A 60 év feletti beoltott ukrán polgárok január 24-től az „ePidtrimka” program keretében kapott ezer hrivnyát gyógyszerek vásárlására is fordíthatják, közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Facebookon.
„Január 24-től a 60 év feletti beoltott személyek gyógyszervásárlásra használhatják fel az „ePidtrimka” program keretében kapott ezer hrivnyát” – áll a közleményben. Egyben hozzátette, hogy a gyógyszertárakban és az online patikákban mind a vényköteles, úgy a szabad forgalomban lévő gyógyszereket is megvásárolhatják.
2021. december 19-én indult be az „ePidtrimka” program teljes üzemmódban melynek keretében minden ukrán, aki felvette Covid-19 elleni védőoltás mindkét adagját, 1000 hrivnya összegű támogatásban részesül, amelyet sportolásra, utazásra, kulturális intézmények látogatására vagy könyvvásárlásra használhat fel.
2022 második és harmadik negyedévében várhatóan beindul egy alternatív offline mechanizmus azok számára, akik nem rendelkeznek okos telefonnal.
A Gazdasági Minisztérium szerint az ukrán lakosság csaknem 1,5 milliárd hrivnya összeget költött el az „ePidtrimka” állami program keretében, amelyből 490 millió hrivnyát könyvesboltokban, közölte a Gazdasági Minisztérium.
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Egy felmérés szerint a koronavírus ellen beoltott amerikaiak 67 százaléka támogatja, hogy az oltatlanok „koronavírus-különadót” fizessenek az üzletek járványügyi biztonsági intézkedéseinek fedezésére, de a legtöbb cégtulajdonos és maguk az oltatlanok sem támogatják a különdíj bevezetését – számolt be az MTI a The Washington Timesra hivatkozva.
A jobboldali-konzervatív napilap online cikke szerint a Skynova online felmérésének projektvezetője, Joe Mercurio hangsúlyozta, hogy a felmérés szerint „konszenzus mutatkozik abban, hogy a beoltatlan embereknek koronavírus-megelőzési díjat kellene fizetniük, amikor belépnek egy üzletbe”, hogy segítsenek fedezni a személyes védőfelszerelések és egyéb eszközök költségeit.
A felmérés szerint a karácsonyi szezon előtt nagy a kereslet a repülőjegyek, a mozijegyek és a vendéglátóipar egyéb szolgáltatásai iránt, és pontosan ezek azok a szolgáltatások, amelyekkel kapcsolatban az emberek úgy érzik, hogy az oltatlanoknak többet kellene érte fizetniük, vagy akár meg is tagadhatnák tőlük a szolgáltatások igénybevételét.
A Skynova kutatási adatai szerint a beoltottak 48 százaléka válaszolta azt, hogy az oltatlanoknak többet kellene fizetniük a repülőjegyekért, 44 százalékuk szerint a mozijegyekért is, 36 százalék szerint az éttermi étkezésekért, 33 százalék szerint a szállodai tartózkodásért, illetve 30-30 százalék szerint az egészségügyi ellátásért és a személyes üzleti vásárlásért.
Az online közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy míg a beoltott amerikaiak 54 százaléka hajlandó lenne koronavírus-illetéket fizetni a helyszínen az üzletek megelőzési tevékenységekért, addig az oltatlanok között ennek aránya mindössze 8 százalék.
Ugyanakkor a felmérés szerint a 67 százalékos általános támogatottsággal szemben a megkérdezett cégtulajdonosok közül is alig 12 százalék támogatta a koronavírus-különadó bevezetését. Az üzlethelyiséggel rendelkező cégtulajdonosoknak alig 13 százaléka válaszolta azt, hogy teljesen beoltott munkaerő-állománnyal rendelkezik.
Pártpolitikai eloszlás alapján a beoltott republikánus szavazók 31 százaléka, míg az oltással rendelkező demokrata párti szavazóknak csak 14 százaléka mondta azt, hogy „semmilyen” különadó bevezetését nem támogatja, és általában inkább a demokrata párti szavazók nyilatkoztak úgy, hogy az oltatlanok fizessenek többet az egyes szolgáltatásokért.
A Skynova október 8-11. között végzett felmérése 1075 fő megkérdezésével készült, akik között 471 céges munkatárs és 583 üzlettulajdonos volt.
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
Yesterday the UK guaranteed $450m of a $1.5bn to Ukraine through a @worldbank loan, to support vital public services. The British Ambassador to Ukraine @MelSimmonsFCDO signed the guarantee from Kyiv ????
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
USA's Biden administration has nominated former chief executive of Mastercard Ajay Banga, to be the next president of #WorldBank He is son of Lt Gen Banga, EME, pic.twitter.com/RBFi09mfOu
Minden ukrán állampolgár 1000 hrivnya kompenzációban részesülhet, amennyiben rendelkezik mindkét koronavírus elleni oltással.
