpróbálta megsemmisíteni Ukrajna energiahálózatát, és februárra az ukrán energiatermelő kapacitás 40 százaléka működésképtelen volt. Mára azonban sikerült ismét beindítani a hálózatot, sőt Ukrajna már áramot is képes exportálni Európába.
Rishi Sunak szerint ugyanakkor a kihívás valós mértékét mutatja, hogy az ukrán hazai össztermék (GDP) 29 százalékkal zuhant tavaly.
A brit miniszterelnök szerint Oroszországnak meg kell térítenie az általa okozott károkat, és London szövetségeseivel együtt már tanulmányozza, hogy ehhez miként lehet törvényes úton orosz vagyoneszközöket felhasználni.
Sunak felidézte, hogy a brit kormány által e héten beterjesztett törvénytervezet alapján Nagy-Britannia mindaddig érvényben tarthatja Oroszországgal szemben elrendelt szankcióit, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának a háborús károkért.
A tervezett jogszabály, amelyet a londoni külügyminisztérium ismertetett, lehetővé teszi azt is, hogy a Nagy-Britanniában zárolt orosz vagyoneszközök tulajdonosai felajánlhassák erre a célra befagyasztott vagyonukat, jóllehet nem számíthatnak az ellenük hozott brit szankciók enyhítésére akkor sem, ha ezt megteszik.
Rishi Sunak a londoni konferencia szerdai nyitónapján bejelentette: 38 országból négyszáznál több óriáscég vállalt kötelezettséget arra, hogy bekapcsolódik az ukrajnai helyreállítás finanszírozásába.
Sunak elmondta, hogy e vállalatok összesített piaci tőkeértéke 4900 milliárd dollár, együttes éves forgalmuk meghaladja az 1600 milliárd dollárt.
A Downing Street a konferencia kezdete előtt közölte: a jelentkezők között olyan vállalatóriások vannak, mint a Virgin cégbirodalom, a Sanofi gyógyszeripari konglomerátum, a Philips technológiai cég, a Hyundai Engineering ipari csoport és Citi globális pénzügyi szolgáltató.
Annalena Baerbock német külügyminiszter a londoni konferencia szerdai munkanapján elmondta: Németország a háború kezdete óta 16,8 milliárd euró segélyt nyújtott Ukrajnának – beleértve a katonai segítséget –, és az idén további 381 millió euró értékű humanitárius támogatást ad Kijevnek.
A német külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajna egyszer az Európai Unió tagja lesz.
Annalena Baerbock úgy fogalmazott: Németország azon is dolgozik partnereivel, hogy kiterjedtebb politikai és gyakorlati együttműködés alakulhasson ki Ukrajna és a NATO között.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter 1,3 milliárd dollár értékű új segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára. Közölte: a finanszírozási összegből több mint 500 millió dollárt lehet az ukrajnai energiahálózat javítására fordítani.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2027-ig szóló, 50 milliárd euró értékű támogatási programot ismertetett.
A brit kormány saját forrásból – a 3 milliárd fontos világbanki hitelcsomagra vállalt garancián felül – 240 millió font kétoldalú pénzügyi támogatást folyósít Ukrajnának életmentő célú programokra, köztük aknamezők felszámolására, katasztrófaelhárító felszerelések szállítására, reformprogramokra és energiaipari beruházásokra.
A londoni konferencia résztvevőihez Kijevből, videokapcsolaton keresztül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is szólt, és azt kérte, hogy a nemzetközi közösség jusson el „az elképzelésektől a megállapodásokig, a megállapodásoktól pedig a tényleges programokig”.
Zelenszkij alig burkolt utalást tett arra, hogy hazája NATO-csatlakozását szeretné. Úgy fogalmazott: a NATO csak akkor tölthet be morális vezető szerepet a béke védelmében, ha Ukrajna is a szövetség tagja.
Az ukrán államfő hozzátette: Ukrajna már úton van a teljes jogú EU-tagság felé, és jelenleg az atlanti szövetség „közös szabadságzónáját védelmezi”.
„Most már csak arra várunk, hogy a szövetség vezetői tanúsítsanak bátorságot és politikailag is ismerjék el ezt a realitást” – fogalmazott a londoni konferencián közvetített beszédében az ukrán elnök.
Hozzátette: Oroszország vezetői nagyon félnek az ukrán demokráciától, és ennek oka az, hogy a demokrácia kövezi ki a jogállamisághoz vezető utat a korrupció felszámolásával.
Sadiq Khan, London polgármestere ígéretet tett a város autóbuszparkjának villamosítására – a tervezettnél három évvel hamarabb. Ennek fel kell gyorsítania a brit főváros átállását a káros kibocsátások nélküli járművek használatára, közölte a polgármesteri hivatal, számolt be a Bloomberg.
A londoni városi autóbuszpark 2037 helyett 2034-re nulla kibocsátású lesz. 2022 végéig a londoni autóbuszpark 10%-a üvegházhatást okozó gázok kibocsátása nélkül fog üzemelni.
