A tavalyi év végén nagyobb volt a lassulás, mint azt korábban gondolták. Ez a teljes tavalyi román növekedést is lejjebb húzta.
Tavaly még annál is rosszabbul teljesített a román gazdaság, mint amit korábban jelzett az Országos Statisztikai Intézet (INS), ugyanis csak 0,8 százalékos növekedést tudott elérni – derül ki az INS csütörtökön közzétett adataiból.
A márciusban közzétett előzetes adatok még 0,9 százalékos növekedést mutattak. A GDP-adat romlását az okozta, hogy az INS 0,7 százalékról 0,5 százalékra módosította a GDP bővülésének negyedik negyedévi értékét.
Románia bruttó hazai terméke így 2024 első negyedévében 0,3 százalékkal, a második negyedévben 0,9 százalékkal, a harmadikban pedig 1,5 százalékkal volt nagyobb, mint 2023 azonos időszakában. A folyó árakon számolt 2024-es GDP 1760,118 milliárd lej volt.
A román kormány 2023 végén még 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, amit szeptemberben 2,8 százalékra csökkentett.
Több mint 200 román vállalat vesz már részt Ukrajna újjáépítési folyamatában az Európai Unió partnerei által szervezett kezdeményezésekben – írja az ukrán Interfax Luminița Odobescu, Románia elnöki tanácsadójának bejelentése alapján.
Románia álláspontja egyértelmű: határozottan támogatjuk Ukrajnát és az igazságos, tartós béke elérésére irányuló erőfeszítéseket. Országunk logisztikai központként kihasználhatja stratégiai helyzetét – írta Odobescu a Facebookon a Román–Ukrán Kétoldalú Kereskedelmi Kamara konferenciája után.
Igor Prokopcsuk, Ukrajna romániai nagykövete a konferencia résztvevőit tájékoztatta Ukrajna 2025-ös újjáépítési prioritásairól, különös tekintettel a közművekre, a közlekedésre és az energetikára. „Nem kell megvárnunk a háború végét ahhoz, hogy Ukrajna helyreállításával foglalkozzunk” – hangsúlyozta.
Ștefan-Radu Oprea, a román miniszterelnök hivatalának vezetője bejelentette, hogy a kormány munkacsoportot hozott létre Ukrajna újjáépítésével kapcsolatban, és kiemelte az állami és magánszektor közötti partnerség fontosságát.
Carmen Moraru államtitkár hozzátette: „Célunk, hogy Romániát Ukrajna újjáépítésének stratégiai folyosójává alakítsuk, európai alapokat felhasználva a vasúti infrastruktúra korszerűsítéséhez, a dunai kikötők fejlesztéséhez és az energetikai összekapcsolódásokhoz.”
A Rebuilding Ukraine projekt a Román–Ukrán Kétoldalú Kereskedelmi Kamara kezdeményezése, amely platformot biztosít az Ukrajna újjáépítésében részt venni kívánó vállalatok számára.
Victor Ponta román elnökjelölt bejelentette, hogy választási győzelme esetén leállítja az ukrán gabona exportját az ország fekete-tengeri kikötőin keresztül, idézte a Reuters.
„Az elmúlt években az ukrán gabona kikötői infrastruktúrához való hozzáférését elősegítő politikáját folytatták a román gabona kárára, és a román gazdálkodók ezt nagyon megszenvedték” – mondta Ponta.
Románia mintegy 29 millió tonna ukrán gabona exportját segítette a fekete-tengeri konstancai kikötőjén keresztül, így egy esetleges tilalom súlyosan érintheti Kijev exportképességét.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy támogatja az Ukrajna támogatását célzó egyéb intézkedéseket, így a fegyvertranzitot és az ukrán pilóták kiképzését.
Megjegyzendő, hogy az 52 éves Ponta egykori baloldali miniszterelnök, aki jelenleg az ultranacionalista politikát támogatja. A közvélemény-kutatások szerint esélye van George Simeon szélsőjobboldali ellenzéki vezetővel együtt bejutni a szavazás második fordulójába.
