A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank január első felében a világgazdaság recessziót prognosztizálta, amely 2023-ban az világ országaira is kiterjed. A Forbes közölte, a brit Gazdaság- és Vállalkozáskutató Központ adatai szerint a világgazdaság növekedése 2023-ban leáll, miközben a kormányok az áremelésekkel harcolnak.
Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója a Financial Timesnak adott interjújában hangsúlyozza, hogy a recesszió a világ gazdaságainak egyharmadát fogja lefedni. Hiszen az USA, az EU és Kína gazdasága egyidőben fog lelassulni.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet jelentése a növekedés jövő évi meredek lelassulását jelzi, ami leginkább Európát érinti. Mindez a kontinens az 1970-es évek óta tapasztalható legsúlyosabb energiaválsága miatt.
A kis országok a legsebezhetőbbek
A Világbank a globális gazdasági kilátásokról szóló jelentése szerint további kedvezőtlen sokkok várhatóak, amelyek 2023-ban recesszióba taszítják a világgazdaságot. A gazdasági sokkoknak leginkább a kis országok lesznek kiszolgáltatva – írja a Bloomberg. A Világbank úgy véli, hogy 2023-ban a világ a gazdaság lassú növekedésére számíthat. Ez az inflációszabályozási politikát, valamint Oroszország Ukrajna elleni háborúját tükrözi.
A Világbank sürgős intézkedések meghozatalára szólít fel a fejlődő országok recessziójának és adósságproblémáinak csökkentése érdekében. Az ilyen országokban a legalacsonyabb a beruházások növekedési szintje az elmúlt két évtizedben.
Nem lesz mély recesszió
Január végén minden piacon jelentősen csökkent annak valószínűsége, hogy a világgazdaság recesszióba esik. A JP Morgan a gazdasági recesszió valószínűségének meredek csökkenését jósolja 2023-ban, számol be az Ekonomicsna pravda a Bloomberg-re hivatkozva. A Goldman Sachs idén az eurózóna gazdaságának 0,6%-os növekedésére számít a korábbi csökkenést kilátásba helyező prognózishoz képest.
Az Economist azt írta, hogy az amerikai gazdaság recesszióval néz szembe, nem pedig válsággal. A gazdaságról szóló anyag szerzője, Simon Rabinovich szerint az USA recessziója enyhe lesz. Az év végére az infláció visszaszorul, és az amerikai gazdaság kilábal az enyhe recesszióból.
Tavaly júniusban fogadta el a salvadori törvényhozás azt az előterjesztést, amelynek köszönhetően a bitcoin hivatalos fizetőeszköz lett a közép-amerikai országban. A törvény szeptember 7-től lépett hatályba. Néhány nappal ezelőtt Nayib Bukele, Salvador elnöke 15 millió amerikai dollárért vásárolt 410 bitcoint, hogy így növelje meg az állam digitális pénzkészletét.
Most a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közleményt adott ki, amelyben azért gyakorolt nyomást Salvadorra, hogy vegye ki az általa elfogadott hivatalos fizetőeszközök közül a bitcoint. A szervezet vezetői azzal érveltek, hogy a kriptovaluta elfogadása és használata komoly kockázatokat hordoz magában mindenekelőtt a közép-amerikai ország pénzügyi stabilitása és integritása, valamint a fogyasztóvédelem és az ahhoz kapcsolódó adózási szabályok szempontjából. Egyes igazgatók kifejezték aggodalmukat a bitcoin-alapú kötvények mögöttes kockázatai miatt.
Az IMF emellett rámutatott, hogy a Chivo nevű digitális pénztárca-alkalmazás és a bitcoin körüli gazdasági környezetet szigorúan kell szabályozni és ellenőrizni. Az állásfoglalás nem véletlenül született meg, a háttérben ugyanis az áll, hogy a Nemzetközi Valutaalap jelenleg is tárgyalásokat folytat Salvadorral egy 1,3 milliárd dolláros hitelcsomag nyújtásáról és a szervezet az ügyet folyósítási feltételként alkalmazza. Az egyelőre nem szivárgott ki, hogy Salvador mit reagál a szervezet lépésére.
