Kaja Kallas észt miniszterelnök az európai uniós áruk Oroszországon keresztül történő tranzitjának teljes tilalmát sürgeti, mivel aggályosnak tartja, hogy a harmadik országokkal folytatott kereskedelem megugrása az utóbbi egy évben a szankciók kijátszását takarja – írta a Bloomberg.
A hazánkból Kazahsztánba, Kirgizisztánba, Grúziába, Örményországba és Üzbegisztánba irányuló export tavaly óta jelentősen megnövekedett, ezek az áruszállítások pedig nagyrészt Oroszországon keresztül történnek – mondta Kallas csütörtökön Tallinnban, az észt fővárosban.
Például tavaly óta az észt csipexport Kazahsztánba, Grúziába és Kirgizisztánba 189, 222, illetve 21 576 (!) százalékkal nőtt meg, ám ezt a hatalmas keresletet önmagukban ezen országok igényei nem indokolják. Kérdés, hogy egyáltalán célba értek-e.
A szankciók körébe vont uniós exportból legalább egymilliárd dollárnyi termék tűnt el az orosz gazdasági partnerek felé irányuló tranzitforgalomban, ami nagyban hozzájárult Vlagyimir Putyin háborús gazdaságának az életben tartásához.
A nyugati tisztviselők szerint a „szellemkereskedelem” elsősorban a kettős felhasználású, azaz katonai és hírszerzési célokra is alkalmas termékeket érinti, amelyek szigorú exportellenőrzés alatt állnak. Ezeknek az áruknak pedig csak mintegy fele jutott el a megadott célállomásra, Kazahsztánba, Kirgizisztánba és Örményországba.
A legegyszerűbb az lenne, ha a tranzitot betiltanánk az összes Oroszországgal határos országban, de egy külön észt szankció nem oldaná meg a problémát. Emiatt egy uniós szintű megoldásra van szükség – jelentette ki a miniszterelnök.
Néhány Oroszországgal határos tagállam – Finnország, Lengyelország, Norvégia, Észtország, Lettország és Litvánia – képviselői a héten Helsinkiben találkoznak, hogy speciális szankciók bevezetéséről tárgyaljanak.
Eközben az Európai Unió is hasonló megoldáson dolgozik, hogy a Moszkva elleni szankciók következő fordulójában már ezt a kiskaput is be tudják zárni.
