A Pénzügyi Stabilitási Tanács szerint a technológia terelgetéshez, csaláshoz és félretájékoztatáshoz vezethet, mivel az olyan joghatóságok, mint az EU, megvizsgálják az ügyet további szabályozás érdekében.
A mesterséges intelligencia (AI) kockázatot jelenthet a pénzügyi rendszerre – figyelmeztettek csütörtökön a nemzetközi szabványalkotók, miközben olyan innovációt vizsgálnak, amely iránt jelentős érdeklődés mutatkozik a bankok és más pénzügyi cégek körében.
Az olyan joghatóságok, mint az EU, átvették a vezető szerepet a potenciálisan átalakuló technológia szabályozásában, de aggódnak amiatt, hogy hogyan alkalmazzák a szabályokat a már amúgy is erősen szabályozott pénzügyi szektorban.
A mesterséges intelligencia „potenciálisan felerősítheti a pénzügyi szektor bizonyos sebezhetőségeit, és ezáltal kockázatot jelenthet a pénzügyi stabilitásra”, annak ellenére, hogy a működési hatékonyság, a személyre szabás és a megfelelés szempontjából előnyös – mondta a Pénzügyi Stabilitási Tanács.
Az FSB szerint az ugyanazokat a mesterséges intelligencia-modellt használó több pénzügyi cég a piaci szereplőket összecsapásra késztetheti, felerősítve a pénzügyi piacok ingadozásait, és egyetlen szolgáltató leállásának széleskörű következményei lehetnek.
A generatív mesterséges intelligencia, amely a felhasználói felszólítások alapján új szöveget, képeket vagy videókat állít elő, „növelheti a pénzügyi csalást és a rosszindulatú szereplők képességét, hogy dezinformációt generáljanak és terjesszenek a pénzügyi piacokon” – tette hozzá a jelentés.
A dokumentum, amely arra szólítja fel a globális szabályozó hatóságokat, hogy ellenőrizzék, a jogi keretek megfelelőek-e, az Európai Bizottság júniusi konzultációs dokumentumát követi, amely a pénzügyi piacok elfogultság vagy pánik kockázatára hivatkozott, valamint arra, hogy a mesterséges intelligencia hajlamos pontatlanságokat produkálni. egyenesen hülyeség.
Az FSB egy bázeli székhelyű nemzetközi intézmény, amelynek tagjai a világ minden tájáról érkeznek szabályozók és központi bankárok, köztük az Egyesült Királyság Financial Conduct Authority és az Európai Központi Bank.
Maria Luís Albuquerque volt portugál pénzügyminiszter a múlt heti meghallgatáson az EU következő pénzügyi szolgáltatási biztosának meghallgatásáról azt mondta az EP-képviselőknek, hogy a technológiának vannak előnyei és hátrányai.
„A mesterséges intelligenciatörvény már foglalkozik az egyének kockázataival” – mondta, hozzátéve, hogy „sok lehetőség kínálkozik a mesterséges intelligencia használatára nemcsak a csalások felderítésére, hanem a szükséges együttműködés és információcsere javítására is”.
Köztiszteletben álló emberek vállalkozásaik révén 22,4 milliárd dollárt vittek ki Ukrajnából, ebből 5 milliárdot Ciprusra, 4 milliárdot Hollandiába, 3 milliárdot Nagy-Britanniába, 2 milliárdot Németországba – közölte hétfőn Olekszij Ljubcsenko, az Állami Adószolgálat vezetője az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában.
A vezető tisztségviselő elmondta, hogy nemrég konferenciát tartottak a BEPS-terv (Base erosion and profit shifting) végrehajtásáról, amelyre meg voltak invitálva azon országok – Németország, Hollandia, Nagy-Britannia, Ciprus, Svájc, Ausztria, USA – megfelelő szerveinek munkatársai, ahová a köztiszteletben álló ukránok a legtöbb pénzt kivitték. Három év alatt több mint 22 milliárd dollárt vittek ki – tette hozzá. Megjegyezte: ez a téma figyelmet érdemel, annál is inkább, mert az ellenőrzött éves műveletek 90 milliárd dollárt tesznek ki.
Az Állami Adószolgálat adatai szerint 10 milliárd dollár a kivitt 22,4 milliárdból osztalék. Összességében a 22,4 milliárd dollár után 0,63 milliárdot fizettek be 2,8 %-os általános adókulcs mellett.
Ljubcsenko hangsúlyozta: „az álláspontom az, hogy olyan feltételeket kell létrehozni, amelyek mellett Ukrajna némi lélegzethez jut a tisztességtelen játéktól.”
Április 28-tól Ukrajnában új pénzügyi szabályok lépnek érvénybe, amelyek a banki szolgáltatásokra vonatkoznak és szinte mindenkit érinteni fognak.
