A változások fő mozgatórugói Kína és India, amelyek a legnagyobb megújulóenergia-piacok élére kerültek.
2025 első hat hónapjában a szél- és napenergia-termelés volumene meghaladta a szén égetéséből származó energia mennyiségét – állítják környezetvédelmi elemzők. A The Guardian október 7-én számolt be erről.
A kutatók szerint ez jelentős mérföldkő. Az előző évhez képest a világ egyharmaddal több napenergiát termelt, miközben a szélenergia-termelés 7%-kal nőtt. Mindeközben csökkent a fosszilis tüzelőanyagok használata.
Kína és India vezetik a megújuló energia piacát. Európa és az USA még mindig elmarad, és jelentős mértékben támaszkodik a szén- és gázalapú energiatermelésre.
A szakértők szerint a megújuló energia-termelés a jelen évtized végére megduplázódik, és ezek 80%-át a napenergia biztosítja majd.
A Boston Consulting Group a megújuló energiaforrások arányának jelentős növekedését jósolja az ukrán villamosenergia-termelési struktúrában – a 2022-es 15%-ról 2040-re 28%-ra –, további növekedési potenciállal, számolt be az RBC-Ukrajina Silhavy Bálint, a vállalat vezető szakértőjének a We Build Ukraine elemző központ által szervezett „Zöld energia az újjáépítésért” konferencián elhangzott beszédére hivatkozva.
Ukrajna Európa vezető országává válhat a szén-dioxid-mentes energiatermelés terén
Silhavy hangsúlyozta, hogy Ukrajnában a szén-dioxid-mentes energiatermelés aránya elérheti a 60%-ot, ami meghaladja számos európai ország jelenlegi mutatóit. Elmondása szerint Ukrajnának esélye van egy „zöldebb” energetikai mérleg-modell kialakítására, amely a hosszú távú fenntartható energiatermelésre összpontosít. Olekszandr Kubrakov, a We Build Ukraine központ vezetője és Ukrajna Újjáépítéséért felelős egykori miniszterelnök-helyettese (2022–2024) a megújuló energia fejlesztésének kilátásairól is beszélt a háború utáni időszakban. Hangsúlyozta a zöld energia fontosságát, mint az ország válság utáni helyreállítási folyamatának egyik prioritási területét.
A megújuló energetikai szektor a háború ellenére is növekszik
A teljes körű háború körülményei között is aktívan fejlődik az ukrán megújulóenergia-ágazat: tucatnyi projekt valósul meg, amelyek mind hazai, mind nemzetközi befektetéseket vonzanak be. Ezt a We Build Ukraine által szervezett „Zöld energia az újjáépítésért” konferencián jelentette be Olekszandr Kubrakov, a központ vezetője és az újjáépítésért felelős volt miniszterelnök-helyettes, közölte az RBC-Ukrajina.
Kubrakov elmondása szerint a jelenleg megvalósítás alatt álló szélenergia-projektek teljes kapacitása meghaladja a 4 gigawattot. Ez egy jelentős mutató, különösen az országban potenciálisan fennálló áramhiány hátterében. Megjegyezte, hogy a megújuló energia egyike azon kevés területeknek, amelyek pozitív dinamikát tartanak fenn, és továbbra is növekedési pontot jelentenek az ukrán gazdaság fejlődése szempontjából.
Kubrakov azt is hangsúlyozta, hogy az ágazat fejlődéséhez szükséges változások többsége szabályozási döntés, amelyeket kormányzati szinten három-öt hónapon belül el lehet fogadni. Hangsúlyozta, hogy a „zöld” energiatermelés növekedése további adóbevételeket is jelent a költségvetés számára, amelyeket jelenleg a védelmi szektor finanszírozására fordítanak.
A zöldenergia költséghatékonyabb
Silhavy Bálint, a Boston Consulting Group vezető szakértője megerősítette Ukrajna jelentős potenciálját az EU-országokba irányuló villamosenergia-export kontextusában. Becslései szerint Ukrajnában az új generáció mintegy felét nap- és szélerőművek fogják biztosítani. Véleménye szerint ez lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy 2040-re nettó villamosenergia-exportőrré váljon Európa felé, jelentősen megerősítve státuszát az európai energiapiacon.
