Magyarország európai gazdasági fontosságát tovább növeli az a hír, hogy a BYD nem csak az autóbuszgyárát, hanem az első európai elektromosautó gyárat is Magyarországra hozza – tájékoztatott Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Facebook-oldalán.
Szijjártó Péter hozzátette, a szükséges engedélyek birtokában az építési munkálatok Szegeden megindultak és zajlik az infrastruktúra kiépítése is, így jövőre már legurulhatnak az első BYD modellek a szegedi gyár gyártószalagjairól.
„Nem állunk meg itt, hiszen számunkra fontos, hogy az autóipar minden egyes szegmense a gyártástól a kutatáson át, a szolgáltatásokig jelen legyen Magyarországon, így most már a BYD és Magyarország közötti együttműködés további kiterjesztéséről egyeztettünk” – fogalmazott közösségi oldalán a miniszter.
Kiemelte, a jövő az elektromos autózásé. Azon országok gazdaságai lesznek a legerősebbek, ahol a jövő iparágának legnagyobb autógyárai épülnek.
Megkezdheti működését Szlovénia, Szerbia és Magyarország közös áramtőzsdéje 2024 első felében – közölte a magyar külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán szombaton.
Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy a szlovén, szerb és magyar vállalati-szakmai döntések megszülettek, a kormányzati jóváhagyások vannak hátra, az áramtőzsde nagymértékben javítja majd az egész térség energiabiztonságát.
My Website
Az energiabiztonság az elmúlt másfél-két évben a legsúlyosabb kihívások egyike lett Európában, talán soha olyan nagy jelentősége nem volt még az országok közötti szoros energetikai együttműködésnek, mint most – hangsúlyozta.
Úgy vélte: különösen így van ez Közép-Európában, ahol nincsenek nagy kőolaj- vagy földgázmezők, így az országok egymásrautaltsága itt még nagyobb.
Ezért remek hír, hogy minden eddiginél közelebb kerültünk a valaha volt legnagyobb közép-európai integrált villamosenergia-tőzsde létrehozásához – olvasható a miniszter bejegyzésében.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Párizsban ismertette szerdán, hogy a magyar kormány arra kérte a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD), lépjen fel az OTP ukrajnai listázása ellen.
A tárcavezető arról számolt be az OECD miniszteri tanácsának ülésén aláhúzta, hogy az ukrajnai háború hatásai a közvetlen szomszédságban nagyon súlyosak, ráadásul magyar emberek is esnek áldozatául a harcoknak.
Magyarország ezért rendkívül érdekelt abban, hogy minél előbb véget érjen a háború – szögezte le. Kitért arra is, hogy Magyarország történelmének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, és több mint egymillió menekült érkezett az országba, nagyjából 1300 iskolában tanulnak menekült gyerekek.
Kiemelte: a kormány támogatja az OECD ukrajnai támogatási programját, illetve kétoldalú módon segít kórházak, iskolák újjáépítésében, fontos intézmények működtetéséhez járul hozzá anyagilag. „Tisztában kell lennünk azzal, hogy minden egyes, háborúval eltöltött nap fokozza az emberek szenvedését, ismeretlen számú újabb áldozattal jár, valamint hatalmas újabb költségeket jelent a jövőbeli újjáépítési erőfeszítések szempontjából” – fogalmazott.
Szijjártó Péter emellett kitért arra is, hogy az illetékes ukrán hatóságok felvették a háború nemzetközi szponzorainak listájára az OTP-t, amely a nemzetgazdasági teljesítmény szempontjából meghatározó, legnagyobb magyar bank mintegy hárommillió hazai ügyféllel, ami a lakosság 30 százalékát teszi ki.
Ez abszolút tisztességtelen, nincsen köze a valósághoz, a bank nem sértett meg semmilyen ukrán vagy nemzetközi szabályt – mondta, ezért felkérte az OECD-t, hogy lépjen fel az eltávolítás érdekében. Majd figyelmeztetett, hogy a pénzintézet listán tartása akadályokat, kihívásokat fog jelenteni az Ukrajnával folytatott fokozott együttműködés szempontjából.
Tovább erősödik Magyarország szerepe a kelet-nyugati tranzitforgalom szervezésében, ami jelentősen segíti az ukrán mezőgazdasági áruk eljuttatását az egyébként is nehéz helyzetben lévő afrikai és közel-keleti államokba – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter.
A Transit-Speed Kft. szállítmányozási cég két új raktáregységet épített a magyar állam támogatásával, melynek köszönhetően napi 200 kamionnyi áru átrakodására nyílik lehetőség az Ukrajnából érkező széles vasúti nyomtávról.
