A németországi székhelyű Notus Energy egy 300 MW-os szélerőmű-projektet valósít meg Odessza megyében, melynek kezdeti szakasza 120 MW lesz.
„A teljes körű invázió megkezdése után 2022 tavasza óta folytatjuk a munkát ezen a projekten Odesa megyében, és aktívan építünk egy 300 MW-os szélerőműparkot, amelynek kezdeti fázisa eléri a 120 MW-ot, és várhatóan hamarosan üzembe is kerül.
Minden szükséges engedélyt megkaptunk, beleértve a földterületekre vonatkozókat is. A bankok támogatnak minket, bár ezzel kockázatot is vállalnak. De mindannyian készek vagyunk arra, hogy még hadiállapotban is dolgozzunk” – mondta Rissel az ukrán fellendülési konferencián (URC24) Berlinben rendezett beszélgetésen.
Rissel szerint a vállalat aláírt néhány megállapodást a projekttel kapcsolatban az URC24-en.
Felvetette, hogy a szélerőmű-projekt első üteme még nem ezen a télen indul, de a cég mindent megtesz annak érdekében, hogy mielőbb beinduljon. Rissell ugyanakkor megjegyezte, hogy a berendezések logisztikájával vannak problémák, de a Notus megoldja ezeket.
„Rövid-, közép- és hosszú távú terveink vannak az ukrajnai munkával kapcsolatban” – szögezte le a kereskedelmi igazgató.
Összesen 1 GW energiát lesz képes előállítani egy, a csernobili lezárt zóna területére tervezett szélerőműpark. A projektnek vannak buktatói, de ha sikerül, annak szimbolikus jelentése is lehet a nukleáris katasztrófa utóhatásait elszenvedő területen.
A csernobili 30 kilométeres zónáról valószínűleg nem a környezetvédelem jut az emberek eszébe, a zárt területen ugyanis sok helyen mai napig igen magas a sugárzás az 1986-os nukleáris katasztrófa következményeként.
A kihasználatlan, és a munkásokat leszámítva gyakorlatilag teljesen lakatlan területen most közösen tervez egy hatalmas, összesen 1 GW teljesítményű szélfarmot egy német céggel az ukrán állami energiaszolgáltató. a szélfarmot a német Notus Energy építi meg és az Ukrenerho működteti majd.
Ha sikeres lesz a projekt, azzal 800 000 kijevi otthont lehet majd energiával ellátni. A zóna közel van az ukrán fővároshoz, és a meglévő infrastruktúra egy része is könnyedén adaptálható a feladatra.
Mint az Interesting Engineering írja, a területen – ha kisebb léptékben is –, de korábban, még az orosz-ukrán háború 2022-es kirobbanása előtt is volt hasonló próbálkozás: 2018-ban egy 2000 otthon ellátására elegendő, 1 MW-os szélfarmot építettek itt.
A projektnek azonban megvannak a maga veszélyei, például a nukleáris katasztrófa óta eltelt több évtized után is vannak kétségek afelől, hogy mennyire biztonságos huzamosabb ideig dolgozni a területen.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szerint a zóna légkörében még mindig vannak radioaktív anyagok, például stroncium-90 és cézium-137 – de ezek szintje olyan alacsony, hogy rövid ideig tolerálni tudja az emberi szervezet.
Az oroszok által Ukrajna ellen indított háború is aggodalmakat kelthet egy ilyen projekt esetében, lévén, bár a környéke nem színtere aktív harcoknak – leszámítva a háború kezdeti szakaszát, amikor az orosz katonák ellenőrzésük alatt tartották a területet, és a csernobili vörös erdőben is táboroztak, melynek meg is lett a következménye –, de még így is van esély egy rakétacsapásra.
Ennek ellenére a projekt kivitelezői továbbra is mérlegelik, hogyan lehetne megvalósítani azt – és ha sikerrel járna, szimbolikus jelentősége is lehetne annak, hogy a nukleáris katasztrófa környékén zöldenergiát állítanak elő.
Angliában mindössze két szárazföldi szélturbinát telepítettek, amióta Oroszország tavaly februárban megszállta Ukrajnát, és 1 megawatt (MW) villamos energiát termeltek a Staffordshire-i Keele faluban – írja a The Guardian. Eközben az ukrán Tyligulska szélerőmű, amely elsőként épült egy konfliktusövezetben, elkezdett elegendő tiszta áramot termelni körülbelül 200 000 otthon áramellátásához.
Ed Miliband, a klímaváltozás árnyékminisztere szerint ez megdöbbentő kudarc.
Még a túlélésükért küzdő kormányok is hamarabb fel tudják építeni az energiabiztonsági válság és az éghajlati válság kezeléséhez szükséges tiszta energia-infrastruktúrát mint a torryk.
A legolcsóbb villamosenergia-forrásnak számító szárazföldi szélenergia betiltása a becslések szerint 800 millió fontba került a brit számlafizetőknek az elmúlt tél során. A brit háztartások akkora energiaszámlákat fizetnek, amelyek várhatóan a világjárvány előtti szint felett maradnak az évtized végéig.
Miliband szerint a konzervatívok „szárazföldi szélenergia abszurd tilalma” minden családnak 180 fontjába került Nagy-Britanniában.
Sam Richards, a zöld gazdasági növekedésért kampányoló Britain Remade alapítója és kampányigazgatója szerint, elgondolkodtató, hogy Ukrajna, miközben a túléléséért küzd, több szárazföldi szélerőmű-kapacitást épített ki, mint Anglia.