Románia az év végéig megkezdi a NATO-szabványoknak megfelelő katonai drónok, robbanóanyagok és lőszerek gyártását – jelentette be a gazdasági minisztérium, e célból több elhagyott gyárat és részleget korszerűsíthetnek és bővíthetnek európai forrásokból az Európai Bizottság által bejelentett 800 milliárd eurós hatalmas fegyverkezési terv keretében – írta a Krónika erdélyi hírportál.
Az első román katonai drónokat Cuda és Sirin néven a brassói Carfil haditechnikai üzemben fogják gyártani, az amerikai Periscope Aviation céggel partnerségben – jelentette be Bogdan Ivan gazdasági, digitalizációs, vállalkozási és idegenforgalmi miniszter. Eleinte a drónokat az amerikai partnerek által szállított alkatrészekből szerelik össze, és helyben gyártott elemeket is beépítenek. A cél az, hogy minden dróntípusból 20-25 darabot, tehát idén körülbelül 50 darabot gyártsanak le.
Összesen hat dróntípust fognak gyártani a Carfilnál, köztük olyan kamikazeváltozatokat, amelyek alkalmasak robbanóanyag szállítására és nagy pontosságú célpontok eltalálására. Bogdan Ivan elmondta, hogy többféle dróntípuson dolgoznak, május végéig kalibrálják és tesztelik a prototípusokat, és a nyáron megkezdődik a tényleges gyártás.
Románia több fegyvernemben is erősít
Erdélyi katonai beruházásra készül a Magyarországon sem ismeretlen Rheinmetall is. A német hadiipari cég 400 millió eurót fektet be a Brassó megyei Viktóriavárosban működő Pirochim lőporgyárba. Ez lesz a legnagyobb ilyen jellegű gyártóüzem Európában, jelentősen hozzájárul majd a NATO-lőszerellátási kapacitásának növeléséhez. A munkálatok azonnal megkezdődnek, amint a földterület kisajátítása lezárul.
A gazdasági minisztérium ezzel párhuzamosan 20 millió eurót fektet be a plopeni-i haditechnikai üzem korszerűsítésébe, hogy a NATO-szabványoknak megfelelő tüzérségi lövedékeket tudjon gyártani. A 155-ös kaliberű NATO-lövedék és a 120-as lövedék gyártásán dolgoznak majd, amely az Abrams harckocsikba kerül.
Románia immár mindhárom nagy hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategória alján áll, leminősítésre utaló negatív kilátással.
Stabilról leminősítésre utaló negatívra rontotta Románia adósbesoroláshoz tartozó kilátását a Moody’s – közölte péntekről szombatról virradó éjjel a New York-i székhelyű hitelminősítő. A Moody’s változatlanul hagyta a Baa3 besorolást, mely a befektetésre ajánlott legalacsonyabb szint.
„A kilátások stabilról negatívra történő rontására vonatkozó döntés azt a kockázatot tükrözi, hogy további költségvetési konszolidációs intézkedések hiányában Románia pénzügyi ereje jelentősen gyengülni fog az elkövetkező években” – olvasható a döntés indoklásában.
A Moody’s arra számít, hogy a tavalyi 8,7 százalék után idén 7,7 százalék lesz Románia GDP-arányos költségvetési hiánya, míg az államadósság 2025 végére 59,3, jövőre pedig 62,7 százalékra nő.
Az idei költségvetés tervezetében a bukaresti kormány 7 százalékos deficitcélt határozott meg.
A hitelminősítő előrejelzése szerint a nagy hiteligény és a növekvő kamatterhek miatt jelentősen romlani fognak az államadósság fenntarthatósági paraméterei, míg a kamatoknak az állami bevételekhez viszonyított aránya 2029-re 9 százalék fölé nő.
A Fitch decemberben, a Standard&Poor’s pedig februárban rontotta stabilról negatívra az adósbesoroláshoz tartozó kilátásokat, miközben a befektetésre ajánlott legalacsonyabb kategóriában tartotta Romániát.
Minden idők második legrosszabb eredményét produkálta keleti szomszédunk. Románia külkereskedelmi mérlege több mint 4 milliárd euróval romlott 2024-ben.
Minden idők második legnagyobb külkereskedelmi mérleghiányával zárta Románia 2024-et – derült ki a romániai Országos Statisztikai Intézet hétfői gyorsjelentéséből. A deficit 33,392 milliárd volt, 4,424 milliárd euróval több, mint egy évvel korábban.