A Boston Consulting Group elemzői azt feltételezik, hogy 2035-re a megújuló forrásokból – szél- és napenergiából – termelt villamos energia lesz a legköltséghatékonyabb. Előrejelzésük szerint egy megawattóra villamos energia költsége a szélerőművek esetében körülbelül 54 dollár, a naperőművek esetében pedig 59 dollár lesz. Összehasonlításképpen, az újonnan épült széntüzelésű erőművekből származó egy megawattóra villamos energia körülbelül 109 dollárba, a gáztüzelésű erőművekből 97 dollárba, az atomerőművekből pedig 99 dollárba fog kerülni.
A „Zöld energia az újjáépítésért” című konferencián Silhavy Bálint, a BCG vezető szakértője hangsúlyozta, hogy a megújuló energia fejlesztése kulcsfontosságú tényező a külföldi befektetők az ukrán gazdaságba való bevonásában. Véleménye szerint ez az ágazat nemcsak az ökológiai átmenetet támogatja, hanem megteremti az alapot az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termelés új területeinek kialakulásához is, ami hozzájárul Ukrajna gazdasági növekedéséhez.
Emlékeztetőül, az Ukrenerho operatív adatai szerint 2024 első felében a megújuló forrásokból származó energiatermelés aránya – a nagy vízerőművek és szivattyús energiatározók nélkül – 9,8%-ra nőtt – ez 0,3 százalékponttal több, mint az előző év azonos időszakában.
A hatalmas viták után elfogadott új törvény legfőbb eleme, hogy 2024-től az új építésű lakóingatlanok fűtését legkevesebb 65 százalékban megújuló energiával kell megoldani.
Megszavazta pénteken a német szövetségi parlament (Bundestag) az Olaf Scholz kancellár vezette kormány eddigi legvitatottabb javaslatát, amely klímabarát fűtési rendszer beépítésére kötelezi a lakásépítőket.
A szavazásra azután került sor, hogy a koalíciós pártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – hónapokig vitatkoztak a fűtési rendszerek új szabályairól.
A többszöri módosítás után kidolgozott végső változatot pedig június 30-án küldték meg a Bundestagnak. A tervek szerint a javaslatot egy hét alatt kellett volna megtárgyalni, és a nyári szünet előtti utolsó napon, július 7-én meg is szavazták volna.
A német alkotmánybíróság azonban az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik képviselője, Thomas Heilmann indítványára leállíttatta a törvényalkotási folyamatot, arra hivatkozva, hogy a képviselőknek elegendő időt kell biztosítani a javaslatok tanulmányozására.
A kérdés rendezése így újabb két hónappal elhúzódott, tovább növelve a lakásépítésre vagy felújításra készülők körében keletkezett bizonytalanságot. A pénteki szavazáson végül a koalíciós pártok frakcióinak támogatásával, 399 igen szavazattal, 275 nem szavazat ellenében és 5 tartózkodás mellett fogadták el a vitatott törvényt.
Az úgynevezett fűtési fordulat, vagyis az éghajlatváltozáshoz nagyban hozzájáruló fűtési technológiák kivezetésének megkezdését szolgáló törvény legfőbb eleme, hogy
2024-től az új építésű lakóingatlanok fűtését legkevesebb 65 százalékban megújuló energiával kell megoldani.
Az új lakások mellett a felújítandó ingatlanokról is szóló és számos szabályról, kivételről és támogatásról – például a fűtés korszerűsítéséhez igényelhető akár 70 százalékos állami hozzájárulásról – rendelkező törvény a Zöldek kezdeményezésére került a kormány programjába.
Kidolgozása főleg azért húzódott el, mert az FDP a részletes állami szabályozásra és közpénzből finanszírozott támogatásra építő Zöldekkel szemben a piaci folyamatok alakulásától várja a klímavédelmi célok teljesülését, így két különböző megközelítést kellett összehangolni.
A Zöldek szerint viszont az egyre súlyosabb klímaválság miatt minden eszközt be kell vetni, mert Németországban a fűtés teszi ki az energiafelhasználás 30 százalékát, és a fűtésre használt energia 80 százalékát fosszilis – nem megújuló forrásból származó és nagy szén-dioxid-kibocsátással járó – energiahordozók adják, míg például a szomszédos Dániában éppen fordított az arány, megújuló forrásból származik a fűtésre használt energia 80 százaléka.