A kormánynak azonnal fel kell oldani az új, szárazföldi szélerőművekre vonatkozó tilalmat Angliában, amely a rendelkezésre álló legolcsóbb energiaforrást nyitja meg – tette hozzá. Május közepén még arról írt a CNBC, hogy remekül működnek a szélerőművek, különösen, ahol kiterjedt sekély tenger található állandó széllel.
Az ország az első negyedévben teljes elektromos áramfogyasztásának 32,4 százalékát állította elő szélturbinákkal. Ezzel a szélenergia megelőzte a gáz részarányát, amely 31,7 százalék volt ugyanebben az időszakban.
A szélenergia ugyanis mindenütt alkalmas az áramtermelésre, ahol egy adott szintet elér hosszabb idő átlagában a szélerő, ez azonban rendkívül eltérő lehet még kisebb területen belül is.
Az európai országok sorra veszik fontolóra szélerőmű kapacitásuk növelését
Ennek oka a költséghatékony létesítés mellett a naperőművek ciklikusságának kiegyensúlyozása. A szélturbina technológia rohamos fejlődésének köszönhetően egyre hatékonyabb a szélerőművek tiszta energia termelése, és így egyre nagyobb a várható megtérülés is.
A szomszédos országok közül Ausztria – domborzati viszonyainak is köszönhetően – aktívan támogatja a szélerőművek telepítését, és az utóbbi időben több szélturbina létesítést könnyítő jogszabályt fogadtak el.
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
A teljes körű invázió következtében Ukrajnában a szélenergia-kapacitás 90%-a megsemmisült.
A hírt az LB közölte a REN21 és az ENSZ gazdasági bizottsága által végzett elemzésekre hivatkozva – írja a Bloomberg. A tanulmány azt is megjegyzi, hogy az Oroszországi Föderáció fegyveres agressziója miatt Ukrajnában a napenergia-termelő kapacitás 30%-a szintén megsemmisült.
A teljes körű háború kezdete előtt Ukrajna érte el a legnagyobb növekedést a nap- és szélenergia terén az ENSZ-tanulmányban szereplő 17 közép-ázsiai és délkelet-európai ország közül.
A Konzervatív Párt online tartott konferenciáján arról beszélt Boris Johnson brit miniszterelnök a héten, hogy a kormány történelmi léptékű befektetésre készül a tiszta energiájú jövőbe rengeteg új munkahelyet is teremtve. Johnson célkitűzése, hogy valamennyi brit háztartás tengeri szélerőművekkel termelt tiszta energiát kapjon 2030-ra.
Egy szélerőmű az Északi-tengeren Forrás: AFP/CULTURA CREATIVE/MISCHA KEIJSER
A Guardian tudósítása szerint a brit kormányfő a toryk előtti felszólalásában Angliát Szaúd-Arábiához hasonlította abban a tekintetben, hogy ahogy a királyság neve az olajvagyonnal forrt egybe, úgy lehet a tengeri szélenergia hasznosításában is Anglia az az ország, amely hivatkozási alap lehet. Johnson szerint az Egyesült Királyság a világ vezető szereplője lehet az olcsó, tiszta energiára épülő jövő tekintetében.
A miniszterelnök azt is mondta, kormányával úgy gondolják, 10 éven belül a tengeri szélfarmok elég energiát fognak termelni az ország valamennyi otthona számára. Ehhez az kell, hogy a mostani kapacitást az eddig tervezett 30 gigawatt helyett rögtön 40 gigawattra növeljék.
Ennek támogatására Boris Johnson bejelentette, hogy 160 millió fontot (több mint 60 milliárd forint) szánnak arra, hogy korszerűsítsék a szélturbina-gyártó telephelyeket.
A bejelentés az első a kormányzat 10 pontos „zöld ipari forradalomként” hivatkozott tervéből, melynek az a célja, hogy felgyorsítsa az energiafordulatot, teljesítve a végső célt, azt, hogy Anglia 2050-re karbonsemlegessé váljon. A BBC megemlíti, hogy a terv többi elemét London az év hátralévő részében ismerteti a nyilvánossággal.
A brit kormányt az utóbbi hónapokban számos kritika érte amiatt, hogy a Covid-19 járvány utáni gazdasági újjáépítési tervekben nem szentel elegendő figyelmet a „zöld fordulat” megvalósításának, és így veszélybe kerülhet a 2050-re kitűzött teljes karbonsemlegességi cél is. Az eddigi bejelentések szerint, 3 milliárd fontot valóban szánnak az otthonok hőszigetelési és energiahatékonysági megoldásaira, de e mellett más, konkrét zöld célkitűzést idáig nem ismertettek.
A 160 millió fontos fejlesztési program kapcsán a Downing Streeten viszont máris úgy számolnak, hogy az azonnal hozzájárul 2000 új munkahely létrehozásához, és 2030-ig bezárólag további 60 ezer munkahely jön még létre a turbinagyártás felfutásához kapcsolódóan, közvetlenül vagy közvetetten.
Johnson ugyanakkor beszédében nem említette a szárazföldi szélenergia kérdéseit, noha ez lényegesen olcsóbb megoldás e megújuló forrás hasznosításában. Ennek vélhetően az lehet a magyarázata, hogy a korábbi, David Cameron vezette kormány olyan szigorú szabályozást fogadott el szárazföldi szélerőművek létesítésére, hogy alig akadt olyan beruházó, aki belevágott az építésbe. Az elmúlt öt évben mindössze néhány szárazföldi szélturbinát állítottak üzembe az Egyesült Királyságban.