Bizalmat szavazott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgató tanácsa a bolgár Krisztalina Georgievának, aki a héten közgyűlésen találkozik a világ pénzügyminisztereivel és jegybankelnökeivel.
Azzal gyanúsították Krisztalina Georgievát, hogy amikor a Világbank ügyvezető igazgatója volt, nyomást gyakorolt az egyik legfontosabb kiadvány, a Doing Business szerkesztőire, hogy Kína besorolását javítsák fel, pontosabban ne rontsák le, ahogy ettől a kínaiak tartottak. A Nobel-díjas Joseph Stiglitz szerint üzletet kötöttek: a Világbanknak szüksége volt tőkeemelésre, és ezt csak Kínától remélhette, miután Trump elnök beintett. Peking cserébe azt kérte, hogy a Doing Business kiadványban jó besorolást kapjon. Stiglitz jól ismeri a Világbankot, mert korábban ott dolgozott. Szerinte a Világbank jelenlegi vezetője – akit Trump nevezett ki – állt a botrány hátterében.
Joe Biden nehéz helyzetbe került, mert egy demokrata és egy republikánus szenátor kérte őt, hogy nézzen utána alaposan Georgieva felelősségének – írja a Politico. Washingtonban a Kína-ellenesség mindkét nagy pártot jellemzi. Biden mégiscsak úgy dönthetett, hogy európai szövetségeseit támogatja, akik mindvégig kiálltak Georgieva mögött. Különösen a franciák harcoltak érte. Párizs mindenképp ragaszkodik ahhoz, hogy az IMF vezetője európai legyen. Európában és Amerikában pontosan tudják, hogy a kínaiak is megcélozták ezt a posztot. Mind Európában, mind Amerikában el kívánják kerülni a kínaiak előretörését, és ezért a posztján maradhatott Krisztalina Georgieva.
Miért akarták őt megfúrni?
Stiglitz szerint csak ürügy volt a Doing Business, mert valójában a nagy amerikai bankok nem értettek egyet Georgieva kölcsönpolitikájával. Argentína kapcsán csaptak össze az érdekek: a magánhitelezők azt akarták, hogy csupaszítsák le a csőd szélére került latin-amerikai államot, míg Georgieva olyan hitelfeltételeket harcolt ki, amelyek figyelembe veszik az adós ország törlesztési képességeit. Az IMF új hitelpolitikája el akarja kerülni a görög csapdát, amikor évtizedes gödörbe került az adós állam, amelynek polgárai tartós életszínvonal-csökkenéssel kényszerültek szembenézni.
Kicsoda Krisztalina Georgieva?
A bolgár közgazdász 2016-ban tért vissza a Világbankhoz, miután hat éven keresztül az Európai Unió egyik legfontosabb biztosa volt. Ő foglalkozott ugyanis a költségvetéssel. A Világbanknál nem volt újonc Georgieva, hiszen 17 év alatt egészen az alelnöki posztig emelkedett a karrierje. Ő ott is a nemzetközi hitelezéssel foglalkozott. A bolgár közgazdász három évet töltött ebben a pozícióban, majd átkerült a Nemzetközi Valutaalaphoz, ahol immár első ember lett. Elődje, Christine Lagarde az Európai Központi Bank vezetői posztját kapta. Régi megállapodás szerint az IMF élén európai, a Világbank vezető posztján amerikai áll, de azóta megváltozott a világ. A kínaiakkal az élen Ázsia is mind hangosabban követel szerepet magának a nemzetközi pénzügyi szervezetekben.
Krisztalina Georgieva annak is köszönheti, hogy megőrizte posztját, hogy sem az USA, sem az EU nem kíván lemondani kiharcolt vezető szerepéről az IMF, illetve a Világbank élén.
A Nemzetközi Valutaalap közgyűlése most azért vált különösen fontossá, mert aláírhatják a nemzetközi egyezményt a globális társasági adóról – írja a Politico. Magyarország az utolsó pillanatban csatlakozott, így 136 ország ért egyet azzal, hogy a globális társasági adó 15% legyen.