Eddig egy átutalást, amit hozzátartozóink, partnereink vagy más személyek részére hajtottunk végre, 15 ezer hrivnyáig anélkül is megtehettünk, hogy számlát nyitottunk volna az adott bankban. Most viszont ez a művelet csak ötezer hrivnyáig hajtható végre. Ugyanez a korlátozás vonatkozik a postai utánvéttel rendelt árucikkekre is, ha azok értéke meghaladja az 5 ezer hrivnyát. Tehát minden ötezer hrivnyát meghaladó készpénzes műveletet, amit banki vagy postai úton bonyolítanak le, ezentúl nevesíteni kell.
https://youtu.be/jP0BEAczJZQ
Azokban az esetekben, ha valaki mobilbank segítségével hajt végre bankkártyák közötti, akár nemzetközi átutalásokat, rezsibefizetést, bírságbefizetést, hiteltörlesztést, online vásárlást hajt végre vagy készpénzt vesz fel a kártyájáról, nincs szükség személyazonosításra, hiszen erre már sor került, amikor számlát nyitott a banknál. Ez a pénzügyi változás első sorban az olyan vállalkozások és személyek kiszűrését szolgálja, amelyeknek a számláján nagy összegű pénzmozgások történnek, de a pénz eredetét nem tudják bizonyítani.
Felfüggesztették az uniós költségvetési szabályokat az európai gazdasági és pénzügyminiszterek hétfőn. Így a koronavírus miatt kialakult gazdasági válság kezelése során a tagállamoknak nem kell tartaniuk magukat a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékában megszabott költségvetési hiánycélhoz, és a GDP 60 százalékára korlátozott államadósság kritériumához sem.
„Komoly gazdasági visszaesés várható ebben az évben, ezért határozott, nagyratörő és összehangolt politikai válaszra van szükség. Cselekednünk kell annak érdekében, hogy minél kisebb legyen a sokk, és ne okozzon állandó károkat a gazdaságunk számára, ami középtávon az államháztartás fenntarthatóságát is érinti” – magyarázták a videokónferencián tartott ülésük után kiadott közleményükben a miniszterek.
A most felfüggesztett szabályok értelmében a tagállamoknak anélkül támogathatják a bajbajutott vállalkozásokat, folyosíthatnak a munkanélküli segélyeket vagy fejleszthetik az egészségügyet, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indítana amiatt, hogy túlságosan megugrottak az állami kiadások.
A döntéshez a költségvetési fegyelmet előíró Stabilitási és Növekedési Paktum úgynevezett mentesítési záradékát kellett alkalmazni. Az eredetileg 1997-ben kötött paktum szabályain az eurózóna válsága idején tovább szigorították, komoly felügyeleti és szankciós jogokat adva az Európai Bizottságnak.
Most azonban éppen a költségvetési fegyelemhez eddig mereven ragaszkodó Bizottság kezdeményezte, hogy ideiglenes lazítsanak a szabályokon, mivel értékelésük szerint csak komoly állami beruházásokkal lehet megakadályozni, hogy beláthatatlan gazdasági-társadalmi következményei legyenek a koronavírusnak.
A Bizottság emellett 37 milliárd eurós mentőcsomagot csoportosított át az uniós költségvetésből a koronavírussal kapcsolatos válságkezelésre.
Az OTP Bank egy nagy akvizíción dolgozik, mellyel egy új térségben tervez piacra lépni – mondta Csányi Sándor, a hitelintézet vezérigazgatója a Reutersnek.
Az OTP Bank már egy sor balkáni államban felvásárolt bankokat, és továbbra is Európa legjövedelmezőbb hitelezői között van.
„Megszereztük a képességünket az akvizíciókra” – mondta Csányi a Reutersnek. „A kérdés az, hogyan fogjuk ebből kihozni a legtöbbet. Lassulás lesz a megvásárolt bankok számában, de a nyereség lehetővé teszi, hogy nagyobb méretekben gondolkodjunk. Azok a bankok is érdekelnek bennünket, amelyeknek korábban nem mindig volt megfelelő a profitja.”
Csányi Sándor nem nevezte meg az új országot, ahol az OTP Bank új piacra kíván lépni, de annyit elmondott, hogy ez az ország Közép- és Kelet-Európa „keleti szomszédságában” van, de nem Törökország.
A vezérigazgató hozzátette, hogy Ukrajnában látja a növekedési potenciált, ahol az OTP Bank jó helyzetben van.
Csányi Sándor elmondta még azt is, hogy a bank vezetése hamarosan megvitatja a 2019. évi javasolt osztalékot, amelynek mértéke a terjeszkedési tervektől, valamint a szabályozási követelményektől is függ. A vezérigazgató azonban magasabb nyereségre számít új akvizíciók nélkül is, továbbá beszélt a leányvállalatok integrálásáról és a közelmúltbeli back-office befektetésről, amely egyes piacokon csökkentette a költség-bevétel arányát.
