Az ukrán munkaerőpiac jelentős változásokon ment keresztül a teljes körű invázió miatt, amely a munkavállalók és a munkáltatók minden kategóriáját érintette. A válság ellenére a piac különböző szegmensei bizonyítják rugalmasságukat, és folyamatosan alkalmazkodnak a realitásokhoz.
Az ország gazdaságát befolyásoló kulcskategóriák közé tartoznak az úgynevezett „gallérok”, amelyeket hagyományosan több csoportra osztanak:
A „fehérgalléros munkások” olyan munkavállalók, akik szellemi munkát végeznek. Ide tartoznak az orvosok, ügyvédek, tanárok, mérnökök, menedzserek és más, az irodákban dolgozó szakemberek. Tevékenységük a tudásra épül, és biztosítja a gazdaság fejlődését.
A „rózsaszín gallérosok” a szolgáltatási szektor alkalmazottai, olyan szakmákat foglal magában, mint az eladók, pincérek, kozmetikusok és fodrászok. Biztosítják a társadalom mindennapi jólétét és kényelmét.
A „kékgalléros munkások” olyan munkavállalók, akik fizikai munkát végeznek az építőipar, a szállítás, a termelés stb. ágazataiban. Alapját képezik az anyagtermelésnek és az infrastruktúra támogatásának, fontos funkciókat töltenek be a gazdaság normális működése szempontjából.
A háborús kihívások ellenére a munkásszakmák képviselői továbbra is fontos szerepet töltenek be az ország gazdaságában, rugalmasságukról és alkalmazkodóképességükről tesznek tanúbizonyságot. Az építőipari munkások, szerelők, járművezetők és hegesztők iránti folyamatos kereslet megerősíti, hogy kritikus fontosságúak az ukrán infrastruktúra helyreállítása és működése szempontjából.
A robota.ua adatai szerint 2024 harmadik negyedévében az ukrajnai „kék” és „rózsaszín galléros” munkavállalók munkaerőpiacán érezhető az aktivitás növekedése. Az új és frissített önéletrajzok száma a fizikai dolgozók körében 10%-kal nőtt a tavalyi év utolsó negyedévéhez képest, a „rózsaszín gallérosok” esetében pedig 11%-kal.
A háború, a munkaerő külföldre való áramlása és a mozgósítás okozta nehéz gazdasági körülmények ellenére továbbra is nagy a kereslet a képzett munkaerő iránt. Sok iparágban tapasztalható szakemberhiány, ami új lehetőségeket teremt az igényes szakmák elsajátítására készen állók számára.
Janina Szkljarcsuk, a Nova Posta személyzeti és adaptációs főosztályának igazgatója megjegyzi, hogy a munkaerőhiány különösen a nyugati régiókban és a frontközeli területeken szembetűnő. A cég aktívan hajt végre ösztönző programokat a munkavállalók számára, beleértve az életbiztosítást, a jogi és pszichológiai támogatást.
A betöltetlen állások betöltésének folyamata átlagosan 15 naptári napot vesz igénybe. A vállalat modern digitális eszközöket használ a személyzet felkutatására, többek között a Telegram csatornákon megjelenő hirdetéseket, közlemények elhelyezése a Nova Posta alkalmazásban és a fiókokban elhelyezett televíziók képernyőjén. Az aktív munka folyik a hagyományos csatornákon is: álláskereső oldalakon, oktatási intézményekkel és munkaügyi központokkal való együttműködéssel, közlekedési eszközök elhelyezett reklámokkal és az alkalmazottak ismerőseinek munkavállalásra való ösztönzésével.
A munkaerőpiac tíz legkeresettebb szakemberei között 2024-ben a „kék”- és „rózsaszín galléros” munkavállalók dominálnak, többek között:
eladók;
sofőrök;
szakácsok;
katonák;
autójavító műhely alkalmazottai.
Ezek a foglalkozások kritikus fontosságúak egy olyan ország gazdaságának és mindennapi életének fenntartásához, amely a háború körülményei között folytatja a helyreállítást.
