A kormány a 2026-os állami költségvetés tervezetében a minimálnyugdíj emelését javasolja, az ellátmány 234 hrivnyával fog emelkedni – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a 2026-os, 14000. sz. költségvetés-tervezetre hivatkozva.
A jelentés szerint a kormány előrejelzésében a fogyasztói árak jövőre 9,9 %-kal emelkednek. Ezzel az összeggel javasolják a létminimum emelését, beleértve a munkaképességüket elvesztők (minimálnyugdíj) esetében is. A létminimum emelése legutóbb 2024. január 1-jén történt, és jelenleg 2 920 hrivnya. A minimálnyugdíj jelenleg 2 361 hrivnya.
A dokumentum azt javasolja, hogy 2026. január 1-jétől havi 3 209 hrivnya összegű megélhetési minimumot állapítsanak meg személyenként, a lakosság főbb társadalmi és demográfiai csoportjai számára:
6 év alatti gyermekek – 2 817 hrivnya;
6 és 18 év közötti gyermekek – 3 512 hrivnya;
munkaképes személyek – 3 328 hrivnya;
munkaképes személyek, ami alapján a bíró alapilletménye, a járási ügyészség ügyészének illetménye, az egyéb állami szervek alkalmazottainak, akiknek a javadalmazását külön törvények szabályozzák, az állami szervek egyéb alkalmazottainak, valamint az adó- és vámhatóságok alkalmazottai illetményének meghatározására szolgál – az adott állami szervre 2025. december 31-én megállapított szinten;
munkaképességüket elvesztő személyek – 2 595 hrivnya;
a munkaképességüket elvesztő személyek, ami alapján bírósági határozatok szerint meghatározzák a radioaktív szennyezettségű területeken élők pótléka összegét – 1 600 hrivnya.
Ukrajnában az átlagnyugdíj 6410 hrivnyára emelkedett, miközben a legtöbben a valós létminimumnál kevesebbet kapnak – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottsága vezetőjének Facebook-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányzó Nép Szolgája párt képviselője arról számolt be, hogy az átlagnyugdíj kevesebb, mint a tényleges létminimum azok számára, akik elvesztették a munkaképességüket.
„A Szociálpolitikai Minisztérium legfrissebb adatai szerint az e kategóriába tartozó személyek tényleges létminimuma 2025 februári árakon 6685,5 hrivnya volt (júniusi árakon pedig közel 7 ezer hrivnyának kellene lennie). Vagyis az átlagnyugdíj jelenleg a fogyatékkal élők jelenlegi tényleges létminimumának körülbelül 92%-ával egyenlő, ami a nyugdíjasok túlnyomó többségét a szegénységi küszöb alá juttatja”
– mondta Hetmancev.
A honatya megjegyezte, hogy július 1-jén a nyugdíjasok több mint fele 5 ezer hrivnyánál kevesebb nyugdíjat kapott. Míg a nyugdíjasok 5/6-ának átlagnyugdíja a tényleges létminimum alatt volt.
A nyugdíjas ukránok több mint fele legfeljebb 5000 hrivnya nyugdíjat kap, és csak 14,8% juttatása haladja meg a 10 000 hrivnyát – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Ukrajna Nyugdíjalapjának (PFU) adataira hivatkozva.
A jelentés szerint a PFU közölte, hogy 2025. július 1-jétől a nyugdíjak összege a következőképpen oszlik meg:
3001 és 4000 hrivnya között – 32,0%, 3 277 946 fő, átlagnyugdíj – 3 342,60 hrivnya,
4001 és 5000 hrivnya között – 20,5%, 2 101 408 fő, átlagnyugdíj – 4 509,81 hrivnya,
5001 és 10000 hrivnya között – 29,0%, 2 980 310 fő, átlagnyugdíj – 6 858,67 hrivnya,
több mint 10 000 hrivnya – 14,8%, 1 519 447 fő, átlagnyugdíj – 15 809,24 hrivnya.
A nyugdíjak átlagösszege 2025. július 1-jén 6410,17 hrivnya volt. A nyugdíjak idén 621,12 hrivnyával, azaz 10,7%-kal emelkedtek. A nyugdíjasok száma az év eleje óta 83 908 fővel 10 259 722 főre csökkent.
Dánia parlamentje elfogadta azt a törvényt, amely szerint az országban a nyugdíjkorhatár 70 év lesz – ez a legmagasabb érték Európa összes országát tekintve.
