Az ukrán parlament csütörtökön jóváhagyta a jövő évi költségvetést, aminek az egyik fő célja a hadsereg támogatása.
A költségvetés bevételeit 1768 milliárd hrivnyában, a kiadásokat pedig 3355 milliárd hrivnyában irányozták elő, így a büdzsé hiánya dollárra átszámítva 43,58 milliárd dollár lesz a tervek szerint.
Jövőre az ukrán költségvetési kiadások több mint a felét kapja a védelmi ágazat. A költségvetési szavazás után Denisz Smihal miniszterelnök azt mondta, hogy a prioritások egyértelműen ki lettek jelölve a költségvetésben. Minden belső erőforrásunkat az ellenség feletti győzelemre használjuk fel. Hozzátette: kiadásaink gyakorlatilag a fele Ukrajna biztonságát és védelmét célozza. Több fegyver és jármű lesz, több drón, lőszer és rakéta. Az adófizetőktől származó minden hrivnya a hadsereghez kerül.
Az ukrán kormányfő bejelentette, hogy a kormány a minimálbérek és a nyugdíjak emelését tervezi és több pénz jut oktatásra és az egészségügyre.
Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter arról beszélt, hogy kulcsfontosságú lesz a nyugati szövetségesektől származó pénzügyi segítség a költségvetési hiány fedezésére.
Az ukrán kormány idén eddig már 35,4 milliárd dollárt, tavaly pedig mintegy 31 milliárd dollárt kapott szövetségeseitől.
A költségvetési terv jövőre a hazai össztermék (GDP) 4,6 százalékos növekedését irányozza elő az idei évre tervezett közel 5 százalékos bővülést követően.
A bolgár parlament egy vitatott szavazáson elutasította a szélsőjobboldali Vashrazhdane (Újjászületés) párt által javasolt népszavazást, amelynek célja az euró bevezetésének elhalasztása volt.
A bolgár parlament vitatott döntéssel elutasította a Vashrazhdane (Újjászületés) szélsőjobboldali párt által javasolt népszavazást, amelynek célja az euró bevezetésének elhalasztása lett volna. 98 képviselő a népszavazás ellen szavazott, 68-an támogatták, 46-an pedig tartózkodtak.
A népszavazás célja az volt, hogy 2043-ig a bolgár leva maradjon a nemzeti valuta. Bulgária új, nyugatbarát kormánya azonban 2025-re tervezi az eurózónába való belépést. Az ország 2007 óta tagja az Európai Uniónak.
Eredetileg úgy tervezték, hogy Bulgária 2024-ben bevezeti az eurót. A tavalyi 15,3%-os infláció miatt azonban februárban úgy döntöttek, hogy elhalasztják az átállást. A késedelem ellenére az Újjászületés továbbra is ellenzi az euró bevezetését.
Javaslatuk elutasítását követően az Újjászületés most az Alkotmánybírósággal kívánja felülvizsgálni ezt a döntést. A nyugatbarát frakció Bulgária EU-csatlakozási szerződésére hivatkozva védte a népszavazás elutasítását. Kifejtették, hogy mivel nemzetközi szerződésről van szó, az mentes a népszavazás alól.
Az ukrán parlament csütörtöki ülésén jóváhagyta a jövő évi állami költségvetést – hozta nyilvánosságra Jaroszlav Zseleznyak képviselő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. A politikus kiemelte, hogy Ukrajna történetében ez a leghamarabb elfogadott következő évi büdzsé.
Reméljük, hogy a nemzetközi partnerek értékelni fogják a pontosságunkat, és teljes mértékben finanszírozzák a vállalt, szintén rekordnak számító, 38 milliárd dolláros hiányt – fűzte hozzá Jaroszlav Zseleznyak.
A kormány 2023-ra vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését a konzervatív forgatókönyvhöz igazította, azaz 4,6 százalék helyett 3,2 százalékos növekedéssel számol. Az inflációs előrejelzését ugyanakkor 30 százalékról 28 százalékra mérsékelte.
Az RBK-Ukrajina hírportál ismertetése szerint az állami költségvetés évi átlagban a dollár árfolyamát 42,2 hrivnyában irányozta elő. Így a dollár mintegy 10 hrivnyával drágulhat. A kormány változatlanul hagyta a létminimumot, és a minibálbért sem tervezi emelni jövőre. A biztonsági és védelmi kiadások a jövő évi GDP 18,2 százalékát teszik ki.
Zseleznyak tájékoztatott arról is, hogy a parlament két képviselőt, a Moszkva-barát Vadim Rabinovicsot és a Nép Szolgája kormánypárt listáján képviselői helyhez jutott Ihor Vaszilkovszkijt megfosztotta mandátumától. A parlamentben így most 417 képviselő maradt a hivatalosan 450 fős parlamentben – számolt be az MTI.
Ukrajna Parlamentje december 2-án jóváhagyta a 2022-es év állami költségvetését.
Denisz Smihal miniszterelnök a Parlamentben kijelentette, „a 2022-es állami költségvetés kiegyensúlyozott és reális, de ez valójában az ország modernizációjának költségvetése”.