A hírt Denisz Smihal miniszterelnök közölte a Radio Szvobodának adott interjújában. Elmondása szerint a program december 19-től 2022. december 18-ig tart majd. A pénzt olyan vállalatoknál lehet majd elkölteni, melyek a legtöbb kárt szenvedték a pandémia miatt: mozi, színház, múzeum, sportkomplexumok, országon belüli vonat- és repülőjáratok.
Az újságírók azonban feltették a kérdést, hogy a falvakban élő nyugdíjasok miként használhatják majd fel az összeget. A miniszterelnök kijelentette, hogy a Gyija mindenki számára elérhető.
„És mire használja majd fel? A falvakban nincs kreatív iparág, s múzeum sem. Az idősek sehová nem utaznak. Lehet, hogy erre az ezer hrivnyára nagyobb szükségük van, mint itt mindannyiunknak” – folytatta az újságíró.
Smihal egyetértően közölte, hogy ez lehetséges, azonban ezért is indították be a nyugdíjasok támogatási programját, melynek keretein belül a 80 év felettiek 500, a 75 év felettiek 400, a 70 év felettiek pedig 300 hrivnya nyugdíjkiegészítésben részesülnek havonta.
Idén nem csak a hó hiánya okozhat gondot a turizmusban. Komoly hatással lehet a síszezonra, hogy Ausztria még mindig nem fogadja el sem a kínai, sem az orosz oltást.
Minél gyorsabb megoldást sürgetnek az osztrák szállodatulajdonosok az orosz Szputnyik, illetve a kínai Sinopharm vakcinával kapcsolatban. Ezt a két oltást a mai napig nem ismeri el sem az Európai Unió, sem Ausztria, így akik ezzel vannak oltva – és országuknak nincs külön megállapodása Ausztriával – azok nem mehetnek a jelenlegi szabályok értelmében az osztrákokhoz síelni. Egy megoldás kínálkozik a keleti vakcinával oltottaknak: harmadikként nyugati oltást – vagyis az EMA által elismertet – adatnak be maguknak, amivel már beléphetnek Ausztriába.
A turisztikai szakemberek szerint ez megnehezíti a téli síszezont, két szempontból is. Az egyik a fent említett közönségi szempont, a másik viszont a munkavállalói. Sokan érkeznek a síszezonra dolgozni Ausztriába, az ő dolgukat sem könnyíti meg – ahogy a munkáltatókét sem – ha nem mehetnek be az osztrákokhoz.
Az Ausztriába való belépésnek van egy másik kiskapuja is: az antitestteszt. Az osztrák szabályozás ugyanis elfogadja a hivatalos laborban készített pozitív antitestteszteket is 90 napig.
[type] => post
[excerpt] => Idén nem csak a hó hiánya okozhat gondot a turizmusban. Komoly hatással lehet a síszezonra, hogy Ausztria még mindig nem fogadja el sem a kínai, sem az orosz oltást.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1633039320
[modified] => 1633023190
)
[title] => Megoldást sürgetnek a keleti vakcinákra az osztrák szállodások
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=15544&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 15544
[uk] => 15676
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 15545
[image] => Array
(
[id] => 15545
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/sifelvono-sitelep-turizmus-tel.jpg
[original_lng] => 183083
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/sifelvono-sitelep-turizmus-tel-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/sifelvono-sitelep-turizmus-tel-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/sifelvono-sitelep-turizmus-tel-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/sifelvono-sitelep-turizmus-tel.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/sifelvono-sitelep-turizmus-tel.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/sifelvono-sitelep-turizmus-tel.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/sifelvono-sitelep-turizmus-tel.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1633181099:2
[_thumbnail_id] => 15545
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 3066
[translation_required_done] => 1
[_oembed_25c82d4561632864468b2e32a8051009] =>
Das Taschengeld für das Kind. Die eiserne Reserve zu Hause. Das Geld im Börserl für alle Fälle. Allein in Österreich werden jedes Jahr 47 Milliarden Euro an Bankomaten behoben und im Schnitt trägt jeder Österreicher 102 Euro Bargeld bei sich. Bargeld spielt in unserem Alltag eine… pic.twitter.com/8zplGJANND
Das Taschengeld für das Kind. Die eiserne Reserve zu Hause. Das Geld im Börserl für alle Fälle. Allein in Österreich werden jedes Jahr 47 Milliarden Euro an Bankomaten behoben und im Schnitt trägt jeder Österreicher 102 Euro Bargeld bei sich. Bargeld spielt in unserem Alltag eine… pic.twitter.com/8zplGJANND
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter az Ukrán Rádiónak adott interjújában elmondta, hogy a kormány tanulmányozza annak lehetőségét, hogy saját költségükre vezessenek be kötelező PCR-tesztet azon munkavállalók számára, aki nem veszik fel a koronavírus elleni védőoltást. Egyben „abban sem biztos”, hogy az államnak segítenie kell azokat, akik nem oltatják be magukat.
