A Legfelső Tanács ratifikálta az Ukrajna, valamint Franciaország és Dél-Korea közötti támogatási és kölcsönszerződést. Erről a Gazdasági Minisztérium számolt be.
A Franciaországgal kötött, a kritikus infrastruktúra és a gazdaság kiemelt ágazatainak helyreállítását és támogatását célzó támogatási megállapodás 200 millió euró bevonását teszi lehetővé.
A Gazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a forrásokat a kritikus infrastruktúra rekonstrukciójára és helyreállítására fordítják olyan ágazatokban, mint az egészségügy, a mezőgazdaság, a vízellátás és a vízelvezetés, a hulladékfeldolgozás, az aknamentesítés és a lakóépületek helyreállítása. Ebből 60 millió eurót az energiaszektor támogatására fordítanak.
A Koreával kötött, a Gazdaságfejlesztési és Együttműködési Alapból (EDCF) nyújtott kölcsönökről szóló, 2024–2029 közötti időszakra szóló keretmegállapodás 2,1 milliárd dollár értékű EDCF hitelprojektek fogadását írja elő Ukrajnában.
A Gazdasági Minisztérium megjegyezte, hogy ezeket a forrásokat eszközök vásárlására és helyreállítási projektekre fordítják.
Oroszország több száz kecskét küldött Észak-Koreának, miután Moszkva és Phenjan széles körű megállapodást kötött, amely többek között az oktatás, a mezőgazdaság és a turizmus területére terjed ki.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető júniusi csúcstalálkozója után, amelyen a nemzetközi együttműködésről tárgyaltak, Moszkva ajándékot szállított Phenjanba.
Oroszország 447 kecskét küldött az észak-koreai Rason városába – közölte a mezőgazdasági biztonsági felügyelet sajtóközleményében. Az oroszországi Leningrádi területről exportált kecskék jelentik az első szállítmányt, amelyet Oroszország Észak-Koreába szállított. A kecskék tejtermékekkel fogják ellátni a helyi gyerekeket, hogy enyhítsék az észak-koreai élelmiszerhiányt, amelyet elsősorban a kormány politikája okoz, a helyzet pedig a Covid-19 világjárvány idején tovább romlott.
A Human Rights Watch szerint Észak-Koreában a 25,9 millió emberből 10,7 millió alultáplált, és a gyerekek 18 százalékának növekedési és fejlődési zavarai vannak a krónikus alultápláltság miatt – írja a Politico.
Ukrajna megállapodott a szuverén eurókötvények magántulajdonosaival több mint 20 milliárd dollár értékű adósság visszafizetésének átütemezéséről, miáltal jelentősen csökken az állam költségvetésére nehezedő nyomás a következő években – írta csütörtökön az rbc.ua hírportál.
Katerina Martincsuk a kiadvány újságírója elemzésében jelezte, hogy július 22-én Ukrajna közleményt tett közzé a londoni tőzsdén, amelyben arról számolt be, hogy az ukrán eurókötvény-tulajdonosok bizottságával július 12. és 19. között tartott zárt ülések eredményeként elvi megállapodások születtek az államadósság átstrukturálásával kapcsolatban a nemzetközi tőkepiacokon kibocsátott 23,4 milliárd dollár értékű értékpapírokról.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) megerősítette, hogy az ügylet teljesíti az ukrán fokozott finanszírozási program (EFF) adósságfenntarthatósági céljait. A megállapodást az ukrán hitelezők csoportja is jóváhagyta.
Ukrajna megállapodott a hitelezőkkel az adósság-átstrukturálásról, amivel a következő három évben 11,4 milliárd dollárt takarítanak meg az adósságkezelésen, 2033-ig pedig 22,75 milliárd dollárt. A meglévő eurókötvényeket az adósság értékének 37 %-os nominális csökkenésével cserélik újakra.
Az új kötvények első kifizetésére 2029-ben kerül sor, a tartozás 2029-ig esedékes tőkeösszege pedig mostantól hosszabb időszakra oszlik meg. Az új kötvények kamatozása a lejárat évétől függően 1,75 % és 7,75 % között változik. Ez csökkenti az Ukrajna költségvetésére nehezedő pénzügyi terheket, és lehetővé teszi, hogy a felszabaduló pénzeszközöket védelmi és szociális szükségletekre fordítsák.
Ukrajna megállapodott az eurókötvény-tulajdonosok bizottságával a külső állami kereskedelmi adósság átfogó átütemezéséről – jelentette be hétfőn Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a Facebook-oldalán, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a pénzügyminiszter kifejtette: „Hónapokig tartó tárgyalások és kemény munka után a magánhitelezőkkel, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a hivatalos hitelezőkkel megállapodtunk az eurókötvény-tulajdonosok bizottságával külső állami kereskedelmi adósságunk átfogó átstrukturálásáról.” A megállapodás 11,4 milliárd dollárt takarít meg az adósságkezelésen a következő 3 évben – tette hozzá. „2033-ra a megtakarítás 22,75 milliárd dollár lesz. Ezzel védelmi és szociális kiadásokra fordítható anyagi források szabadulnak fel” – hangsúlyozta Szerhij Marcsenko.
