Az Európai Bizottság értékelése szerint Görögország, Ciprus, Spanyolország és Olaszország jelenleg migrációs nyomás alatt áll, így ezek az országok a migrációs és menekültügyi paktum 2026 közepi hatálybalépése után elsőként férhetnek hozzá az uniós szolidaritási alaphoz – közölte kedden a brüsszeli testület.
A tavaly elfogadott – jövő júniusban bevezetendő – paktum egyik kulcseleme az új szolidaritási rendszer, amelynek célja, hogy enyhítse a migrációs nyomás alatt álló országok terheit. Ennek értelmében a többi tagországnak vagy be kell fogadnia egy részt e frontországok menedékkérőiből, vagy pénzügyi hozzájárulást kell nyújtaniuk, illetve alternatív támogató intézkedésekkel kell segíteniük ezen tagállamokat.
További tagállamok – köztük Belgium, Bulgária, Németország, Franciaország, Lengyelország és Finnország – a migrációs nyomás kockázatának van kitéve, ezért a tervek szerint elsőbbségi támogatást kapnak az EU migrációkezelési eszköztárából.
A közlemény szerint Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Ausztria és Lengyelország az elmúlt öt év során felhalmozódott migrációs nyomás miatt mentességet kérhet a szolidaritási hozzájárulás egy része alól.
A testület egyelőre javaslatot tett az első szolidaritási alap létrehozására, és a tagállamok kormányait tömörítő Tanács feladata, hogy elfogadja és megállapítsa az alap nagyságát és a tagállamok arányos hozzájárulását. Miután a Tanács meghozza döntését, a tagállamok szolidaritási hozzájárulásai nyilvánosak és jogilag kötelezőek lesznek. A tagállamok szabadon választhatják meg, hogy milyen formában tesznek hozzájárulást.
A mostani bejelentést annak a keretében tette Brüsszel, hogy a bizottság elindította az első éves migrációkezelési ciklust.
A bizottság közleménye szerint az éves migrációkezelési ciklus átfogó képet nyújt az Európai Unió menekültügyi és migrációs helyzetéről, azonosítja a tagállamok által tapasztalt migrációs nyomást.
Az első uniós menekültügyi és migrációs éves jelentés szerint a migrációs helyzet az elmúlt időszakban – 2024 júliusa és 2025 júniusa között – javult, mivel az illegális határátlépések száma 35 százalékkal csökkent, részben a partnerországokkal való fokozott együttműködés eredményeként.
A dokumentumban ugyanakkor rámutattak: továbbra is fennállnak kihívások, köztük a jogszabályoknak nem megfelelő érkezések, az ukrán menekültek befogadása, valamint Oroszország és Fehéroroszország migrációs nyomásgyakorlása az unió külső határain.
Négyszázezren indulhatnak el az észak-afrikai partokról Olaszország felé, ha az ukrajnai és oroszországi gabona- és élelmiszer-szállítmányok nem indulnak el a világ szegényebb országaiba – idézte az olasz titkosszolgálat előrejelzéseit a Corriere della Sera című napilap szombaton.
Az újság értesülései szerint a titkosszolgálat már áprilisban figyelmeztette a római kormányt arra, hogy ha a „gabona-diplomácia” kudarcot vall, az Afrikában és Ázsia legszegényebb térségeiben kialakuló éhínség „precedens nélküli migrációt” indít el Európa felé, mindenekelőtt a Földközi-tenger partján fekvő országokba.
A Corriere della Serának nyilatkozó – neve elhallgatását kérő – kormányforrás úgy számolta, hogy Olaszország esetében négyszázezer bevándorlóról lehet szó.
A nemzetbiztonságért felelős parlamenti bizottság (COPASIR) folyamatosan egyeztet a nemzetbiztonsági hivatalt (DIS) vezető Elisabetta Bellonival, valamint Luciana Lamorgese belügyminiszterrel, aki pénteken „nagyon súlyos humanitárius válságról” beszélt, melynek következménye a migrációs nyomás folyamatos és jelentős növekedése lesz.
A Corriere adatai szerint az év eleje óta mostanáig érkezett több, mint 18 ezer bevándorló száma rövid időn belül 55 ezerre ugorhat: máris emelkedett az Egyiptomból, Tunéziából és Bangladesből érkezők száma, mely országokat kiemelten sújtja az ukrajnai gabona hiánya. Az újság megjegyezte, hogy Tunéziából már evezős csónakokkal kelnek át az olaszországi partokra, amire régóta nem volt példa. Indulásra készen állnak az emberekkel teli hajók Szirte líbiai tengerparti városból is: nem véletlen, hogy tucatnyi NGO-hajó várakozik a Földközi-tengernek azon a szakaszán, készen állva a migránsok fedélzetre vételére – írta a Corriere della Sera.
Mario Draghi kormányfő Oroszország és Ukrajna között igyekszik közvetíteni a Fekete-tenger partján fekvő ukrajnai kikötők működésének újraindítása érdekében. Csütörtökön telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, pénteken pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyeztetett. Az olasz kormányfő az egyik korábbi sajtótájékoztatóján már kijelentette: ha nem sikerül elindítani az ukrajnai kikötőkben álló gabona- és élelmiszer-szállítmányokat, annak „gigászi következményei lesznek, globális méretűek és borzalmasak”. Draghi megjegyezte azt is, hogy éppen ezért, „a világ legszegényebb országait sújtó humanitárius válság” elkerülésére kezdeményezte a kikötők ismételt működésbe léptetését.
