Array ( [count_posts] => 3 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aToyODk1Mzt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30= [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 34767 [content] =>A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank január első felében a világgazdaság recessziót prognosztizálta, amely 2023-ban az világ országaira is kiterjed. A Forbes közölte, a brit Gazdaság- és Vállalkozáskutató Központ adatai szerint a világgazdaság növekedése 2023-ban leáll, miközben a kormányok az áremelésekkel harcolnak.
Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója a Financial Timesnak adott interjújában hangsúlyozza, hogy a recesszió a világ gazdaságainak egyharmadát fogja lefedni. Hiszen az USA, az EU és Kína gazdasága egyidőben fog lelassulni.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet jelentése a növekedés jövő évi meredek lelassulását jelzi, ami leginkább Európát érinti. Mindez a kontinens az 1970-es évek óta tapasztalható legsúlyosabb energiaválsága miatt.
A kis országok a legsebezhetőbbek
A Világbank a globális gazdasági kilátásokról szóló jelentése szerint további kedvezőtlen sokkok várhatóak, amelyek 2023-ban recesszióba taszítják a világgazdaságot. A gazdasági sokkoknak leginkább a kis országok lesznek kiszolgáltatva – írja a Bloomberg. A Világbank úgy véli, hogy 2023-ban a világ a gazdaság lassú növekedésére számíthat. Ez az inflációszabályozási politikát, valamint Oroszország Ukrajna elleni háborúját tükrözi.
A Világbank sürgős intézkedések meghozatalára szólít fel a fejlődő országok recessziójának és adósságproblémáinak csökkentése érdekében. Az ilyen országokban a legalacsonyabb a beruházások növekedési szintje az elmúlt két évtizedben.
Nem lesz mély recesszió
Január végén minden piacon jelentősen csökkent annak valószínűsége, hogy a világgazdaság recesszióba esik. A JP Morgan a gazdasági recesszió valószínűségének meredek csökkenését jósolja 2023-ban, számol be az Ekonomicsna pravda a Bloomberg-re hivatkozva. A Goldman Sachs idén az eurózóna gazdaságának 0,6%-os növekedésére számít a korábbi csökkenést kilátásba helyező prognózishoz képest.
Az Economist azt írta, hogy az amerikai gazdaság recesszióval néz szembe, nem pedig válsággal. A gazdaságról szóló anyag szerzője, Simon Rabinovich szerint az USA recessziója enyhe lesz. Az év végére az infláció visszaszorul, és az amerikai gazdaság kilábal az enyhe recesszióból.
Okszana Csopak
[type] => post [excerpt] => A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank január első felében a világgazdaság recessziót prognosztizálta, amely 2023-ban az világ országaira is kiterjed. A Forbes közölte, a brit Gazdaság- és Vállalkozáskutató Központ adatai szerint a világgazdaság n... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1675290780 [modified] => 1675265329 ) [title] => Mik az előrejelzések a világgazdaságot illetően jövőre? [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=34767&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 34767 [uk] => 34593 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 34594 [image] => Array ( [id] => 34594 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/reczesiya.jpg [original_lng] => 293681 [original_w] => 2520 [original_h] => 1418 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/reczesiya-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/reczesiya-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/reczesiya-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/reczesiya-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/reczesiya-1536x864.jpg [width] => 1536 [height] => 864 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/reczesiya-2048x1152.jpg [width] => 2048 [height] => 1152 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/reczesiya.jpg [width] => 2520 [height] => 1418 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1675258129:12 [_thumbnail_id] => 34594 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1876 [_oembed_b97ab18aff530909b4167e9de762fb94] => [_oembed_time_b97ab18aff530909b4167e9de762fb94] => 1675258131 [_oembed_3f3db3255b8bb3f716e84956464ffe0d] => [_oembed_time_3f3db3255b8bb3f716e84956464ffe0d] => 1675258131 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 33854 [2] => 11 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Kiemelt téma [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 13764 [1] => 28953 [2] => 4744 ) [tags_name] => Array ( [0] => Kristalina Georgieva [1] => Nemzetközi Valutaalap [2] => recesszió ) ) [1] => Array ( [id] => 19074 [content] =>Tavaly júniusban fogadta el a salvadori törvényhozás azt az előterjesztést, amelynek köszönhetően a bitcoin hivatalos fizetőeszköz lett a közép-amerikai országban. A törvény szeptember 7-től lépett hatályba. Néhány nappal ezelőtt Nayib Bukele, Salvador elnöke 15 millió amerikai dollárért vásárolt 410 bitcoint, hogy így növelje meg az állam digitális pénzkészletét.