A BBC beszámolója szerint Dániában 2006 óta a nyugdíjba vonulás időpontját a várható élettartamhoz kötik. Emellett egy automatikus, rögzített emelési rendszer van érvényben: jelenleg a nyugdíjkorhatár 67 év, 2030-ban 68 évre, 2035-ben pedig 69 évre emelkedik.
Mette Frederiksen miniszterelnök azonban tervezi ennek a rendszernek az eltörlését, és azt javasolja, hogy a nyugdíjkorhatárt „kézi vezérléssel” határozzák meg a jövőben, ne automatikusan.
A most elfogadott, 70 éves nyugdíjkorhatárt előíró törvény kizárólag azokra vonatkozik, akik 1970. december 31-e után születtek. Ez azt jelenti, hogy az új szabályok alapján először 2040-ben vonulnak majd nyugdíjba az érintettek.
Ukrajnában az elmúlt 30 évben az átlagnyugdíj 122-szeresére, a dollárban számított nyugdíj pedig 5,6-szorosára nőtt – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál Ukrajnai Nyugdíjalapjának (PFU) az adataira hivatkozva.
A jelentés szerint PFU közölte, hogy az átlagnyugdíj összege 552 hrivnyával, 9,5 %-kal 6341 hrivnyára nőtt 2025 eleje óta. A hivatalos dollárárfolyam 1,4 %-kal csökkent, ami felgyorsította a nyugdíjak dollárban kifejezett növekedését. Az átlagnyugdíj 15 dollárral nőtt, és elérte a 153 dollárt.
Ukrajnában rendelkezésre állnak az Állami Statisztikai Szolgálat adatai az átlagnyugdíjról 1996 és 2018 között. Az utóbbi években Ukrajna Nyugdíjalapja közölte az információkat. Az adatok azt mutatják, hogy 1997-ben a nyugdíj 52 hrivnya volt. 2025 áprilisára ez 122-szeresére, 6341 hrivnyára nőtt.
A dollár árfolyama azonban 22-szeresére nőtt ebben az időszakban – 1,9-ről 41,5 hrivnya/dollárra. Így az ukránok dollárban számított nyugdíja 5,6-szorosára, 27 dollárról 153 dollárra nőtt. A maximális növekedést 2004-ben jegyezték fel, amikor a nyugdíjakat majdnem megduplázták – 34 dollárról 60 dollárra. De miután Oroszország 2014-ben elkezdte az Ukrajna elleni háborút, a nyugdíjak 191 dollárról 100 dollárra csökkentek. A 2022-es teljes körű orosz invázió után a nyugdíjak csak kis mértékben változtak, de így is emelkedtek.
A nyugdíjreform és a nyugdíjmegtakarítási rendszer bevezetésére vonatkozó döntést 2025-ben hozhatják meg. A terv szerint a rendszer 2026-tól kezdődne.
Ezt Okszana Zsolnovics szociális politikai minisztere jelentette be.
A nyugdíjmegtakarítási rendszer törvénytervezetét a Miniszteri Kabinet dolgozta ki. Már lezajlott az első egyeztetés az összes központi végrehajtó hatósággal. Most véglegesítjük a felvetett észrevételeket, és egyeztetjük a végső számadatokat a Pénzügyminisztériummal
– mondta.
Zsolnovics hangsúlyozta, hogy „a következő hónapok során a tervezetet be fogják nyújtani a parlamentnek, hogy ebben az évben minden jogi alapot előkészíthessünk, és megkezdjük a technikai felkészülést”.
A felhalmozási nyugdíjak bevezetése nem jár adóemeléssel, lehetőség lesz azonban további önkéntes hozzájárulás befizetésére saját kérés alapján – számolt be az rbc.ua hírportál a Szociálpolitikai Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a Szociálpolitikai Minisztérium átfogó nyugdíjreformot dolgozott ki. A vonatkozó törvénytervezeteket a hatóságok, valamint más érdekelt felek megfontolásra bocsátották. A reform célja egy igazságos és átlátható nyugdíjrendszer kialakítása, hogy minden ukrán férfi és nő tisztességes nyugdíjban részesülhessen. A minisztérium megjegyezte, hogy a reform részét képező felhalmozási rendszer bevezetése lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy a leendő nyugdíjuk összegét a munkaévek alatt pluszban növeljék.