„Ne a lockdownt tervezzük, mindenkit arra buzdítok, hogy oltassa be magát, mert a jelenlegi statisztikák azt mutatják, hogy szükség van rá. Fel kell venni a védőoltást, hogy megvédje magát az esetleges karanténoktól és lockdowntól. Hogy lehetséges-e országos lezárás? Nem vagyok biztos abban, hogy az ilyen korlátozások bevezetése szükséges és lehetséges, mert a lokális karantén intézkedések megoldhatják a meglévő problémákat.
A lokális intézkedéseket azonban azokon a területeken vezetik be, ahol az emberek nem veszik fel a védőoltást. Ha az intézmények alkalmazottai és ügyfeleik vakcinálódtak, nem lesz probléma. Őszintén megmondom, hogy nem vagyok biztos abban, hogy az államnak segítenie kell azokat, akik nincsenek beoltva” – jelentette ki a miniszter. Elmondása szerint a járvány hatása a költségvetésre minimális, mert nincs karantén.
„Ha lesznek is korlátozások, akkor lesz hatása, kevesebb pénz kerül a fogyasztói szektorba. Például az étterem- és szállodaiparban, mert elsősorban ezek az ágazatok szenvednek a karantén miatt. Nem mondhatom, hogy ez jelentősen befolyásolná az állami költségvetést. A gazdasági tevékenység szempontjából azonban természetesen a lezárás befolyásolja az ország pénzügyi helyzetét. Ezért arra ismételten arra buzdítok mindenkit, hogy oltassa be magát” – magyarázta Marcsenko.
„Annak érdekében, hogy ne zárjanak be az intézmények, oltakozni kell. Senkit sem kényszeríthetünk, az embereknek kell, hogy legyen felelősségtudatuk. Ha nem akarják beoltatni magukat, akkor üljenek otthon. Ha harcolni akarunk a Delta ellen, oltakozni kell. A Delta gyors terjedésének példái más országokban eléggé szemléletesek. Jelenleg annak a lehetőségét vizsgáljuk, hogy kötelező PCR vizsgálatot vezessünk be azon munkavállalók számára, akiket nem akarnak felvenni a védőoltást. Ezt saját költségükön kell megtenniük. Az Egyesült Államokban Biden kijelentette, hogy minden köztisztviselőt be kell oltani. Ha nem, akkor minden nap PCR tesztet kell elvégezniük. Vitatjuk annak lehetőségét is, hogy az ilyen alkalmazottak egyáltalán nem dolgozhatnak offline. Akkor nem tudnak bejönni a munkahelyükre” – tette hozzá Marcsenko. Elmondása szerint idén a költségvetésből 12 milliárd hrivnyát terveznek költeni a vakcina beszerzésére. Egyben hozzátette, hogy jövőre körülbelül 3 milliárd hrivnyát különítenek el a vakcinációra.
„Ezen túlmenően a Világbank nyújtott hitelsegélyt – 30 millió dollárt, és további 90 millió dollárt kapunk még. Van a Covax kezdeményezés és más országok segítsége, így van elég vakcina. Az alkalmasságukat elvesztő vakcinák kapcsán, az ezzel kapcsolatos információt az Egészségügyi Minisztériumnak kell szolgáltatnia, én ennek kapcsán nem nyilatkozom” – összegezte a miniszter.
A szállítási és logisztikai költségeket is beszámítva Ukrajnában egy adag koronavírus elleni vakcina átlagosan kevesebb mint 8 dollárba kerül – közölte Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter csütörtökön egy televíziós műsorban, adta hírül a korrespondent.net hírportál.
A tárcavezető a NAS tévécsatornának nyilatkozva elmondta, hogy nem áll jogában külön-külön megnevezni az egyes koronavírus elleni vakcinatípusok árát. „Nem árulhatom el, mennyibe kerülnek az egyes vakcinák a szerződések titkosságára való tekintettel, de jelezhetem, hogy összességében 240,5 millió dollárt költünk 32 millió adag oltóanyag beszerzésére, beszámítva a szállítás és a logisztika költségeit” – hangsúlyozta. Ugyanakkor közölte, hogy egy-egy adag vakcina Ukrajnában átlagosan 7,52 dollárba kerül.
Az újságírói kérdést, hogy miként sikerült Ukrajnának a jelzetthez hasonlóan alacsony vakcinadózis-árat elérnie, az egészségügyi miniszter válasz nélkül hagyta.