„London mérgező levegője szégyenletes jelenség, amely korai halált okoz. London már nem vásárol új dízel- vagy hibridbuszokat, hanem csak zéró kibocsátású járműveket” – áll a közleményben.
Miért jobb az elektromos jármű?
Környezetbarát, csökkenti a káros kibocsátásokat és környezetkímélő. Ez egyértelműen összhangban van Ukrajna politikájával, mivel ratifikálta a párizsi klímaegyezményt, és elkötelezte magát a CO2-kibocsátás csökkentése mellett.
Az ökológiai közlekedési eszközök fejlődésének fontos előnye az ország számára a gazdaságra gyakorolt hatása. Növekszik az elektromos járművek száma – növekszik a fejlett infrastruktúra és a minőségi szolgáltatások iránti igény. Ennek eredményeképpen új munkahelyek jönnek létre, újjáélednek a vállalkozások és nőnek a költségvetési bevételek.
A közelmúltban vált ismertté, hogy a brit főváros London megelőzte a világhírű New York-ot a dollármilliomosok számát illetően: Londonban 874 354 személyt tartanak nyilván, akinek vagyona meghaladja a 720 000 fontot, ami 1 millió amerikai dollárnak felel meg. Összehasonlításképpen: New Yorkban, amely ezzel a második helyre szorult, 820 ezer olyan személy él, aki hasonló vagyonnal rendelkezik. Ezen információk forrása egy rövid tanulmány, amelyet a Knight Frank társaság készített, számolt be a The Guardian.
A tanulmány kimutatta, hogy Londonban van a legtöbb „első osztályú” ház a világ összes városa közül: ez több mint 68 ezer ingatlan, melyek egyenként több mint 2 millió fontba kerülnek. A világjárvány idején hirtelen megnőtt a szuper drága ingatlanok eladása, mivel a gazdag külföldi befektetők kihasználták a font gyengülését és a Brexit eredményeként kialakult adókedvezményeket, magyarázzák a szakértők.
London az elsők között foglal helyet azon városok között is, amelyek életmódjukkal vonzzák a gazdag embereket. A Knight Frank tanulmánya szerint a gazdagok által igényelt feltételek az alábbiak: Michelin-csillagos éttermek, opera- és színházak, egyetemek, sport- és kereskedelmi központok.
Valószínűleg London részben a gazdag hongkongi lakosok beáramlása miatt is nyert. Sokan elhagyták az egykori brit gyarmatot, attól tartva, hogy Kína fokozhatja politikáját a régióban.
A Bates Wells ügyvédi iroda átfogó tanulmánya szerint rekordnak számító 68% -kal nőtt a múltban a hongkongi személyek számára kiadott úgynevezett „arany vízumok” száma. Az ilyen dokumentum tulajdonosának minimum 2 millió fontot kell befektetnie az Egyesült Királyság gazdaságába.
Eközben az Egyesült Királyság Munka- és Nyugdíjügyi Minisztériuma adatai szerint a fővárosi régió megelőzi az Egyesült Királyság többi régióját az alacsony jövedelmű családok számában. A főváros lakosságának 28%-a a „szegény” kategóriába tartozik, szemben az ország középrésze 22% -val. Ez a szám a belső Londonban élők esetében 32% -ra emelkedik.
A hivatalos statisztikai adatok szerint 800 ezer (39%) londoni gyermekek él szegénységben. Ez a legmagasabb szint az 1994-es információgyűjtés kezdete óta, hívja fel a figyelmet a The Guardian kiadvány.
A Knight Frank jelentése szerint a járvány okozta gazdasági problémák szerény jövedelemmel rendelkező emberek millióit érintették. Ugyanakkor azoknak, akik már nagyon gazdagok voltak, sikerült növelniük vagyonukat.
A világ leggazdagabb emberei régóta attól tartanak, hogy az egyenlőtlenség növekedése vagyoni adó bevezetéséhez vezethet. Ehhez hasonló intézkedéseket vezettek már be Argentínában, Bolíviában és Marokkóban.
A vezető brit közgazdászok régóta ajánlják egy egyösszegű befizetés kivetését a Királyság minden állampolgárára, akiknek vagyona meghaladja az 500 ezer fontot. Szakértők szerint, ha ezektől a személyektől 1%-os adót szednének be öt éven keresztül, 260 milliárd font gyűjthető össze, ami elegendő lenne az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálatának egyéves költségvetésének fedezésére.
Újraindulhat szerdától a teherforgalom és korlátozott mértékben az utasforgalom is Nagy-Britannia és Franciaország között, miután a két kormány szerda hajnalra megállapodott ennek feltételeiről. Az egyezmény értelmében Franciaország negatív koronavírus-gyorsteszthez köti a belépés engedélyezését.
