Marian Jurečka cseh munkaügyi és népjóléti miniszter hétfőn Prágában közölte, hogy jelenleg 158 800 ukrán menekült rendelkezik munkaviszonnyal Csehországban. Ez az adat 44 800-zal haladja meg az egy évvel ezelőtti számot, és több mint kétszerese a két évvel ezelőtti álláshelyzetnek – számolt be róla az MTI.
„Az ukrán menekültek gazdasági tevékenységéből származó állami bevételek folyamatosan növekednek, míg a rájuk fordított kiadások csökkennek” – mutatott rá a miniszter, akinek szavait a Novinky.cz hírportál idézte. Az idei év első negyedében a bevételek 3,1 milliárd koronával voltak magasabbak, mint a menekülteknek nyújtott támogatások.
A miniszter szerint jelenleg 86 ezer ukrán menekültnek fizet a cseh állam szociális támogatást, két éve ez a szám 149 ezer volt. Közvetlenül az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása után, 2022 tavaszán 234 ezer ukrán menekült kapott állami támogatást Csehországban. Az állami támogatást felvevő ukránok többségét idősek, betegek, illetve gyerekek teszik ki. A munkaképes személyek többsége már állásban van.
A prágai belügyminisztérium kimutatása szerint jelenleg 373 134 ideiglenes védelmet élvező ukrán menekült él Csehországban. Míg a menekültek támogatására az első negyedévben 3,8 milliárd koronát (mintegy 61 milliárd forint) költött az állam, addig a bevételek 6,9 milliárd (112 milliárd forint) koronát tettek ki.
Az ukránok hozzájárulása a cseh gazdasághoz sokkal nagyobb, sokszínűbb, mint csak a kötelező járulékok és adók fizetése. Több ágazat, mint az építőipar, a mezőgazdaság vagy a közélelmezés működtetése az ukránok segítsége nélkül ma már elképzelhetetlen
– mondta a tárcavezető.
Ezt a véleményt a szakértői elemzések is alátámasztják. „Ha az ukránok nagyobb számban elhagyják itteni munkahelyeiket, akkor gyakorlatilag egész Csehország leáll” – jelentette ki Tomás Prouza, a cseh ipari és idegenforgalmi szövetség elnöke.
2024-ben 64 külföldi kapott lehetőséget hivatalos elhelyezkedésre Kárpátalján. A Kárpátaljai Megyei Munkaügyi Központ 2024. szeptember 4-ig az év folyamán 64 engedélyt adott ki külföldiek foglalkoztatására.
A legtöbb engedélyt az alábbi gazdasági tevékenységi területeken adták ki:
Nagy- és kiskereskedelem – 9;
feldolgozóipar ‒ 7;
Egyéb iparágak (átmeneti szállás, vendéglátás, kitermelő ipar, egészségügy, oktatás stb.) – 48.
A következő országok állampolgárai kapták a legtöbb engedélyt:
A Bild jelentése szerint a Németországban tartózkodó ukrán menekültek csupán 25%-a dolgozik.
Összehasonlításképpen: Dániában a 78%-uk, Csehországban a 66%-uk, Lengyelországban a 65%-uk, Svédországban és Nagy-Britanniában az 56%-uk, Hollandiában pedig az 50%-uk.
A jogi követelmények gyakorlatilag minden EU-tagországban azonosak, de pénzügyi szempontból nagy különbségek vannak. A szakértők úgy vélik, hogy Németország olyan feltételeket biztosít, amelyek nem motiválják az ukránokat a munkára.
Németország 563 euró segélyt, gyermekenként 471 euró támogatást fizet, fedezi a lakhatást és a járulékos kiadásokat. Egy másik tényező, hogy a németországi ukránok 72%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és magasan képzettnek számít. De a végzettség megerősítésének eljárása nagyon hosszú.
Az új jogszabálynak legalizálnia kell a foglalkoztatás különböző formáit: távmunka, otthoni munka, nem kötött munkaidő. Emellett digitalizálják a munkavállalóra vonatkozó információgyűjtést, így nem lesz többé szükség papíralapú munkakönyvekre – jelentette be Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter.
Januárban megkezdődik a dokumentum megvitatása minden érintett féllel: „Ukrajnában a munkaerőpiac továbbra is az 1971-es Munka Törvénykönyve szerint működik. A számos változás ellenére ez a dokumentum már nem felel meg a kor követelményeinek, és lassítja a gazdaság fejlődését”, – mondta Szviridenko.
