A romló nemzetközi környezet és a folytatódó takarékossági intézkedések miatt Szlovákia gazdasági növekedése idén a korábban várt közel felére esik vissza – derül ki a Szlovák Nemzeti Bank frissített makrogazdasági prognózisából. A szlovák gazdaság a lakossági fogyasztás visszaesése miatt is szenved.
Peter Kazimír jegybankelnök közölte, 2025-ben a szlovák gazdaság 1,2 százalékkal nő; a tavaszi előrejelzés még 1,9 százalékos GDP-növekményt vetített előre – igaz, jövőre már valamivel magasabb mutatót, 1,6 százalékot várnak.
Szembesültünk a valósággal, tavaly még abban bíztunk, hogy idén akár 3 százalékos növekedés is összejöhet – magyarázta Kazimír.
Ami az inflációt illeti, 2025-ben 4 százalék körüli éves pénzromlást várnak, ami elsősorban a januárban életbe lépett magasabb áfaalapkulcs következménye. Horváth Mihály jegybanki csúcsvezető viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy jövőre az infláció – főleg az alacsony kereslet miatt – 2 százalék körüli szintre mérséklődhet.
Nem ússza meg a szlovák gazdaság a további konszolidációt
A gazdaság lefékeződésének hátterében az áll, hogy a nemzeti bank már figyelembe vette a Trump-adminisztráció vámháborús terveit, emellett romlottak a geopolitikai feltételek is. Továbbá kiderült, hogy a pénzügyminisztérium
az idei 2,8 milliárd eurós konszolidációs csomag után
jövőre további, 1,7-1,8 milliárdos takarékossági intézkedéstervezetet állít össze, amely minden bizonnyal visszafogja a lakossági fogyasztást.
Azt se felejtsük el, hogy a szlovák gazdaság az első negyedévben csupán 0,2 százalékkal bővült 2024 utolsó negyedéhez képest. A vállalkozói szféra helyzetének romlását megérzi a munkaerőpiac is, nőhet az állástalanok aránya.
Korábban a munkaerőpiac ellenállt a sokkoknak és a gazdasági stabilitás pillére volt, most viszont e téren is változott a helyzet – tette hozzá a jegybankelnök.
Az államadósság 60 százalék fölé kúszhat
Horváth Mihály szerint különösen az iparban romlik a helyzet, ahol már második éve érződik az elbocsátások hatása, igaz, eddig az utcára kerülők mindig találtak munkát, köszönhetően a szlovák mércével történelmi mélypontnak mondható, alig 5 százalékos munkanélküliségnek.
A nominális bérek ugyan nőnek, azonban a tavalyinál lassabb mértékben:
2024-ben 5,8 százalék volt a növekmény,
idén már csak 4,8 százalékot várnak (ez alig egy százalékos reálbér-növekedést tesz lehetővé),
jövőre pedig 4,4 százalék a prognózis.
A nemzeti bank ebben az évben a GDP 4,7 százalékát elérő államháztartási hiányt vár,
a GDP-hez mért államadósság pedig átlépi a 60 százalékot.
A jegybank elkerülhetetlennek tartja a további konszolidációs intézkedéseket, mert ezek nélkül rendre 5 százalék fölé kúszhatna az éves államháztartási hiány.
Szlovákia és Lengyelország nemcsak humanitárius, de gazdasági szempontból is jól járt a menekültekkel. Az ukrán menekültek nettó befizetők, a szlovák költségvetés tavaly 198 millió eurót nyert rajtuk.
Az ukrán menekültek Szlovákiában többet fizetnek be az államkasszába, mint amennyit onnan segélyek formájában kapnak – derült ki a Peter Kmec szlovák miniszterelnök-helyettes által közzétett tanulmányból.
A pénzügyminisztérium háttérintézményeként működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) becslése szerint
tavaly az ukrán menekültek 231 millió euróval növelték az állami bevételeket, mégpedig jövedelemadó, járulékbefizetés és az általuk megvásárolt termékek áfája formájában.
Ez az összeg 2023-hoz képest az egyharmadával nőtt.
Másrészt, az ukrán menekültek támogatására fordított összeg 2023-hoz viszonyítva tavaly több mint a felével mérséklődött, már csak 98 millió euróra rúgott.
Ráadásul a 98 millióból 65 millió eurót az uniós forrásokból fedeztek.
Vagyis összességében az ország tavaly nettó 198 millió eurót nyert az ukránokon.
Az ukrán menekültek nettó befizetők, jól jár a szlovák költségvetés
Szlovákia 2022 és 2024 között 509 millió eurót költött az ukránok humanitárius megsegítésére, azonban ennek kétharmadát európai uniós alapokból állták. Az országban legálisan dolgozó 122 ezer külföldi állampolgár mintegy 40 százaléka, 45 ezer fő Ukrajnából érkezett.
A Trend című szlovák gazdasági hetilap arra mutat rá, hogy a menekültek mintegy negyedének felsőfokú végzettsége van, ennek ellenére Szlovákiában döntően alacsonyabb státusú állásokat tudnak csak betölteni. Arról nem is szólva, hogy Peter Kmec miniszterelnök-helyettes hivatala szerint a társadalom elöregedése miatt az országnak 2035-ig éves szinten mintegy 70-80 ezer új munkavállalóra volna szüksége.
Lengyelország jobban járt
A mintegy kétmillió ukránt befogadó Lengyelország még jobban járt.
Tavaly a lengyel államkasszába 3,6 milliárd eurót fizettek be, és mindössze 670 milliót kaptak onnan.
Tavaly minden tizedik újonnan alapított céget az ukránok hívtak életre.