A Corriere della Serának nyilatkozó Maurizio Martina, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) igazgató-helyettese szerint arra a 6 millió tonna búzára, valamint mintegy 14 millió tonna kukoricára van szükség, amelyet jelenleg nem tudnak útnak indítani Ukrajnából. A világ élelmiszerhiánnyal küzdő 55 országából 36-nak az ellátása függ Ukrajnától, búzaimportjuk több tíz százalékát Oroszország biztosítja. Az élelmiszerhiány majdnem 220 millió ember életét befolyásolja – tette hozzá Maurizio Martina.
A kormánypárti Ligát vezető Matteo Salvini a közösségi oldalán bejelentette, hogy készen áll minél előbb Ankarába és Moszkvába utazni a helyi kormányok képviselőivel tartandó egyeztetésre. „Minden diplomáciai csatornát ki kell használni a tűzszünet elérése, a gabonaszállítmányok újraindítása, valamint a párbeszéd érdekében” – írta Matteo Salvini. Hozzátette, hogy személyesen közli majd, ha a tervezett találkozókra sor kerülhet.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Az Európai Bizottság 700 000 eurós humanitárius támogatást nyújtott a fehérorosz határon rekedt, kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsoknak – közölte szerdán az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete.
Első körben a bizottság 200 000 eurót utalt át a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének (IFRC). Ez a támogatás az IFRC által kezelt Katasztrófavédelmi Sürgősségi Alaphoz való átfogó uniós hozzájárulás részét képezi, amit a Fehérorosz Vöröskereszt segélyszervezethez juttatnak el.
A bizottság további 500 000 euró finanszírozást is mozgósított, és egyeztetést folytat az unió humanitárius partnerszervezeteivel a pénzeszközök felhasználása érdekében.
Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós arra kérte a humanitárius szervezeteket, hogy a támogatást folyamatosan juttassák el a menekültek és migránsok e nagyszámú csoportjához. Az „Európai Bizottság készen áll arra, hogy a sürgős szükségleteket fedező finanszírozást nyújtson, amint a humanitárius partnerszervezetek hozzáférése a határokon rekedt migránsokhoz akadálytalan lesz” – tette hozzá.
Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke Twitter-üzenetében hangsúlyozta: „Európa a fehérorosz határon rekedt emberek oldalán áll, készek vagyunk többet is tenni értük”. „A fehérorosz rezsimnek azonban fel kell hagynia azzal, hogy embereket csal csapdába és életveszélybe sodorja őket” – hívta fel a figyelmet az elnök.
Az EU által biztosított segély élelmiszereket, takarókat, higiéniai és elsősegélycsomagokat és azok szállítását fogja fedezni.
Megnyílhat a lehetőség, hogy európai uniós forrásokból támogassák a fizikai akadályok telepítését a közösség külső határán – írta a Die Welt című német lap csütörtökön az Európai Tanács elnökének varsói látogatásával kapcsolatban.
Charles Michel a lengyel fővárosban tett szerdai látogatásán elmondta, hogy az EU a következő napokban megvitatja a „fizikai infrastruktúra finanszírozásának lehetőségét a határokon”. A tagországi kormány-, illetve államfőket összefogó testület elnöke arról is tájékoztatott, hogy elkészült a Tanács jogi szakszolgálatának elemzése, amely szerint a közösségi jog alapján nincs akadálya annak, hogy uniós pénzből támogassák a külső határ biztosítására szolgáló „fizikai infrastruktúra”, vagyis határkerítések telepítését. A Die Welt a hírportálján közölt összefoglalóban kiemelte: mindez azt jelenti, hogy látványos fordulat következhet be az EU migrációs politikájában. Előfordulhat, hogy Brüsszel mégis hajlandó lesz anyagilag támogatni a határkerítések építését. Ha ez valóban megtörténik, komoly politikai vereséget szenvedne Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – tette hozzá a lap, rámutatva, hogy a végső döntést a bizottságnak kell meghoznia, mert csakis a testület szabadíthat fel forrásokat. Felidézték, hogy a bizottság régóta hevesen ellenzi a határkerítések építésének pénzügyi támogatását. Ylva Johansson, a bizottság belügyi kérdésekért felelős tagja az októberi EU-csúcs után még arról beszélt, hogy nem adnak pénzt ilyen célra, és ezt a testület elnöke is világossá tette a tagországi vezetők előtt. Azonban – tette hozzá a Die Welt – időközben Litvánia és Lettország után Lengyelország is egyre inkább szorult helyzetbe kerül a fehérorosz rezsim által „államilag szervezett embercsempészet” miatt, és mindhárom tagállam támogatást követel Brüsszeltől, beleértve a kerítések és falak építését is. Az EU-s külső határ lengyel-fehérorosz szakaszán kialakult válsághelyzet miatt pedig végképp hatalmas nyomás nehezedik Ursula von der Leyenre. Egy név nélkül nyilatkozó magas beosztású uniós tisztségviselő a Die Weltnek elmondta, hogy a tagállami vezetők az októberi EU-csúcs zárónyilatkozatában kifejezetten leszögezték, hogy „nem fogadják el harmadik országok azon kísérleteit, hogy politikai célokra használjanak fel migránsokat”. Ennél is fontosabb a zárónyilatkozat 20. pontja, amely szerint „az Európai Tanács felkéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az uniós jogi keret minden szükséges módosítására, valamint a megfelelő pénzügyi támogatással járó konkrét intézkedésekre”. Ez a passzus arra kötelezi a Bizottságot, hogy folytasson nyílt vitát, ahelyett, hogy – amint az megtörtént – eleve elkötelezte magát a határkerítések társfinanszírozásának elutasítása mellett – írta a Die Welt. Hozzátették: tagállami körök ezzel kapcsolatban arra is rámutatnak, hogy nem lesz képes egyedül finanszírozni a határkerítést Litvánia, amelynek csaknem 700 kilométeres közös határa van Fehéroroszországgal.