Az átütemezési megállapodás lezárása megteremti a feltételeket Ukrajna számára, hogy a biztonsági helyzet stabilizálódását követően a lehető leghamarabb visszatérhessen a nemzetközi tőkepiacra, hogy finanszírozza az ország gyors helyreállítását és újjáépítését.
Ukrajna és az Egyesült Arab Emírségek a hétfőn kiadott közös közlemény szerint befejezte a piacra jutást kölcsönösen megkönnyítő kétoldalú kereskedelmi megállapodás aláírását előkészítő tárgyalásokat.
A CEPA (Comprehensive Economic Partnership Agreement) átfogó gazdasági partnerségi megállapodás számos áru és termék vámját megszünteti vagy csökkenti, a kereskedelmi akadályokat felszámolja, és mindkét fél exportőrei számára megkönnyíti a piacra jutást – áll a közleményben az MTI szerint.
A CEPA emellett „támogatja Ukrajna talpra állását, valamint a kulcsfontosságú iparágak és az infrastruktúra újjáépítését, ugyanakkor hozzájárul a (közel-keleti és észak-afrikai) régióba irányuló szállítási láncok megerősítéséhez az olyan fő exporttermékei területén, mint a gabonafélék, a gépek és a fémek”.
Az Egyesült Arab Emírségek hosszú távon gondolkodik, és készen akar állni Ukrajna következő korszakára – mondta Thani al Zeyoudi, az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi minisztere a Reuters hírügynökségnek, hozzátéve, hogy „Ukrajnán keresztül egy újabb kapu nyílik meg számukra Európába”.
A külkereskedelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a megállapodás nemcsak az áruk, hanem a szolgáltatások számára is potenciális piacra jutási lehetőséget biztosít, és lehetővé teszi az Egyesült Arab Emírségek vállalatai számára, hogy kiépítsék az Európai Unióval való kapcsolatukat, „ha és amikor Ukrajna csatlakozik a blokkhoz”.
Az amerikai Kongresszus Szenátusa szombat hajnalban jóváhagyta azt a törvénycsomagot, amely a folyó, szeptember 30-áig tartó pénzügyi év végéig meghosszabbítja a szövetségi minisztériumok jelentős részének munkáját, elhárítva ezzel a leállás veszélyét.
A csaknem 1200 milliárd dolláros törvénycsomagot a Szenátus 74 tagja támogatta, 24-en ellenezték. Nem sokkal korábban a képviselőház 286:134 ellenében adott zöld jelzést a tervezettnek.
Joe Biden amerikai elnök azt ígérte, hogy még szombaton aláírja a dokumentumot, ami így törvényerőre emelkedik, lehetővé téve a kormányzati munka teljes körű finanszírozását a pénzügyi év végéig, októberig.
A számos kompromisszummal elfogadott törvényjavaslat egyebek között forrást biztosít a fegyveres erőknél szolgálók béremelésére és megszünteti az ENSZ palesztin menekültekkel foglalkozó ügynökségének amerikai finanszírozását.
A szenátusi jóváhagyásról mintegy két órával a végső határidő lejárta után született döntés, ami azt jelenti, hogy technikailag leállt a kormányzati intézmények egy részének finanszírozása. A Fehér Ház költségvetési hivatala ugyanakkor jelezte, hogy hivatalosan nem jelenti be a leállást, tekintettel arra, hogy küszöbön áll a szavazás és hogy az amerikai elnök még szombaton aláírja a törvényjavaslatot.
Ukrajna képviselői február 17. és 22. között Varsóban tárgyaltak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) missziójával, a felek megállapodtak az Extended Fund Facility (EFF) harmadik felülvizsgálatának összegéről, amelynek az értéke közel 900 millió dollár, a megállapodást már csak az IMF vezetésének kell jóváhagynia – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az IMF weboldalára hivatkozva.
A jelentés szerint az IMF munkatársai és az ukrán hatóságok személyzeti szintű megállapodást (SLA) kötöttek a 4 éves kibővített finanszírozási program (EFF) harmadik felülvizsgálatához szükséges frissített gazdaság- és pénzpolitikai csomagról. A megállapodást az IMF igazgatóságának kell jóváhagynia, amelyet várhatóan a következő hetekben megtesz.