Most a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közleményt adott ki, amelyben azért gyakorolt nyomást Salvadorra, hogy vegye ki az általa elfogadott hivatalos fizetőeszközök közül a bitcoint. A szervezet vezetői azzal érveltek, hogy a kriptovaluta elfogadása és használata komoly kockázatokat hordoz magában mindenekelőtt a közép-amerikai ország pénzügyi stabilitása és integritása, valamint a fogyasztóvédelem és az ahhoz kapcsolódó adózási szabályok szempontjából. Egyes igazgatók kifejezték aggodalmukat a bitcoin-alapú kötvények mögöttes kockázatai miatt.
Az IMF emellett rámutatott, hogy a Chivo nevű digitális pénztárca-alkalmazás és a bitcoin körüli gazdasági környezetet szigorúan kell szabályozni és ellenőrizni. Az állásfoglalás nem véletlenül született meg, a háttérben ugyanis az áll, hogy a Nemzetközi Valutaalap jelenleg is tárgyalásokat folytat Salvadorral egy 1,3 milliárd dolláros hitelcsomag nyújtásáról és a szervezet az ügyet folyósítási feltételként alkalmazza. Az egyelőre nem szivárgott ki, hogy Salvador mit reagál a szervezet lépésére.
Forrás: Sg.hu
[type] => post [excerpt] => Tavaly júniusban fogadta el a salvadori törvényhozás azt az előterjesztést, amelynek köszönhetően a bitcoin hivatalos fizetőeszköz lett a közép-amerikai országban. Most a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közleményt adott ki, amelyben azért gyakorolt ny... [autID] => 10 [date] => Array ( [created] => 1643310000 [modified] => 1643301799 ) [title] => Nyomást gyakorol Salvadorra a Nemzetközi Valutaalap [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=19074&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 19074 [uk] => 19101 ) [aut] => nyesi [lang] => hu [image_id] => 19076 [image] => Array ( [id] => 19076 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/bitcoin-2.jpg [original_lng] => 34116 [original_w] => 501 [original_h] => 282 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/bitcoin-2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/bitcoin-2-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/bitcoin-2.jpg [width] => 501 [height] => 282 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/bitcoin-2.jpg [width] => 501 [height] => 282 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/bitcoin-2.jpg [width] => 501 [height] => 282 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/bitcoin-2.jpg [width] => 501 [height] => 282 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/bitcoin-2.jpg [width] => 501 [height] => 282 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1643352864:8 [_thumbnail_id] => 19076 [_edit_last] => 10 [translation_required] => 2 [views_count] => 19132 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 28953 [1] => 19950 ) [tags_name] => Array ( [0] => Nemzetközi Valutaalap [1] => Salvador ) ) [2] => Array ( [id] => 15960 [content] =>Bizalmat szavazott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgató tanácsa a bolgár Krisztalina Georgievának, aki a héten közgyűlésen találkozik a világ pénzügyminisztereivel és jegybankelnökeivel.
Azzal gyanúsították Krisztalina Georgievát, hogy amikor a Világbank ügyvezető igazgatója volt, nyomást gyakorolt az egyik legfontosabb kiadvány, a Doing Business szerkesztőire, hogy Kína besorolását javítsák fel, pontosabban ne rontsák le, ahogy ettől a kínaiak tartottak. A Nobel-díjas Joseph Stiglitz szerint üzletet kötöttek: a Világbanknak szüksége volt tőkeemelésre, és ezt csak Kínától remélhette, miután Trump elnök beintett. Peking cserébe azt kérte, hogy a Doing Business kiadványban jó besorolást kapjon. Stiglitz jól ismeri a Világbankot, mert korábban ott dolgozott. Szerinte a Világbank jelenlegi vezetője – akit Trump nevezett ki – állt a botrány hátterében.