Ukrajna kormánya tisztában van a munkás szakmák fontosságával, és aktívan támogatja a szakképzés fejlesztését, ösztönözve a fiatalokat, hogy ezen a területen helyezkedjenek el. A jövőben a „kékgalléros munkások” szerepe nőni fog, hiszen az ország újjáépítéséhez és az infrastrukturális projektek megvalósításához nagyszámú képzett munkaerőre lesz szükség.
Milyen szakmákra lesz a legnagyobb kereslet a háború után?
A lerombolt infrastruktúrális objektumok helyreállítása lesz a fő feladat a háború befejezése után. Továbbra is magas lesz a kereslet az építőipar területén, például kőművesek, vakolók, festők és szerelők iránt. Különösen keresettek lesznek az infrastrukturális létesítmények, például utak, hidak és kommunikációs létesítmények helyreállításával és korszerűsítésével foglalkozó szakemberek. A mezőgazdaság továbbra is az ukrán gazdaság egyik fő ága. A csúcstechnológiás mezőgazdasági termeléshez olyan szakemberekre lesz szükség, akik képesek kezelni a mezőgazdasági gépeket és az automatizált komplexumokat. A növénytermesztés és -védelem terén naprakész tudással rendelkező agronómusok iránt is megnő az igény.
Korlátozott erőforrások mellett a berendezések, az elektronika és a háztartási gépek javítása és karbantartása kiemelt jelentőséget kap. A munkaerőpiacon keresettek lesznek az autójavító szakemberek (autószerelők, villanyszerelők), háztartási gépek, elektronikai cikkek, hegesztők és egyéb mesteremberek. A test- és megjelenés ápolásával kapcsolatos szolgáltatások, így a fodrász, kozmetikus, masszőr szolgáltatás iránti kereslet a háború alatt is stabil. Az ilyen szakmák iránti kereslet a jövőben várhatóan növekedni fog, mivel az emberek igyekeznek visszanyerni lelki egyensúlyukat és javítani fizikai állapotukon.
A munkás szakmák iránti növekvő kereslet már most magasabb bérekhez és jobb munkakörülményekhez vezet. A munkaadók kénytelenek versenyezni a képzett szakemberekért, vonzóbb feltételeket kínálva számukra. Alina Vahramejeva, a robota.ua a nagyvállalatokkal foglalkozó főosztályának vezetője megjegyezte, hogy a katonai helyzet és a gazdasági instabilitás miatt a „kék galléros” munkavállalók munkaerőpiaca jelentős változásokon megy keresztül. A szakképzett munkaerő iránti kereslet folyamatosan magas, különösen az építőiparban, a gyártóiparban és a logisztikai iparágakban. A munkaképes lakosság mozgósítása azonban bonyolítja a munkaerő-piaci helyzetet.
A vonzerő növelése érdekében az ukrán cégek különféle intézkedéseket tesznek, például javítják a munkakörülményeket (bérek emelése, munkába való szállítás megszervezése, lakásbérlés lehetősége), új csatornákat használnak a jelöltek felkutatására (Messengers Viber és Telegram) a hagyományos álláshirdetések mellett. Viktorija Krasznozson, az UKRLED Aluminium személyzeti igazgatója megjegyezte, hogy a mobilizálás bonyolítja a helyzetet: négy betöltött állásból már két alkalmazottat mozgósítottak. Ez munkaerőhiányhoz vezet, és folyamatosan felül kell vizsgálni a bérekre és a munkakörülményekre vonatkozó ajánlatokat.
A kormány az ukránok bérének gyors növekedését jósolja, mindenekelőtt a szakképzett munkaerő hiánya miatt – számolt be az rbc.ua hírportál a 2025-ös 12000. számú költségvetési törvénytervezet indokolására hivatkozva.
A jelentés szerint a dokumentum megállapítja, hogy 2023 második negyedéve óta a GDP alakulásában jelentős tényezővé vált magánfogyasztás növekedését a bérek emelkedése támogatja, többek között a munkaerő-piaci verseny fokozódása miatt, a migrációs folyamatok miatti képzett munkaerőhiány okozta.
Így a havi átlagkereset 2024 első negyedévében 2023 első negyedévéhez képest 22,5 %-kal nőtt, és 18 903 hrivnyát tett ki, 2024 második negyedévében pedig 2023 második negyedévéhez képest nőtt 22,1 %-kal éves összevetésben és 20 964 hrivnyát tett ki.