Ukrajna hitelt kapott a Világbanktól a COVAX (Worldwide Coronavirus Vaccine Initiative) igazságos vakcina elosztás kezdeményezés keretén belül, számolt be az Ukrinform a szervezet május 11-én közzétett nyilatkozatára hivatkozva.
„A Világbank jóváhagyott egy új, 90 millió dolláros projektet az ukrán egészségügyi szektor a Covid-19 járványra való hatékony fellépése kiterjesztése érdekében” – áll a közleményben.
A Deutsche Welle közölte, a Világbank 90 millió dolláros hitelt hagyott jóvá Ukrajnának koronavírus elleni vakcinák vásárlására a globális COVAX kezdeményezés keretében.
Ezt az összeget a „Sürgősségi reagálás a Covid-19-re és vakcináció Ukrajnában” című új projektre szánják, amely a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatnak 10 millió ember beoltása során keletkezett költségei visszatérítését írja elő.
A „Sürgősségi reagálás a Covid-19-re és vakcináció Ukrajnában” projekt támogatja a Covid-19 oltási ütem kidolgozását a prioritást élvező csoportok számára, erősíti Ukrajna egészségügyi ágazatát a járvány megelőzésére, a következmények felfedésére és az azokra való gyors reagálásra” – áll a Világbank közleményében.
A szervezet ugyanakkor hozzáteszi, hogy a projekt nemcsak az oltóanyag beszerzéséhez, hanem annak tárolási infrastruktúrája fejlesztéséhez is hozzájárul.
„Ez magában foglalja a szolgáltatások nyújtását, az oltási költségek megtérítését, a tesztelési lehetőségek bővítését, az informatikai rendszer megerősítését és kampány szervezését a lakosság tudatosságának növelésére a védőoltások kapcsán” – emelte ki a Világbank.
A Világbank Kelet-európai kirendeltségének igazgatója szerint a projektnek fel kell gyorsítania az oltási folyamat tempóját, miközben a veszélyeztetett lakosságra kell összpontosítania.
Yesterday the UK guaranteed $450m of a $1.5bn to Ukraine through a @worldbank loan, to support vital public services. The British Ambassador to Ukraine @MelSimmonsFCDO signed the guarantee from Kyiv ????
A Qantas ausztrál légitársaság főnöke a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy „a kormányok ragaszkodni fognak” a nemzetközi utazók beoltottságához. A koronavírus-vakcinákat kulcsfontosságúnak tekintik egy olyan iparág újjáélesztésében, ahol az utasok száma tavaly 75,6 százalékkal csökkent világszerte.
Alan Joyce vezérigazgató elmondta, hogy sok kormány úgy beszél az oltásról, mint „a belépés feltételeiről”.
Kötelességünk gondoskodni az utasainkról és a legénységről, hiszen a repülőgépen mindenkinek biztonságban kell lennie – mondta Joyce, s szerinte emiatt változtatni kéne a jegyvásárlási feltételeken.
Joyce úgy gondolja, hogy az utasok hajlandóak lennének elfogadni a változást. „Ügyfeleink döntő többsége szerint ez egy remek ötlet – az általunk megkérdezett emberek 90 százaléka szerint a beoltottságnak követelménynek kellene lennie, ha nemzetközi utazásról van szó.”
Ezzel a jelenséggel azonban egyáltalán nem ért egyet a WHO. Digitális egészségügyi és innovációs igazgatójuk, Bernardo Mariano a BBC-nek elmondta: „Nem támogatjuk azt az ötletet, hogy a nemzetközi utazásokat kizárólag oltási útlevéllel lehessen igénybe venni.”
Hozzátette, hogy – függetlenül attól, hogy mit akar a magánszektor – a kormányok egységes megközelítésére van szükség ahhoz, hogy egy ilyen változás működni tudjon.
A repülés létfontosságú a globális gazdaság szempontjából. A kormányzati korlátozások és a koronavírustól való félelmek azonban soha nem látott mértékben csökkentették az utasok számát egy olyan iparágban, amely 2019-ben már 4,5 milliárd embert szállított.
Ha csak a Qantast nézzük, 2020 utolsó hat hónapjában a cég 800 millió dollárt veszített.
Ugyanebben az időszakban a vállalat 2019-ben 596 millió dolláros nyereséggel könyvelt el.
A múlt hónapban a Qantas módosította azt a dátumot, amikor – véleményük szerint maximum október – a nemzetközi járatok újraindulhatnak. Ez az a dátum, amikorra az ausztrál kormány azt reméli, hogy beoltották az összes felnőttet, és a jegyeik nagy részét is erre az időszakra kezdték el értékesíteni.