A legnagyobb értékű, 34,094 milliárd eurós mérleghiány 2022-ben volt.
Tavaly az export 0,4 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva, 92,691 milliárd euróra. Az import értéke 3,3 százalékkal, 126,084 milliárd euróra emelkedett. Az Európai Unió tagállamaival folytatott külkereskedelem aránya az exportnál 72 százalék, míg az importnál 72,1 százalék volt.
Decemberben az export 7,1 százalékkal, az import 3,5 százalékkal nőtt éves összevetésben.
Románia számára borúsnak ígérkezik 2025 is
Február 5-én, szerdán éjjel elfogadta a román parlament együttes ülése az ország 2025-ös költségvetését, ami mindenről, csak éppen nem a románok előrelépéséről és a növekedéséről fog szólni. Az előjelek ugyanis finoman szólva sem biztatók.
Tavaly jókora kényszerpályára került a Ciolaciu vezette kormány azzal, hogy a költségvetési hiánya elérte a GDP 8,65 százalékát. A román állam ilyen szintű túlköltekezésére az elmúlt húsz évben mindössze kétszer volt példa.
Minden idők legnagyobb nominális költségvetési hiányával zárta 2024-et Románia – közölte szerdán a bukaresti pénzügyminisztérium.
Tavaly a kormányzati kiadások 152,72 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket. A korábbi rekordot a 2020-as 101,798 milliárd lejes költségvetési hiány jelentette.
A GDP-arányos deficit 2024-ben 8,65 százalék volt, aminél magasabb értéket, 9,5 százalékot csak 2020-ban mutatott a statisztika.
A 2024-es költségvetés tervezetében a román kormány 5 százalékos GDP-arányos deficittel számolt.
Tavaly 547,60 milliárd lejt tettek ki a román államháztartás bevételei, 10,4 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbi szintet. A költségvetési kiadások 19,1 százalékkal emelkedtek, 727,32 milliárd lejre.
A Fitch után az S&P is negatívra módosította Románia kilátásait. Az S&P jelentése szerint Románia széttagolt és bizonytalan politikai környezete valószínűleg késlelteti az új kormány költségvetési konszolidációs programját.
Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Románia államadós-osztályzatának kilátását az S&P Global Ratings, elsősorban azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a következő években növekednek a román közfinanszírozást terhelő kockázatok.
A nemzetközi hitelminősítő a péntek éjjel Londonban bejelentett döntéssel egy időben megerősítette a hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált román szuverén adósság „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását.
A „BBB mínusz” osztályzat az S&P módszertanában a befektetésre ajánlott minősítési sáv alsó széle, vagyis ha a cég erről a fokozatról leminősíti a hosszú távú román államadósosztályzatot, Románia ennél a cégnél elveszítené befektetési ajánlású besorolását, és átkerülne a magas hozamú – spekulatív – kategóriába.
A román szuverén osztályzat kilátásának negatívra rontásához fűzött indoklásában a hitelminősítő kiemeli, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért román államháztartási hiány 2020 óta számolt éves átlaga 7,6 százalék, és a GDP-arányos államadósságráta ugyanebben az időszakban 15 százalékponttal emelkedett.
Az S&P Global Ratings közölte: becslése szerint az utóbbi öt év átlagán belül a GDP-arányos román államháztartási deficit tavaly megközelíthette a 8,7 százalékot. A cég hangsúlyozta, hogy saját korábbi előrejelzése 2024-re 7,3 százalékos hiányt valószínűsített.
A vártnál is nagyobb deficit a következő években a S&P várakozásánál is nehezebbé teszi a költségvetési konszolidációt, és bár a román államháztartás bevételei tavaly 10 százalékkal nőttek éves összevetésben, a kiadások ugyanakkor 19 százalékkal emelkedtek – áll a hitelminősítő elemzésében.
Az S&P szerint a magas költségvetési hiány miatt a likvid szuverén eszközöktől megszűrt GDP-arányos államadósságráta a következő három évben folyamatosan emelkedő pályán marad, és 2027-ig átlépi a 60 százalékot.