Ezenkívül 2024-ben a Gazdasági Minisztérium az állami beszerzésekkel kapcsolatos álláspontjának reformját tervezi, ami segít a strukturális munkanélküliség elleni küzdelemben.
„Ez egyfajta munkaerőhiány, amikor sok a munkanélküli, ugyanakkor a munkaerőpiacnak egészen más szakemberekre van szüksége. A probléma megoldására minimálisra csökkentik az államilag finanszírozott helyeket a felsőoktatási intézményekben. Ehelyett az ukránoknak lehetőségük lesz arra, hogy pályázhassanak, és elsajátítsák a kívánt szakmát”, – áll a közleményben.
A pályázati támogatások részben fedezik az oktatás költségeit (tandíj társfinanszírozása). A hallgató az intézményt és az oktatási programot preferenciái szerint választja ki. Egy ilyen rendszer célja a választás maximális szabadsága.
„Egy fiatal abba az oktatási intézménybe megy, amelybe akar, nem oda, ahol államilag finanszírozott helyek vannak. Ilyen esetben sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a diploma megszerzése után valamilyen szakmában fog dolgozni, mint a jelenlegi körülmények között”, – hangsúlyozta a miniszter.
Milyen változások várnak az Állami Foglalkoztatási Szolgálatra
A gazdasági tárca elmondása szerint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat tevékenységét korszerűsítik. A reform részeként a szervezet folyamatainak 90%-a digitalizálásra kerül. A tervek között szerepel továbbá egy széles körű partnerségi hálózat létrehozása:
oktató cégek,
toborzó cégek,
társadalmi projektekben részt vevő állami szervezetek.
Emelkedik az emberek és a vállalkozások állami támogatásának mértéke, közel 100 000 ukrán vehet részt képzésen és átképzésen. A munkáltatók pedig legalább 10 000 befogadó munkahely rendezéséért kaphatnak majd kompenzációt.
Emellett a eRobota programon belül 15 000 pályázat kiadását tervezik:
saját vállalkozás számára,
veteránok és házastársaik számára,
feldolgozó vállalkozások számára.
Ha valaki nem tudja, milyen szakmát tanuljon, vagy hivatásváltást tervez, a Gazdasági Minisztérium azt javasolja, hogy nézze meg alaposabban a jelenlegi munkaerőpiac keresleti listáját.
Ukrajnában most szükség van:
a védelmi-ipari komplexumban mérnökökre és műszaki szakemberekre,
katonákra minden szakterületen,
STEM oktatás végzőseire (természettudomány, technológia, mérnöki és matematikai),
orvosokra, különösen rehabilitátorokra és pszichológusokra,
Novemberben a munkaerő-piacon csökkent állásajánlatok száma, áll a Work.ua álláskereső szolgáltatás tanulmányában.
Az elemzők megjegyezték, hogy novemberben a munkaerőpiacon kialakult változások a szokásos szezonális ingadozásokkal vannak összefüggésben. A szeptemberi és októberi aktivitást követően, amikor a vállalkozók a „főszezonra” készültek, jelentősen csökkent a betöltetlen állások száma.
A munkaadók negyedik hónapja több mint 100 000 betöltetlen állást hirdetnek, munkaerőpiacon tapasztalható élénkülés ellenére regionális különbségek figyelhetők meg – bár ősszel sok cég települt át frontvonalbeli régiókba, a betöltetlen állások száma még mindig jóval alacsonyabb a háború előtti szintnél.
A Work.ua véleménye szerint munkaerőpiac fontos tényezője a katonai toborzás. Novemberben többek között a „Védelem, biztonság” kategóriában volt megfigyelhető a megüresedett állások számának legnagyobb növekedése. Ugyanakkor a legmagasabb fizetést a hadsereg számára szükséges szakembereknek ajánlják.
Az elemzők az alábbi pozitív tendenciákat emelték ki:
az átlagfizetés 18 500 UAH-ra emelkedett;
2023-ban először nőtt meg a verseny az álláskeresők között a munkaerőpiacon, de a munkaerőhiány leküzdéséről még korai beszélni.
Ez mindössze 2%-kal több mint egy évvel ezelőtt, számolt be Németország Szövetségi Munkaügyi Ügynöksége, közölte a Bild.
A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség adatai szerint mindössze 135 ezer ukrán menekültet foglalkoztatnak. Többségük a szolgáltató szektorban, a termelésben, az építőiparban és a szállodaiparban dolgozik. További 467 000 munkaképes felnőtt menekült részesül civil segélyben.
