Adóemelés, progresszív adózás és kiadáscsökkentés, a szociális támogatások megnyirbálása – a bolgár kormány is megkapta a kötelező „receptet”, csak Szófia nem Brüsszeltől, hanem a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Miközben a balkáni ország nagy erőkkel készül az eurózónába való belépésre, egy sor követelést kell teljesítenie.
Egy nap múlva véget ér a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szeptember 10. óta tartó bulgáriai missziója, amely kulcsfontosságú hivatali látogatás volt a balkáni ország az eurózónába való, 2026. január 1-i belépése előtt. Fabian Bornhorst, a szófiai IMF misszió vezetője figyelmeztetett: a bolgár költségvetési hiány 2025-ben és 2026-ban is meghaladhatja a GDP három százalékát, ezért szigorúbb fiskális politikára van szükség. Bornhorst szerint a következő költségvetésben egy százalékkal kell csökkenteni a kiadásokat, amit a közszféra bérnövekedésének ellenőrzésével kell elérni. Vagyis, a közszféra béreit vissza kell fogni, a nyugdíjjárulékokat emelni kell, és az egykulcsos adót is fel kellene váltani progresszív adózással.
Bevételi oldalon az IMF legfontosabb ajánlásai közé tartozik a nyugdíjjárulékok egy százalékpontos emelése 2026. január 1-től, valamint a jelenleg 4130 leva (kb. 824 ezer forint) értékű maximális járulékfizetési plafon eltörlése. A szervezet továbbá javasolja az ingatlanadók emelését, amelyek Bulgáriában alacsonyak, és növelhetnék az önkormányzati költségvetések bevételeit. Az IMF továbbra is kitart amellett – amit évek óta ajánl –, hogy Bulgáriának célszerű lenne az egykulcsos, tíz százalékos személyi jövedelemadót progresszív adózással felváltania. A cél nemcsak a költségvetési bevételek növelése, hanem a társadalmi egyenlőtlenség mérséklése is, amely Bulgáriában európai összevetésben rendkívül magas.
Másfél évvel ezelőtt az IMF részletesen kifejtette: érthetetlen számukra, hogy Bulgária miért terheli a szegényeket nagyobb adó- és járulékteherrel, mint a gazdagokat.
A kiadási oldalon a Nemzetközi Valutaalap elsősorban azt javasolja, hogy a 2026-os költségvetés fékezze a közszféra béremelkedését, amely az egész gazdaságra hatással van és fokozza az inflációt. Emellett egyes szociális juttatásokat – amelyek most automatikusan a minimálbérhez vannak kötve – érdemes lenne ettől függetleníteni.
Bulgária: nem mindenki kér az IMF javaslataiból
A kormány részéről a költségvetési bizottság elnöke, a bolgár kormánytöbbség vezető erejét képviselő, a GERB párti Deljan Dobrev elmondta: a többség szinte minden megállapítással és ajánlással egyetért, kivéve kettőt – a progresszív adó bevezetését (amit a kormánykoalícióban résztvevő Bolgár Szocialista Párt támogat), valamint a járulékplafon eltörlését. Az utóbbi különösen érzékeny kérdés az IT-szektorban és más magas jövedelmű csoportok körében, amelyek igazságtalannak tartják, hogy a teljesen átláthatóan működő, az innovációt mozgató ágazatokat nagyobb járulékfizetés sújtsa egy bizonyos szint felett.
Minden más (a két kivételtől eltekintve) a következő költségvetésbe bekerül majd, az infláció megfékezéséhez szükséges intézkedések részeként. Teljesen helyesen azonosították, hogy meg kell fékezni a közszféra béremelkedését és a minimálbérhez kötött szociális kiadásokat – fogalmazott Dobrev. Szavaiból arra lehet következtetni, hogy a kormány hajlandó a nyugdíjjárulékok egy százalékpontos emelésére már 2026-tól. A középtávú keretben eddig 2027-re tervezték az emelést, majd 2028-ra további két százalékpontot, de az IMF szerint a halogatás nem teszi könnyebbé a végrehajtást.
Az IMF arra számít, hogy a bolgár gazdaság idén három százalékos növekedést ér el, de ennek motorja főként a fogyasztás, nem a beruházás. A bérek gyors emelkedése inflációs nyomást kelt, a szociális transzferek pedig automatikusan követik a minimálbért.
A Valutaalap ezért szigorítást sürget, még ha ez társadalmi feszültségekkel is járhat. Végül Bornhorst hangsúlyozta: bármilyen döntés születik is az adórendszerről, az adóbeszedés javítására irányuló politikát fenn kell tartani.
Добре дошла, България!
EU economy and finance ministers have approved #Bulgaria's entry into the euro area.
From 1 January 2026, 🇧🇬 will start using the euro and enjoy the benefits of joining the single currency.
Bulgária jövő január elsején belép az euróövezetbe, de rögtön megszorítások árnyékában.
Az IMF ugyanazt a receptet kínálja Szófiának, amelyet Brüsszel a magyar ellenzék kezébe adott: adóemelés, progresszív adózás és kiadáscsökkentés a szociális támogatások megnyirbálásával.
Felvetődik a kérdés: hogyan felelt meg Bulgária a maastrichti kritériumoknak, ha az IMF már most arra figyelmeztet, hogy a költségvetési hiány 2025-ben és 2026-ban is meghaladhatja a GDP három százalékát? A válasz kettős: egyrészt az eurócsatlakozás politikai döntés, ahol a földrajzi helyzet és a geopolitikai szempontok legalább annyira számítanak, mint a makrogazdasági mutatók. Másrészt a brüsszeli intézmények gyakran „rugalmasan” értelmezik a szabályokat, ha politikai érdek fűződik az adott ország gyors integrációjához.