„Fontos: ez NEM vezet az adófizetők terheinek növekedéséhez. Hiszen a munkáltatói és állampolgári járulék nem emelkedik, hanem elválik a jelenlegi egységes szociális járuléktól és a személyi jövedelemadótól” – ígérte a tárca. Ez lehetővé teszi, hogy a munkavállaló saját kérésére további önkéntes hozzájárulást fizessen be.
A felhalmozási rendszer bevezetése várhatóan lehetővé teszi, hogy a nyugdíj szolidaritási része mellett további 15-20 %-kal emelkedjen a nyugdíj egy személy élete során szerzett átlagkeresetéhez képest
– közölte a Szociálpolitikai Minisztérium.
Okszana Zsolnovics szociálpolitikai miniszter hétfőn azt nyilatkozta, hogy Ukrajnában a tervezett nyugdíjreform 9 %-os kötelező levonást ír elő a fizetésből a felhalmozott nyugdíj után. A kormány számításai szerint ez lehetővé teszi a leendő nyugdíj nagyságának növelését.
A miniszter elmondása szerint ezek a levonások lehetővé teszik, hogy nyugdíjas korában a személy az átlagolt fizetésének a 20 %-át kapja meg. A másik 20 % a szolidaritási rendszerből származik. Összességében ez 40 %-os pótlási arányt ad.
A hírt a Beregszászi kistérség polgármestere, Babják Zoltán közölte hivatalos Facebook-oldalán.
„Munkamegbeszélést tartottam a Kárpátaljai Megyei Nyugdíjbiztosítási Alap Ügyfélszolgálati Osztályának vezetőjével, Katerina Bajovval. A találkozó során Katerina Olekszandrivna részletes tájékoztatást adott az új lakbértámogatásról, amelyet a belső menekült személyek (VPO) igényelhetnek január 29-től. A támogatás a lakásfenntartási támogatáshoz hasonlóan kerül odaítélésre azoknak a családoknak, akik a legnagyobb pénzügyi támogatásra szorulnak.
A lakbértámogatás igénylésének feltételei:
A bérlő és a bérbeadó nem lehetnek rokonok.
A bérlő nem kap állami lakhatási támogatást mint VPO.
A bérbeadó nem kaphat kompenzációt a Menedékhely program keretében ugyanarra a lakásra.
Fontos megjegyezni, hogy a VPO család egyszerre kaphat lakbértámogatást, illetve lakás- és közszolgáltatási támogatást is.
Katerina Bajov felhívta a figyelmet arra, hogy a dokumentumok — az albérleti szerződés és a kérelem — a szolgáltató központokban az előírt formák szerint kerülnek benyújtásra. Azokat személyesen kell benyújtani a lakás tulajdonosának és a belső menekült személynek.
Ezen kívül hangsúlyozta, hogy a Beregszászi Szolgáltató Központ szakemberei készséggel nyújtanak konzultációkat és tájékoztatást a belső menekült személyek számára.
A támogatás igénylésének módja:
Offline: a beregszászi uyugdíjosztály, a következő címen: Beregszász, Munkácsi utca 11.
Online: a Nyugdíjbiztosítási Alap elektronikus szolgáltatási portálján (https://portal.pfu.gov.ua) vagy a mobilalkalmazás segítségével” – olvasható a bejegyzésben.
Lesz nyugdíjemelés Ukrajnában 2025-ben, de csak jelentéktelen, és tervezett indexálásra számíthatnak a nyugdíjasok – közölte kedden Okszana Zsolnovics szociálpolitikai miniszter a LIGA.net portálnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zsolnovics elmondta: „Van állami költségvetés, a Nyugdíjalap pedig a biztosítási járulékokat jelenti. Kicsit más, külön van, az egységes társadalombiztosítási járulékot oda irányítják. És ezért működünk ezekkel az alapokkal. És attól függünk, hogy mennyi pénzt kapunk. Várhatóan nem lesz jelentős a nyugdíjemelés, de továbbra is reménykedünk az emelésben, legalábbis az indexálás tekintetében.”
A miniszter szavai szerint jövőre tervezik a pontokra történő átváltást is, ami szintén minden nyugdíjasnak emelést jelent. Mint megjegyezte, hogy az Ukrajnában beszedett összes adót azonnal a védelemre fordítják. „A szociális kiadások nem ettől a költségvetéstől függenek. A szociális kiadások, ha ezek nyugdíjak, az egységes társadalombiztosítási járulék megtakarításai és plusz adományozói források” – mutatott rá Okszana Zsolnovics.