Az ellenzéki pártok nem dolgoztak ki alternatív javaslatot, a koalíciós vitát és a parlamenti eljárást viszont élesen bírálták. A legnagyobb ellenzéki erő, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége szerint
a kormánypártok nyilvánosság előtt folytatott vitái és maga a törvény is „konjunktúraprogram a populistáknak”, a lakosság aggodalma pedig teljes mértékben indokolt, mert az állami támogatás nem elégséges, így az új szabályok miatt „elszegényednek az emberek”.
Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter, a Zöldek vezető politikusa a szavazás előtti felszólalásában rámutatott, hogy a Bundestag még az előző, CDU/CSU-SPD összetételű kormány kezdeményezésére rögzítette törvényben, hogy Németországnak 2045-re el kell érnie a klímasemlegességet, intézkedéseket viszont nem rendelt a célkitűzéshez.
Az új jogszabállyal konkrét lépések is kapcsolódnak a célhoz, aminek révén a klímavédelem milliók életét befolyásoló és terhekkel járó üggyé válik, ezért érthetőek az aggodalmak. A törvény azonban jogbiztonságot és kiszámíthatóságot teremt, megvédi a fogyasztókat az energia drágulásától és igazságosan osztja el a terheket.
Az év végén üzembe állhatnak Bécsben azok a hőszivattyúk, amelyek segítségével a szennyvízből távhőt tudnak előállítani; az új eljárással kezdetben 56 ezer, 2027-re pedig több mint 110 ezer bécsi háztartást látnak majd el klímasemleges távhővel – közölte az Eurocomm-PR Budapest, Bécs külképviseleti irodája kedden.
Mint írják, három, Franciaországból vásárolt hőszivattyú már a simmeringi víztisztító telepnél várja a beszerelést, teljesítményük együttesen 55 megawatt.
Az eljárás révén az Ebswien szennyvíztisztító telepet elhagyó, tisztított szennyvizet távhő előállítására használják majd.
A megtisztított szennyvíz Dunába engedése előtt abból hőcserélők segítségével vonnak el hőt, 6 Celsius-fokkal csökkentve a víz hőmérsékletét. A kinyert hőenergiával több mint 90 Celsius-fokos vizet állítanak elő, amelyet a bécsi távhőrendszerbe táplálnak. A berendezések működtetéséhez szükséges áramot közvetlenül a freudenaui vízerőmű szolgáltatja, az előállított távhő így teljesen klímasemleges – áll a közleményben.
Az Osztrák Klímavédelmi Minisztérium támogatásával megvalósuló 70 millió eurós beruházás lehetővé teszi, hogy évente mintegy 300 ezer tonna szén-dioxiddal kevesebb kerüljön a levegőbe.
A tájékoztatás szerint az osztrák főváros távhőhálózata jelenleg több mint 1300 kilométer hosszú, az egyik legnagyobb Európában. A távhőhálózatot a Wien Energie energiaszolgáltató működteti, amely 440 ezer bécsi háztartást, valamint 7800 üzleti és intézményi nagyfogyasztót lát el. Jelenleg a megtermelt távhő több mint fele származik kapcsolt erőművekből, vagyis földgázból, a távhő egyharmada hulladékégetésből, a maradék pedig biomasszából, ipari hulladékhőből és földhőből.
A Wien Energie 2040-re szeretné elérni, hogy teljesen klímasemleges távhővel lássa el az osztrák főváros háztartásait.
A megújuló energia az egyik fő témája Olaf Scholz dél-amerikai látogatásának. A német kancellár Argentina után Chilében tárgyalt, a következő állomás pedig Brazília, ahol első nyugati vezetőként találkozik a nemrég beiktatott elnökkel.
Chilébe utazott a német kancellár, hogy főként megújuló energiáról tárgyaljon. Santiagóban Gabriel Boric elnök fogadta. Chile Olaf Scholz latin-amerikai körútjának második állomása.