A büdzsé általános mutatói:
bevételek – 1322 billió UAH (54,73 milliárd UAH-al több, mint az első olvasatra benyújtott tervezetben).
kiadások – 1,497 billió UAH (55,73 milliárd UAH-al több, mint az első olvasatra benyújtott tervezetben).
hitel visszafizetése – 10,28 milliárd UAH;
hitelezés – 23,74 milliárd UAH;
nominális GDP előrejelzés – 5368,7 milliárd;
várható fogyasztói infláció – 6,2%.
A dollár átlag éves árfolyama 28,6 hrivnya. A költségvetés hiánya eléri a 188,8 milliárd UAH-t, ami a GDP 3,5%-a.
Dmitro Razumkov, az ukrán Parlament elnöke aláírta az „Ukrajna 2021-es állami költségvetéséről” szóló törvényt. Ezt követően a törvényt Ukrajna elnökének nyújtották be, hogy lássa el kézjegyével – olvasható a Parlament honlapján.
A dokumentumnak megfelelően, jövőre a tervek szerint 139,5 milliárd UAH-t különítenek el az oktatás és a tudomány fejlesztésére, 159,9 milliárd UAH-t az orvostudományra és 315 milliárd UAH-t a lakosság szociális védelmére. 267 milliárd UAH-t különítettek el az ország biztonsága és védelme fokozására.
A 2021-es évre 19,4 milliárd UAH-t különítenek el a világjárvány elleni küzdelemre, amelyből:
15,8 milliárd UAH – egészségügyi garancia program;
2,6 milliárd UAH – oltóanyag beszerzése;
1 milliárd UAH – a Covid-19 terjedésének megakadályozása az iskolákban.
Ezen kívül egy speciális alap létrehozását tervezik a Covid-19 elleni intézkedések finanszírozására.
A minimálbér emelését 2021. január 1-jétől 6000 UAH-ra, 2021. december 1-jétől – 6500 UAH tervezik.
Az ukrán kormány ülésén támogatta a 2021-re vonatkozó költségvetési tervezet második olvasatra történő benyújtását a parlamentbe. A dokumentumtervezet 1 billió 92 milliárd UAH-t tartalmaz, a kiadások összege – 1 billió 328 milliárd hrivnya.
„Kulcsfontosságú szempont, hogy a költségvetés továbbra is kiegyensúlyozott és reális legyen. Jövőre gazdasági növekedésre számítunk, ami lehetővé teszi számunkra, hogy továbbra is növeljük az orvostudományra, az oktatásra és a védelemre fordított kiadásokat” – közölte Denisz Smihal miniszterelnök Telegram-csatornáján.
A kormányfő kijelentette, hogy a kormány a parlamenti képviselőkkel együttműködve és egyeztetve dolgozta ki a dokumentumot.
„A benyújtott javaslatok többségét figyelembe vettük, szem előtt tartva a kiadások elsődlegességét, a gazdaság állapotát és a költségvetés forrásrészének rendelkezésre álló lehetőségeit” – tette hozzá Smihal.
A 2021-es év állami költségvetéséről szóló törvénytervezetet №4000 számmal vették nyilvántartásba, amely a kormány által, ez év júliusában jóváhagyott makrogazdasági előrejelzésen alapul.
A Parlament titkársága szeptember 14-én, hétfőn nyilvántartásba vette a 2021. évi állami költségvetés tervezetét, bizonyítják a parlament honlapján található információk. A 2021-es állami költségvetés tervezete reális és kiegyensúlyozott – mondta korábban Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter, ismertetvén a dokumentumot.
„Lényegében ez a gazdasági fejlődés lehetőségeinek költségvetése, valamint az állampolgáraink és vállalkozásaink támogatása a gazdaság »újraindítása« kapcsán a koronavírus-járvány okozta következmények után” – mondta a Pénzügyminisztérium vezetője.
A 2021-es állami költségvetés tervezete a minisztertanács által ez év júliusában jóváhagyott makrogazdasági előrejelzésen alapul. Korábban a kormány ismertette a 2021-re vonatkozó állami költségvetés tervezetét. Marcsenko szerint a bevételek növekedése 9,4%-ra várható. Az állami költségvetés tervezetét 29,1 UAH/USD árfolyam alapján dolgozták ki.
A Legfelső Tanács második olvasatban elfogadta a 3297. számú törvényjavaslatot, amely tiltja szankciók bevezetését a banki és nem banki kölcsönök részletfizetésének elmulasztása esetében a karantén időszakában. A dokumentumot 344 képviselő támogatta. A törvény módosítja a Gazdasági törvénykönyvet. Abban az esetben, ha a hitelrészlet a karantén időszakában nem a határidőnek megfelelően kerül befizetésre / vagy a szerződés szerinti monetáris kötelezettség teljesítésének napját követő 30 napon belül, mentesül az alól a kötelezettség alól, hogy a hitelező számára pénzbírságot, büntetést vagy kamatot fizessen a késedelemért.
Emlékeztetőül, május 13-án a parlament az első olvasatban elfogadta a 3297. számú törvényt, amely tiltja a karantén alatt a hitelekre kiszabott szankciókat.