Ezen átrakodó kapacitás jelentős megnövelése erősíti Magyarország szerepét a kelet-nyugati tranzitforgalom szervezésében.
Magyarország ezzel segítené a nehéz helyzetben lévő afrikai és közel-keleti országokat az élelmezési válság elkerülésében, hogy aztán onnan újabb migrációs hullámok ne induljanak ki.
Ukrajna nyugati határán, Magyarországon jöttek létre a legnagyobb vasúti átrakodó kapacitások, annak ellenére, hogy a többiekhez képest rövid határunk van Ukrajnával – mondta a miniszter.
Magyarország kétoldalú alapon kész folytatni Ukrajna pénzügyi támogatását, de semmiképp nem fog beleegyezni egy újabb közös európai uniós hitelfelvételbe ebből a célból – jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Szófiában.
Az MTI értesülései szerint a tárcavezető a Közép-Európai Kezdeményezés bulgáriai külügyminiszteri találkozóján üdvözölte, hogy az EU újabb támogatási csomagot készít elő Kijev számára, azonban hozzátette, hogy Magyarország jóval régebb óta segíti különböző módokon a szomszédos Ukrajnát azoknál, akik most az ország „legjobb barátaiként tüntetik fel magukat”.
Felszólalásában rámutatott, hogy a kormány tíz- és százmillió eurókban mérhető összegeket fordított az ukrajnai egészségügy, oktatás, kulturális intézmények, illetve egyházak támogatására, hazánk már a háború kirobbanása előtt is kivette a részét a segítségnyújtásból.
„Készek vagyunk a pénzügyi támogatás folytatására kétoldalú alapon, kétoldalú megállapodás alapján Ukrajna és Magyarország között. De biztosan nem fogunk támogatni semmifajta közös európai uniós hitelfelvételt ezen a téren” – közölte Szijjártó Péter, majd hozzátette: „Miért? Mert egyszer már megtettük. Támogattuk a közös hitelfelvételt a koronavírus-járvány idején, ez azonban több mint elég volt.”
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
A fényeslitkei vasúti terminálnak jelentős szerepe lesz a háború miatt megszakadt ukrán gabonaexport folytonosságának biztosításában és ezáltal a világélelmezési válság enyhítésében – emelte ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden.
A tárcavezető az East-West Intermodális Logisztikai Zrt. vasúti nyomtávváltáson alapuló központjának átadásán aláhúzta, hogy a beruházás akkor kezdődött meg, amikor Kelet és Nyugat együttműködése még komoly perspektívával rendelkezett, amikor úgy tűnt, hogy a Kína és Európa közötti kereskedelmi forgalom akadálymentesen bővülhet a következő időszakban.
Mint közölte, a projekt a háború kirobbanásával új értelmet nyert, célja az eredetihez képest időközben megváltozott, jelenleg ugyanis az egyik legfontosabb feladat a globális biztonság szempontjából az ukrajnai gabonaexport folytonosságának garantálása, amihez gyors és hatékony szállítási útvonalakra van szükség.
Leszögezte: a terminálnak ennek megfelelően óriási szerepe lesz az Ukrajnából származó gabona eljuttatásában a világ legkülönbözőbb pontjaira.
„A konstancai kikötő kapacitásai le vannak kötve, a szlovák és a román útvonalak telítettek, a Dunán és a Tiszán az alacsony vízszintek miatt a hajón történő szállítás nem egészen kiszámítható” – mutatott rá.
Az új központban óránként mintegy 800 tonna gabona átrakására lesz lehetőség
„A Fényeslitkétől az észak-adriai kikötőkig vezető a leggyorsabb és leghatékonyabb útvonal annak érdekében, hogy a világ messzi pontjain is szavatolni lehessen az élelmiszerellátás biztonságát” – jelentette ki.
Szijjártó Péter emlékeztetett rá, hogy Oroszország és Ukrajna szerepe rendkívül jelentős a világ számos országának, köztük sok instabil térség gabonaellátásában, a kivitel leállása vagy visszaesése így akár éhezéshez is vezethet
Szavai szerint ezért is hatalmas lépés, hogy az új központban óránként mintegy 800 tonna gabona átrakására lesz lehetőség, és a kiterjedt tárolási kapacitások is biztosítják, hogy a szomszédos országból érkező áru eljuthasson a célországokba.
„A békében vagyunk érdekeltek a szomszédságban, és reméljük, hogy egyszer ez a terminál majd a békében fogant céljait is teljesíteni tudja” – mondta.