Az expanzív költségvetési politika nyomán a román folyómérleg-egyenleg hiánya tavaly valószínűleg meghaladta a hazai össztermék 8 százalékát, és várhatóan a 2025–2028 közötti időszakban is 6,9 százalék lesz éves átlagban – áll a hitelminősítő elemzésében.
Az S&P Global Ratings várakozása szerint ebben a környezetben a bruttó külső finanszírozási igény a folyó bevételek és a felhasználható tartalékok 100 százaléka felett marad, bár a nem adóssággeneráló tőkebeáramlások – mindenekelőtt az európai uniós folyósítások és a közvetlen külföldi befektetések – a folyómérleg-hiány 50 százalékát fedezhetik a következő években.
Romániában befagyasztották a közalkalmazotti béreket, a nyugdíjakat és a családi pótlékot, eltöröltek több adókedvezményt, megemelték az osztalékadót és drágulnak az üzemanyagok is január elsejétől. Ami viszont nem változik, az az áfa mértéke, ezt Marcel Ciolacu miniszterelnök egy tetoválással nyomatékosította.
„Nu se măreşte TVA-ul!”
– olvasható alkarján a Tiktokon megosztott videóban.
A szociáldemokrata politikus azt akarta bebizonyítani, nem a levegőbe beszélt, amikor a választási kampányban azzal próbálta leszerelni a várható adóemelésekről, megszorításokról érdeklődő újságírókat, hogy a karjára tetoválja a választ.
A G4Media.ro hírportál felidézte, hogy a miniszterelnök október 28-i kijelentése során nemcsak a 19 százalékos általános forgalmi adó megtartását ígérte, hanem azt is leszögezte, hogy nem tervezik 10-ről 16 százalékra emelni a jövedelemadót, mivel az EU-ban szerinte így is Romániában a legmagasabbak a munkavállalók adóterhei az alacsony jövedelműek esetében. A lap szerint ugyanakkor a kormányfő nem említette, hogy más adónemeknél emelést terveznek.
25 százalékkal emelkedik viszont az üzemanyagokra kivetett jövedéki adó, a sör és a habzóborok jövedéki adója pedig négy százalékkal emelkedik. Nyolcról tíz százalékra emelkedik az osztalékadó, felére csökken az a bevételhatár, ameddig egy cég „mikrovállalkozásnak” minősül, ami egyszerűsített adózásra jogosítja.
Drágul a bukaresti metró is, az országos bruttó minimálbér viszont 3700 lejről 4050 lejre nő január elsejétől. Ennek megfelelően a nettó összeg 212 lejjel, 2575 lejre emelkedik.
Befagyasztotta a közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat a román kormány – írja az economedia.ro.
A Ciolaciu-kabinet hétfői ülésén elfogadott sürgősségi rendelet értelmében a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek 2025 végéig a 2024 decemberi szinten maradnak.
A kormány a céges osztalékok után fizetendő adót 8 százalékról 10 százalékra emelte, egyúttal a jelenlegi 500 ezer euróról 250 ezer euróra csökkentette azt az éves árbevételküszöböt, amely alatt a cégek mentesülnek a társasági adó fizetése alól, ami helyett forgalmi adót fizetnek.
A hétfőn elfogadott rendelettel a bukaresti kormány megszüntette az informatikai ágazatban, az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók adókedvezményeit.
A kormányülés végén Tánczos Barna pénzügyminiszter bejelentette, hogy november végén 7,11 százalék volt Románia GDP-arányos költségvetési hiánya, az éves deficit pedig 8,5 és 9 százalék között lesz.
„Természetes, hogy az állam, amikor ilyen helyzetben van, szétnézzen a saját háza táján, és válaszolva a magánszektor és az állampolgárok elvárásaira, masszívan visszavágja a saját kiadásait, karcsúsítsa magát” – nyilatkozta a kormányülést követően az RMDSZ politikusa.
Tánczos Barna közölte, hogy az idei költségvetési hiány hozzávetőleg 150 milliárd lej lesz.
A vállalkozói szervezetek és a szakszervezetek előzetesen élesen kritizáltak a kormány megszorító intézkedéseit, utóbbiak tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba. Ezek nyitányát a rendőrszakszervezet hétfői bukaresti tüntetése jelentette, melyen a résztvevők a bérek és a nyugdíjak befagyasztása ellen tiltakoztak.