Mivel az összes strukturális benchmark és egy kivételével minden mennyiségi teljesítménykritérium teljesült, a munkatársak általában időben ütemezettnek értékelik a programot. Ez megnyitja az utat a végrehajtó tanács előtt, hogy mérlegelje mintegy 880 millió USA dollár (663,9 millió különleges lehívási jog) folyósítását.
2023-ban az ukrán gazdaságban a magas növekedési ütem, az infláció csökkenése és a tartalékok erősödése pozitív dinamikát mutatott, de a háború miatt a 2024-es kilátások továbbra is rendkívül bizonytalanok.
Ukrajna közel áll a megállapodáshoz a Nemzetközi Valutaalappal, hogy a 15,6 milliárd dolláros hitelből 900 millió dolláros részletet kapjon – írta a Bloomberg forrásokra hivatkozva.
A tárgyalásokat ismerő illetékesek elmondása szerint Ukrajna várhatóan már február 22-én megállapodik az IMF-fel. A szerződést az Alap igazgatóságának még ratifikálnia kell. Megjegyezték, hogy a megállapodás az elmúlt két hétben tartott megbeszélések eredményeként született meg arról, hogy Kijev képes lesz-e finanszírozni tevékenységét az amerikai segítség hiányában.
Ha az Egyesült Államok Kongresszusa idén nem hagy jóvá 60 milliárd dollárnál nagyobb segélyt Ukrajnának, az IMF-alapok valószínűleg a második legnagyobb pénzügyi segélyekké válnak Kijevnek az uniós támogatások és hitelek után.
Az összesen 5,4 milliárd dollár összegű folyósítás lesz az idei első a várt négy részlet közül. Ez egy 2023-ban jóváhagyott, Ukrajnának szánt nagyobb program része.
Elvi megállapodás született az Európai Bizottság, valamint Magyarország, Lengyelország, Románia, Bulgária és Szlovákia között az Ukrajna felől érkező agrár-élelmiszeripari termékek behozatali tilalmával összefüggésben – tájékoztatott Valdis Dombrovskis kereskedelempolitikáért felelős biztos Twitter-üzentében pénteken.
Valdis Dombrovskis közölte, a megállapodás megoldást kínál Ukrajna, valamint vele szomszédos uniós országok gazdálkodóinak aggályaira egyaránt.
A megállapodás részleteit ismertetve közölte, az a négy tagállam – Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Bulgária – amelyek tilalmat vezettek be az ukrajnai mezőgazdasági termékek behozatalára, visszavonja az egyoldalú intézkedést. A kivételes védintézkedések négy termékre, a búzára, a kukoricára, a repcére és a napraforgómagra vonatkoznak. Továbbá az Európai Bizottság 100 millió eurós támogatási csomagot biztosít az érintett gazdálkodók számára a felsorolt öt tagállamban – tájékoztatott.
Közölte: az Európai Bizottság 100 millió eurós támogatási csomagot biztosít az érintett gazdálkodóknak az öt tagállamban. A felek dolgoznak azon is, hogy biztosított legyen az ukrajnai mezőgazdasági termékek exportja az erre a célra létrehozott szolidaritási útvonalakon – tájékoztatott az uniós biztos.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében üdvözölte a négyfajta ukrán gabona és vetőmag tranzitjára vonatkozó elvi megállapodást. A megállapodás megőrzi Ukrajna exportkapacitását, így táplálja a világot, és megvédi az európai gazdálkodók megélhetését – emelte ki.
Öt uniós tagország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia vezetői április közepén kérték az Európai Bizottságtól, hogy intézkedjen az Európába vámmentesen beáramló, a helyi gazdáknak károkat okozó ukrán gabona ügyében. Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária ezt megelőzően egyoldalúan importtilalmat vezetett be az ukrajnai mezőgazdasági termékekre.
Lengyelország módosítja azoknak a mezőgazdasági termékeknek a listáját, amelyeknek betiltotta a behozatalát Ukrajnából – jelentette be szerdán Robert Telus lengyel mezőgazdasági miniszter az RMF FM lengyel rádiónak nyilatkozva, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A miniszter közölte, hogy változhat az április 15-én bejelentett tiltott ukrán élelmiszertermékek listája. Valószínűleg a húst, a bort és az élő szarvasmarhát kiveszik belőle – tette hozzá.
A Lengyelországon áthaladó ukrán gabona nyomon követését célzó bejelentett intézkedéseket kommentálva Telus megjegyezte, hogy GPS-helyzetjelzőket alkalmaznak a közúton és vasúton szállított rakományokon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ilyen biztonsági berendezések minden ukrán termékeket szállító teherautóban lesznek. „A járműveket csoportokba vonják össze. Nem tudom megmondani, hogy 10 vagy 20 autó lesz a konvojban, a döntés a vámhatóságon múlik” – hangsúlyozta Robert Telus.
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
