A teljes körű orosz invázió óta eltelt három és fél évben Ukrajna több mint 145 milliárd dollár nemzetközi pénzügyi segélyt kapott, jelentette be Szerhij Marcsenko, Ukrajna pénzügyminisztere.
Elmondása szerint csak 2025-ben több mint 30,6 milliárd dollár külső finanszírozást vonzottak be, a szükséges finanszírozási igény pedig 39,3 milliárd dollár.
A miniszter külön megjegyezte az Oroszországi Föderáció befagyasztott eszközeiből származó bevételek beérkezését. A 2024-ben indított G7 Rendkívüli Bevételgyorsítás Ukrajnának (ERA) kezdeményezés keretében Ukrajna mintegy 23 milliárd dollárt kapott a tervezett 50 milliárd dollárból.
Ugyanakkor Marcsenko hangsúlyozta, hogy a háború körülményei között a kormány továbbra is minden hazai erőforrást a védelemre fordít, a szociális kiadások fedezésére pedig az állam a nemzetközi partnerek – az IMF, az EU és a G7-országok – támogatására számít.
A kormány módosította a nyugdíj és a segélyek folyósítási rendjét, ezentúl a nyugdíjkérelmet elektronikus aláírással is be lehet nyújtani, így a külföldön élő ukránok is új lehetőségeket kapnak – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a 328. számú kormányrendeletre hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányhatározatnak megfelelően nyugdíj vagy készpénzsegély folyósítása iránti kérelmet az Ukrajna Nyugdíjalapjának vagy a lakosság szociális védelmének a szerve fogadhat el egy erre felhatalmazott bank intézményein keresztül, elsősorban elektronikus formában, elektronikus aláírás használatával.
Eddig az volt az eljárás, hogy a nyugdíj vagy pénzsegély folyósítása iránti kérelmet az igénylő személyesen nyújtja be, vagy azt Ukrajna Nyugdíjalapjának a szerve, valamint a lakosság szociális védelmi szerve fogadja el erre jogosult bankintézettől. Ezenkívül a kormány elrendelte, hogy az ideiglenesen külföldön élő, nyugdíjban és készpénzsegélyben részesülők kérésére, és ha ez technikailag lehetséges, az Ukrán Posta pénzeszközöket utal át a fogadó országnak a kedvezményezett költségére.
A kormányhatározat szerint az ideiglenesen külföldön tartózkodó, átmeneti védelemben vagy menekültstátuszban részesült személyeknek a hadiállapot ideje alatt felfüggesztett nyugdíjfolyósításának visszaállítása postai úton megküldött kérelmük alapján hajtható végre Ukrajna Nyugdíjalapja által meghatározott eljárásnak megfelelően.
Annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban javult az adóbevételek helyzete, a költségvetési hiány példátlanul nagy, mértéke még az elhalasztott adósság-visszafizetések figyelembevételével is havi 4,5-5 milliárd dollár lesz 2022 végéig – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál a Nemzeti Bank (NBU) Monetáris Politikai Bizottsága szeptember 7-i ülésének eredményeire hivatkozva.
A jelentés szerint az NBU megjegyezte, hogy a kiadások jelentős része katonai célokat szolgál, amelyeket belső forrásból származó eszközök bevonásával kell fedezni. „Az üzemanyag jövedéki adójának visszafizetése és az import további adóztatása nélkül szinte lehetetlen a szükséges bevételt biztosítani, de ezek a döntések jelenleg nem születtek meg. Ráadásul a hrivnya-államkötvények továbbra sem elég magas kamatai az elsődleges aukciókon ténylegesen megfosztják a kormányt attól a lehetőségtől, hogy belföldi hitelfelvételt folytasson.”
Az NBU szerint a nem katonai kiadási tételeket elsősorban nemzetközi segélyekből finanszírozzák, amelyek jövő évi összegét még nem határozták meg. „Ezek a tényezők kockázatot jelentenek a költségvetési stabilitásra nézve, és csökkentik a költségvetési hiány bankóprés nélküli finanszírozásának esélyét 2023-ban” – áll a közleményben.
Az árak emelkedése Ukrajnában a háborús időkhöz képest meglehetősen mérsékelt, ráadásul Ukrajnának sikerül fenntartania a pénzügyi stabilitást a többi között a bankszektorban és devizaágazatban – jelentette ki szerdán Daniil Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának vezetője mondta az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Hetmancev kifejtette: „ez egy új valóság, és nem szabad megdöbbenni. Ha az inflációs folyamat úgy folytatódik, ahogy most, abban nem lesz semmi katasztrofális. Igen, ez probléma, nehéz a helyzet, de ez nem katasztrófa.” Megjegyezte, hogy néhány más országban még magasabb infláció figyelhető meg. „Nézzék meg, mi történik a világban: Törökországban az infláció 80%, a békés Moldovában több mint 33%, Észtországban is magasabb az infláció, mint nálunk, Lettországban és Litvániában az infláció olyan, mint a miénk, Lengyelországban 1996 óta az infláció először több mint 15%, Csehországban is 17,5%” – mutatott rá.
A bizottsági elnök úgy véli, hogy ez a világjárvány, a puha fiskális politika, a külföldi államháztartási hiányok inflációja, valamint a háború okozta globális trend. „Mert az ukrajnai háború és a járvány az élelmiszer- és energiaárak növekedését jelenti, és ezek váltják ki a globális inflációt” – magyarázta. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy a megszállt terület Ukrajna GDP-jének 20%-át adta. „Nálunk minden nap emberek halnak meg, és a Nemzeti Banknak sikerül 22,2 százalékos szinten tartania az inflációt. Ez valóban mérsékelt inflációs szint, a háborút figyelembe véve” – mondta.
A képviselő példaként a jugoszláviai konfliktust hozta fel, amikor az első évben 9000 százalékos volt az infláció, majd katasztrofálisan alakult a helyzet. „Emlékeznek még az 1990-es évek ukrajnai helyzetére, a válságra, ezekre a kupono-karbovanecekre, az inflációs ráta őrületes volt. Azután az ország békés volt. Most a legkeményebb háború 1945 óta Európában egy nagy és erős országgal, és az infláció hat hónap alatt mindössze 22,2%” – hangsúlyozta.
„Természetesen a lakossági rögzített gáz-, hő- és villamosenergia-tarifák, az üzemanyagadók csökkentése is hatással volt, de a lényeg az, hogy a háború első hónapjaiban fennmaradt a viszonylagos pénzügyi stabilitás, beleértve a bankszektort és a külföldi valutákat is. Számomra úgy tűnik, hogy ez túlzás nélkül a Nemzeti Bank bravúrja” – húzta alá Daniil Hetmancev.
During my phone call with @ZelenskyyUa today, I expressed EU solidarity with Ukraine in the face of Russia’s criminal attacks on civilian infrastructure.@EU_Commission is stepping up support, including with partners, to support the restoration of power and heat in Ukraine.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