Az átlagfizetés 2024-ben várhatóan 20 581 hrivnya (2023-ban 17 442 hrivnya volt) lesz. A kormány 2025-re a havi átlagkereset növekedését prognosztizálja, nominálisan 18,5 %-kal 24 389 hrivnyára, reálértéken pedig 8,1 %-kal az előző évhez képest.
„Az ilyen jellegű béremelés hátterében a hazai vállalkozások azon törekvése áll, hogy munkaerőhiány mellett magasan képzett munkaerőt tartsanak meg és vonzanak magukhoz” – fejtette ki a kormány.
A kormány előrejelzése szerint a gyártók fokozatos alkalmazkodása az új működési feltételekhez, a növekvő gazdasági aktivitás és a munkahelyek számának növekedése – többek között a nők nagyobb bevonásával – további tényező lesz a fogyasztói kereslet élénkülésében, és hozzájárul a fogyasztói kereslet fokozatos mérsékléséhez és a munkanélküliségi ráta 17,7 %-os csökkenéséhez 2025-ben.
Az ukrán menekültek számának csökkenése miatt a lengyel cégek egyre gyakrabban szembesülnek munkaerő-problémákkal, a betöltetlen állások száma pedig csak nő – számolt be az rbc.ua hírportál a Rzeczpospolita című lengyel lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a probléma különösen az építőiparban és a termelő cégeknél súlyos, valamint a szállítás és a logisztika területén, ahol sok migráns dolgozik. A közgazdászok úgy vélik, hogy a helyzet súlyosbodhat, mert „a hasonló kulturális múlttal rendelkező országokból (például Ukrajnából és Fehéroroszországból) érkező bevándorlók lehetőségei fokozatosan kimerülnek, és a kormány megerősítheti a migrációs politikát, ami hatással lesz a munkaerő-beáramlásra a távolabbi országokból”.
Ezenkívül a lengyelországi demográfiai helyzet is hozzájárul a munkaerőhiány növekedéséhez.
Az energetikai helyzet romlása és a gazdasági viszonyok lassú normalizálódása a korábban vártnál nagyobb menekültáramlást eredményez 2024–2025-ben Ukrajnából, és a fokozatos visszatérés 2026-tól kezdődik – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) Inflációs jelentésére hivatkozva (2024. július).
A jelentés szerint 2024–2025-ben további menekültek külföldre áramlása várható (mintegy 400, illetve 300 ezer fő). Ezt a feltételezést az áprilisi előrejelzéshez képest rontja az ukrán energiarendszer jelentős tönkretétele, amely hosszú áramkimaradásokkal jár, és növeli a fűtési szezon kockázatait. „A mindennapi nehézségek mellett a gyakori áramkiesések negatívan érintik a termelési folyamatokat, ami csökkenti a gazdasági aktivitást és a munkaerő-keresletet, tovább serkenti a migrációt. A migrációt ráadásul a gazdasági feltételek magas biztonsági kockázatok miatti lassú normalizálódása fogja okozni” – áll a beszámolóban.
„Várhatóan 2026-ban megkezdődik a migránsok nettó visszatérése Ukrajnába, és fokozatos lesz (kb. 400 000 fő), mivel az új helyhez való alkalmazkodás fokozódik a hosszú külföldi tartózkodás, valamint az ukrajnai körülmények, többek között az áramszünetek miatt, bonyolultabb lesz, mint korábban gondolták. A belső menekültek száma is jelentős marad, mert a felmérések szerint jelentős részüknek nincs hova visszatérnie a jelentős pusztítások miatt” – jósolta az NBU.
„A gazdaság szerkezetében bekövetkező jelentős változások és a szakképzett munkaerő iránti igény növekedése a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek további erősödését vonja maga után, ami egyes ágazatokban a termelékenység növekedését meghaladó bérnövekedést ösztönöz majd a lakhatás, az infrastruktúra és a gazdaság élénkülése miatti munkahelyszám növekedése a menekültek aktívabb visszatéréséhez vezethet” – olvasható az NBU jelentésében.
