Nagyon magas adóskockázatot jelző szintre rontotta péntek éjjel Ukrajna besorolását a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő, elsősorban azzal a várakozásával indokolva a lépést, hogy az orosz invázió nyomán romlik Ukrajna képessége és valószínűleg hajlandósága is adósságszolgálati kötelezettségeinek teljesítésére.
A Moody’s Londonban bejelentette, hogy az eddigi „B3”-ról két fokozattal „Caa2”-re minősítette vissza Ukrajna devizában és hazai valutában fennálló hosszú lejáratú szuverén adósságállományának osztályzatát. A cég az új besorolást is további leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alatt tartja. A Moody’s módszertana alapján az Ukrajnától most megvont „B3” osztályzat is mélyen a spekulatív – vagyis befektetésre nem ajánlott – sávban volt, az új „Caa2” minősítés pedig a Moody’s hivatalos meghatározása szerint már nagyon magas adóskockázatra figyelmezteti a befektetőket. A „Caa2” besorolás nyolc fokozattal marad el a befektetési ajánlású sáv alapfokától, amely a Moody’s osztályzati metodikája alapján „Baa3”. A Moody’s a héten éppen ezt az alapszintű befektetési államadós-besorolást vonta meg Oroszországtól, az addigi „Baa3”-ról egyszerre hat fokozattal „B3”-ra rontva a devizában és hazai valutában fennálló hosszú futamú orosz államadósság-kötelezettségek osztályzatát. A cég az új orosz besorolást szintén további leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alatt tartja. Nem sokkal a Moody’s bejelentése után a Fitch Ratings is a befektetési ajánlású szint alá, az addigi „BBB”-ről szintén egyszerre hat fokozattal „B”-re minősítette vissza az orosz államadós-osztályzatot. A múlt héten a harmadik globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings is megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású osztályzatot, „BBB mínusz/A-3”-ról egy fokozattal „BB plusz/B”-re – ugyancsak spekulatív szintre – rontva az orosz szuverén devizaadósság-kötelezettségek besorolását. Az ukrán államadós-osztályzat pénteki leminősítéséhez fűzött elemzésében a Moody’s kiemelte azt a véleményét, hogy jóllehet, Ukrajna költségvetési és külső tartalékai javultak a 2014-es katonai konfliktus óta, ez a javulás azonban nem lesz elégséges a likviditási kockázatok teljes mértékű ellensúlyozásához, tekintettel a szűkösebbé váló finanszírozási opciókra, a külföldi befektetők kivonulására és a külső ukrán fizetési pozícióra nehezedő egyre nagyobb nyomásra. A Moody’s számításai szerint az idén 6 milliárd dollár, a következő évtizedben évente 2-6 milliárd dollár – az ukrán hazai össztermék (GDP) 1-4 százalékának megfelelő – ukrán államadósság-hányad törlesztése válik esedékessé. Bár a január végi 27,5 milliárd dolláros ukrán devizatartalék a törlesztési igényeket fedezte, erre a tartalékra is várhatóan egyre nagyobb nyomás nehezedik majd, éppen olyan időszakban, amikor csökkennek a devizabevételek, szűkülnek az ukrán gazdaság finanszírozási opciói és a hazai valuta tartósan gyengül – áll a Moody’s elemzésében. A hitelminősítő közölte: becslése szerint a külföldi kormányok és a nemzetközi intézmények – köztük a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank, az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Unió – eddig 15 milliárd dollárnyi pénzügyi segélyre vállaltak kötelezettséget.
A Moody’s szerint ez a jelentős nemzetközi pénzügyi támogatás elősegíti a likviditási helyzet erősítését, valószínűtlen azonban, hogy elégséges lesz annak a hatásnak a teljes ellentételezésére, amelyet az orosz invázió gyakorol Ukrajna adósprofiljára. Az elmúlt években a hazai bankok jelentették a fő refinanszírozási forrást, nem valószínű azonban, hogy meglenne a kapacitásuk jelentős további államadósság-kibocsátás felvételére, tekintettel az orosz invázió által az ukrán pénzügyi szektorban okozott felfordulásra, valamint a nagyarányú betétkivonások kockázatára – áll a Moody’s elemzésében. Más nagy londoni házak szerint Ukrajnának már a mostani közvetlen orosz fegyveres támadás előtt is példátlan károkat okozott az Oroszországgal kialakult konfliktushelyzet. Az egyik tekintélyes londoni gazdasági elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minapi helyzetértékelésében közölte: modellszámításai arra vallanak, hogy a Krím-félsziget orosz annektálásától 2020 végéig eltelt hét évben az ukrán gazdaság évente átlagosan 40 milliárd dollár – vagyis a teljes időszakban 280 milliárd dollár – veszteséget szenvedett. Ez azt jelenti, hogy Ukrajnát a konfliktus előtti ukrán hazai össztermék 19,9 százalékával egyenlő kár érte a vizsgált időszak minden évében – állt a CEBR tanulmányában.