Joe Biden nehéz helyzetbe került, mert egy demokrata és egy republikánus szenátor kérte őt, hogy nézzen utána alaposan Georgieva felelősségének – írja a Politico. Washingtonban a Kína-ellenesség mindkét nagy pártot jellemzi. Biden mégiscsak úgy dönthetett, hogy európai szövetségeseit támogatja, akik mindvégig kiálltak Georgieva mögött. Különösen a franciák harcoltak érte. Párizs mindenképp ragaszkodik ahhoz, hogy az IMF vezetője európai legyen. Európában és Amerikában pontosan tudják, hogy a kínaiak is megcélozták ezt a posztot. Mind Európában, mind Amerikában el kívánják kerülni a kínaiak előretörését, és ezért a posztján maradhatott Krisztalina Georgieva.
Miért akarták őt megfúrni?
Stiglitz szerint csak ürügy volt a Doing Business, mert valójában a nagy amerikai bankok nem értettek egyet Georgieva kölcsönpolitikájával. Argentína kapcsán csaptak össze az érdekek: a magánhitelezők azt akarták, hogy csupaszítsák le a csőd szélére került latin-amerikai államot, míg Georgieva olyan hitelfeltételeket harcolt ki, amelyek figyelembe veszik az adós ország törlesztési képességeit. Az IMF új hitelpolitikája el akarja kerülni a görög csapdát, amikor évtizedes gödörbe került az adós állam, amelynek polgárai tartós életszínvonal-csökkenéssel kényszerültek szembenézni.
Kicsoda Krisztalina Georgieva?
A bolgár közgazdász 2016-ban tért vissza a Világbankhoz, miután hat éven keresztül az Európai Unió egyik legfontosabb biztosa volt. Ő foglalkozott ugyanis a költségvetéssel. A Világbanknál nem volt újonc Georgieva, hiszen 17 év alatt egészen az alelnöki posztig emelkedett a karrierje. Ő ott is a nemzetközi hitelezéssel foglalkozott. A bolgár közgazdász három évet töltött ebben a pozícióban, majd átkerült a Nemzetközi Valutaalaphoz, ahol immár első ember lett. Elődje, Christine Lagarde az Európai Központi Bank vezetői posztját kapta. Régi megállapodás szerint az IMF élén európai, a Világbank vezető posztján amerikai áll, de azóta megváltozott a világ. A kínaiakkal az élen Ázsia is mind hangosabban követel szerepet magának a nemzetközi pénzügyi szervezetekben.
Krisztalina Georgieva annak is köszönheti, hogy megőrizte posztját, hogy sem az USA, sem az EU nem kíván lemondani kiharcolt vezető szerepéről az IMF, illetve a Világbank élén.
A Nemzetközi Valutaalap közgyűlése most azért vált különösen fontossá, mert aláírhatják a nemzetközi egyezményt a globális társasági adóról – írja a Politico. Magyarország az utolsó pillanatban csatlakozott, így 136 ország ért egyet azzal, hogy a globális társasági adó 15% legyen.
[type] => post [excerpt] => Bizalmat szavazott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgató tanácsa a bolgár Krisztalina Georgievának, aki a héten közgyűlésen találkozik a világ pénzügyminisztereivel és jegybankelnökeivel. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1634242380 [modified] => 1634213847 ) [title] => Megúszta a kínai botrányt az IMF vezérigazgatója [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=15960&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 15960 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 15961 [image] => Array ( [id] => 15961 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/georgieva.jpg [original_lng] => 107376 [original_w] => 1024 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/georgieva-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/georgieva-300x132.jpg [width] => 300 [height] => 132 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/georgieva-768x338.jpg [width] => 768 [height] => 338 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/georgieva.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/georgieva.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/georgieva.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/georgieva.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1634203048:12 [_thumbnail_id] => 15961 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2261 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 11 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Kiemelt téma [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 28954 [1] => 28953 ) [tags_name] => Array ( [0] => Krisztalina Georgieva [1] => Nemzetközi Valutaalap ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 28953 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => economic ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 28953 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => economic ) [_domains] => Array ( [economic] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )