A Kárpátalja megye vezetése bejelentette, hogy kész forrásokat elkülöníteni a munkácsi Flex gyár helyreállítására, amelyet az oroszok csütörtökön rakétákkal támadtak – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál Miroszlav Bileckij, Kárpátalja megye katonai kormányzójának Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Bileckij közölte: „Találkoztunk a befektetőkkel és az Oroszország által megtámadott Flex gyár vezetőségével. Megvitattuk a két Kaliber rakéta becsapódásának következményeit, amelyek nyomán a vállalat jelentős károkat szenvedett.” Elmondása szerint a Kárpátalja Megyei Katonai Adminisztráció a partnereivel, köztük Munkács polgármesterével együtt mérlegeli a termelésnek a Munkácsi közösségen belüli áthelyezésének lehetőségeit, mivel a Flex stratégiai fontosságú a közösség költségvetési bevétele szempontjából.
„Már készen állunk arra, hogy irodahelyiségeket biztosítunk az üzem vezetőségének, hogy a vállalat helyreállíthassa az irányítási folyamatokat. Szó esett a Made in Ukraine program lehetőségeiről is, amelynek keretében a kezdeti szakaszban akár 16 millió hrivnyát is bevonhatnak az üzem helyreállításába” – tette hozzá a katonai kormányzó.
A kárpátaljai megyevezető azt is hangsúlyozta, hogy az üzem vezetősége eltökélt abban, hogy ne hagyja el Ukrajnát, és továbbra is együttműködjenek ebben a nehéz időszakban. „Arról biztosítottam, hogy a Kárpátalja Megyei Katonai Adminisztráció maximális támogatást fog nyújtani a helyreállítás minden szakaszában” – állította Miroszlav Bileckij.
A hivatalos prognózisok óvatos optimizmussal számolnak, valójában azonban a hőmérsékleti anomáliák, az elhúzódó háború és az energiahálózati kapacitáskorlátok kritikus helyzetet teremthetnek a nyári hónapokban. Félő, hogy összeomlik az ukrán energiarendszer.
Márciusban megindult az atomerőművi egységek szokásos karbantartási szezonja Ukrajnában. Május végére már három nukleáris blokk esett ki a rendszerből, ami jelentősen csökkentette a termelési kapacitást. Olha Buszlavec, az energetikai minisztérium volt vezetője szerint ezzel párhuzamosan zajlik a korábban rakétatámadások által megrongált erőművek helyreállítása is, ám az ezek által nyújtott stabilitás csak részleges. Tavaly nyáron a márciustól júniusig tartó időszakban 9 gigawatt villamosenergia-termelő kapacitás esett ki az orosz támadások miatt, ami akkor áramszünetekhez vezetett. Idén eddig nem voltak ilyen léptékű támadások, a kockázat azonban továbbra is fennáll, így az ukrán energiarendszer teljesítőképessége kérdéses marad.
A kritikus kockázati egyenlet második összetevője a növekvő hőmérsékleti függőség. Az utóbbi években rohamosan nőtt a háztartási és vállalati napenergia-rendszerek beépített kapacitása:
2025 májusára ezek teljes teljesítménye elérte a 7,1 gigawattot,
miközben az atomerőművek működő blokkjainak összkapacitása 7,7 gigawatt.
Célpont az energetikai infrastruktúra
Első pillantásra úgy tűnhet, ez a decentralizált megújuló energia képes kompenzálni a kieséseket, csakhogy a napenergiára épülő rendszerek érzékenyen reagálnak az időjárásra. Egy borús, esős időszakban ezek a rendszerek kevesebb, mint egy gigawatt teljesítményt tudnak visszatáplálni a hálózatba. Továbbá ezek a rendszerek éjszaka teljesen kiesnek, így csúcsidőben, különösen a hűtés intenzív használatával párosuló esti órákban, nagy nyomás nehezedik az országos hálózatra. A harmadik és legnehezebben kiszámítható elem a katonai helyzet. A frontvonal közeli régiókban – főként Zaporizzsja, Herszon és Dnyipro megyékben – rendszeres célpont az energetikai infrastruktúra. A DiXi Group becslése szerint egy célzott támadássorozat következtében akár 20 százalékos termelési deficit is kialakulhat a rendszerben, ami nagymértékű áramkimaradásokhoz vezethet.
Ugyan az Ukrenergo, az országos hálózati üzemeltető igyekszik előre tervezni a karbantartásokat és kapacitásbővítéseket, ezek azonban csak részben nyújtanak megoldást egy kiterjedt támadás esetére.
Az ukrán energiarendszer az EU-ból importál áramot
A hiány kezelésére egyre nagyobb szerepet kap az import. Az ukrán energiarendszer jelenleg havi szinten 500–800 ezer megawattóra áramimportra szorulhat az Európai Unióból. A nyári csúcsidőszakban ez az érték tovább emelkedhet, kiváltképp ha extrém meleg éri el egyszerre Ukrajnát és a szomszédos országokat, ami versenyt eredményez az elérhető kapacitásokért. Az ENTSO-E engedélyezi 1,7 gigawatt kapacitásig az Ukrajnába irányuló exportot, ám ennek egy része csúcsterhelés idején kevésnek bizonyulhat, főként, ha Európában is megugrik a kereslet.
Nemcsak a napenergia bizonyulhat kiszámíthatatlannak: az ukrajnai vízerőművek kapacitása is időjárásfüggő.
Tavaly még jelentős volt a tavaszi áradás, nyáron a vízerőművek a termelés 20-22 százalékát adták. 2025 tavaszán azonban elmaradt a hagyományos vízbőség, így kevesebb víz áll rendelkezésre a nyári hónapokban, főleg esténként, amikor az energiafogyasztás újra megugrik. Az esti és reggeli csúcsidőszakot eddig a víz- és gázturbinás erőművek egyensúlyozták ki, most viszont ezek kapacitása is bizonytalanabb.
Forgatókönyvek
További strukturális kockázat, hogy a lakossági fogyasztás meghaladja az ipari fogyasztást, ami ellentétes a korábbi évekkel. Az ExPro Consulting adatai szerint 2025 első négy hónapjában a háztartások 36,8 százalékos részesedéssel vezettek az összes energiafogyasztásban. Ez azért is problémás, mert a háztartási keresletet nehezebb szabályozni és időzíteni, mint az ipari felhasználást. Az Ukrenerho ezért napirenden tartja a lakosság edukálását:
napközben ajánlják a mosógép vagy a bojler üzemeltetését,
este és csúcsidőszakban (reggel 8–10 óra és este 18–22 óra között) kerülendő több nagy fogyasztású berendezés az egyidejű használata.
Az eddig tapasztaltak alapján a DiXi Group három forgatókönyvet állított fel.
Az optimista szcenárió szerint nincs újabb támadás, és nem lesz extrém hőség, ebben az esetben mindössze 5 százalék a valószínűsége az áramkimaradásnak.
Forró nyár esetén, támadások nélkül, 10-15 százalékos energiadeficit léphet fel.
Újabb támadásokkal, de mérsékelt hőmérséklettel számolva viszont a rendszer akár 16-20 százalékos hiánnyal is szembesülhet.
Összességében a nyár sikeres átvészelése kulcskérdéssé vált. Az energiarendszer minden szereplőjének, az állami szolgáltatóknak, a háztartásoknak és az európai partnereknek is együtt kell működniük a stabilitás megőrzése érdekében. A nyár így nemcsak forró, hanem politikai, katonai és energetikai értelemben is kritikus lehet.
Oroszország a múlt héten újra nagyszabású támadásokat intézett Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen, de egyelőre nem fenyeget áramkimaradás, a helyzet azonban változhat – jelentette ki pénteken Herman Haluscsenko energetikai miniszter a Legfelső Tanácsban mondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő Youtube-közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint a miniszter arról számolt be, hogy az energiarendszer most stabil üzemmódban működik, amit a fogyasztók is éreznek. „De természetesen a helyzet bonyolult. Először is, ez a tavalyi és az idei évben az energiarendszer elleni példátlan támadások következménye. Sajnos most a támadások újraindultak, a múlt héten nagyszabású támadások voltak, és naponta támadták a berendezéseket a frontvonalbeli régiókban” – mondta.
Haluscsenko ugyanakkor jelezte, hogy Ukrajna gázt vásárol az áramtermeléshez, és szénkészletekkel is rendelkezik. „Ma már rendelkezünk a nukleáris üzemanyag erőforrásaival és tartalékaival is, hogy biztonságosan átvészeljük a következő fűtési szezont” – vélekedett.
A miniszter elmondta, hogy a fűtési idényben a fő terhelést az atomerőművek viselik, amelyek csúcsidőben az összes villamos energia akár 60%-át is termelik. Az atomerőművek ütemezett javításait úgy tervezték, hogy télen mind a kilenc, Ukrajna által ellenőrzött területen található erőművi blokk teljes kapacitással működjön.
Haluscsenko emlékeztetett arra, hogy a hőerőművek nagyrészt megrongálódtak a tavalyi orosz támadások következtében. A helyreállítási munkálatok azonban folyamatban vannak, és a megsemmisült 10 GW jelentős részét helyreállították. A vízerőművek is károsodtak. „De a fűtési szezon kezdetére el fogjuk érni a tervezett kapacitást” – ígérte.
A miniszter megjegyezte, hogy a mai napig nem áll fenn áramkimaradás veszélye télen. „Egyértelmű, hogy a nagyszabású csapások újrakezdése befolyásolhatja az áramtermelés, -átvitel és -elosztás működését” – mutatott rá Herman Haluscsenko, emlékeztetve arra, hogy tavaly 33 támadás érte Ukrajna energiaszektorát, „több ezer rakétát, több tízezer drónt” vetettek be ellene.
Szerda reggel jelentősen megnőtt az energiafogyasztás Ukrajnában, számolt be Ukrenerho.
„Ma…, a reggeli 9:30-as adatok szerint a szint 7,5%-kal magasabb volt, mint az előző napon – kedden. Az ilyen változások oka a felhős időjárás csapadékkal a nyugati és északnyugati régiók egyes részein, ami a háztartási naperőművek alacsonyabb hatásfokát és az általános hálózatból származó energiafogyasztás ennek megfelelő növekedését okozza” – áll a jelentésben.
Az energiaszakértők arra figyelmeztették a polgárokat, hogy ma is szükség van az aktív energiafogyasztás nappali üzemmódra való áthelyezésére. Ezért, ha lehetséges, 10:00 és 18:00 óra között használjon nagy teljesítményű elektromos készülékeket.
Az Ukrenerho arról is beszámolt, hogy folyamatban van az energiarendszer helyreállítása a hatalmas orosz rakéta- és dróntámadások után. Folytatódnak a sürgősségi helyreállítási munkálatok az energiatermelő létesítményekben.
Ukrajna gabonatermése 2025-ben 10%-kal 51 millió tonnára csökkenhet a 2024-es 56,7 millió tonnához képest. Ez az első hivatalos előrejelzés – jelentette ki kedden Vitalij Koval ukrán agrárpolitikai miniszter a Reuters brit hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Ukrajna világelső gabona- és olajnövény-termelő, de a termés nagymértékben függ a kedvező időjárási viszonyoktól mind az őszi vetési időszakban, mind a tavaszi hónapokban. A folyamatban lévő orosz invázióval járó katonai kockázatok szintén csökkentik a termelést, mivel a gazdák félnek, hogy nem tudnak vetni és betakarítani. Jelentős területeket foglaltak el vagy aknásítottak el.
„Nehéz időszak előtt állunk. Szokatlanul meleg tél volt, eleinte nem volt csapadék, majd a hosszan tartó esőzések egyes régiókban két héttel késleltették a vetési kampányt. Ezért a termés csökkenésére számítunk” – mondta Koval. Szerinte a legnegatívabb előrejelzés mínusz 10 %. „A várakozások szerint a gabonatermés mínusz 10 %, az olajos magvaké mínusz 5%. Ez biztosan nem kudarc, de ha Isten is úgy akarja, mindent rendbe teszünk” – hangsúlyozta.
Az első részletes előrejelzést ismertetve Koval arról számolt be, hogy 2025-ben Ukrajna mintegy 26 millió tonna kukoricát, 4,5 millió tonna árpát, 1,5 millió tonna apró gabonát, 11,5 millió tonna napraforgómagot és 11 millió tonna cukorrépát termelhet. A búzatermés 20 és 22 millió tonna között lehet, a végleges szám az időjárási viszonyoktól és a háborúval kapcsolatos tényezőktől függ.
Koval elmondása szerint a teljes olajosmag-termés 2025-ben a 2024-es 21,18 millió tonnáról körülbelül 20,16 millió tonnára csökkenhet, részben a repcetermés 600 ezer tonnás csökkenése miatt. Ukrajna a világ legnagyobb napraforgóolaj-exportőre.
A miniszter nem kívánt előrejelzést adni az ukrán gabonaexportról 2025/26-ban, amely a még mindig nem tisztázott végleges termésadatokon alapul, de az elemzők szerint az export 40,9 millió tonnát tesz majd ki, beleértve 15-15,5 millió tonna búzát.
Az ASAP Agri elemzője a múlt héten azt nyilatkozta, hogy az ukrán búzaexport várhatóan csökkenni fog a 2025/26-os szezonban az EU importpolitikájának lehetséges változásai, a bizonytalan terméskilátások és az EU-s importőr országok jobb terméskilátásai miatt.
Az ellenség tüzérségi támadásai következtében a Zaporizzsjai Atomerőmű két külső távvezetékének egyike nem kap áramot. A támadás következtében az állomás egyik elektromos vezetéke áram nélkül maradt, számolt be az Energiaügyi Minisztérium sajtóosztálya május 7-én délután.
A jelentések szerint az állomás jelenleg csak egy távvezetékről kapja az áramot. A Zaporizzsjai Atomerőmű biztonságos működéséhez szükséges külső áramellátása ismét veszélyben van. Az állomás energiarendszerének teljes lekapcsolása esetén újabb áramszünet következhet be, ami komoly veszélyt jelentene a sugárbiztonságra – közölte az Energiaügyi Minisztérium.
„Az orosz csapás miatt ismét lekapcsolták az ideiglenesen megszállt Zaporizzsjai Atomerőművet az ukrán villamosenergia-rendszerrel összekötő egyik távvezetékét. Amint a biztonsági helyzet lehetővé teszi, az energetikai dolgozók mindent megtesznek az állomás áramellátásának mielőbbi helyreállítása érdekében. Az erőmű megszállás alóli kivonása a biztonságos üzemelés garanciája” – mondta Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter.
A fegyverkezési kiadásoknak jelentősen növekedniük kell, a jelenlegi GDP arányos 2 százalékos szintről 3,5 százalékra. Ez évente 250 milliárd eurós többletkiadást jelent. A kiadások rövid távon adósságból finanszírozhatók, de hosszú távon az európai védelmi kiadások finanszírozására fenntartható forrásokat kell találni – írja a brüsszeli Bruegel kutatóintézet elemzése.
Európának képesnek kell lennie megvédeni magát Oroszországgal szemben, akár az Egyesült Államokkal, akár nélküle. A brüsszeli Bruegel kutatóintézet által készített elemzés bemutatja azokat a becsléseket, amelyek szerint Európának milyen további fegyverekre és csapatokra lenne szüksége önvédelméhez, feltételezve, hogy az Egyesült Államok kivonul Európából. A védelmi kiadások drasztikus növelésére lenne ehhez szükség.
Az elemzés a szárazföldi hadviselésre összpontosít, a belátható jövőben továbbra is Európa fő biztonsági kihívása egy esetleges orosz invázió marad.
Az orosz fenyegetés számszerűsítése Az orosz hadsereg számára az ukrajnai háború költséges volt. Azonban a Kreml széles körű társadalmi és ipari mozgósításának köszönhetően az orosz haderő ma már lényegesen nagyobb, tapasztaltabb és jobban felszerelt, mint a 2022-ben Ukrajnát megszálló erő.
Az elmúlt év végén az orosz jelenlét Ukrajnában körülbelül 700 ezer katonából állt, ami jóval meghaladja a 2022-es inváziós haderőt. Az orosz védelmi termelés gyors ütemben növekedett, 2024-ben Oroszország körülbelül
1 550 tankot,
5 700 páncélozott járművet és
450 különböző típusú tüzérségi eszközt gyártott és újított fel.
Emellett 1 800 nagy hatótávolságú kamikaze drónt állítottak elő.
Ez a 2022-es évhez képest
220 százalékos növekedést jelent a tankgyártásban,
150 százalékot a páncélozott járművek és a tüzérségi eszközök terén, valamint
435 százalékot a nagy hatótávolságú drónok gyártásában.
Megújították a szovjet technológiát A legtöbb új eszköz modernizált szovjet technológián alapul. Feltételezhető, hogy az orosz termelésnövekedés továbbra is folytatódni fog, bár valószínűleg lassuló ütemben – főleg, ha a harcok véget érnek. Oroszország jelentős előrelépéseket tett a dróntechnológiában, miután korábban nagyrészt Iránra támaszkodott.
Egy Európa elleni orosz támadás lehetősége nem zárható ki. A NATO, Németország, Lengyelország, Dánia és a balti államok értékelése szerint Oroszország 3–10 éven belül készen állhat egy támadásra. Ez akár hamarabb is bekövetkezhet, mivel a négyévente megrendezett Zapad hadgyakorlatokat 2025 nyarán tartják Fehéroroszországban, demonstrálandó, hogy Oroszország képes nagyszabású katonai manőverek lebonyolítására, még háborús körülmények között is.
Európa szükségletei Európa elsődleges prioritása Ukrajna támogatásának folytatása, nagyrészt abból a stratégiai megfontolásból, hogy Ukrajna háborúban tapasztalatokat szerzett hadserege jelenleg a leghatékonyabb elrettentő erő egy orosz támadással szemben az EU ellen.
Ha Ukrajna úgy dönt, hogy egy esetleges amerikai-orosz békemegállapodás elfogadhatatlan – például azért, mert Putyin békegaranciái nem hitelesek –, Európa képes lenne további fegyvereket biztosítani Ukrajnának, hogy az megőrizze jelenlegi harci kapacitásait.
Makrogazdasági szempontból a szükséges összegek kezelhetőek Európa számára.
2022 februárja óta az Egyesült Államok 64 milliárd eurónyi katonai támogatást nyújtott Ukrajnának, Európa, az Egyesült Királyságot is beleértve, 62 milliárdot. 2024-ben az amerikai katonai támogatás 20 milliárd eurót tett ki a teljes 42 milliárdból. Az USA támogatásának teljes kiváltása az EU számára mindössze a GDP 0,12 százalékának megfelelő többletkiadást jelentene – ez a Bruegel elemzése szerint teljesíthető. Ennél nehezebb forgatókönyv egy békemegállapodás, amelyet Ukrajna elfogad. Ebben az esetben Oroszország valószínűleg folytatná fegyverkezését, ami rövid időn belül komoly fenyegetést jelentene az EU egészére.
Az EU-nak és szövetségeseinek, köztük az Egyesült Királyságnak és Norvégiának, azonnal és nagymértékben fel kellene gyorsítani katonai fejlesztéseiket.
A NATO katonai tervezőinek jelenlegi feltételezése szerint egy európai NATO-ország elleni orosz támadás esetén az Európában állomásozó 100 ezer amerikai katona gyorsan kiegészülne további 200 ezer amerikai katonával, elsősorban páncélos egységekkel.
Ha tehát azt feltételezzük, hogy az USA hadereje kivonul Európából, akkor 300 ezer amerikai katona harci kapacitásával egyenértékű növekedést kellene elérnie, különös tekintettel a gépesített és páncélos erőkre. Ez körülbelül 50 új európai dandárt jelentene.
Katonai koordináció és felszerelés Fontos kiegészítés, hogy az amerikai csapatok harci ereje lényegesen nagyobb, mint amennyit ugyanannyi európai katona képvisel – akik 29 különböző nemzeti hadseregben szolgálnak. Az amerikai katonák nagy, összetartó hadtestméretű egységekben vonulnának be, egyetlen egységes parancsnokság alatt. Az európai hadseregek ezzel szemben széttagoltak és nem rendelkeznek egyesített vezetési struktúrával.
Európának választania kell: vagy jelentősen, több mint 300 ezer fővel növeli haderejét, hogy ellensúlyozza a széttagoltságot, vagy gyorsan fokozza katonai koordinációját.
Európának az alábbi minimális fegyverzetre lenne szüksége:
1 400 harckocsi 2 000 gyalogsági harcjármű 700 tüzérségi eszköz (155 mm-es tarackok és rakéta-sorozatvetők) Emellett szükség van a drónhadviselés, rakéta-, kommunikációs és hírszerzési kapacitások fejlesztésére is.
Költségek és finanszírozás – a védelmi kiadások drasztikus emelésére lenne szükség Az európai védelmi kiadásoknak jelentősen növekedniük kell, a jelenlegi GDP arányos 2 százalékos szintről 3,5 százalékora. Ez évente 250 milliárd eurós többletkiadást jelent.
A kiadások rövid távon adósságból finanszírozhatók, de hosszú távon fenntartható forrásokat kell találni –írja a brüsszeli elemzés. Ebben a folyamatban Németország vezető szerepe kulcsfontosságú lesz. Németországnak önállóan legalább 125 milliárd euróval kellene hozzájárulnia, hogy katonai költségvetését 80 milliárdról 140 milliárd euróra emelje, azaz a hadikiadások GDP-jének 3,5 százalékára emelkedjenek.
Jelenleg a német katonai képességek jelentősen elmaradnak a szükséges és szövetségeseinek tett vállalásoktól. Németország 2022-ben megígérte, hogy 2025-re és 2027-re két hadosztályt – azaz jellemzően körülbelül 40 ezer katonát – biztosít a NATO számára, azonban ennek teljesítése komoly akadályokba ütközik.
A tavalyi év volt a legnehezebb Ukrajna energiarendszere számára a teljes körű háború kezdete óta, 2024-ben az ellenség már márciusban megkezdte a támadásokat – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Herman Haluscsenko energetikai miniszter ukrán televízióban tett nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Haluscsenko elmondta: „Tényleg ez volt a legnehezebb év (2024 – a szerk.). Mert ha elemezzük is a 2022-ben és 2023-ban lezajlott légicsapásokat, akkor az oroszok például október 10-én kezdték. 2024-ben sokkal korábban, már márciustól.”
A miniszter szerint az energiarendszer elleni csapások által okozott pusztítás igen nagy, és összességében jóval nagyobb volt, mint a korábbi években. Különösen a csapások természete, összetettsége és az ellenség által használt fegyverek változtak – mutatott rá Herman Haluscsenko.
Ukrajnában kedden megelőző vészhelyzeti áramszünetet vezettek be megelőző intézkedésként egy esetleges orosz rakétacsapás miatt. Ez a gyakorlat a jövőben is folytatódni fog – nyilatkozta Jurij Bojko, az Ukrenerho felügyelőbizottságának tagja a Szuszpilne Novini adásában
Elmondása szerint az ilyen megelőző áramszünetek célja, hogy csökkentsék a villamosenergia-rendszerben bekövetkező súlyos balesetek kockázatát, amelyek egyes elemek megkárosodása miatt következhetnek be.
„Nehéz elmagyarázni technikai szempontból, de megpróbálom. Ha a villamosenergia-rendszer valamely erős eleme akár támadás, akár az automatika következtében kikapcsol, az általában a hálózat újrakonfigurálását teszi szükségessé, és gyakran a hálózat más elemek leállásához is vezethet. Vagyis az áramszünetek lépcsőzetes sorozata következik be”, magyarázta Bojko.
Hozzátette: az ilyen jellegű balesetek elkerülése érdekében az energetikai cégek az esetleges fenyegetettség miatt csökkentik a terhelést.
Ugyanakkor kedden nem minden régióban, hanem a frontvonalhoz közelebb eső területeken vezették be a megelőző áramszüneteket, hogy csökkentsék a támadások lehetséges következményeit.
„A hatalmas rakétatámadás újabb veszélye esetén az energiaszektor megelőző lépést fog tenni az ilyen támadások lehetséges következményeinek csökkentése érdekében”, összegezte Bojko.
Az ukrán energiaipar elleni legutóbbi hatalmas orosz támadás következtében három villamosenergetikai létesítmény került tűz alá, közölte Denisz Smihal miniszterelnök Telegram-csatornáján csütörtökön.
„Ma éjjel az ellenség újabb hatalmas támadást hajtott végre az ukrán energiaipar ellen drónokat és rakétákat alkalmazva. Többek között három villamosenergia-átviteli létesítményt támadtak meg, ezek közül az egyik Mikolajiv régióban található. De az orosz terroristák nem érték el céljaikat – Ukrajna energiarendszere kiegyensúlyozottan működik, nem tervezik áramszünet bevezetését” – írta a miniszterelnök.
A miniszterelnök elmondta, hogy csütörtökön kormány képviselői Mikolajiv régióban megvizsgálták az energetikai alállomások mérnöki védelmének építését.
A miniszterelnökség illetékesei megismerkedtek két, egyenként 1,5 MW teljesítményű kapcsolt energiatermelő erőmű telepítésének folyamatával is, amelyek több mint 200 többlakásos lakóház, öt egészségügyi és 24 oktatási intézmény fűtését biztosítják majd.
„A fűtési szezon előtt a Mikolajivoblteploenerho 5, gázdugattyús energiatermelő létesítmény megépítését vállalta, összesen 5,5 MW teljesítménnyel” – foglalta össze a miniszterelnök.