Így fordulhat elő, hogy Bulgária beléphet az euróövezetbe, de rögtön az első évben szigorító csomaggal kell szembenéznie. Az új állami költségvetés tervezetét október 30-ig kell benyújtani a bolgár országgyűlésnek.
Romániában befagyasztották a közalkalmazotti béreket, a nyugdíjakat és a családi pótlékot, eltöröltek több adókedvezményt, megemelték az osztalékadót és drágulnak az üzemanyagok is január elsejétől. Ami viszont nem változik, az az áfa mértéke, ezt Marcel Ciolacu miniszterelnök egy tetoválással nyomatékosította.
„Nu se măreşte TVA-ul!”
– olvasható alkarján a Tiktokon megosztott videóban.
A szociáldemokrata politikus azt akarta bebizonyítani, nem a levegőbe beszélt, amikor a választási kampányban azzal próbálta leszerelni a várható adóemelésekről, megszorításokról érdeklődő újságírókat, hogy a karjára tetoválja a választ.
A G4Media.ro hírportál felidézte, hogy a miniszterelnök október 28-i kijelentése során nemcsak a 19 százalékos általános forgalmi adó megtartását ígérte, hanem azt is leszögezte, hogy nem tervezik 10-ről 16 százalékra emelni a jövedelemadót, mivel az EU-ban szerinte így is Romániában a legmagasabbak a munkavállalók adóterhei az alacsony jövedelműek esetében. A lap szerint ugyanakkor a kormányfő nem említette, hogy más adónemeknél emelést terveznek.
25 százalékkal emelkedik viszont az üzemanyagokra kivetett jövedéki adó, a sör és a habzóborok jövedéki adója pedig négy százalékkal emelkedik. Nyolcról tíz százalékra emelkedik az osztalékadó, felére csökken az a bevételhatár, ameddig egy cég „mikrovállalkozásnak” minősül, ami egyszerűsített adózásra jogosítja.
Drágul a bukaresti metró is, az országos bruttó minimálbér viszont 3700 lejről 4050 lejre nő január elsejétől. Ennek megfelelően a nettó összeg 212 lejjel, 2575 lejre emelkedik.
Romániában az állami kiadások „lehető legnagyobb mértékű” csökkentését, illetve a költségvetési bevételek növelését célzó intézkedéscsomagról állapodtak meg a kormánypártok – tudatta csaknem egyidejű Facebook-bejegyzésben hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke és Nicolae Ciuca szenátusi elnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetője.
A kormányfő szerint alapelvként fogadták el azt, hogy a költségvetési hiány csökkentésének terhét elsősorban az államnak kell magára vállalnia, nem pedig az állampolgároknak vagy a versenyszférának.
A takarékossági intézkedések közül 200 ezer betöltetlen közalkalmazotti állás felszámolását, az „indokolatlan” pótlékok eltörlését, valamint intézmények összevonását és felszámolását emelte ki. Csökkentik a vezetői tisztségek számát a közintézményekben, korlátozzák a vezetői juttatásokat az állami vállalatoknál, és szigorúbb teljesítmény-ellenőrzést vezetnek be az állami hatóságoknál – sorolta a kormányfő.
A kiadások csökkentésével év végéig mintegy 6 milliárd lejes megtakarítást szándékoznak elérni. Ugyanilyen mértékben tervezik növelni a költségvetési bevételeket is. Ciolacu szerint nem fogják többé „nevetséges áron koncesszióba adni az állam tulajdonában lévő természeti erőforrásokat”, és a haszonbérleti díjakat az inflációs rátához igazítják. Eltörölnek továbbá bizonyos adókedvezményeket is – közölte a miniszterelnök, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna.
A PNL elnöke valamivel több tervezett intézkedést felsorolt, egyebek között azt, hogy megvonják az üdülési csekket a havi 10 ezer lejnél magasabb bérrel rendelkező állami alkalmazottaktól.
A költségek lefaragása érdekében 20 százalékkal csökkentik az államtitkári posztokat és 50 százalékkal a helyi vezetőket (megyei tanácselnököket, polgármestereket, megyei prefektusokat) kiszolgáló apparátus létszámát. Intézményösszevonásokat terveznek a parlament és a kormány alárendeltségébe tartozó hivatalok között, kiszerveznek bizonyos szolgáltatásokat, fontossági listát állítanak fel az állami beruházásoknál – részletezte Ciuca.
Csökkentik az állami vállalatok és intézmények igazgatótanácsainak létszámát, a tagságért járó illetményt, és a vállalatvezetők apparátusát. A parlament ellenőrzése alá rendelt közintézmények nettó nyereségére 80 százalékos adót vetnek ki, vezetőik bérét pedig a mindenkori miniszteri fizetés hatszorosára korlátozzák.
Ciuca is megerősítette, hogy a kiadások lefaragása, illetve a bevételek növelése révén 12 milliárd lejjel akarják csökkenteni az idei költségvetési hiányt.
Románia több mint 37 milliárd lejes deficittel zárta az első fél évet, ami a GDP 2,34 százalékát teszi ki. A 2023-as költségvetési törvény szerint az államháztartási hiányt idén a GDP 4,4 százalékára kellene leszorítani, de a bevételek elmaradtak a tervezettől, és a költségvetési tanács elnöke szerint a deficit növekedése év végéig akár a 7 százalékot is elérheti, ha a kormánynak nem sikerül megfordítania a trendet.