Ukrajnában a munkaerőhiány dominóhatást válthat ki – először a vállalatok csökkentik a termelést, majd a veszteségeket Ukrajna egész gazdasága fogja megérezni – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a Kijevi Gazdaságkutató és Politikai Tanácsadó Intézet év eleji felmérése szerint ez a probléma a második helyen áll az ukrán cégek költségnövekedése után. A válaszadók mintegy fele jelezte, hogy munkaerőhiányt érez. „A munkaerőhiány az üzleti élet egyik fő problémája lett, hiszen a munkaerő-keresés egyre több energiát von el a vezetőktől. A háború alatt a bérek meghaladták a 2022 februári orosz invázió előtti szintet. Az új mozgósítási törvény a múlt hónapban hatályba lépett, és több százezer katonával kívánja feltölteni az ukrán hadsereg sorait” – írta a hírszolgálat.
A hírügynökség szerint ez a probléma csak súlyosbodik, mivel az orosz invázió immár harmadik éve tart. Ukrajna pedig kénytelen lesz betölteni azt a hiányt, amelyet az országot elhagyó, a hadsereghez csatlakozott vagy a csatákban elhunyt emberek milliói hagytak hátra. „Miközben az ukrán hadsereg próbálja tartani a frontot, az invázió kezdete óta termelésének negyedét vesztette el az ukrán gazdaság, amely a létszámleépítés miatt még nagyobb gyengülést kockáztat. Szerhij Nyikolajcsuk, az Ukrán Bankszövetség alelnöke szerint a gazdasági termelés csökkenése 2021-hez képest a létszámcsökkentéshez kapcsolódik, a háború előtti szint mintegy 27%-a. A háború elől elmenekült több mint 6 millió ember mellett a helyzetet bonyolítja, hogy a férfiak eltűntek az árnyékgazdaságban, és elkerülik a mozgósítást” – emlékeztetett a hírügynökség.
A csaknem 60 000 alkalmazottat foglalkoztató, 4000 betöltetlen állás pótlására törekvő Metinveszt csoport viszont azzal a problémával szembesült, hogy az ország délkeleti részén található zaporizzsjai üzeme a márciusi gyártásához nem talált alkalmazottakat – jegyezte meg Tetyana Petruk fejlesztési, együttműködési és fenntarthatósági igazgató. Elmondása szerint 89 munkás felkutatása három hónap intenzív munkába került, míg a háború előtt háromszor kevesebb időt vett igénybe.
A foglalkoztatási folyamatot az is nehezíti, hogy a férfiak nem szívesen mennek olyan nagyvállalatokhoz dolgozni, amelyek a toborzótisztek célpontjai. Petruk szerint valamikor a toborzóközpontok alkalmazottai még az állásra jelentkezőknek is behívót nyomtak a kezükbe. A munkaerőhiányos helyzet dominóhatást vált ki: először is a vállalat kénytelen lesz csökkenteni a termelést. Ennek megfelelően csökken az adóalap, ami végső soron a katonai célkitűzéseknek árt. „Ha a mozgósítás így folytatódik, kénytelenek leszünk leállítani néhány folyamatot vagy termelési létesítményt, mert fizikailag nem lesz elég dolgozónk” – mutatott rá Petruk.
Ukrajnában nő a munkaerő iránti kereslet, miközben a kínálat továbbra is korlátozott, többek között az elmenekülők számának további növekedése miatt, ezért nőnek a bérek – közölte pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) áprilisi makrogazdasági és monetáris helyzetelemzésére hivatkozva.
Az NBU szerint megnőtt a béremelési nyomás mind az álláskeresők, mind a munkaadók részéről. Emellett további hatást gyakorolt a minimálbér év eleji emelése is. „A fizetésemelés, a katonai állomány pénzügyi támogatására fordított jelentős költségvetési kiadások, a nyugdíjak indexálása (március óta) és a minimálbérhez kötött kifizetések növekedése hozzájárult a háztartások jövedelmének növekedéséhez, ami viszont támogatja a fogyasztói keresletet” – jegyezte meg jelentésében a jegybank.
