Januárig leállítja az orosz olajból más országokban készült repülőgép-üzemanyag és a gázolaj importját a brit kormány. London szerint így lehetett a „piaci rugalmasságot” és az Oroszországra gyakorolt nyomást növelni.
Nagy-Britannia már 2023 januárjában megtiltotta az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importját, tavaly októberben pedig megtiltatta azt is, hogy a brit vállalatok tengeri szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások – például biztosítást – nyújtanak a harmadik országokba, vagy azokból kiinduló orosz LNG-export számára. Ugyancsak októberben a munkáspárti brit kormány terveket jelentett be a külföldi finomítókban gyártott orosz eredetű olajpárlatok importjának tilalmára.
Május üzleti végén a londoni és kereskedelmi minisztérium bejelentette, hogy ennek a szankciónak „fokozatosan” érvényes, és a Hormuzi-szoros lezárása okozta energiaellátási sokk enyhítése végett határozza meg az időre szóló „átmeneti engedélyeket” ad az olajból külföldön gyártott termékeket a repülőgép- és dáraízelüzemanyagok behozataláról.
Ezt a döntést komoly bírálatok érték mások mellett az Európai Unió részéről.
Az Európai Bizottság szóvivője minapi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „nincs itt az ideje az Oroszország elleni szankciók enyhítésének”.
A brit üzleti és kereskedelmi tárca szombati tájékoztatása szerint az orosz nyersolajból külföldi finomítókban gyártott repülőgép-üzemanyag és gázolaj importjára kiadott átmeneti engedélyek legkésőbb 2027. január 1-én lejárnak.
A tárca igyekezett megvédeni az átmeneti engedélyek kiadását: közleményében úgy fogalmaz, hogy a szankció fokozatos érvényesítése összhangban volt a külföldi partnerországok által is széles körben alkalmazott gyakorlattal.
A minisztérium szerint így lehetett a „piaci rugalmasságot” és az Oroszországra gyakorolt nyomást növelni.
Stephen Doughty, a brit külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkár a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában közölte:
Nagy-Britannia az Oroszországra gyakorolt nyomás maximalizálásával egy időben a hazai piaci stabilitást is fenntartja.
Az üzleti és kereskedelmi minisztérium tájékoztatása szerint az ideiglenes importengedélyek lejártára most megszabott januári időpont a legkésőbbi határidő, a brit kormány addig is kéthetente felülvizsgálja és „a lehetséges legkorábbi időpontban” visszavonja ezeket az engedélyeket.
Az orosz nyersolajból külföldön gyártott repülőgép-üzemanyag behozatali tilalma elsősorban Indiát érinti, mivel a szankciók bevezetése előtt az indiai finomítókból érkezett Nagy-Britanniába és más európai országokba az orosz eredetű kerozin zöme.
Egyre élesebb kereskedelmi feszültségek körvonalazódnak, miután Donald Trump ismét élesen bírálta azon országokat, melyek az orosz olajat továbbra is jelentős mennyiségben importálják.
A Reuters jelentése szerint Trump szerdán újságíróknak nyilatkozva utalt arra, hogy Kína akár hasonló büntetővámokra számíthat, mint India, ha nem hagy fel az orosz kőolaj vásárlásával. „Lehet, hogy meg fog történni” – fogalmazott Trump a Fehér Házban tartott sajtóeseményen. „Még nem tudom megmondani… Indiával megtettük. Valószínűleg másokkal is meg fogjuk tenni. Egyikük lehet Kína is” – tette hozzá az elnök.
A nyilatkozat azt követően hangzott el, hogy Trump kormánya újabb 25%-os vámot vetett ki indiai termékekre, ezzel megduplázva a korábban már bevezetett, szintén 25%-os vámtételt. Az intézkedés oka az, hogy India – az amerikai figyelmeztetések ellenére – továbbra is nagy mennyiségben vásárol orosz olajat, ezzel közvetve hozzájárulva az orosz gazdaság finanszírozásához a háború idején.
Bár az elnöki rendelet nem említi Kínát, az Egyesült Államok pénzügyminisztere, Scott Bessent már a múlt héten figyelmeztette Pekinget: ha továbbra is orosz olajat vásárol, akkor hasonló kereskedelmi megtorló intézkedésekre számíthat.
Trump kijelentette, hogy további szankciókat is fontolgat, amik célja, hogy fokozzák a nyomást Oroszországra az Ukrajna elleni háború befejezése érdekében. „Várhatóan újabb másodlagos szankciókat fogok bejelenteni, amelyek célja, hogy rábírjuk Oroszországot a háború befejezésére” – mondta az amerikai elnök, részletek nélkül.
Mit jelenthet ez a globális gazdaság számára?