Az ukránok – sok más menekülttel ellentétben – lehetőséget kaptak arra, hogy azonnal munkát vállaljanak, aminek következtében valóban sokkal gyorsabban jutnak munkához, mint a többi menekült. Az ukrán menekültek azonban Németországban más európai országokhoz képest lassan integrálódnak a munkaerőpiacba, az ország októberben elindított egy „turbóprogramot” a foglalkoztatás érdekében, amely lehetővé teszi, hogy a jelenlegi szabályoknál alacsonyabb német nyelvtudással is elhelyezkedhessenek.
A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség adatai szerint októberben 129 000 ukrán vett részt integrációs tanfolyamokon. Közülük 95 ezren a következő hat hónapon belül, a többiek 2024 szeptemberéig végzik el a tanfolyamokat.
A CDU/CSU és a német Szabaddemokrata párt politikusai azt kérik, hogy az ukránoknak csak menedékkérőknek adjanak segélyt, munkanélküli segélyt ne: havi 502 euró helyett maximum 410 eurót (januártól 563 euró).
A kezdeményezés kidolgozói szerint a saját bevétel növelése kell, hogy ösztönözze a foglalkoztatást, és amíg az állam minden igényt fedez és segélyt fizet, addig nincs ilyen igény.
Főként nők és gyerekek menekültek az ukrán háború elől Németországba. A letelepedett ukrán menekültek kevesebb, mint harmada vállalt munkát, aki megtette, az viszont nagyrészt túlképzett az adott feladathoz. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagosan 887 ezer forintot keresnek egy hónapban.
A Németországban tartózkodó, foglalkoztatott ukrán menekültek csaknem fele túlképzett a munkájához: mintegy 68 százalékuk egyetemi végzettséggel rendelkezik, további 16 százalékuknak pedig szakképzettsége van – szerepel a német szövetségi munkaügyi hivatal, a Bundesagentur für Arbeit (BA) által csütörtökön kiadott tanulmányban. A berlini ipari és kereskedelmi kamara és a munkaügyi hivatal által ukrán menekültek számára szervezett állásbörze résztvevői tolonganak az információs standoknál. Több mint 50 cég van a helyszínen információs standokkal és állásajánlatokkal.
A berlini ipari és kereskedelmi kamara és a munkaügyi hivatal által ukrán menekültek számára szervezett állásbörze résztvevői tolonganak az információs standoknál. Több mint 50 cég volt a helyszínen információs standokkal és állásajánlatokkal.
A nürnbergi foglalkoztatáskutató intézet (IAB) tanulmánya szerint a munkaképes ukrán menekültek 18 százaléka folytatott keresőtevékenységet a megkérdezéskor, ez az arány egyéves tartózkodás után 28,1 százalékra emelkedett.
Rengeteg ukrán települt át Németországba az Ukrajna elleni tavaly februári orosz inváziót követően. A foglalkoztatottak mindössze 39 százaléka dolgozik teljes munkaidőben, 36 százalékuk részmunkaidős, 18 százalékuk marginális – vagyis alacsony keresettel vagy rövid időtartamú – munkát végez, 7 százalékuk pedig képzésekre jár vagy gyakornok – szerepel a tanulmányban.
Az IAB adatai szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott ukránok havi átlagkeresete 2550 euró, csaknem 1000 euróval kevesebb, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott német állampolgárok havi átlagkeresete. A végzettség, a tapasztalat és a német nyelvtudás mind hozzájárul a jobb munkaerőpiaci lehetőségekhez és a magasabb fizetéshez.
A munkaképes korú ukránok túlnyomó többsége, nagyjából 80 százaléka nő, felüknek gyereke van.
A gyerekek miatt több német családdal kerülnek kapcsolatba, és ez közvetlen módon megkönnyíti a munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket is.
Az ukrán menekültekre nem vonatkozik a foglalkoztatási tilalom Németországban, és menedékjogi procedúrákon sem kell keresztülmenniük, és jogosultak a német szociális törvények szerinti alapellátásra. A tanulmány egy hatezer fős reprezentatív felmérésen alapul, melyet 18 és 64 év közötti, munkaképes korú ukrán menekültekkel végeztek, akik 2022 februárja óta élnek Németországban.
A megkérdezettek 60%-a háború előtt érkezett Lengyelországba, 40%-uk pedig háborús menekült.