Az NBU szerint az új álláshelyek számának növekedése az álláskereső oldalakon stabil munkaerő-keresletet jelez 2024 elején. Ugyanakkor az üzleti felmérések szerint egyre több cég esetében nehézségekbe ütközik a szakképzett és szakképzetlen munkaerő felkutatása.
Amint azt az NBU megjegyezte, az álláskeresők száma az álláskereső oldalakon közzétett önéletrajzok számával mérve tovább csökkent. „Ez lehet a foglalkoztatás fellendülésének és a korlátozott munkaerő-kínálatnak a következménye, többek között a mozgósítás és a további migráció révén” – áll az áttekintésben.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Az ukrajnai háború alatt a munkaerőpiac jelentős változásokon ment keresztül, többek között a megszigorított mozgósítási szabályok miatt, amely különböző ágazatokban okozott szakemberhiányt, az építőipartól a közlekedésig. E tekintetben számos, hagyományosan „férfiasnak” tekintett állást most nők töltenek be. A készségek fontossága a munkavállaló nemétől függetlenül döntő fontosságúvá válik, különösen azon körülménynek köszönhetően, hogy számos szakképzett alkalmazott külföldre utazott.
Munkaerőhiány a kiskereskedelemben
A jelentős munkaerőhiányt Ukrajnában, többek között a kiskereskedelemben, a tömeges migráció és mobilizáció okozza. Különösen akut probléma az eladó-tanácsadók, pénztárosok, biztonsági őrök, üzletvezetők, hordárok és sofőrök hiánya. Például az értékesítési tanácsadók RR-index aránya 1,6, a pénztárosok esetében pedig 3,4, ami azt jelzi, hogy itt nagy a munkaerőhiány.
A kiskereskedelmi piac cégei erre úgy reagálnak, hogy 5%-ról 20%-ra, egyes szakmákban akár 30%-ra is emelik a béreket. Az előrejelzések szerint 2024-ben 5-20 százalékos szinten folytatódik a béralap növekedése.
A nők töltik be a „férfias” állásokat
A nők szerepének növekedésével a „férfias” szakmákban, mint például az építőmunkások, sofőrök, elektromos és gázhegesztők, egyre több nő van azokon a területeken, ahol hagyományosan alulreprezentáltak. 2023-ban 1200 nő dolgozott az építőiparban, ami az ágazatban dolgozók 38%-a, szemben a háború előtti 20%-kal.
A kiskereskedelemben gyakrabban neveznek ki nőket olyan pozíciókra, amelyeket hagyományosan férfiasnak tekintettek. Többek között biztonsági őr, sofőr, portás állásokra, éppen a férfi jelöltek hiánya miatt. Például az ATB-hálózatban nők töltik be az őrök és a portások, az UPG országos benzinkúthálózatban a nők a sofőr, a tankoló, a hordár és a biztonsági őr posztjait.
Egyes ágazatokban, például a mezőgazdaságban azonban a férfiak dominálnak, az ilyen foglalkozásokkal járó magas fizikai stressz és egészségügyi kockázatok miatt. Ezekben az ágazatokban lassabban változik a munkaerő nemek szerinti összetétele, annak ellenére, hogy egyes esetekben – például drónkezelők – nő a nők száma.
Hogyan nőttek a bérek Ukrajnában
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint 2023 IV. negyedévében 19 231 hrivnyára nőtt az átlagkereset Ukrajnában, ami 16,7%-kal több az előző év azonos időszakához képest. Legnagyobb mértékben az „Információ és távközlés” területén nőttek a bérek – 23,3%-kal, havi 41 326 hrivnyára. Ezt a „Pénzügyi és biztosítási tevékenység” szektor követi 37 477 hrivnya (+24,0%) havi átlagbérrel. A „Közigazgatás és védelem” szektorban 12,2%-os növekedést regisztráltak, 28 516 hrivnyára. A „Szakmai, tudományos és műszaki tevékenység” szektor 13,8%-os növekedést mutatott, ahol az átlagkereset 25 860 hrivnya volt. A legalacsonyabb mutatók az oktatás területén vannak, ahol 13 500 hrivnya az átlagkereset, a növekedés mindössze 0,5 százalékos volt.
