A Nemzeti Bank célja a többletlikviditás szigorúbb tartalékkövetelmények és a lebegő árfolyamhoz való fokozatos visszatérés révén való eltörlése.
A Nemzeti Bank a továbbiakban nem folyamodik a „veszélyes” pénznyomtatáshoz az állami kiadások finanszírozására – mondta Andrij Pisnij, a Nemzeti Bank elnöke a Financial Times-nak adott interjújában.
Elmondása szerint az, hogy a jegybank több milliárd hrivnyát nyomtat a költségvetési hiány fedezésére, óriási kockázatokat jelentett az ország makroszintű pénzügyi stabilitására nézve.
„Gyors eszköz volt, de nagyon veszélyes” – mondta Pisnij.
Megjegyezte, hogy a Pénzügyminisztérium nem akart belépni a hazai kötvénypiacokra, illetve nem akarta növelni a bevételeket.
Azóta megfordította az irányt, megnyitva az utat egy 15,6 milliárd dolláros kölcsönhöz, amelyről az IMF és Kijev a múlt héten állapodott meg, de még jóvá kell hagynia az alap igazgatótanácsának.
„Első munkanapján hozzáfogott a kormánnyal való kapcsolatok kiépítéséhez, és „késő estig” tárgyalt Szerhij Marcsenko pénzügyminiszterrel. Megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a jegybank módosította a banki tartalékokra vonatkozó követelményeit, a minisztérium pedig vonzóbb feltételeket kínált a hitelezőknek” – áll a jelentésben.
Pisnij hangsúlyozta, hogy a jegybank célja a túlzott likviditás megszüntetése a szigorúbb tartalékkövetelmények és a lebegő árfolyamhoz való fokozatos visszatérés segítségével.
A jegybank elnöke hozzátette: az IMF-fel kötött megállapodás „garantálja, hogy az adományozók koalíciója vállalja, hogy idén mintegy 40 milliárd dollárnyi segélyt nyújt”. Elmondta, hogy a Nemzeti Bank a jövő hónapban 0,3 százalékra módosítja a GDP növekedésére vonatkozó előrejelzését 2023-ban a tavalyi 30 százalékos csökkenés után, ami az orosz rakétacsapások Ukrajna energetikai infrastruktúrájára gyakorolt hatását tükrözi.