A látogatás része annak a német tervnek, hogy fellendítsék az együttműködést Latin-Amerikával a „megújuló energiák és a zöld hidrogén” terén. A német vállalkozások az Ukrajna elleni orosz invázió okozta gazdasági sokkot követően a tengerentúlon is új lehetőségeket keresnek.
A német kancellár előtte Argentínában járt, ahol Alberto Fernandez elnökkel megerősítette az Európai Unió és az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt tömörítő Mercosur közötti kereskedelmi megállapodás jelentőségét.
A következő állomás Brazília, ahol Scholz lesz az első nyugati vezető, aki beiktatása után találkozik Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnökkel. Németország és az Európai Unió igyekszik helyreállítani a kapcsolatokat most, hogy Lula ismét hatalomra került a szélsőjobboldali vezető, Jair Bolsonaro megosztó kormányzása után.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Ukrajna a háború után, energetikai rendszerének a helyreállítása során arra törekszik majd, hogy az Európai Unió zöldenergia-központjává váljon – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök, számolt be az rbc.ua hírportál az Elnöki Hivatal honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij bejelentését a Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság európai zöld energia fejlesztéséért felelős alelnökével folytatott megbeszélésen tette ma Kijevben. „Már el kell döntenünk, milyen áramfejlesztés legyen Ukrajnában, milyen független energiatermelés legyen Európában a jövőben. Mert megnyerjük ezt a háborút, de az Oroszországgal való szomszédság megmarad. Ezért az Európai Uniónak függetlennek kell lennie az Oroszországi Föderáció bármely döntését illetően. Itt megbízható partnernek tekintjük magunkat a zöld energiában” – emelte ki az elnök.
A megbeszélésen az elnök azt is elmondta Timmermansnak, hogy milyen segítségre van szüksége Ukrajnának a fűtési szezon átvészeléséhez. Ugyanakkor mindketten hangsúlyozták az Oroszországgal szembeni szankciók további fokozásának fontosságát, különösen az energiaszektorban.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
A tiszta energiaforrásokra való átállás felgyorsítása érdekében írt alá megállapodást dollármilliárdokról az indonéz kormány kedden a G20-csoport csúcstalálkozóján Balin.
A nemzetközi hitelezőkkel és a nagyobb országokkal aláírt megállapodás értelmében Indonézia 20 milliárd dolláros finanszírozást kap a megújuló energiaforrások használatának fokozására.
Az egyességet kedden, a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport csúcstalálkozójának margóján jelentették be.
A Just Energy Transition Partnership (igazságos energiaátalakítási partnerség) nevű megállapodás a fejlődő országokat segíti a fosszilis tüzelőanyag használatának, ezzel a globális felmelegedést okozó szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésében.
Ez fontos lépés Indonézia számára, amely a szén egyik fő exportőre, valamint számos lehetőség áll rendelkezésére re a megújuló energiaforrások fejlesztésére.
Tiszta energiával működő, autóktól és utaktól mentes, futurisztikus várost épít a sivatagban 2024-re Szaúd-Arábia, a világ legnagyobb olajexportőre – jelentette még januárban a helyi televízió élő adásában a trónörökös.
A készülő „ökovárosról” kedden írt a Daily Mail Online című brit lap. A cikk szerint Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi trónörökös ismertetése szerint, a Neom elnevezésű projektnek a The Line (A Vonal) lenne az első szakasza egy 168 kilométer hosszú központi gerincen, amelynek mentén helyezkednek el majd a különböző városrészek.
A Neom a görög neosz, azaz új és a musztakbal, azaz arabul jövő szó kombinációjaként született. A terv része annak az ambiciózus elképzelésnek, amelynek célja, hogy Szaúd-Arábia függetlenné váljon a kőolajtól, és az országot a Szilícium-völgyhöz hasonló technológiai központtá alakítsák át, miközben városokat, kutatóközpontokat, oktatási zónákat és turisztikai látványosságokat is magában foglal.
„A Neom az emberi fejlődés gyorsítója és vízió arról, hogyan nézhet ki egy új jövő” – olvasható egy januári közleményben.
A tervek között szerepelnek repülő dróntaxik, Jurassic Park stílusú vidámpark robotdinoszauruszokkal, és Michelin-csillagos éttermek – írja a The Wall Street Journal című amerikai lap.