A francia hatóságok hétfőn 0 órától állították le a brit oldalról érkező teherforgalmat az Angliában feltűnt új koronavírus-változat gyors terjedése miatt. A francia tilalom olyan járművekre vonatkozott, amelyekkel emberek – gépkocsivezetők, utazószemélyzet, utasok – is átkeltek volna Franciaországba. Az utazószemélyzet és utasok nélküli teherszerelvények – konténerek és vontató nélküli kamionpótkocsik – átkelését a francia hatóságok engedélyezték.
A francia korlátozás előzményeként a brit kormány bejelentette, hogy a vizsgálatok adatai szerint a Nagy-Britannián belül mindenekelőtt Londonban és Délkelet-Angliában terjedő új koronavírus-variáns fertőzőképessége akár 70 százalékkal is meghaladhatja a korábban azonosított változatokét.
A francia zárlat súlyos fennakadást okozott az angliai oldalon a doveri kompkikötőbe és a folkestone-i vasúti terminálhoz tartó forgalomban: a délkeleti part felé vezető M20-as autópályán, illetve az egyik közeli, használaton kívüli repülőtéren kialakított átmeneti parkolóban a Kent megyei tanács adatai szerint kedd estig 2852 kamion torlódott fel. A brit közlekedési minisztérium azonban szerda hajnalban bejelentette, hogy megállapodás született a brit és francia kormány között a teherforgalom és sürgős esetekben „bizonyos mértékű” utasforgalom újraindításáról. Ennek alapján szerda reggeltől újraindul Nagy-Britanniából Franciaország felé a légi, a vasúti és a tengeri közlekedés, de Franciaországba csak az léphet be Nagy-Britannia felől, aki 72 óránál nem régebbi negatív koronavírustesztet mutat fel. A brit szaktárca közleménye szerint ez a francia állampolgárokra és a Franciaországban élő britekre vonatkozik, valamint – állampolgárságuktól függetlenül – a kamionsofőrökre is, akiknek 30 perc alatt eredményt mutató koronavírus-gyorstesztet kell elvégeztetniük. Ennek eredményét a sofőrök SMS-üzenetben kapják meg, és negatív lelet esetén ezt az üzenetet felmutatva, a szűrővizsgálat eredményének időpontjától számított 72 órán belül átkelhetnek Franciaországba. A sofőrök tesztelését a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) és a brit hadsereg szakértői végzik.
Grant Shapps brit közlekedési miniszter a megállapodást bejelentve hangsúlyozta: a brit kormány továbbra is a délkelet-angliai átkelők elkerülését kéri a teherfuvarozó cégektől a kikötői torlódások megszűnéséig.
A Brit Kiskereskedelmi Szövetség (BRC) a megállapodás bejelentése előtt nem sokkal kiadott közleményében hangsúlyozta: ha a torlódásban rekedt kamionok 24 órán belül nem tudnak ismét útnak indulni, és így nem tudják felvenni a kontinensről importálandó ételszállítmányokat, karácsony után „problémák támadhatnak” a friss élelmiszerek nagy-britanniai kínálatában.
Dover és a szemközti Calais a világ két legforgalmasabb nemzetközi tengeri kompkikötője; a karácsonyi áruszállítási csúcsidőszakban naponta átlagosan tízezer kamion kel át a két dokk között.
A nagy-britanniai szupermarketekben a francia zárlat elrendelésének hírére az elmúlt két napban felvásárlási hullám kezdődött. A legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózat, a Tesco több termékre, köztük a tojásra, a rizsre, a tisztálkodási és egyéb higiénés árucikkekre átmeneti értékesítési korlátozást vezetett be a folyamatos ellátás biztosítása érdekében. Az intézkedés alapján az érintett termékekből mindenki csak három egységnyit vásárolhat egyszerre.
Újabb bázist nyit a magyar kötődésű Wizz Air diszkont légitársaság brit leányvállalata. A Wizz Air UK London második legnagyobb forgalmú repülőtérén a Gatwicken nyit központot – írja a Kitekintő híroldal.
A légitársaság keddi közleményében arról tájékoztatott, hogy október 22-től Athénba, Nápolyba, Lanzarotéra és Máltára közlekednek a járatok, amelyeket a bázisra telepített Airbus A321-es fog teljesíteni.
A Wizz Air első repülőgépe 2016-ban szállt fel a londoni Gatwick Repülőtérről, azóta közel 1 millió utast szállított ottani járatain. A most bejelentett járatokkal 450 ezerrel emelkedik a felkínált kapacitás.
A légitársaság már 119 útvonalon és 69 úticélon üzemeltet járatokat összesen 11 brit repülőtéren. 2020 áprilisa óta több mint 200 új útvonallal bővítette hálózatát, és a közelmúltban Doncaster Sheffield-ben, Bákóban, Dortmundban, Lvovban, Lárnakában, Milánó-Malpensában, Tiranában és Szentpéterváron jelentett be új bázisokat.