Rekordidő alatt épült meg a terminál
A miniszter méltatta, hogy rekordidő alatt építették meg az egész kontinens legkorszerűbb átrakodó terminálját, ahol modern digitális megoldások segítik a munkát, így egyszerre tudnak átpakolni gyorsan és biztonságosan négy, maximum 740 méteres hosszúságú vonatot.
Tájékoztatása szerint a 30 milliárd forintos beruházással létrejött központban 500 ember fog dolgozni, a kapacitás pedig évi egymillió konténer lesz, kétszerese a Fehéroroszország és Lengyelország határán lévő létesítménynek.
„Mi, magyarok újra tudunk mutatni valami egészen újat és egészen egyedit a világnak” – fogalmazott, hozzátéve, hogy hazánk ezzel újra a globális elitbe került a logisztikai ágazatban.
A fényeslitkei terminál elsődleges funkciója, hogy átrakodják az ide beérkező vasúti szállítmányokat, amire azért van szükség, mert míg Európában 1435 milliméteres nyomtávú vasúti síneket használnak, addig Oroszországban és számos más ázsiai országban az 1520 milliméteres nyomtáv terjedt el.
Great news! Reconstructing Zahony will increase cargo flow from Ukraine to Hungary and further to EU. Thanks for doing what we agreed at #InnoTrans2022, @vitdavid. https://t.co/WxKm59yOut
Great news! Reconstructing Zahony will increase cargo flow from Ukraine to Hungary and further to EU. Thanks for doing what we agreed at #InnoTrans2022, @vitdavid. https://t.co/WxKm59yOut
Magyarország felajánlotta segítségét, hogy az Ukrajnából induló gabonaexportban jelentős szerepet vállal – számolt be a magyar külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek luxembourgi tanácskozását követően.
A külgazdasági és külügyminiszter a Külügyek Tanácsán vett részt, ahol a legfőbb téma a háború, valamint az azt követő élelmiszerválság volt.
Közösségi oldalára feltöltött videós tájékoztatója alapján Szijjártó Péter több intézkedést is megfogalmazott a tanácskozáson, amely enyhítette, enyhítheti a globális élelmiszerválság okozta nehézségeket. Az egyik ilyen intézkedés a tárcavezető szerint az élelmiszerárstop, amely nélkül tovább erősödne az infláció, így viszont az alapvető élelmiszerek ára lényegesen az európai átlag alatt van.
A második ilyen intézkedés Szijjártó Péter szerint az, hogy „Magyarország felajánlotta, hogy áthaladhasson területünkön azok az élelmiszerszállítmányok, amelyek Ukrajnából indulnak”.
Magyarország felajánlotta, hogy segít az Ukrajnából kiinduló élelmiszer-szállítmányok célba juttatásához. Mint a tárcavezető említette, ez azért lehetséges, mert a magyar–ukrán határ biztonságos, ott fegyverszállítás nem történik. Valamint Magyarországnak olyan logisztikai adottságai vannak, amelyekkel az ukrajnai exportot gyorsan le tudjuk bonyolítani.
A harmadik intézkedés a határvédelem megerősítése, Szijjártó Péter szerint ugyanis az élelmiszerválság az illegális migrációt fogja felerősíteni.
A total of 165 ships with 3.7 million tonnes of agricultural products on board have left #Ukraine under a deal brokered by the United Nations and Turkey to unblock Ukrainian sea ports, the Ukrainian infrastructure ministry said https://t.co/rHmDQOwWfJ
Great news! Reconstructing Zahony will increase cargo flow from Ukraine to Hungary and further to EU. Thanks for doing what we agreed at #InnoTrans2022, @vitdavid. https://t.co/WxKm59yOut
A magyar beruházáspolitika ennek megfelelően a fejlesztéseket ösztönzi a termelés helyett – mondta a külgazdasági és külügyminiszter kedden, a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer, DUIHK) budapesti évnyitó rendezvényén.
Szijjártó Péter kifejtette, hogy a kormány idén a technológiai színvonal, a hozzáadott érték és a kutatási-fejlesztési tartalom alapján dönt a beruházási támogatásokról. Átalakított ösztönzési rendszerének köszönhetően Magyarország az erősödő globális versenyben is vonzó befektetési célpont maradhat – tette hozzá.
A miniszter kiemelte az autóipari beruházások, azon belül is elektromobilitáshoz kapcsolódó gyártási kapacitások bővítését. Felhívta ugyanakkor a német vállalatok képviselőinek figyelmét arra, hogy beruházási érték alapján az ázsiai cégek tavaly 60 százalékos részesedést értek el Magyarországon, és a tárgyalás vagy előkészítés alatt álló befektetések többsége is keletről érkezhet.