A bolygó legnagyobb szén-dioxid-mentes rendszereként emlegetett, 16 városrészből álló metropolisz szélerőművekre, napenergiára és olyan csúcstechnológiára támaszkodna, amely a vizet oxigénné és hidrogénné alakítja át üzemanyagként.
A Neom megvalósítása 500 milliárd dollárra rúghat, és a város mintegy 26 ezer négyzetkilométert foglalna el Szaúd-Arábia Tabúk tartományában, közel Jordánia és Egyiptom határához.
A buldózerek már megkezdték a terület kialakítását, az alagutak ásását, hogy a város három szintjét – a gyalogosoknak szánt felszíni területet, valamint két földalatti réteget a közlekedés és az infrastruktúra számára – kialakítsák.
Az északnyugat-szaúd-arábiai hegyektől a Vörös-tengerig terjedő közösségekben összesen akár 1 millió ember is élhet majd, akit nagy sebességű közlekedési eszközök és „autonóm mobilitási megoldások kötnek össze” – olvasható az említett közleményben.
Az iskolák, éttermek, üzletek és egyéb célpontok ötperces sétával elérhetőek lesznek, egyetlen utazás sem tart majd 20 percnél tovább – ígérik a tervek. A lineáris forma és a földalatti infrastruktúra segít megőrizni a természetes táj 95 százalékát, mondják a fejlesztők. A projekt az előrejelzések szerint 380 000 új munkahelyet teremt, és 2030-ig nagyjából 48 milliárd dollárral növeli majd a szaúd-arábiai GDP-t.
A projekt vezetője, Nadhmi Al-Naszr a Bloomberg amerikai hírügynökségnek azt mondta, hogy ez gigantikus vállalkozás, és úgy becsülte, hogy a Vonal megtervezéséhez és megépítéséhez szükséges munkának még az 1 százalékát sem végezték el. Elmondta azt is, hogy a Neom fejlesztői kezdetben akadályokba ütköztek, mivel a mérnököknek olyan technológiákhoz kellett várost tervezniük, amelyek még nem léteznek.
Az építkezés eredetileg 2021 első negyedévében kezdődött volna. Most, hogy végre elkezdődött, a Neom következő lépése az, hogy a metropoliszt „szabad zónává” nyilvánítsák, ahol más törvények érvényesek, mint Szaúd-Arábia többi részén. Al-Naszr szerint ez már 2022 első hónapjaiban megvalósulhat.
A szél helyett a szén volt Németország legfontosabb energiaforrása az év első felében, miközben heves viták dúltak az éghajlatváltozás elleni küzdelemről a szeptemberi parlamenti választásokra készülődve.
A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn közölte, hogy a Németországban megtermelt 258,9 milliárd kilowattóra villamos energia több mint felét, 56 százalékát hagyományos forrásokból, például szén, földgáz vagy atomenergia felhasználásával állították elő. Az ily módon megtermelt 144,9 milliárd kilowattóra 20,9 százalékkal haladja meg a 2020 első fél évében mért 119,8 milliárd kilowattórát. Utóbbi százalékos arányban kifejezve a teljes mennyiség 48,1 százaléka volt. A megújuló energiák, mint a szél- és a napenergia, valamint a biogáz részaránya a teljes termelésben a tavalyi 51,9 százalékról (129,1 milliárd kilowattóra) 44,0 százalékra (114 milliárd kilowattóra) csökkent idén.
A jelentős visszaesés alapvetően arra vezethető vissza, hogy tavasszal szélcsendes volt az időjárás. Emiatt a szélenergiából származó áram mennyisége csak 57,1 milliárd kilowattóra volt, 21 százalékkal kevesebb a tavaly első félévi 72,3 milliárd kilowattórájánál. A hiányt elsősorban a széntüzelésű erőművekből származó energiával pótolták: a tavalyi 51,8 milliárd kilowattóra után idén január-júniusban 70,2 milliárd kilowattóra származott ebből a forrásból. A szélenergia részaránya 29,1 százalékról 22,1 százalékra csökkent, míg a széné 20,8 százalékról 27,1 százalékra ugrott az idei első fél évben az energiamixben.
