Bemutatták az orosz gáz és olaj kivezetését célzó EU-s javaslatot kedden Strasbourgban. Az Európai Bizottság ebben hivatkozik arra, hogy az orosz energia kivezetéséről elvi döntést már több mint három éve hoztak az uniós állam- és kormányfők – írja a Evropejszka Pravda.
Az Európai Unió tagállamai már eddig is egyértelmű lépéseket tettek az orosz fosszilis tüzelőanyagok korszakának végleges megszüntetése érdekében – emlékeztetett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Az uniós rendelettervezet fokozatos kivezetést ír elő minden EU-s tagállamnak az Oroszországi Föderációból származó vagy onnan közvetlenül vagy közvetve exportált csővezetékes gáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) esetében. A tervezett fokozatos importtilalom értelmében az új szerződések alapján történő orosz gázimport 2026. január 1-jétől tilos lesz.
A meglévő rövid távú szerződések szerinti importot 2026. június 17-ig leállítják, kivéve a szárazfölddel körülvett országokba szállított, hosszú távú szerződésekhez kapcsolódó vezetékes gáz importját.
A hosszú távú szerződésekre alapuló behozatalt 2027 végéig állítanák le.
A tervezett rendelet elfogadásával kapcsolatban vétólehetőség nincs, a jogszabályt a kormányok minősített többséggel fogadják el.
Az orosz import jól irányított és biztonságos kivezetésének biztosítása érdekében a tagállamoknak nemzeti diverzifikációs terveket kell kidolgozniuk, amelyek pontos intézkedéseket és mérföldköveket tartalmaznak a közvetlen vagy közvetett orosz gázimport fokozatos megszüntetésére. Az első nemzeti terveket 2026. március 1-jéig kell benyújtani a Bizottságnak – írták.
Az Európai Unió tagállamainak vezetői nem sokkal azt követően hoztak elvi döntést az orosz eredetű fosszilis energiahordozóktól való elszakadásról, hogy Oroszország 2022 februárjában teljes körű katonai inváziót indított nyugati szomszédja, Ukrajna ellen.
[type] => post [excerpt] => Bemutatták az orosz gáz és olaj kivezetését célzó EU-s javaslatot kedden Strasbourgban. Az Európai Bizottság ebben hivatkozik arra, hogy az orosz energia kivezetéséről elvi döntést már több mint három éve hoztak az uniós állam- és kormányfők – írj... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1750272000 [modified] => 1750247479 ) [title] => Az Európai Bizottság tervet terjesztett elő, az orosz gáz- és olajimport teljes leállítására [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=61168&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 61168 [uk] => 61157 ) [trid] => vik3255 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 61158 [image] => Array ( [id] => 61158 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/ff18154-vizy.jpg [original_lng] => 50764 [original_w] => 690 [original_h] => 387 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/ff18154-vizy-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/ff18154-vizy-300x168.jpg [width] => 300 [height] => 168 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/ff18154-vizy.jpg [width] => 690 [height] => 387 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/ff18154-vizy.jpg [width] => 690 [height] => 387 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/ff18154-vizy.jpg [width] => 690 [height] => 387 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/ff18154-vizy.jpg [width] => 690 [height] => 387 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/ff18154-vizy.jpg [width] => 690 [height] => 387 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1750236681:12 [_thumbnail_id] => 61158 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1808 [_algolia_sync] => 134734739002 [_oembed_f8bac20bd039149b154ea7d441d1d3ac] => [_oembed_time_f8bac20bd039149b154ea7d441d1d3ac] => 1755691227 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 698 [1] => 179 [2] => 36217 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Bizottság [1] => Európai Unió [2] => orosz szankciók ) ) [1] => Array ( [id] => 38089 [content] =>
Az Európai Bizottság szankciós csomagra vonatkozó javaslatainak egy, a Politico által a héten megismert tervezete kitiltaná az orosz nyersolajat titokban szállító hajókat az uniós országok kikötőiből. Ez az orosz nyersolajat szállító öregedő tankhajók úgynevezett „szellemflottáját” célozná.
Az Európai Unió azon törekvése, hogy bezárja azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé teszik az orosz olaj beáramlását az EU-ba, széles körben támogatják a tagállamok.
Az Európai Bizottság javaslatának tervezete kizárná az orosz nyersolajat rejtetten szállító hajókat a blokk kikötőiből. Ez az orosz nyersolajat szállító, elöregedő tankhajók úgynevezett „árnyékflottáját” célozza, amióta az EU betiltotta az orosz olaj és olajtermékek behozatalát.
Oroszországnak nincs elég hajója az olaj szállítására, ezért kénytelen harmadik országok tankhajóit igénybe venni. A probléma azonban az, hogy ezeken a hajókon kikapcsolják a jeladókat, hogy elkerüljék a lebukást. A szankciótervezet ezt az uniós korlátozó intézkedések kijátszása érdekében alkalmazott megtévesztő gyakorlatnak nevezi.
A tervezet szerint az új intézkedések olyan hatásköröket teremtenek majd, amelyekkel meg lehet tiltani, hogy az európai kikötőkben állomásozzanak ezek a tankhajók, amelyekről feltételezhető vagy megállapítható, hogy megsértik az orosz nyersolaj- és kőolajtermékek tengeri szállítására és behozatalára vonatkozó tilalmat.
Ez a szigorítás nem valószínű, hogy komolyabb vitát vált ki – mondta a kényes politikai tárgyalásokról a Politicónak az Európai Bizottság egyik magas rangú tisztviselője, aki névtelenséget kért.
Az olajjal kapcsolatos intézkedések egy szélesebb körű szankciócsomag részét képezik, amely valószínűleg azokat az országokat veszi célba, amelyek Oroszországgal kereskedelmet folytatnak, köztük Kínát és Iránt is. Valamint tartalmaz egy olyan mellékletet, amely konkrét országokat és termékeket nevez meg.
Ezzel az EU célja az lehet, hogy a korábban bevezetett szankciók jelentősebb hatást gyakoroljanak az orosz gazdaságra, és akadályozzák a Kreml képességét arra, hogy háborút folytasson Ukrajnában.
George Voloshin pénzmosás elleni szakértő szerint a probléma nem ott kezdődik, amikor ezeket a szankciókat meg kell szavazni, hanem amikor ezeket végre kell hajtani.
Az olaj és a földgáz mellett Németország más fontos nyersanyagokat is Oroszországból szerez be, a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok megszakítása így makroszintű pénzügyi sokkot okozhat.
Az ukrajnai orosz invázió kezdete és a nyugati szankciók bevezetése óta különösen nagy nyomás nehezedik Németországra moszkvai kapcsolatai miatt. Leginkább Európa legnagyobb gazdaságának olaj- és gázfüggőségéről beszélnek, ami érthető is, hiszen Németország többet vásárol Moszkvától ebből a két áruból, mint a kontinens bármely más országa. Sok német vállalat számára azonban hasonlóan kulcsfontosságú sok más orosz exportcikk, különösen a nyersanyagok, például a nikkel, a palládium, a réz és a króm folyamatos szállítása – emlékeztetett a Deutsche Welle. A nikkel a rozsdamentes acél gyártása mellett kulcsfontosságú az elektromos autók lítiumion-akkumulátoraihoz, a palládium pedig a katalizátorokhoz. Vagyis mindkettő nélkülözhetetlen az autóipar számára, amely a német GDP mintegy tíz százalékát adja és nyolcszázezer embert foglalkoztat.
Oroszország Indonézia és a Fülöp-szigetek után a világon a harmadik legnagyobb nikkelforrás, és Németország első számú beszállítója. 2020-ban Oroszországból érkezett a Németországban felhasznált nikkel 39 százaléka, palládium negyede, a króm és kadmium 15-20 százaléka, a vörösréz 11 százaléka, a platina 10,9 százaléka és a vasérc 8,5 százaléka.
A kölni székhelyű IW gazdaságkutató intézet friss tanulmánya szerint jó néhány Oroszországból importált nyersanyagot nehéz lenne máshonnan beszerezni, de muszáj alternatív forrásokat keresni. A nikkel ebből a szempontból kiemelt fontosságú. Oroszország adja a világ legtisztább, 1. osztályú nikkeljének a 20 százalékát, amelyre az elektromosautó-gyártás miatt egyre nagyobb a kereslet globálisan, Elon Musk is gyakran panaszkodik a Twitteren a hiánya miatt. A legtisztább nikkel ára duplájára nőtt az elmúlt két évben, csak az idén pedig 400 százalékkal drágult. Egyes elemzők szerint csak a nikkelválság legalább ezer dollárral emeli meg a fogyasztók számára egy új elektromos autó árát.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom tavaly jelentősen, 34,1 százalékkal megugrott 2020-hoz képest, és a német szövetségi statisztikai intézet adatai szerint elérte az 59,8 milliárd eurót. A német import még ennél is nagyobb mértékben, 54,2 százalékkal nőtt, míg az export csupán 15,4 százalékkal. Ennek ellenére Oroszország csak a teljes német külkereskedelem 2,3 százalékát adta 2021-ben.
Bár az orosz energiaimport betiltásáról egyelőre még nem jutott dűlőre az Európai Unió, annak súlyos következményei lennének Németország számára. Öt vezető német gazdaságkutató intézet legfrissebb előrejelzése szerint a teljes energiaembargó mély recessziót okozna, 2,2 százalékkal zsugorodna a gazdaság és több mint négyszázezer munkahely szűnne meg. Elsősorban a földgázbehozatal azonnali megszüntetése jelentene valóságos sokkot, az előrejelzés szerint ebben az esetben a német gazdaság 220 milliárd eurót veszítene a következő két évben. Egyetért ezzel Paul Gruenwald, az S&P Global vezető közgazdásza is, aki szerint a német-orosz gazdasági kapcsolatok megszakítása megrogyasztaná a német feldolgozóipart, amely az amerikai és a kínai mellett a világ legjelentősebb központja. „Ez pedig alacsonyabb GDP-t, alacsonyabb foglalkoztatottságot, alacsonyabb bizalmat eredményezne, és ez egyfajta makroszintű pénzügyi sokkot okozna. Szóval ez az a fajta forgatókönyv, amely miatt aggódunk, és amely alapjaiban változtatna a jelenlegi helyzeten” – nyilatkozta a CNBC-nek.
A gázembargó okozta várható termelés-kiesésre olyan német óriásvállalatok is figyelmeztettek, mint a világ legnagyobb vegyipari vállalata, a BASF és az egyik legnagyobb acélipari cége, a Thyssenkrupp. A szakértők közül azonban nem mindenki osztja ezt a pesszimizmust. „Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy egy orosz gázembargó világvége forgatókönyvet okozna” – mondja a Bloombergnek Ruediger Bachmann, az amerikai Notre Dame Egyetem közgazdász professzora, aki szerint „a hatás jelentős, de kezelhető lenne, ha a politikusok időben meghoznák a megfelelő döntéseket.
Határozottan elutasította az orosz kőolaj és földgáz importtilalmát Karl Nehammer osztrák kancellár a Brüsszelben tartott csütörtöki EU-csúcstalálkozó előtt.
„Nem veszünk részt semmifajta az Oroszországi Föderációt sújtó gázembargóban és olajembargóban” – mondta a konzervatív politikus a dpa-AFX német hírügynökség szerint.
Nehammer hangsúlyozta, hogy az embargó nem csak Ausztria számára irreális. Bulgária, a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Magyarország is súlyosan érintett lenne. Fontos, hogy biztosítsuk az emberek energiaellátását – tette hozzá. A hírügynökség úgy tudja, hogy Németország is elutasítja például az Oroszországból érkező földgáz importjának leállítását. Más tagállamok viszont a tilalom mellett állnak ki.