A 2022-es reálbért „megette” az infláció.
2022-ben az átlagkereset 14 847 hrivnya volt, de az inflációt figyelembe véve valójában 11,9%-kal csökkent. A kormány ugyanakkor 2023-ra 18 527 hrivnyára, az inflációt figyelembe véve pedig 10,1%-os nominális fizetésemelést prognosztizált. 2024-ben ez a szám várhatóan eléri a 21 809 hrivnyát, és az inflációt is figyelembe véve 8,5%-kal nő. Továbbá az előrejelzések szerint a fizetés 2025-ben eléri a 25 732 hrivnyát, 2026-ban pedig a 30 260 hrivnyát. Az IMF előrejelzése szerint 2024-ben az átlagfizetés dollárban 527 dollár lesz, ami meghaladja a háború előtti 2021-es adatot. 2025-ben várhatóan 559 dollár, 2026-ban pedig 619 dollár lesz.
Oroszországban 2023-ban mintegy 4,8 millió munkavállaló hiányzott, és a probléma 2024-ben is akut marad – írta vasárnap az Izvesztyija szakértőkre és az Orosz Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézetének kutatására hivatkozva.
Elvira Nabiullina jegybankelnök a múlt hónapban azt mondta, hogy Oroszországban akut munkaerőhiány van, amely veszélyezteti a gazdasági növekedést, mivel Moszkva fiskális és fizikai erőforrásokat pumpál a hadseregbe.
Oroszok százezrei hagyták el az országot az ukrajnai háború 2022 februári indulása óta, köztük magasan képzett informatikai szakemberek. Akik elmenekültek, vagy nem értettek egyet a háborúval, vagy attól tartottak, hogy behívják őket harcolni.
Az elvándorlás fokozódott, miután Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy 2022 szeptemberében mintegy 300 000 újonc részleges katonai mozgósítását hajtják végre.
Az Izvesztyija a kutatás szerzőjére, Nyikolaj Akhapkinra hivatkozva azt írta, hogy a munkaerőhiány 2022-ben és 2023-ban meredeken növekedett, különösen nagy a kereslet a sofőrök és a bolti dolgozók iránt.
„Ha a Rosstat (orosz statisztikai hivatal) által bemutatott adatokat kiterjesztjük a teljes munkaerőre, akkor a munkaerőhiány 2023-ban előzetes becslések szerint 4,8 millió embert fog kitenni” – idézte a lap az új kutatást.
A lap megjegyezte, hogy Anton Kotjakov munkaügyi miniszter elmondta, hogy a munkaerőhiányt a feldolgozóiparban, az építőiparban és a közlekedési ágazatban érzik keményen, ami arra kényszeríti a vállalatokat, hogy béremelésekkel próbáljanak több munkavállalót vonzani.
Az újság idézte Tatjana Zaharovát, a G. V. Plehanovról elnevezett orosz közgazdasági egyetem munkatársát, aki szerint a munkaerőhiány valószínűleg jövőre is fennmarad, mivel a gyári munkások, mérnökök, orvosok, tanárok és más szakmák esetében különösen nehéz lesz betölteni az üres állásokat.
A háború ellenére is magára talált sok ukrán vállalat. Idén szinte sehol sem voltak elbocsátások, a nyugati megyékben már erős a munkaerőhiány – részben a külföldre vándorlás miatt. A maradóknak viszont kisebb-nagyobb béremelést is tudtak adni a cégvezetők, akiknek a többsége jövőre létszámbővítést tervez.
Folyamatos a fizetésemelés, akár 15-20 százalékkal is növekednek a bérek, miközben az infláció erősen csökken és közelíti a 10 százalékot. A munkaerőhiány viszont nyomasztó, sok informatikus, mérnök, bolti eladó, ügyvéd, logisztikus, szállodai és vendéglátóipari dolgozó kellene.
Idén a cégek fele folyamatosan bővítette az alkalmazotti létszámot, jövőre a vállalatok 65 százaléka tervezi ezt. Az Európai Üzleti Szövetség (EBA) által szeptemberben végzett felmérésben szereplő társaságoknak csupán 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csökkentette a dolgozók számát.