A miniszter abban bízik, hogy a német vállalatok az idén növelni fogják a részesedésüket, de elismerte, hogy nélkülük nem születhetett volna folyamatos kiviteli és beruházási csúcs az utóbbi években. Magyarországon 6 ezer német cég csaknem 300 ezer munkavállalót foglalkoztat, és végleges adatok nélkül is valószínűsíthető, hogy rekordértéken zárt tavaly a két ország kereskedelmi forgalma – tette hozzá.
Szijjártó Péter üdvözölte azt is, hogy Magyarország 2019-ben lépést tartott a világ élvonalával a leginnovatívabb ágazatokban, és bebizonyította, hogy sem a szigorú költségvetés, sem az alacsonyabb károsanyag-kibocsátás nem zárja ki a növekedést. A DUIHK elnöke üdvözölte, hogy a szervezet megalakulása, 1993 óta 4,4 milliárd euróról 57 milliárd euróra bővült a német-magyar áruforgalom értéke. Sávos András hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindkét ország gazdasága érzékeny a nemzetközi hatásokra, ezért számolniuk kell a Brexit és a kereskedelmi háborúk hatásaival, hosszabb távon pedig a technológiaváltással és a digitalizációval is. A kamarai tagvállalatok versenyképességéhez a DUIHK is hozzájárul, igényeik alapján képzéseket indít, támogatási lehetőségeket teremt és ösztönzi az érintettek tapasztalatcseréjét – hangsúlyozta Sávos András.
Tájékoztatása szerint 2020-ban a szakképzett munkaerőt, a környezettudatosságot a digitális átalakulást tekintik a legfontosabb kihívásnak. Ezek jelentőségét senki nem vitatja, de sokkal kevesebben tudják elképzelni, hogy milyen kihívásokat jelentenek a vállalkozásaik számára a következő években – tette hozzá.
A magyar gazdaságban sikeresen megy végbe a dimenzióváltás, amelynek nyomán Magyarország egyértelműen az új világgazdasági korszak nyertesei közé tartozik – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton az MTI-vel.
„A folyamatosan magas színvonalon teljesítő magyar munkaerőnek, Európa legalacsonyabb adóinak és az új támogatási rendszernek köszönhetően minden idők legtöbb beruházása érkezett idén Magyarországra.”- emelte ki a miniszter. Közölte, a november végi adatok alapján 1540 milliárd forint értékben született pozitív befektetési döntés Magyarország vonatkozásá- ban, ezzel a beruházási volumen tekintetében már novemberben megdőlt a tavalyi egész éves eredmény. A beruházásösztönzési rendszeren keresztül létrejött új munkahelyeken a bruttó fizetés tavaly átlagosan havi 420 ezer, idén az első 11 hónap alapján 457 ezer forint volt.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott, Magyarország az elektromosautó-ipar fellegvára lett, miután a globális autóipar átalakításának tempóját diktáló nagy koreai vállalatok sorra hozzák új gyáraikat Magyarországra.
Emlékeztetett: Magyarországon épül a világ legnagyobb elektromosakkumulátor-gyára és beszállítói hátországa, ami egyértelműen Magyarország sikerét vetíti előre a világ autóiparának új korszakában.A magyar gazdaságtörténetben öt év után most fordult elő először, hogy a befektetések tekintetében nem a németeké, hanem Dél-Koreáé az első hely. Az idei beruházások nyomán a dél-koreai vállalatok alkotják a legnagyobb beruházói közösséget, így 2019-ben Dél-Koreából érkezik a legtöbb beruházás Magyarországra, ami világosan mutatja a keleti nyitás sikerét – mutatott rá a külgazdasági és külügyminiszter.
Magyarország energiabiztonságát erősíti a Török Áramlat kiépítése, mivel így új útvonalon is lehet majd gázt vásárolni – közölte Szijjártó Péter Magyarország külgazdasági és külügyminisztere szerdán az MTI-vel.
A gázvezeték 403 kilométeres szerbiai szakaszának lefektetését szerda reggel jelentették be.
A közlemény szerint a magyar külgazdasági és külügyminiszter a munkálatok befejezését üdvözölve kijelentette, hogy Magyarország menetrendszerűen halad a beruházás előkészítő lépéseivel, és már csak arra van szükség, hogy a bolgárok garantálják a szállítandó gáz minőségét. A nyugatról érkező kritikák teljesen alaptalanok, hiszen az új gázszállítási útvonalon fekvő négy európai ország közül három a NATO tagja – tette hozzá.
A miniszter várakozása szerint 2021-től évente 9,8 milliárd köbméter gáz érkezhet a Török Áramlaton keresztül Magyarországra – olvasható a közleményben.