Az ukránok 78%-a munkát vállalt Lengyelországban, 56%-uk küld pénzt haza Ukrajnába. A nem munkaképes korú ukránok aránya Lengyelországban 4% – olvashatjuk az Ukrajna polgárai a lengyel munkaerőpiacon. Új kihívások és kilátások című tanulmányban – számol be az Ukrinform.
A közvélemény-kutatásban idén tavasszal 500 személy vett részt. A felmérés szerint minden harmadik ukrán (35%) a végzettségének megfelelően végzi a munkát. A háborús menekültek fele ugyanakkor azt mondta, hogy az általuk végzett munka nem felel meg a képzettségüknek.
A háború kitörése után milliók hagyták el az országot. A legtöbben Lengyelországba vándoroltak, amiben a lengyel kormány és a lakosság is támogatta őket. A Migrációkutató Intézet friss elemzésé alapján Varsó már több mint egy évvel ezelőtt a menekültek tartós jelenlétével számolt, és kulcsfontosságúnak tekintette a munkaerőpiaci integrációjukat.
Lengyelországban már a háború előtt munkaerőhiány volt, amit már akkor is ukrán bevándorlókkal elégített ki részben a lengyel gazdaság. A lengyel politikai vezetés az ukrajnai menekülteken való segítésre mint lehetőség tekint, hogy középtávon megoldják a munkaerőhiányt az országban, ezáltal fel tudják pörgetni a lengyel ipart, felgyorsítani a gazdasági növekedést, és növelni tudják Lengyelország súlyát a régióban illetve Európában – idézi Veres Kristóf Györgynek, az intézet vezető kutatójának az inforádiós nyilatkozatát az Infostart.
Hozzátette, a menekültek például ingyenes egészségügyi ellátást, közülük a gyerekek pedig szociális támogatást is kapnak Lengyelországban. Továbbá megkönnyítették a munkavállalási célú, ideiglenes tartózkodási engedélyük megszerzését is.
Elmondta, jelenleg 700 ezer olyan ukrán dolgozik Lengyelországban, aki a háború kitörése után érkezett. Azonban kiemelte, a nyelvtudás és az ukrán végzettség elismerésével kapcsolatos problémák miatt a legtöbben nem a képzettségüknek megfelelő munkát végzik. Például egy tavaly nyári felmérés szerint az Ukrajnában orvosként dolgozók fele tudott orvosként elhelyezkedni a lengyeleknél, sokan pedig ápolóként tevékenykednek. Viszont az ukrán ápolók nem igazán kaptak ápolói állást. Összességében pedig az ukrán vendégmunkások java fizikai munkát végez: például takarít vagy felszolgál.
Fontos kérdés az, hogy ha véget ér a háború, és az ukrán férfiak újra elhagyhatják az országot, akkor vajon a család és a gyerek fog visszamenni Ukrajnába, vagy mondjuk az ukrán férj fog elmenni Lengyelországba – tette hozzá a kutató.
Ukrajna a padlóra került
Mindeközben Ukrajna gazdasága romokban hever. Ukránok milliói vándoroltak el a háború kitörése után az országból, de jelentős a katonai emberveszteség is. Igaz, a munkanélküliség háborús helyzetben nehezen értelmezhető, azonban 40 százalék körül lehet, valamint a hrivnya értéke is zuhan.
29,2 százalékkal csökkent tavaly Ukrajna bruttó hazai összterméke – vagyis a GDP-je – az ország gazdasági minisztériumának a kalkulációja szerint. A hatalmas esés okait leginkább a kelet-ukrajnai orosz invázióra visszavezethető lakossági fogyasztás csökkenésében, valamint az export és az import bezuhanásában látják a szakemberek.
Ami a 2023-ra vonatkozó becsléseket illeti: Ukrajna gazdasági minisztériuma március elején 1 százalékra mérsékelte az ország idei GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzését a korábbi 3,2 százalékról.
A lengyel hatóságok megszüntették az országban tartózkodó oroszok egyszerűsített foglalkoztatására vonatkozó eljárást. Erről Marlena Malong családügyi és szociális ügyekkel foglakozó miniszter számolt be a sajtónak.
A tisztségviselő szerint a döntést az ukrajnai háború és az Oroszországból érkező tömeges migrációs nyomás miatt kellett meghozni. Azon orosz állampolgárok, akik már megkapták az egyszerűsített foglalkoztatást, a munkavállalási engedélyük lejártáig folytathatják a munkát – írja a Meduza.