Az EBA 131 cég HR vezetőjét kérdezte meg, 48 százalékuk nagyvállalat, 44 százalékuk pedig közepes vállalat képviselője. A megkérdezettek 70 százaléka külpiacra is dolgozó cég helyzetét érzékeltette. Többségük a kis- vagy nagykereskedelem, a pénzügyi szolgáltatások, a gyógyszeripar és a jogi vagy adózási területen működik.
A válaszadók 76 százaléka idén valamilyen mértékben emelte a fizetéseket, mindössze 1,5 százalékuk mérsékelt kissé a válságos helyzetre hivatkozva. Az emelők 47 százaléka 10-15 százalékkal toldotta meg a béreket a megelőző évhez képest, negyede 15-20 százalékkal vitte feljebb a havi fizetést, míg 8 százalékuk 20 százaléknál is többet adott. Ugyanakkor kicsit kevesebb, mint 8 százalékuk visszavágta a fizetéseket, de ez mindegyik érintett esetében kisebb volt 10 százaléknál.
A gazdaság stabilizálódására utal, hogy az ukrán cégek négyötöde semmiképp sem szeretne kisebb létszámmal dolgozni 2024-ben, 93 százalékuk pedig biztosan emeli a fizetéseket. Ezt a többség 10-15 százalék közötti mértékben tervezi, viszont a válaszadók tizede 15-20 százalékkal szeretne többet adni.
Érdekes, hogy a felmérésben résztvevő ukrán vállalatoknak csupán ötödénél dolgoznak kizárólag Ukrajnában élő munkatársak. A cégek 33 százalékánál 5 százaléknál magasabb a külföldről bedolgozók aránya. A sort Lengyelország vezeti, mögötte Németország, Csehország, Románia, Egyesült Királyság, Spanyolország és Izrael a sorrend. Leszakadva jön ezután Hollandia, Szlovénia, Ausztria, Belgium, Norvégia, Lettország, Olaszország, Luxemburg, az Egyesült Államok és Kanada.
Sokan megjegyezték, hogy egyre nagyobb és állandósult a munkaerőhiány, ez most a vállalatok kicsit több mint felére nehezedő nyomás, de további harmaduk ideiglenesen szenved attól, hogy nem jelentkezik elegendő munkaerő. Az orosz invázió kezdete óta most szeptemberben hirdették meg a legtöbb állást egyetlen hónap alatt, mintegy 106 ezer embernek ajánlottak fel különféle munkalehetőséget.
A munkaerőhiány már másfél éve nyomasztja az ukrán gazdaságot. Sok képzett fiatal eltávozott az országból és kétséges, hogy visszamegy-e egyáltalán. Rengeteg építőipari munkás is máshol keresett boldogulási lehetőséget, több százezren költöztek át például Lengyelországba.
Ukrajnának minden körülmények között elnéptelenedéssel, munkaerőhiánnyal és a népsűrűség csökkenésével kell szembenéznie – mondta Ella Libanova, a Demográfiai és Társadalomkutató Intézet igazgatója, jelenti az Interfax-Ukrajna.
Az általa bemutatott becslések szerint ez év elején az ukrán hatóságok ellenőrzése alatt álló terület lakossága 31,6 millió fő volt, jelenleg valamivel magasabb.
„35 millió rendkívül optimista forgatókönyv 2033-ra. A demográfiai növekedés lehetősége kimerült. A fejlett országokban ezt a migráció kompenzálja” – mondta az intézet igazgatója.
Emlékeztetett arra, hogy a háború előtti becslések szerint Ukrajnában a 20 éves férfiak 42%-a nem éli meg a 65 éves kort. A kivándorlásról beszélve Libanova felidézte, hogy a háború előtt úgy vélték, mintegy 3 millió ukrán dolgozott külföldön, a háború után azonban további 6 millió ember távozott az országból.
A szakember elmondta, hogy a háború után ne mesterségesen korlátozzák a kivándorlást, hanem kezdjék el már a felkészülést a bevándorlásra. Szerinte évente akár 300 000 migránsra is szükség lehet ahhoz, hogy a lakosság 30 milliós szinten maradjon.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
