Idén az ENSZ rendszere több ezer munkahelyet szüntetett meg, nevezetesen a migrációs és menekültügyi ügynökségeinél, és António Guterres főtitkár hivatala elindította az ENSZ műveleteinek felülvizsgálatát.
Az ENSZ humanitárius segélykoordinációs hivatala csökkenti a 2026-os éves finanszírozási felhívását, miután az idei, főként nyugati kormányoktól származó támogatások egy évtizede a legalacsonyabb szintre zuhantak.
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (UNOCHA) hétfőn bejelentette, hogy 33 milliárd dollárt (28 milliárd eurót) kér, hogy segítsen mintegy 135 millió emberen megbirkózni a háborúk, klímakatasztrófák, földrengések, járványok és élelmiszerhiány következményeivel.
Idén 15 milliárd dollár (12 milliárd euró) finanszírozást fogadott el, ami egy évtized legalacsonyabb szintje.
A hivatal közlése szerint jövőre több mint 4,1 milliárd dollárt (3,5 milliárd eurót) szeretnének fordítani a palesztin területeken élő 3 millió ember megsegítésére, további 2,9 milliárd dollárt (2,4 milliárd eurót) Szudánnak, amely a világ legnagyobb menekültválságának otthont ad, és 2,8 milliárd dollárt (2,4 milliárd eurót) egy Szíriára vonatkozó regionális tervre.
„2025-ben az éhezés megugrott. Az élelmiszer-költségvetéseket megnyirbálták – miközben éhínség sújtotta Szudán és Gáza egyes részeit. Az egészségügyi rendszerek szétestek” – mondta Tom Fletcher, az OCHA vezetője.
„A járványok megugrottak. Milliók maradtak alapvető élelmiszer, egészségügyi ellátás és védelem nélkül. A nők és lányok védelmét célzó programokat megnyirbálták, több száz segélyszervezetet bezártak.”
Az ENSZ segélykoordinátora 47 milliárd dollárt (40 milliárd eurót) kért erre az évre, és világszerte 190 millió ember megsegítését tűzte ki célul.
Az alacsonyabb támogatás miatt a szervezet és humanitárius partnerei idén 25 millióval kevesebb embert értek el, mint 2024-ben.
A donorok fáradtsága akkor jelentkezik, amikor számos gazdag európai ország biztonsági fenyegetésekkel néz szembe a keleti szárnyukon egyre határozottabban jelen lévő Oroszország részéről, és az elmúlt években gyenge gazdasági növekedést tapasztaltak, ami új terheket ró a kormányzati költségvetésekre és a fenntartásukért adót fizető fogyasztókra.
„Tudom, hogy a költségvetés most szűkös. A családok mindenhol nyomás alatt vannak” – mondta Fletcher.
„De a világ tavaly 2,7 billió dollárt (2,3 billió eurót) költött védelemre – fegyverekre. És én ennek valamivel több mint 1%-át kérem.”
Idén az ENSZ rendszere több ezer munkahelyet szüntetett meg, nevezetesen a migrációs és menekültügyi ügynökségeinél, és António Guterres főtitkár hivatala elindította az ENSZ műveleteinek felülvizsgálatát, amely lehet, hogy kézzelfogható eredményeket hoz, lehet, hogy nem.
Fletcher, aki Guterresnek tartozik felelősséggel, a segélyezés „radikális átalakítását” szorgalmazta a bürokrácia csökkentésével, a hatékonyság növelésével és a helyi csoportoknak adott nagyobb hatalommal.
Fletcher szinte naponta „nagyon gyakorlatias, konstruktív beszélgetésekről” beszélt a Trump-adminisztrációval.
„Szégyenbe akarom hozni a világot, hogy reagáljon? Teljes mértékben” – mondta Fletcher. „De azt az elszántságot és dühöt is szeretném közvetíteni, ami humanitáriusokként bennünk van, hogy továbbra is teljesíteni fogjuk a kapott eredményeket.”
A német gazdasági minisztérium hétfőn javaslatot tett a megújuló energiaforrások támogatásának csökkentésére, amelynek célja a zöld gazdaságra való áttérés elősegítése, számolt be a Jevropejszka Pravda az AFP-re hivatkozva.
Katharina Reiche, német gazdasági és energiaügyi miniszterasszony bemutatta a tárca által megrendelt jelentést, amely felvázolta a megújuló energiára való átállás elősegítését célzó intézkedéseket.
„Az energetikai átállás csak pragmatikusabb és realisztikusabb megközelítéssel lehet sikeres. Az energiapolitikai döntéseknek nem szabad félreirányított beruházásokhoz vagy túlzott szabályozáshoz vezetniük, hanem piacorientáltnak kell lenniük” – mondta.
A jelentés egyik kulcsfontosságú pontja a megújuló energiaforrások támogatása, amelyet Reiche szerint „rendszeresen felül kell vizsgálni gazdasági előnyeik felmérése érdekében, és a feltétlenül a szükséges szintre kell csökkenteni”. A jelentés megjegyzi, hogy a megújuló energiaforrások néha több áramot termelnek, mint amennyire szükség van, de túl keveset az alacsony nap- és szélenergia-tevékenység időszakaiban. Ezt a hiányt fosszilis tüzelőanyagokkal kell pótolni.
Reiche ajánlásai között szerepel a túlszabályozás csökkentése és a költségek következetes figyelembevétele a megújuló energiaforrások további bővítésének tervezésekor. Németország vezető ipari szövetsége, a BDI, a jelentést „az energiarendszer hatékonyságának jelentős javítása alapjának” nevezte, míg az Environmental Action Germany nem kormányzati szervezet azzal vádolta Reichet, hogy a „gázlobbi rövidtávú javaslataira” támaszkodik.