A szén és a szélenergia után a földgáz volt a harmadik legfontosabb energiaforrás a villamosenergia-termelésben, 14,4 százalékos részesedéssel. A negyedik helyre az atomenergia került, 12,4 százalékkal.
A jelenleg érvényes törvények értelmében Németországban 2038-ra teljes egészében be kell szüntetni a szénerőművek működtetését, 2022-re pedig ki kellene vezetni az atomenergiát. Környezetvédelmi aktivisták és a zöld párt azt szorgalmazza, hogy 2038-nál előbb állítsák le a szénerőműveket az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyorsabb csökkentése érdekében.
A klímavédelmi törvény értelmében az olyan üvegházhatású gázok, mint például a szén-dioxid kibocsátását 2030-ig 65 százalékkal, 2040-re pedig legalább 88 százalékkal kell csökkenteni az 1990-es szinthez képest. Európa legnagyobb gazdaságának 2045-re klímasemlegessé kell válnia, azaz csak annyi üvegházhatású gázt bocsáthat ki, mint amennyit vissza tud nyerni.
A következő kormány számára az egyik legfontosabb kihívás az lesz, hogy miként, milyen intézkedésekkel valósítsa meg a jogszabályban rögzített célokat. Például hogyan tudják nagy mértékben növelni a szélerőműparkok területét anélkül, hogy túl nagy ellenállást váltanának ki a lakosság részéről.
A koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk rákényszeríti az energetikai vállalatokat, hogy fokozzák a megújuló energiaforrásokba, a hidrogénbe és más alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívákba történő beruházásokat, ugyanakkor a fosszilis üzemanyagok még egy ideig továbbra is meghatározóak lesznek – közölték az ipar vezetői.
A világjárvány miatt a globális olajfogyasztás több mint 20 százalékkal csökkent a második negyedévben, az árak pedig évtizedek óta nem látott mértékben bezuhantak, ami arra késztette a vállalatokat, hogy újragondolják, mennyire gyorsan kellene átállniuk az olaj- és gázfüggőségről valami másra.
„Az ágazatban mindenki a reset gomb megnyomásáról beszél (…) Mit kell tennünk, hogy ezt túléljük?” – tette fel a kérdést Arif Mahmood, a Petronas ügyvezető alelnöke. „Az energiaátmenet sokkal gyorsabban megy végbe, mint vártuk” – fűzte hozzá.
A malajziai állami energetikai vállalat az áprilistól júniusig terjedő időszakban 5 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el, ezért felállítottak egy csapatot, amelynek az a feladata, hogy tervet készítsen a cég portfóliójának átalakítására, valamint a nap- és szélenergia-termelés bővítésére.
A nagy olajcégek ambiciózus célokat tűztek ki. Felipe Bayon, a kolumbiai Ecopetrol vezérigazgatója például elmondta, hogy a vállalat 2022-ig nulláról 300 megawattra akarja növelni a saját felhasználásra fordított megújuló energia mennyiségét.
A hidrogéné a jövő (?)
A nap- és szélenergia-fejlesztések mellett több energiaipari vállalat kutatja a hidrogén felhasználási lehetőségeit is, amely ugyebár régóta jelen van számos kereskedelmi célú alkalmazási területen. Ma az iparban használt hidrogént szinte teljes egészében fosszilis energiahordozókból – elsősorban földgázból – állítják elő, ez a módszer azonban jelentős mennyiségű szén-dioxid-kibocsátással jár. Ha azonban ezt kombinálják különféle szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (carbon capture and storage – CCS) eljárásokkal, az érdemben mérsékelheti a földgázból történő előállítással járó kibocsátást. Az így előállított hidrogént kék hidrogénnek is nevezik.
A jövő átmenetileg részben a kék, hosszabb távon viszont egyértelműen az úgynevezett zöld hidrogéné, amelyet gyakorlatilag kimeríthetetlen energiahordozóként, megújuló energia-alapú vízbontással szinte korlátlan mennyiségben lehet előállítani, mégpedig minimális üvegházhatású gázkibocsátás mellett.
Mindazonáltal mindkét fajta hidrogén előállítása rendkívül költséges, ezért egyelőre nem lehet őket Jolly Joker-ként emlegetni.