A világ két legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi konfliktusok már korábban is komoly hatással voltak a globális ellátási láncokra és az árupiacokra. Egy újabb vámtétel Kínával szemben nemcsak kétoldalú viszályokat mélyíthet el, hanem láncreakciót válthat ki az energiahordozók globális árában, illetve a nyersanyagok és ipari termékek világkereskedelmében is.
India már jelezte, nem kívánja csökkenteni orosz olajimportját, hivatkozva az energiabiztonság és az árstabilitás szempontjaira, míg Kína hivatalosan még nem reagált Trump legújabb megjegyzéseire. A következő hetek kulcsfontosságúak lehetnek abból a szempontból, hogy Washington valóban szigorítja-e a kereskedelmi szankciókat Pekinggel szemben, és hogy ez miként hat majd az Egyesült Államok és Kína közötti amúgy is törékeny kapcsolatokra.
Csehország a jövő év közepétől teljesen leállítja az Oroszország felől érkező kőolaj-importot. A döntést az alapozta meg, hogy célegyenesbe került annak a szállítóvezetéknek a fejlesztése, amely pótolni tudja a keletről kieső mennyiséget.
Csehország azt tervezi, hogy jövő év júliusától teljesen leállítja az országba érkező orosz kőolaj-importot a Barátság I. kőolajvezetéken át, amely Oroszországból Ukrajnán és Szlovákián keresztül szállít nyersolajat a litvinovi olajfinomítóba – erősítette meg a tervet a cseh vezetéküzemeltető elnökhelyettese a Reuters-nek. A fontos tervet az teszi lehetővé, hogy az olasz-német területeken áthaladó Transalpine (TAL) Pipeline korszerűsítése idén év végéig befejeződik, így képes lesz nyugatról maximális kapacitással táplálni a TAL-hoz kapcsolódó IKL cseh vezetéket.
A lépés azért is jelentős, mert a csehek kőolaj szükségletük felét még Oroszországból fedezik, de a 2022-es ukrajnai háború és az arra adott válaszként az orosz tengeri beszállítású kőolaj behozatalra bevezetett uniós tilalom miatt egy ideje már tervezik a leválást.
Az átálláshoz szükséges átmeneti időben Csehország, Magyarország, Szlovákia, Németország és Lengyelország mentesült az orosz vezetékes kőolajra vonatkozó uniós szankciók alól. Németország és Lengyelország azóta leállította az orosz importot, és jövő nyártól ezt a sort követi most Csehország is. Magyarország és Szlovákia egyelőre még időkorlát nélkül vásárol orosz vezetékes kőolajat, de egy múlt heti interjú alapján a Molnál vannak aggodalmak, hogy ez meddig tud megtörténni:
Ha az első negyedévben azt látjuk, hogy minden készen áll, akkor a szállítások fokozatos logisztikai átállítása következik – nyilatkozta a cseh kőolaj-vezeték társaság (MERO) elnökhelyettese a hírügynökségnek.
A TAL vezeték 60 millió dolláros bővítése megduplázza a nyugatról érkező kapacitást, évi 8 millió tonnára. A cseh finomítók megfelelő működéséhez a főleg latin-amerikai, szaúd-arábiai és északi-tengeri kőolaj mezőkről származó mennyiséget az orosz kőolaj tulajdonságainak megfelelő keverékké alakítják majd át.
Az viszont lényeges, hogy ellátásbiztonsági okokból a leállást követően is fenntartják a barátság i. kőolaj-vezeték műszaki állapotát, fel lesz töltve olajjal, hogy tartalékként rendelkezésre álljon, ha szükséges.
Így a jövőben, szükség esetén alkalmas lesz az Ukrajnából vagy Kazahsztánból, illetve a horvátországi Adria vezetékből érkező nyersolaj szállítására.
A Barátság II. vezetéket elméletileg át lehetne alakítani a nyugatról keletre történő fordított áramlásra is, hogy Szlovákiát is ellássa, bár ez egyelőre csak hipotetikus lehetőség.
A nyilatkozat azután hangzott el, hogy Oroszország leállította a Lengyelországba irányuló olajszállításokat a Barátság kőolajvezeték északi szakaszán.
Lengyelország februárban és márciusban „közel nullára” csökkenti az Oroszországból származó kőolajimportját − közölte Mateusz Morawiecki miniszterelnök a Guardian szerint.
Morawiecki elmondta, hogy az év elején az Oroszországból származó import 10 százalékra csökkent, február–márciusban pedig, az Orlentől származó információk szerint, 0 százalék lesz.
A lengyel miniszterelnök nyilatkozata azután hangzott el, hogy Lengyelország legnagyobb olajipari vállalata, a PKN Orlen közölte, hogy Oroszország váratlanul leállította a Lengyelországba irányuló olajszállításokat a Barátság kőolajvezeték északi szakaszán.
